"Azt nem tudom, hogy túléljük-e a klímakatasztrófát, azt viszont igen, hogy jelenleg 7,5 milliárdan élünk a Földön" - kezdte előadását Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Szerinte a növekvő népességnek óriási jelentősége van a jövő szempontjából.

A klíma ugyanis folyamatosan változik. De egyáltalán nem mindegy, hogy az emberiségnek milyen lehetőségei vannak az alkalmazkodásra.

"Mária Terézia korában 750 millióan voltunk. Marco Polo korában, 750 éve 350 millióan éltek a bolygón. És mindegyik időszakban más volt a klíma. Mária Terézia korában volt a kisjégkorszak, évezredek óta ekkor volt a leghidegebb. Marco Polo korában volt a középkori meleg. Minden klímaváltozás nagy stresszt jelent. Erre általában elmozdulással reagált a népesség."

"350 millió ember el tudott mozdulni, 750 millió is, de 7,5 milliárd már nem nagyon tud. 30 év múlva pedig több mint 9 milliárdan leszünk."

Nagy Balázs szerint ennyi emberből lesznek, akik túlélik a klímakatasztrófát, de hogy milyen körülmények között, az már egy másik kérdés.

Arra, hogy a klímaváltozás nem valami újkeletű dolog, sok példa elhangzott az előadásban. A Magas Tátra régi térképein például nagy fehér foltokat találunk. Ezek jeges területek, ezek a térképek ugyanis a kisjégkorszak végén készültek. Ma teljesen más ott a táj, a szikál színe, a növényzet.

Vagy ott vannak az osztrák jégbarlangok, amiket úgy hirdetnek, hogy 20 ezer éves jeget találni odabenn. Nagy Balázsék megvizsgálták, és arra jutottak, hogy nincs ott 400 évnél idősebb jég. Mind a kisjégkorszakból származik.

A kutató mutatott egy 1903-ban készült fotót is, ahol nagykalapos, sokszoknyás asszonyok ereszkednek le a Bihar hegység jeges barlangjaiba. A 60-as, 70-es években hiába próbált ide bárki is lejutni, akkor ugyanis megnőtt a jég mennyisége egy lehűlési fázis miatt, amit a kénszennyezés okozhatott. Ma viszont már újra odamehet bárki, ahol 1903-ban a hölgy állt, mert olvad a jég.

A klíma tehát folyamatosan változik, a mostani változások azonban a Föld egyes részein nagyon gyorsak és erőteljesek.

Az persze egyáltalán nem mindegy, hol vizsgálódunk. Állandóan a bolygó egészének átalakulásáról beszélünk, miközben a valóság sokkal összetettebb.

A Föld apró puzzle darabokból áll. Vannak olyan területek, amelyek nagyon stabilak, alig változnak. És vannak olyan területek, ahol rendkívül gyorsak a változások.

A Namíb sivatagban például évmilliók óta ugyanolyanok a körülmények. A Skandináv hegyvidéken viszont egész más a helyzet.

Ezt egy olyan fotóval illusztrálta, amin rénszarvasok hűsöltek a jégen. "Zuzmót ennének, de ahhoz le kellene menniük a jégről, amihez azonban nincs kedvük. Láthatóan nem érzik jól magukat." Ezután egy virágzó mezőről készített kép következett, ahol 170 éve még gleccser volt.

A jégolvadás egy nyilvánvaló változás.

"Néhány napja volt az októberi telihold, amit a vadászok holdjának is neveznek. Az északi tájakon ez a prémvadászszezon kezdete, de az is megváltozott. Később jön a hideg, hamarabb jön a meleg."

De Nagy Balázs közelebbi példákat is hozott. Például azt, hogy 150 év alatt Budapest térségében a Dunán drámaian lecsökkent a jegesedés mértéke. És gyorsan változik a Duna-delta is, vagyis a folyó Fekete-tengeri torkolata. Ott az átlagos tengerszint feletti magassága most 52 centiméter. Ükapáink kora óta, vagyis 140 év alatt 20-25 centit nőtt a tengerszint ezen a területen.

"A következő 80 évben viszont a mai modellek 50-60 centi emelkedést jósolnak. Mi lesz ezekkel a területekkel? Tragikus lesz a változás."

A kutató szerint Magyarországon arra kell felkészülni, hogy a szélsőségek fokozódnak. A magas vízszintek és a nagyon alacsony vízszintek egyre szélsőségesebbekké válnak. Így egyformán foglalkozni kell majd az aszállyal és az áradásokkal is. Meg kell oldanunk, hogy megőrizzük a vizet akkorra, amikorra szükség lesz rá.