7,5 milliárd embernek már nincs hová mennie – Nagy Balázs a klímaváltozásról és a túlélési esélyeinkről
VIDEÓ: Nagy Balázs előadása a MEMO Science & Innovation sorozatában
Nagy Balázs a saját munkájukról is beszélt. Kutatótársaival a világ legextrémebb helyein gyűjtenek adatokat a változásokról. "A legtöbben csak átvett adatokat elemeznek, én oda megyek, ahol az adatok vannak. Ez elképesztő szabadságot ad, hogy meghatározzam, mi az, ami jó indikátor, ami pontosan jelzi a változásokat."
"Az adatgyűjtést persze túl kell élni. El kell dönteni, hogy hány ujjat ér meg az adat?"
Mesélt egy kollégájáról, akinek lefagyott az ujja 6800 méteren. Mégis visszament, és bemutatott a hegynek. "Tulajdonképpen ez egy magyar hagyomány, aki kíváncsi Kittenberger Kálmány egyik ujjára, az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban megnézheti." A kiállított ujjnak persze története is van. Nagy Balázs szerint ez tulajdonképpen egy okos propagandahúzás volt. Mivel nem kapott elég pénzt a Természettudományi Múzeumtól jó lőszerre, "lecsapta egy oroszlánnal az ujját", utána megkereste, hazaküldte egy fiolába a megbízóinak, azzal az üzenettel: legközelebb ő maga lesz a fiolába, ha nem szánnak többet jobb lőszerre.
Nagy Balázsék a veszélyes helyeken az örökfagy birodalmát vizsgálják. Például azt, mi történik az Antarktiszon, ahol helyenként irtózatos ütemben csökken a felszínen a jég. De olvad a felszín alatti rész is, átalakul a talaj, a vizek, az élővilág.
Ők voltak azok, akik az elmúlt 10 évben kiépítették a Föld legmagasabban elhelyezett mérőrendszerét, méghozzá Dél-Amerikában, a bolygó legmagasabb nem működő vulkánján.
Az Andoknak ez a része a Föld egyik legszárazabb, legszelesebb területe. Ez az élet határa, már-már nem is földiek a körülmények. Míg Budapesten 650 milliméter csapadék esik egy évben, itt 0,02 milliméter. Belül pedig a 7 ezer méteres magasság miatt az egész hegy fagyott.
Csakhogy most elkezdett kiolvadni.
Így 8000 év után megjelenhet a felszínen a víz. A magyar kutatók behatárolják a nagyon erősen olvadó hegyi zónákat, és milliónyi adatra tesznek szerint a változó környezet elemzésével. Közben a mostoha körülmények között olyan műszereket is tesztelnek, amelyek egyszer akár a Mars-kutatásban is hasznosak lehetnek.
Összegzésként a klímakutató egy olyan fotót mutatott, ami a Pamír fennsíkon készül a Himalájában, 4000 méter magasan. Egyszercsak Lenin egyik mondását látták meg egy faldarabon: tanulni, tanulni, tanulni. Nem dőlhetünk kényelmesen hátra, hogy várjuk, mi lesz.
"Ha nem tanulunk, nem rakjuk össze a mozaikdarabokat, akkor ember embernek farkasaként egymásnak esünk. És 9-10 milliárd ember még könnyebben egymásnak esik. Addig pedig már csak egy emberöltőnk van."
A MEMO legközelebbi, decemberi Science & Innovation showján az örök élet és örök fiatalság titkáról lesz szó. Ha szívesen elmennél, további infókat ITT TALÁLSZ
