KULT

Álomszerű film készült a Tisza-tavon lévő kis szigetre önkéntes karanténba vonult fiúról

Ljasuk Dimitry Jóreménység-sziget filmje valós eseményeken alapuló inspiráló történet a magány erejéről, a kitartásról, az álmokról, a természetbe való elvonulásról, apa-fiú kapcsolatáról és az elengedésről.

Link másolása

A történet szerint a főszereplő a világjárvány idején úgy dönt, hogy önkéntes karanténba vonul egy apró lakatlan szigetre a Tisza-tavon. A szigeten egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával épített évekkel korábban, de álmukat nem tudták befejezni, mert az apa időközben meghalt. A fiú ki akar szakadni a mókuskerékből, szembe akar nézni magával, ezért hét év után visszatér a szigetre.

A kalandnak tűnő kezdet után azonban hamar próbára teszi a magány, ami rávilágít gyengeségeire és félelmeire. A csodálatos természet, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai szépen lassan megváltoztatják az értékrendjét. Megérti mi az ami igazán fontos az életben és mi az ami nem.

Megtapasztalja az igazi szabadságot és az egyszerű boldogságot. Valami mégis hiányzik az életéből. Fél év elteltével egy jó és egy rossz hírt kap a szigetre érkező paptól, aminek a hatására végleg szembe kell néznie az elengedéssel...

A megtörtént események alapján készült, Ljasuk Dimitry által írt, rendezett és készített 128 perces magyar film november 17-től látható a hazai mozikban.

Dimi – mert ismerősei és a Tisza barátai csak így hívják – így vall az alkotásról, melyet a koronavírus-járvány idején a szigeten eltöltött önkéntes karanténjában álmodott meg:

„Álomként indult, valósággá vált. Bár eddig természet és dokumentumfilmeket készítettem, de régi gyerekkori álmom, hogy nagyjátékfilmeket, művészfilmeket készítsek. Több mint két éve határoztam el a szigeten, hogy első nagyjátékfilmem az ott megtapasztalt élmények és gyermekkori visszaemlékezések alapján készítem el. A kunyhóban írtam meg a forgatókönyvet, amit persze a természet és az élet átírt, de mindezeket adaptáltam a filmbe is. Emellett a film fiktív elemeket is tartalmaz, így tettem kerekké és filmessé a történetet.”

„Mira Nair indiai filmrendezőnő mondta egy interjúban, hogy azt javasolja az első filmes rendezőknek, hogy olyan témát dolgozzanak fel, amiben érintettek, saját történetük, vagy saját közösségükkel, vagy élőhelyükkkel kapcsolatos. Így tud a leginkább azonosulni a filmmel és a témával a rendező, így tanul a legtöbbet. Eddigi rövidfilmjeim és leginkább a most bemutatott nagyjátékfilmemben ezt a tanácsot fogadtam meg.”

A film előzetesei

A film elkészítése technikailag is komoly kihívás volt számára:

Bár a film mozivászonra került, valójában nem mozi kamerával készült, hanem bárki számára elérhető digitális kamerákkal. Ennek elsősorban anyagi oka volt, illetve a természetben vagy egy kenuban történő forgatások során nem fér el egy nagy kamera, pláne nem egy ahhoz szükséges stáb. A rendező, aki a film fő operatőre is, egy 600 ezer forintos főkamerával, 4 féle objektívvel, egy drónnal és két víz alatti kamerával készítette a filmet. Ehhez kapcsolódtak a különböző mikrofonok, kameramozgató gimbal, slider és állvány. A technika összértéke nem érte el a 3 millió forintot.

„Alapkoncepció volt, hogy filmes lámpákat nem használok a szigeten, nem is lett volna mód rá, hiszen csak korlátozottan áll rendelkezésre áram a 12V akkumulátorból. Esti felvételeknél gyertyák, petróleum lámpa és zseblámpa, nappal pedig az aktuális természetes fények. Így szerettem volna elérni, hogy a film valóban átadja a szigeten és a természetben töltött idő eredeti hangulatát.”

Így aztán hatalmas kihívás volt maga a forgatás illetve az utómunka, hogy a mozikban is élvezhető és szép legyen a film.

Ljasuk Dimitry számtalan feladatot végzett el, hogy a megálmodott filmje elkészülhessen:

Ő volt a rendező, író, vágó, operatőr, zenei szerkesztő, hang zörejező, természeti hangok felvétele és szerkesztése is rá várt, de ő volt a producer és a film főszereplője is.

A Jóreménység-sziget teljesen független produkció, független film.

A rendező semmilyen támogatást nem kapott és nem is kért. A filmben nincs fizetett termékmegjelenítés vagy szponzorált tartalom sem. A Tisza-tó számos önkormányzata és hivatalos szerve azonban segítette őt a különböző engedélyekkel és logisztikai tevékenységekkel, vagy éppen ingyenesen biztosított berendezésekkel. A filmhez kapcsolódó képi és hang utómunkákat Ljasuk Dimitry saját forrásból fedezte, ahogy a film szerény marketing és promóciós költségeit is.

ART minősítés és díjak:

A Jóreménység-sziget film ART besorolást kapott a Magyar Filmirodától, így hivatalosan és nemzetközileg is ART filmnek minősülő alkotás. Premier előtt két nemzetközi filmes díjat is nyert a film: A Europe Film Festivalon (London, UK) a Legjobb indie film címet kapta, míg a Best Istanbul Film Festivalon (Isztambul, TR) a "Legjobb első filmes rendező" elismerést hozhatta el.

Érdekességek a film készítéséről

2020-ban, a pandémia kirobbanásától kezdve valóban a szigeten élt a rendező és a Tisza-tó teljes területén forgatott. A filmben megjelenő budapesti jelenetek és a gyermekkori visszaemlékezéseket pedig a szigeti életet követően vette fel.

„Ahogy eddigi filmjeimet is, az első nagyjátékfilmemet is teljesen egyedül forgattam, vágtam, készítettem. A történet fő eleme a természetbe való elvonuláson kívül, édesapám tanításai és az elengedés. Neki köszönhettem a folyó iránti szeretetem. A film életrajzi elemeket és történeteket tartalmaz, de némi fikció is van benne. A film által reflektárok a mai modern világra, annak problémáira és eltorzult értékrendjére - a saját eszköztárammal.”

– mondta el Ljasuk Dimitry.

„A karantén idején valóban a szigeten éltem fél éven át egyedül. Mindent én építettem fel egyedül és valóban önellátó lettem. A film a változásról is szól, hogy miként változik meg az ember értékrendje egy hosszas elvonulás során a természetben. A hosszas magány rávilágít arra, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben. És mik azok amik nem.”

„Bár több jelenethez is készítettem storyboard-ot, és a forgatókönyvet is a szigeten írtam, mégis a filmet a valóság és az élet alakította véglegesre. A film minden szempontból a szigeten született meg. A forgatás során megjelenő spontán “szereplők” mint a folyóban talált plüss béka, vagy a szigetre érkező nagylilik mind a szerencsének vagy a természetnek köszönhetem. Így formálta a film történetét az élet.”

A legnagyobb kihívást a négy évszak alatt megtapasztalt időjárás szeszélye, a vizes és a nomád körülmények jelentették. Az operatőri munkán kívül az is nagy feladat volt, hogy magát az építményeket, kertet is Dimitry készítette el. Ezek mellett az olyan hétköznapi rutin tevékenységekre is megoldást kellett találni, mint a mosogatás, mosás, főzés, takarítás – mindezek gépek nélkül.

„Nagy kihívás volt egyedül forgatni. Fényképezési filozófiában arra törekedtem, hogy ne a kamera mozogjon, hanem a képen történjen a cselekmény és ez képes legyen minden érzést átadni. Igyekeztem egyesíteni a dokumentarista stílust, természetfilmeket és art filmek stílusát. Az atmo hangok felvétele is a helyszínen történt.”

A forgatás 2020. márciusától 2021. októberig tartott, majd az utómunkák 2022. augusztusig tartott.

„A Jóreménység-sziget nem természetfilm, hanem a természetben játszódó kalandfilm, monodráma. Emellett nagyon fontos volt számomra, hogy szépen szólaltassam meg a Tisza és az élővilág hangját - mint egy természetfilmben. De egyszerre nem tudtam mindent felvenni. Így “karantén” után egy évvel később újra felkerestem a filmben szereplő helyszíneket és külön hangfelvételeket készítettem, hogy minden hang valóban a Tisza-tóról származzon, a békáktól, a madarakon át a hullámzás, vagy akár a szél hangjáig. De nem csak a Tiszán készítettem felvételeket, hanem a városban is – a filmből kiderül, hogy miért.”

„Különleges időszak volt az életemben a szigeten való élet. A magány megélése, elvonulás, kiszakadás a rohanó világból, a természetben való lét mellett intenzív alkotói és tanulási folyamat is volt. Benne van a szívem és mindaz amit Édesapám hátrahagyott nekem és mindaz amit a Tiszától kaptam. Bízom benne, hogy sok néző megtalálja benne a saját történetét is és megérinti őket a film.”

– tette hozzá Ljasuk Dimitry rendező.

A sziget ma

A fél éves karantén és forgatás után Ljasuk Dimitry lebontotta a kunyhót és elhagyta a szigetet, ami a valóságban félsziget. Kerékpárral és gyalogosan is megközelíthető. 2021. nyarán közösségi pihenőhelyet alakított ki 30 önkéntes segítségével. A Közép Tiszai Vízügyi Igazgatóság engedélyének köszönhetően a stég megmaradhatott és a rendező egy olyan „kulcsos stéget” alakíthatott ki, aminek a edukatív és szemléletformáló célja van. Bárki meglátogathatja és kikapcsolódhat ott, de cserébe vigyáznia és gondoznia kell a pihenőhelyen ültetett növényeket és berendezéseket. Erre egy tíz pontból összeállított házirend hívja fel a figyelmet. 2022. nyarán a „JóreményStég” pihenőhely két öltözőházikóval és két fapalló pihenővel bővült. Ekkor már 150 önkéntes segített kialakítani és megszépíteni a helyszínt. Mindenki hozzáadta a keze nyomát, így készült uszadékfából vesszőkerítés, újrafelhasznált anyagokból padok, szelektív hulladékgyűjtő, szerszámtartók, stb. Dimitry 5 éves bérleti szerződést kötött a KÖTIVÍZIG-gel, mellyel az a célja, megóvja és rendbe tartsa a helyet, illetve hogy ingyenes tanösvényt alakítson ki rajta a sziget élővilágát bemutatva. A bérleti szerződés jelképes összegű bérlet, cserébe és természetesen Dimitry nem folytathat kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet a szigeten. Fő célja az, hogy az emberek megtanulják a természetben való pihenés és kikapcsolódás kulturált módját, íratlan és írott szabályait.

A rendező, Ljasuk Dimitry

A Leningrádban született (1978.08.12.) magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember elsősorban rövidfilmjeiről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert, és még frissnek számít a filmes szakmában. Stílusa, látásmódja eltér a megszokottól, a vlog és dokumentarista stílust egyesíti a klasszikus természetfilmek és művészfilmek stílusával.

Független filmesként semmilyen támogatást nem vett igénybe, filmjeit maga írja, fényképezi, rendezi, narrálja és vágja.

Első rövidfilmjét 2018-ban mutatta be, amely a Tisza-tó látnivalóiról szólt. A Tiszával való szoros kötődését édesapjának köszönheti, akivel rengeteg időt töltött a folyón. Bár nem Magyarországon született Dimitry, mégis saját bevallása szerint szülőföldjeként tekint a Tisza-tóra. Filmjei többsége is a Tiszáról és a Tisza-tóról szól. Céljául tűzte ki, hogy megmutassa a szőke folyó szépségét és felhívja az emberek figyelmét annak értékeire. Filmjei számos díjat nyertek különböző filmfesztiválokon.

A forgatásokon szembesült a folyót érintő hulladékproblémával, amivel kapcsolatosan külön filmeket készített, hogy edukálja és felnyissa a lakosság és döntéshozók figyelmét a problémával kapcsolatosan. Eddigi legismertebb filmje „A Tisza nevében” négy országban került TV sugárzásra és az online megjelenésekkel együtt több mint 1 millióan nézték meg. A tiszai hulladék helyzetet bemutató, négy országban forgatott dokumentumfilm 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját.

Bővebb információk még ITT és ITT

A szigeten töltött idejéről korábban így mesélt nekünk:

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: