Megjelent az első, CRISPR-módszerrel génmódosított paradicsom
Az egyfajta „genetikai ollóként” működő génmódosító eljárás, a CRISPR-Cas9 immár polgárjogot kap az élelmiszeriparban. Az eljárást, amelyért 2020-ban Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kémiai Nobel-díjat kaptak, ezúttal paradicsomnál alkalmazták sikeresen.
A CRISPR-Cas9 rendszer eredetileg a baktériumok genomi immunválaszaként fejlődött ki az evolúció során. A forradalmi felfedezés az volt, amikor a tudósok rájöttek, hogy segítségével képesek nukleotidpontosságú genomszerkesztést végrehajtani a DNS-ben.
Amikor kettősszálú DNS-vágás megtörténik, működésbe lép a sejt DNS-hibajavító gépezete. A javítás során mutáns génformákat hozhatnak létre, vagy egy donor DNS-szakasz alkalmazásával újfajta tulajdonságokat is beépíthetnek. De arra is van mód, hogy a mutáns, betegséget okozó nukleotidokat ezzel a módszerrel kicseréljék „jó” szekvenciákra, vagyis örökletes genetikai betegségeket gyógyítsanak vele.
Az orvostudomány mellett az élelmiszeripar is hatalmas lehetőséget lát a technológiában. A kanadai Corteva cég kukorica módosításával próbálkozik, és az Egyesült Államokban már egy génmódosított gomba is megkapta az engedélyt, de a szakértők szerint egyiket sem hozták még forgalomba.
A japán Sanatech Seed azonban szeptemberben bejelentette, hogy megkezdik a CRISPR-Cas9 módszerrel génmódosított, magas GABA (gamma-amino-vajsav) tartalmú szicíliai piros paradicsom kereskedelmi forgalmazását – írja a New Scientist.
A magas GABA tartalmú szicíliai piros paradicsom kevesebbet termel abból az enzimből, amely a gamma-amino-tejsavat lebontja, ezért ez utóbbiból ötször annyit tartalmaz, mint egy normál paradicsom. A GABA az emberi szervezetben is termelődik, és kulcsszerepet játszik az agyban és az idegrendszerben.
A cég már az év elején palántákat kínált azoknak a kertészeknek, akik maguk akarták termeszteni a különleges paradicsomot. Közel 4200-an éltek az ajánlattal, és a Sanatech Seed szóvivője szerint a kész termék iránt is van kereslet.
A CRISPR-Cas9 géntechnológia kihívás elé állítja a szabályozó hatóságokat is. Mivel olyan módszert használnak, amely a természetben is előfordul, vannak olyan országok, ahol az így gyártott élelmiszerek más szabályok alá esnek, mint a korábban megjelent génmódosított termékek.
2020 decemberében a japán élelmiszer-hatóságok úgy döntöttek, hogy a magas GABA tartalmú szicíliai piros paradicsomot nem sorolják a génmódosított élelmiszerek közé, ezzel megnyitották az utat az idei forgalmazáshoz.
A Sanatech Seed máris fontolóra vette, hogy más országokban is bevezeti termékét. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy paradicsomuk nem esik olyan elbírálás alá, mint a hagyományos génmódosított növények. Az Európai Unióban és Nagy-Britanniában jelenleg még szigorúbbak a törvények, de a szigetországban várható azok megváltoztatása.
Folyank például kísérletek arra, hogy a segítségével könnyítsék a szarvasmarhák szőrzetét, így az állatok jobban elviselnék a melegedő klímát.
Fejlesztés alatt vannak más CRISPR-eljárással készülő termékek is. Jelenleg egy vörös tengeri keszeg engedélyezése folyik, amelynek génmódosítás után 50%-kal nagyobb izomzata lesz. Nagy-Britanniában a Rothamstead kutatóintézetben pedig Nigel Halford csapata már szabadföldön kísérletezik a CRISPR-gabonával. Azt ígérik, hogy a belőle készült kenyérben kevesebb lesz a rákkeltő akrilamid.
