hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bitrise - A magyar startup, amibe Ashton Kutcher is befektetett

Pár magyar srác a saját problémájára keresett megoldást. Ma már a világ legnagyobb cégei használják a mobil appok fejlesztésére rendszerüket. A Bitrise alapítóival beszélgettünk.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. június 26.


Link másolása

hirdetés

​Mi is beszámoltunk arról, hogy magyar tech cég került be a világ legsikeresebb fejlesztői közé. A magyar alapítású Bitrise-ról akkor is írt a hazai sajtó, amikor nyilvánosságra került, hogy Ashton Kutcher Fehér Gyulával közösen fektetett be a cégbe.

Sőt: amíg ez az interjú készült, kiderült, hogy 20 millió dolláros befektetéssel vesz új lendületet a Bitrise. A harmadik befektetési körrel azt tervezik, hogy tovább javítják szolgáltatásukat, ami naponta már több tízezer cég életét teszi könnyebbé.

Mivel foglalkozik a Bitrise? Kik hozták létre? Mi a céljuk? És hogyan jutottak el idáig? Balla Dániellel, Benei Viktorral és Birmacher Barnabással, az alapítókkal beszélgettünk.

„Az egyik ismerősöm egyszer azt mondta, szerinte a startupok világa egy lufi Magyarországon, ami hamarosan ki fog pukkadni” – kezdem a beszélgetést a Bitrise alapítóival.

„Szerencsére nem pukkadt ki” – hangzik a válasz. „Sok itthon a tehetséges ember, aki szeretné kipróbálni magát, aki kíváncsi rá, hogy az ötlete üzleti szempontból mennyire működik, és vajon mennyien használnák azt világszerte. Aktívak vagyunk, ügyesek vagyunk, kiválóan együtt tudunk működni a technológiával.” A Bitrise alapítói szerint

hirdetés

nagyobb gond akkor van, amikor a termékeinket ki akarjuk vinni a piacra.

„Kevés információnk van ugyanis arról, hogyan lehet product/market fit-et nézni, hogyan tudjuk megnézni, hogy az ügyfelek igénye mennyire áll összhangban azzal, amit mi kitaláltunk. Ezen a területen még sokat tanulhatunk. A másik, hogy Magyarországon elegendő tőke áll rendelkezésre, lehet találni befektetőt, ha kell. Érdemes megnézni, mikor van erre szükség, mikor került a cég erre a pontra. Ez általában nem csak pénzt jelent.

Az is előfordul, hogy túl sok pénzt fektetnek be olyan ötletekbe, amelyeknek nincsen akkora értékük.

Sajnos még mindig kevesen vannak nálunk, akik a pénzhez plusz egyéb tapasztalatot tudnak adni a vállalkozás köré. Ezért is fontos, hogy azok, akik már sikeresen meglépték az első pár lépést, visszajöjjenek és segítsék azokat, aki szeretnék ezt az utat bejárni.”

A Bitrise alapítói

Benei Viktor és Birmacher Barnabás a jatekfejlesztes.hu-n ismerkedett össze, játékok, főleg 3D-s motorok fejlesztésével foglalkoztak a középiskolás évek alatt. Hamar kiderült, hogy egészen közel laknak egymáshoz, és elkezdtek együtt dolgozni.

Egyetemi éveik alatt találkoztak újra, megalapították a közös céget, végül az egyetemet nem fejezte be egyikük sem.

Ballai Dániel, a Bitrise társalapítója és termékfejlesztési igazgatója befejezte a tanulmányait, a MOMÉ-n grafikusnak tanult.

Mit csinál a Bitrise? Mivel foglalkozik? Ma már mindenki használ valamilyen okoseszközt, azon pedig valamilyen alkalmazást. A Bitrise az applikációk fejlesztőinek segít, a szolgáltatásával a fejlesztési folyamatot támogatják. Azok az appfejlesztők akik a Bitrise-t használják, sokkal gyorsabban és sokkal jobb minőségű alkalmazásokat tudnak készíteni a rendszerükön keresztül.

„A mobilapp-piac a fejlesztési folyamatokat teljesen átalakította” – magyarázzák a cég alapítói. Más platformra kell fejleszteni, máshogyan kell a felhasználók kezébe eljuttatni az új verziókat, és a felhasználók sokkal gyorsabban várják el a legújabb frissítéseket. Ez óriási nyomást jelent a fejlesztői csapatoknak. Az összes olyan eszköz, ami a munkájukat felgyorsítja, hasznos számukra.”

Eredetileg egy problémájukra szerettek volna megoldást találni, de hamar kiderült, ez nem csak egy kis szegmens gondja, hanem akkora megoldásra váró probléma, amire fel lehet építeni egy egész üzleti vállalkozást. Szeretik az ezzel kapcsolatos munkát, szeretnek nap mint nap bejárni, a csapattal együtt dolgozni a terméken.

„Mi határozhatjuk meg a cégkultúrát, azt hogy milyen környezetben és kikkel dolgozunk együtt, és ez hatalmas luxus ahhoz képest, ha valahol alkalmazott vagy. Ráadásul nagyon változatos ez a fajta munka.”

Amikor azt kérdezem, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a Bitrise-nál, azt a választ kapom, hogy az, amikor Barnabás és Viktor útnak tudta indítani az ötletét anélkül, hogy külső tőkét kellett volna igénybe venniük. A másik, hogy pontosan azokkal kezdtek foglalkozni, akik számára tervezték az alkalmazást. A harmadik, hogy megtalálták a megfelelő csapatot a munkához.

Fontos volt számukra az is, hogy 2014 végén, 2015 elején megkapták az első befektetést a Fiedler Capitaltől és létrehozták Londonban a HQ-t, illetve Magyarországon egy fióktelepet. „A fejlesztés Magyarországon történt, de Danival kimentünk 7-8 hónapra Angliába” – mondta Barnabás.

„Pontosan azon a fázison mentünk át, ami egy ötlet után lényeges: a product/market fit megtalálása. Mi kint Londonban beszéltünk az ügyfelekkel, néztük, hogy mi működik, mi nem, a munkatársaink pedig itthon, Budapesten fejlesztették tovább a terméket a kapott információi alapján.”

A product/market fit lényege itt az volt, hogy lesz-e elég felhasználó, aki hajlandó fizetni a termékért.

„Érdekli-e a piacot annyira, hogy legyenek előfizetőink?”

A következő nagyobb lépés az volt, amikor elérték a profitábilis szintet.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

Magyar futó nyerte a világ leghosszabb, 1001 kilométer hosszú futóversenyét

A magyar futó másfél héten keresztül futott, szinte megállás nélkül, a második helyezett versenyző közel fél nappal később ért célba.

Link másolása

hirdetés

Újabb fantasztikus eredményt ért el Barta László ultrafutó, aki megnyerte a világ leghosszabb terepfutóversenyét, az 1001 kilométer hosszú Megarace-t, amit idén rendeztek meg először – írja a Telex.

Barta 254 óra és 12 perc alatt teljesítette a 24 ezer méteres szintkülönbséggel nehezített távot, vagyis több mint másfél hétig futott lényegében megállás nélkül.

Barta a szerda késő esti célba érkezéssel nagyjából 40 km-t vert a második helyezett Simon Gfellerre, aki Barta mögött majdnem 12 órával, csütörtök délelőtt ért célba. A szervezők közel két hétben, 327 órában, vagyis 13 napban és 15 órában határozták meg a szintidőt, az indulóknak szombat éjfélig kell célba érniük a verseny teljesítéséhez.

Barta 2015-ben Európa akkori leghosszabb terepfutóversenyét, a Goldsteig Ultratrace-t nyerte meg, de elsőként teljesítette A Kör névre keresztelt 152 kilométeres börzsönyi erőpróbát is még 2013-ban.

hirdetés

A Megarace-t eredetileg három országot, Németországot, Csehországot és Ausztriát érintve rendezték volna meg, ám a koronavírus-járvány miatt a teljes útvonalat Németországban jelölték ki. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy 2022-ben már az eredeti tervek szerint, három országban mehet a verseny.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

„Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam” – interjú Az év hangmérnökével

Tóth Péter Ákos érdekes sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerek nem tudja színlelni a nevetést, előfordult, hogy csikizni kellett a felvétel alatt.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. szeptember 21.


Link másolása

hirdetés

Tóth Péter Ákos majdnem 40 éve adaptálja külföldi filmek hangi világát magyarra. Szórakoztató sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerekek nem tudják színlelni a nevetést, csikizni kell őket a felvétel alatt.

- Hogyan és mikor csöppentél bele a filmgyár világába?

- 1983 márciusában léptem be először a Filmgyárba, és a mai napig az a főnököm, aki akkor felvett, Háber Ferenc. Hirdetést adott fel a Népszabadság újságban, hogy „Hangfelvevő III. státuszban” az akkori kezdők kezdője, a segéd, a mindenes és a mindent elviselő fiatalt keres, lehetőleg műszaki végzettséggel. Stimmelt. Én pont leszereltem a katonaságtól, párhuzamosan otthagytam a főiskolát is, mert éreztem, hogy nem nekem való. Bonyolult, érzékeny időszak volt. Ebben az állapotban nyúlt le értem a sors keze, és ott találtam magam a filmesek között. Nagyon gyorsan felismertem, hogy ez az én világom, igaz, kifacsarja az embert. Rotációban dolgoztam. A filmezés hangi munkáinak minden fázisát megismertem, a forgatástól a zajszinkronon át a zenefelvételig. Ez volt a rend, így derült ki, hogy ki miben jobb, mit szeret, vagy éppen ki az, akinek ez az életforma egyáltalán nem való.

Így ragadtam meg a Zeneteremben, a Filmgyár hatalmas, ház-a-házban stúdiójában, ahol mellesleg számos lemez (LP) készült, nem csak filmzene. Imádtam ezt az időszakot, 8 év mennyország: zenészek között a zenében élni! De a ’90-es évek elején – most nem megyek bele, mi történt a magyar filmgyártással, de – szétesett, és a hangosztály dolgozóinak egy részével, a főnököm vezérletével megalakult a ma is létező Mafilm-Audio Kft. Szakmai életem második, talán utolsó fejezete, a szinkronos filmek készítésére szakosodva. Itt 1993-ban kaptam lehetőséget arra, hogy önálló hangmérnöki munkát végezhessek.

Természetesen rengeteg kitartás, elszántság, tanulni vágyás és alkalmazkodás előzte meg mindezt. Ami azóta is jellemző a szakmámra, rám.

- Hiába hallják az emberek minden film végén, hogy ki volt a hangmérnök, azt már nem tudják, hogy az mit jelent. Kifejtenéd, hogy pontosan mit takar ez a pozíció, és mivel telik egy átlagos munkanapod?

hirdetés

- Vicces, igen, az emberek fejében egyáltalán nincs meg a hangmérnök, mint létező, alkotó ember. Pedig a munkafolyamat végén van, ő rakja össze a végső „művet”, amivel napokat, heteket egy egész stáb dolgozott. Én már csak nevetek, amikor rendszeresen levágóznak. Először is rakjunk rendet a hangmérnökségben. Pont úgy, ahogy van mondjuk az orvos vagy a tanár – no de milyen orvos, milyen tanár? A hangmérnök is szakosodik, például egy szinkron hangi munkafolyamata merőben más, mint mondjuk egy koncert hangosítása.

Tehát az én esetemben hangmérnöknek lenni azt jelenti, hogy hűen adaptáljam az eredeti film hangi világát. Ez egy reprodukciós munka, ami sokszor nehezebb, mint kitalálni valamit a semmiből. Nekem azt kell kitalálnom, hogy mit talált ki eredetileg a film hangmérnöke. Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam.

Mert akkor nem vontam el a figyelmet a film cselekményéről. Mint ahogy sajnos van rá precedens, hogy a kolléga nem ügyel arra, hogy érthető legyen a magyar dialóg, vagy netán le kellene halkítani a zenét vagy effekteket, esetleg a dialógot felhangosítani, mert az valóban zavaró.

A gyakorlatban először is egy filmhez alakul egy stáb. Gyártásvezető, dramaturg (aki lefordítja a filmet), vágó, hangmérnök és szinkronrendező. Elsődleges feladatom, hogy felvegyem, rögzítsem a magyar hangot, amit a vágó szinkronba vág. Utána elvonulok egy keverőhelyiségbe és belevetem magam a film világába. A magyar dialógot megfelelő akusztikai környezetbe helyezve összekeverem az úgynevezett nemzetközivel (ami a teljes film, kivéve az eredeti dialóg). Így lesz a végén magyarul egy film. A valóság persze ennél sokkal sokoldalúbb, szélesebb spektrumú embert kíván.

Tóth Péter Ákos átveszi az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a 2021-es Szinkronünnep és Díjátadó Gálán az Év hangmérnöke díjat
A nap minden pillanatában ott kell lenni, figyelni, sokszor pszichológus vagy, tanító, barát, a mindent megoldó. Olyan nem létezhet, hogy „nem tudom”.

Az a jó, ha érzed a színészt, aki éppen a csúcsforgalom, vagy színházi próba feszültségéből lépett be hozzád a stúdióba, és már hősszerelmes vagy háborús sebesült a mikrofonom előtt. Ennyi év és rutin után már tudom a mozdulatokból, pillantásokból, csendből, hogy mit kell tennem: felvétel, vagy várjak, vagy még egy próba, nézzük meg még egyszer, mert bonyolult a jelenet. Az én életemben nincsen átlagos nap, és biztosan állíthatom, hogy egy ördög létezik, a „technika ördöge”!

- Kikkel a legnehezebb együtt dolgozni?

- Ilyen kaszt nincs. Mert lehet valaki tehetséges, gyors, ügyes a stúdióban, ha például emberileg nem alázatos. Vagy idősebb már, és nem pörög úgy a nyelve vagy az agya, de mivel a maximumot akarjuk mindig kihozni, ekkor bizony megizzadunk. Régebben, mikor még a mikrofon előtt több színész egyszerre szerepelt, ahogy egy-egy jelenet megkívánta, volt egy film, amiben ez a pár színész mind idős volt. Már a szövegpéldány gondot okozott: az egyiknek olvasó szemüveg kellett, a másik erre sztoriba vágott, hogy neki még nem kell, a harmadik otthon hagyta a bifokálist. Mire befókuszálták a szövegüket, addigra az egyik elfáradt, a másiknak gyógyszert kellett bevennie, a harmadik nem is tudta, hogy lement két próba. Imádnivalók, kilátástalannak tűnik haladni a munkával. Aztán a végére mindig zseniálisan összeáll.

Vagy a gyerekek. Vannak kicsik, akik olvasni sem tudnak. Szavanként vesszük fel, a rendező elmondja, mit kell mondani, és ha meg tudja jegyezni, akkor sem biztos, hogy jó ritmusban, jó hangsúllyal mondja.

A gyerekek nem tudják imitálni a nevetést és a sírást sem. Valami mekegés-félét produkálnak mindkét esetben. Arról már nem is beszélek, ha beszéd közben, a szavakat nevetve vagy sírva kell előadni. Az ő világuk nem kész erre. Volt olyan, hogy beküldtem a rendezőt, hogy felvétel alatt csikizze meg a gyereket.

Az egyik legkreatívabb feladatom pedig az volt, amikor a rezgős vízágyon beszélő eredeti gyerekszínészeket kellett reprodukálni, legalábbis ami a felvételi oldalt illeti. Már mindent megpróbáltunk, de sehogy sem tudtak a mikrofon előtt állva, hihető hangot kiadni. Nem volt más megoldás, mint hogy a felvétel során a rendező kellő finomsággal, de hatékonysággal ütögette a kis színészünk hátát a szöveg elmondása alatt.

- Gondolom akadtak még bőven olyan helyzetek, amelyek spontán vagy alternatív megoldást kívántak…

- Furcsa ez különben, mert mindig az igényesség hozza magával. Például a Blöff című filmben Brad Pitt figurája egy furcsa cigány akcentust hozott. Simán rábízhattuk volna egy magyar színészre, de a szinkronrendezőnk kihívást látott ebben, és egy építkezésről odahívott egy autentikus cigányembert, akinek a szöveget felolvastuk és kértük, hogy mondja el saját szavaival. Szegény azt sem tudta, hogy hol van és mit is kérünk, de nagyot dobott a magyar szinkronon. Végeredményben kultikussá vált, főleg a fiatalabbik generációnak.

Volt olyan is, hogy egy démonos filmet kevertem: egy adott pillanatban a filmben szereplő gyerekből a gonosz szólalt meg. A gyerekszínészünk tisztességgel elmondta magyarul, ami a gyakorlatban sokszor elég is, mert egy ún. pitch plug-in effekttel le tudom mélyíteni félelmetesre. De nem tetszett a végeredmény, úgyhogy nem volt más megoldásom, minthogy én magam mondtam fel kellően gonoszul. A mélyítő effekttel senki meg nem mondta, hogy én voltam – félelmetes.

Még egy eset maradt meg bennem, amikor a maffia a lábánál fogva lógatta főszereplőnket, és úgy válaszolgatott a halálos fenyegetésekre. A mikrofon előtt állva a szinkronszínész kiválóan megoldotta a feladatot, de visszahallgatva valami hiányzott. Az a valami, ami a fejjel lefelé lógatott ember rekeszizmát préseli. Lógatni nem volt lehetőség, de székekre fektetve, a fejét hátrabillentve már közelített a tökéleteshez. Persze ehhez a rendhagyó felvételhez a színész fanatizmusa is kellett.

- A munkád része, hogy ismert emberek vesznek körbe. Voltak szélsőségesen negatív vagy pozitív élményeid sztárokkal?

- Mivel mi, a szakma, a művészvilág egy család vagyunk, ezért a sztár köztünk nem sztár – a megszokott vagy inkább megkívánt formájában –, hanem ember. Ott szokott kezdődni a baj, ha valaki ezt elfelejti. De a művészek között eltöltött 38 évem alatt talán kétszer volt ilyen negatív élményem. Alapvetően, bármilyen furcsa is, hozzánk a szinkronba sokszor úgy érzem, hogy „hazajönnek” a színészek. Elmesélik mi történt velük, a csekket be kéne fizetni, eladná az autóját, receptet cserélünk, ki volt hülye vagy jófej, jaj a gyerekére vigyázzunk egy kicsit, mert két órára el kell mennie. Semmi terhet, ami netán a sztárságával járna, nem aggatunk rájuk. Nekem az egész munkásságom, általuk is, egy hatalmas pozitív élmény. Szeretem is őket, a sztárokat és a kisebb szerepekben mozgókat is, mert mondom, emberek mind. Egyformák. Nyilván tehetségben és élethelyzetben nem, de szerencsére ez nálunk nem előjog.

A Wall Street farkasának szinkronját találták a legjobbnak a 2014-es Debreceni Szinkronszemlén (Dóczy Orsolya volt a film szinkronrendezője, Tóth Péter Ákos pedig a hangmérnöke)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, ki Magyarország legnagyobb vasútrajongója

A Vasúttörténeti Park Orient csarnokában tartották a Nagy Vasúti Kvíz döntőjét, ahol magyar és nemzetközi vasúttörténelemről és kulturális témákból összeállított kérdéssor várta azt a 10 vasútrajongót, akik a júliusi online elődöntőn jutottak tovább.

Link másolása

hirdetés

A Dunakeszi Járműjavító és a TMH Hungary a 2021-es Európai Vasút Éve alkalmából szervezett A Nagy Vasúti Kvíz döntőjének első részében, a játékosoknak 20 feladványból álló, vasúti szakemberek által összeállított kérdéssorra kellett válaszolniuk, a legtöbb helyes választ adó két versenyzőre pedig ezek után újabb vasúti tudást mérő kör várt. Itt a felkészültség mellett a gyorsaság is számított, hiszen pontot az első helyes megfejtés ért. A szakmai zsűri tagjai Isabelle Tourancheau, a THM International munkatársa, Fejes Antal a Vasúttörténeti Park muzeológusa és Wein András, a Dunakeszi Járműjavító ügyvezető igazgatója voltak.

„Régóta szerettük volna összehozni a legnagyobb tudással rendelkező vasútrajongókat, erre kiváló alkalmat nyújtott az Európai Vasút Éve. Elképesztő vasúti tudás gyűlt össze szombaton ezen a különlegesen szép helyszínen, igyekeztünk izgalmas kérdéssorokkal készülni, és egy igazán szakmai, mégis szórakoztató eseményen kiválasztani Magyarország legnagyobb vasúti rajongóját” – mondta el Wein András.

Az ország legnagyobb vasútrajongója címet végül, Szánthó Áron magabiztosan nyerte el. Főnyereménye egy utazás Szentpétervárra, ahol megtekintheti a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező helyi vasúti múzeumot is. A második helyezett Panyik-Tóth János egy éves családi belépőt nyert a Vasúttörténeti Parkba, a harmadik legmagasabb pontszámot elérő Fábián Attila Balázs pedig a MÁV Railtours Kft. egynapos útját kapta elismerésül.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Újabb rangos elismerést kapott Karikó Katalin

Drew Weissmannal, a Pennsylvaniai Egyetem professzorával együtt nyerte el a Lasker-díjat.

Link másolása

hirdetés

Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az idei klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat - jelentette be pénteken New York-i székhelyű Albert és Mary Lasker Alapítvány.

Az alapítvány honlapján olvasható méltatás szerint Karikó Katalinnak, a német BioNTech alelnökének és Drew Weissmannak, a Pennsylvaniai Egyetem professzorának a módosított mRNS-technológián alapuló terápiás eljárás felfedezéséért ítélték oda az elismerést, amely lehetővé tette igen hatékony Covid-19 vakcinák gyors kifejlesztését. Amellett, hogy a technológia eszközt biztosít a pusztító járvány elfojtására, az innováció előrelépést jelent a különböző betegségek kezelése és megelőzése felé

- írták.

A Lasker-díjat 1942-ben alapította Albert Lasker és felesége, Mary Woodard Lasker. Az elismerést első ízben 1946-ban ítélték oda. Idén három kategóriában ítélték oda, a klinikai fejlesztések mellett orvosi alapkutatásokért, valamint speciális orvostudományi eredményekért.

Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a Lasker-díjat a felsőoktatási intézmény díszdoktorai közül elnyerte már a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (1954), Andrew Schally (1975) és 2021-ben Karikó Katalin. A díj alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is..

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: