KULT
A Rovatból

„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban

A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.


„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Zöld ketchup, mérgező tampon és kölcsönözhető szexbaba: megnéztük a bukott innovációkat bemutató Kudarcok Múzeumát
Budapestre is megérkezett a Museum of Failure, ahol olyan termékeket mutatnak be, amik vagy a rossz tervezés miatt buktak el, vagy egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. Most összeszedtük a legmeghökkentőbb találmányokat, és eláruljuk azt is, melyik városban volt óriási bukás maga a Kudarcok Múzeuma.


Megnyitotta kapuit Budapesten a Museum of Failure (MOX) kiállítás, ami olyan bukott innovációkat mutat be, mint a kávé ízű kóla, a 3D tévé vagy az azbeszt tartalmú cigaretta.

Vannak termékek, amik a rossz stratégia és tervezés miatt buktak el, míg mások egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. A kiállításon találkozhatsz digitális katasztrófákkal és orvosi balesetekkel is. Mi már láttuk a tárlatot. Mutatjuk, mi vár rád, és azt is eláruljuk, melyik városban volt óriási bukás a Kudarcok Múzeuma.

A Museum of Failure bemutatkozó szövege szerint a múzeum a sikertelen termékek bemutatásával egyedülálló betekintést nyújt az innovációba.

A tévedés része az innovációs folyamatnak, és minden fejlődés a múltbeli kudarcokból és hibákból való tanulásra épül.

A Kudarcok Múzeuma a világ minden tájáról származó, kudarcot vallott termékek és szolgáltatások vándorkiállítása, ami minden évben új műtárgyakkal bővül. 2017-es indulása óta a világ 12 városába utazott, többek között Washingtonba, New Yorkba, Párizsba, Sanghajba, Hollywoodba és Los Angelesbe is.

A Budapesti tárlat egy jól megközelíthető helyre, a Múzeum körútra költözött, pont a Nemzeti Múzeummal szembe.

A kiállítás egyik legérdekesebbnek tűnő része a rossz ízeket bemutató szekció. A megbukott ételek nagy részét hűtőben állították ki.

Láttunk zöld ketchupot a Heinz-től, a gyerekekből undort kiváltó Deluxe hamburgert a McDonald’s-tól, és kávé ízű Coca-Colát is.

A kiállításon természetesen helyet kapnak a tech óriások kudarcai is, például az érintőképernyőt elutasító Blackberry Storm és a futurisztikus Google Glass is. Ez utóbbinak nem csak az volt a hibája, hogy nem igazán működött, hanem az is, hogy „rejtett” kamerája adatvédelmi aggályokat is felvetett. Azokat, akik ragaszkodtak a viseléséhez, „Glassholes”-nak nevezték.

Az viszont meglepett, hogy a tárlat politikai, történelmi kudarcokat is bemutat. A Berlini fal egy darabját is kiállították, amit nem igazán értettem, mert természeténél fogva egyáltalán nem illett a kudarcra ítélt arcmaszkok és vízforralók közé. Illetve ilyen erővel bármely megbuktatott hatalom tárgyi emléke kikerülhetett volna a polcokra.

Külön szekció foglalkozik Donald Trumppal és a politikus/üzletember nevével fémjelzett termékekkel is.

A kiállításon érdekes módon olyan találmányokat is bemutatnak, amik annak idején nagyon is népszerűek voltak, bukásukat csak az idő okozta, illetve az, hogy nem tudták vagy akarták tartani a lépést a technológiai fejlődéssel és trendekkel. Erre jó példa a Blockbuster film- és videójáték-kölcsönző, ami 2004-ben 9000 üzlettel működött.

A DeLorean autó sokunk számára emlékezetes a Vissza a jövőbe című filmekből. A kiállításon megtudtuk viszont, hogy a típus az egyik leglátványosabb innovációs kudarc a történelemben. Luxus sportautóként hirdették, de rendkívül kis teljesítményű motorral rendelkezett, gyakran „kerekekkel rendelkező rémálomnak” nevezték.

A kedvenceim azok a termékek voltak, amiket orvosok javasoltak betegeiknek, és csak utólag derült ki, hogy súlyos mérgezést, sőt akár halált okoznak. Ilyen volt a Rely tampon, illetve a leszokás elősegítésére kifejlesztett cigaretta is.

Az egészségesnek reklámozott Kent Micronite cigaretta innovatív, titkos összetevője a rákkeltő azbeszt volt.

Szerintem nincs jobb játék a Lego-nál, így nagyon meglepett, hogy a kiállításon szembe találkoztam egy Technics helikopterrel. A leírásból kiderült, hogy a 90-es évek közepén a játékóriás a tapasztalt játéktervezőket fiatalabbakkal váltotta fel, akik nem vették figyelembe a gyártási költségeket. A Lego Fiber Optic-ot legyártani így többe került, mint amennyiért el tudták adni a készletet.

A kiállításon más bukott, sőt egyenesen morbid játékokat is láttunk. Barbie húgának Skippernek volt egy furcsa tinédzser verziója.

Ha a játék egyik karját elforgatták akkor megnőttek a mellei. Visszaforgatva pedig bizarr módon visszatért a serdülés előtti állapotba.

A szexualizált Barbie babánál talán csak az a kölcsönözhető szexbaba volt megdöbbentőbb, amit kifejezetten bérbeadásra hoztak létre. Minden kölcsönzés után fertőtlenítették és kicserélték az elhasznált, sérült részeiket, ám a szolgáltatást négy nappal a bevezetése után felfüggesztették hatósági nyomásra.

A kiállított kudarcok közt szerepel a Museum of Failure 2018-as hollywoodi kiállítása is. Mint írják, a helyiek elkerülték a turistaövezetben megnyitó múzeumot, a Hollywoodba látogatók pedig inkább filmsztárok viaszfiguráira voltak kíváncsiak „nem pedig a múzeumunk okos szellemi stimulációjára.”

És akkor itt essen szó a budapesti kiállítás pár saját kudarcáról is.

Alapvetően nagyon tetszik a kiállítás témája, hogy bemutatja a kudarcra ítélt találmányokat és azok történetét.

A kiállítási tárgyakat azonban csak számmal jelölték, nem volt mellettük információs tábla. A bejáratnál kaptunk egy 23 oldalas, összetűzött listát. Ezt lapozgatva tudtuk elolvasni a kiállított 181 találmány kudarcainak történetét, ami meglehetősen körülményes volt.

Több meghökkentő kinézetű tárgyat is láttunk a tárlaton. A kiállított innovációk nagy részét azonban nem forgalmazták Magyarországon, nem voltak ismerősek és a kinézetük sem figyelemfelkeltő, ezért sok felett átsiklott a szemünk, és nem vettük a fáradtságot, hogy kibogarásszuk a listából.

A találmányok között több szolgáltatás is szerepelt, amit nem sikerült vizuálisan jól megjeleníteni a tárlaton. A kihúzott kábelű monitorok ugyan szimbolizálhatják a megbukott technológiákat, de sokkal valószínűbb, hogy valami technikai probléma miatt nem kerültek áram alá a képernyők. Azt pedig már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a megbukott 3D tévé mellé nem a hozzá passzoló 3D szemüvegeket állították ki.

Nagyon meglátszik az épületen, hogy sebtében rendezték be a csütörtöki megnyitóra. Úgy tűnik, egy felmosás sem fért már bele az időbe. Az üvegek és padlók koszosak, több kiállítási tárgy is hiányzik a polcokról, és a kudarcról szóló motivációs idézeteket is igénytelenül helyezték ki.

Az egésznek nagyon lepukkant hatása van a hirdetéshez képest, ami még a korábbi, külföldi helyszíneken mutatja be a tárlatot.

Összességében bár tényleg érdekes a téma, az előző kiállítások installációit nézve csalódás a tárlat, pláne a 6450 forintos jegyárért.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a kiállítás, további infókat a Museum of Failure honlapján találsz – ami szintén hagy némi kívánnivalót maga után. A weboldalon a kiállítás pontos címét is csak hosszas keresgélés után találtam meg: Múzeum krt. 37. Ahogy egy informatikus kollégám megjegyezte: a Museum of Failure a saját weboldalt is kiállíthatná.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Azahriah a New York Timesnak adott interjút: „Furcsa és kényelmetlen a hatalom hízelgése, mert a rajongók nagy része utálja a Fideszt”
Az amerikai lap számára kérdéses, hogy a konzervatív magyar kormányfőnek miért Azahriah füvezésről szóló dala tetszik a legjobban.


Korábban a Le Monde méltatta a népszerű énekest, ennél fogva nem meglepő, hogy az amerikai New York Times egyik tudósítója hazánkba látogatott, elment Azahriah egyik teltházas puskásos koncertjére, ahol alkalma nyílt interjút készítenie a zenésszel.

A riport azzal kezd, hogy a 22 éves Baukó Attila, azaz Azahriah annyira népszerű, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is őt hallgatja, és hogy a füvezésről szóló Rampapapamot különösen szereti. A lap szerint érdekes választás ez, hiszen kérdéses, hogy ez az egész miként illeszkedik a magyar kormányfő konzervatív világnézetébe. Ahogy az is, hogy ennek tükrében vajon Orbán Viktor meghallgatta-e tényleg a dalt.

„Amióta látják, hogy sokan kedvelnek engem, úgy tűnik, barátságosak akarnak lenni”

– mondta Azahriah. Az énekes azzal folytatta, hogy a hatalom érdeklődése hízelgő kéne legyen, de valójában inkább csak „furcsának és kényelmetlennek érzi”, amikor a fiatal rajongói közül olyan sokan utálják a kormányzó Fideszt.

A New York Times arra is kitért, amikor októberben hirtelen elkeltek a jegyek Azahriah koncertjeire. Orbánék stábja nem volt rest, ők is kirakták, a miniszterelnök TikTok-csatornájára, hogy Orbán veszprémi beszéde is teltházas volt. A posztot viszont gyorsan törölték a rengeteg gúnyos komment hatására.

A cikk ezután felidézi Azahriah karrierjét, hogy az internetre feltöltött számaival hogyan vált egyre nagyobb szenzációvá hazánkban. A cikk kitért arra is, hogy hiába Azahriah tehetsége, a politika tehet róla, hogy nem mérethette meg magát Európa legnagyobb popversenyén, mert a Fidesz 2020-ban visszalépett az Euróvízión való indulástól – alighanem azért, mert a meleglobbi eseményének tartották.

A riportban feltűnnek a rapper rajongói is, akik szerint Azahriah rendes embernek tűnik, aki igyekszik átnyúlni a politikai és generációs szakadékokon.

Azahriah a politikai aktivitásáról is beszélt: szerinte a zenészeknek nem kötelező ilyen kérdésekről beszélniük, ha nincs mit mondaniuk. De ez egy szabad ország, és az nincs rendben, ha azért maradsz csendben, mert félted a karriered. Nem Oroszországban élünk – jegyezte meg a zenész.

A riportban kiemelték továbbá a kegyelmi botrány után megrendezett gyermekvédelmi „influenszertüntetést”, ahova Azahriah videóüzenetet küldött.

via 444

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Nyílt levélben tiltakozik Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián és Zsédenyi Adrienn is a szentesi drámatagozat ellehetetlenítése miatt
25 éve működő együttműködést mondtak fel a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a budapesti Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium között.


Május 14-én levélben tájékoztatta a szentesi dráma tagozatosok szüleit a Keleti István művészeti iskola igazgatója, Jakubeczné Illich Alíz, aki azt közölte, hogy a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója, Sipos Kitti Lídia szeptembertől különösebb magyarázat nélkül megszakítja velük a több mint 20 éves együttműködést. Így a továbbiakban a Keleti már nem tudja támogatni a szentesiek dráma tagozatát „közös programokkal, tréningek tartásával, tanári továbbképzésekkel, ingyenes szállás biztosításával”

– írja a Telex.

A döntés miatt háborgó szülők egy szülői értekezleten igyekeztek választ kapni a kérdéseikre. De akadt olyan felbőszült szülő, aki rögtön a tankerülethez fordult.

A volt diákok által közzétett nyílt levélben szintén a döntés ellen tiltakoznak.

Azt írják, hogy a szentesi intézmény „irodalmi-drámai tagozata országos jelentőségű pedagógiai műhely, ahonnan színészek, előadóművészek, színházi, filmes és televíziós szakemberek, írók és alkotóművészek tucatjainak indult a pályája.” Az egész országban ismert képzési modellt országszerte ismerik és megbecsülik, most azonban „egy át nem gondolt, radikális változtatással ezt az örökséget nagyon gyorsan le lehet rombolni.”

Levelükben az áll, hogy évtizedek óta a képzés sikerének biztosítéka a HMG irodalmi-drámai tagozata és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium együttműködése. Ezért a következő kérést intézik a döntéshozók felé:

„Mi, a HMG irodalmi-drámai tagozatának volt diákjai arra kérjük a döntéshozókat, hogy segítsenek felülvizsgálni a képzést ellehetetlenítő döntést, és a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék elő, hogy a bevált modellben folytatódhasson az évtizedek óta sikeres pedagógiai program”

– olvasható a Facebookon is megosztott levélben.

Nyílt levelet írtak a szentesi iskola korábbi diákjai, köztük Alföldi Róbert, Gáspár Sándor, Náray Erika és Nyáry Krisztián, akik arra kérik az érintetteket, vizsgálják felül a döntést.

via Blikk

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Bemutatták Karsai Dániel színdarabját, és ő is ott lehetett a premieren
Az alkotmányjogász által írt darabot a 6Színben mutatták be, és Karsai Dániel személyesen jelen lehetett a premieren.


Úgy tűnik, Karsai Dániel, az alkotmányjogász állapota az utóbbi időben javul, legalábbis a testvére szerint jobb állapotban van, mint március végén, április elején, írta meg a Blikk. Ekkor derült ki az is, hogy az alkotmányjogász elkezdett egy színdarabot is írni, részben a saját életéről, részben az elmúlásról, a halállal való szembesülésről. A darab írásában Szenteczki Zita rendező segített neki. Hat színészt kértek fel, hogy játsszanak a darabjában való szereplésre: Török-Illyés Orsolyát, Lőrincz Katalint, Kurta Nikét, Gyabronka Józsefet, Vizi Dávidot és Nagy Márkot.

A hétvégén végül sor került a darab bemutatójára.

Bár Karsai korábban azt mondta, hogy elfogadja, ha már nem láthatja az előadást, ebben végül tévedett ráadásul el is tudott menni az bemutatóra. A 6Szín a hivatalos Facebook-oldalán tudatta, mekkora sikert aratott a premier.

„Kivételes, megrendítő és felemelő volt a tegnap esti bemutató a szerző, Karsai Dániel jelenlétében a 6színben. Köszönet az alkotóknak, a színészeknek, a közönségnek, valamennyi jelenlévőnek és az ügy minden támogatójának, azoknak is, akik tegnap csak lélekben lehettek velünk” – olvasható a bejegyzésben.

Link másolása
KÖVESS MINKET: