OTTHON ÉS KERT

Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom

A magyar társadalom szinte egésze szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben egy kutatás szerint. A Másfélfok cikke.

Link másolása

Az egyének esetében az anyagi helyzet és a saját környezettudatos döntések a mérvadóak, azaz mennyire tudunk és akarunk hozzájárulni a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot. A felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan és nemekre bontva is, ha a különböző beavatkozási pontokat vizsgáljuk. Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé. Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik. Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások.

Alapvetően az egyén anyagi helyzetén és saját környezettudatos döntésein múlik, hogy mekkora mértékben járul hozzá a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez.

Ezért az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar lakosság mely területeken és milyen mértékben tervezi környezettudatosabbá tenni a saját életét a közeljövőben. A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság; kevesebb hulladék termelése; dolgok megjavítása/megjavíttatása; vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése; környezetbarátabb közlekedés; környezetbarátabb ruházkodás; kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt. Arról kérdeztük meg az embereket, hogy e hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A szándékokra vonatkozó eredmények közül a legörvendetesebb, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis (2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor)

Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Ez az eredmény azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.

Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban a környezetszennyezés csökkentési lehetőségeire koncentráltunk, és a vizsgálat során arra nem kérdeztünk rá, hogy mely területeken tervezik az emberek növelni környezetszennyező tevékenységüket (pl.: nagyobb házba költözni, többet autózni stb.). Ezért eredményeink nem értelmezhetők úgy, hogy a magyar lakosság összességében csökkenteni fogja a környezetszennyezését,

abban azonban biztosak lehetünk, hogy a környezetszennyezés csökkentésére való szándék erőteljesen jelen van a közgondolkodásban.

Eredményeinkből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll (lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is).

Jó dolog a környezet- és klímavédelem, főleg ha spórolni is tudunk vele

Ha közelebbről megnézzük, hogy milyen területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok, akkor igen érdekes mintázat bontakozik ki előttünk, amit az 1. ábra szemléltet.

Az ábrán szereplő táblázatból jól látható, hogy mind a lista elején, mind a végén egy-egy cselekedet emelkedik ki jelentősen a mezőnyből.

Minden egyéb környezetvédő cselekedetnél szignifikánsan könnyebben megvalósíthatónak tartják a magyar felnőttek az energiatakarékosságot.

Valószínűsíthető, hogy ezért terveznek leginkább ezen a területen változásokat a válaszadók, ahogy ezt az előző kérdésnél láthattuk. Ezt a cselekedet két, az anyagtakarékosságot képviselő cselekedet követi (szelektív hulladékgyűjtés és dolgok megjavítása). Érdemes kiemelni, hogy csak erre a három cselekedetre jellemző az átlag alatti érték, vagyis a hét cselekvés rangsorolásakor ezek általában valahol a legkönnyebbek között végeztek.

A ruházkodással és közlekedéssel kapcsolatos cselekedeteket a dolgok megjavításnál még nem tarják jelentősen nehezebbnek, de az általános környezettudatosabb vásárlást már a dolgok megjavításnál szignifikánsan nehezebbnek tartják.

Minden cselekedetnél jelentősen nehezebbnek érzékelték a válaszadók az állati eredetű élelmiszer fogyasztás csökkenését.

A válaszok itt is teljes összhangban vannak az előző kérdésre adott válaszokkal, hiszen ezen a területen terveznek a legkevésbé változtatni a válaszadók a következő egy évben.

A nők szerint könnyebben megvalósítható a környezetbarát öltözködés

A nemek közti különbségeket vizsgálva két tevékenységgel kapcsolatban találtunk szignifikáns különbségeket. A ruházkodással kapcsolatos attitűdökben láthatók a legnagyobb nemi különbségek a válaszadók között.

A nők a nehézségi skálán elért 3,88-as átlageredmény alapján könnyebbnek tartják a környezetbarátabb ruházkodás megvalósítását a férfiaknál, akiknek ugyanez az átlagérték 4,31 volt. További ehhez kapcsolódó eredmény, hogy

a nők 26 százaléka tervezi a következő évben ruházkodása környezetbarátabbá tételét, vagyis több, mint egynegyedének áll szándékában csökkenteni ruházkodásuk környezeti hatásait – ez az arány a férfiak esetében 16 százalék volt.

Ez az eredmény valószínűleg szorosan összefügg azzal, hogy a nőknek általában több elemből áll a ruhatára, és ezért látnak könnyebben lehetőséget arra, hogy a gyakoribb ruhavásárlások helyett környezettudatosabb ruházkodási megoldásokkal csökkentsék az általuk okozott környezetterhelést.

A ruházkodáson kívül egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős nemi különbséget mutattak az adatok, mégpedig az energiatakarékosság területén, melyet bár mindkét nem a legkönnyebben megvalósíthatónak tart, a férfiak (3,12 átlagos érték) még könnyebben megvalósíthatónak tartanak, mint a nők (3,53 átlagos érték). E különbségben is közrejátszhat, hogy nemzetközi kutatások szerint a társadalmi szerepelvárások, bár változóban vannak, de még mindig sok, nagy energiafelhasználású területet (pl.: a lakás fűtésének, elektromos rendszerének a menedzselése) inkább a férfiak szerepkörébe illesztenek, és talán épp ezért tartják a férfiak könnyebbnek, hogy változtassanak az energiafogyasztásukon.

Az átlagos pontszámok mellett érdemes azt is megnézni, hogy mit tettek leggyakrabban az első és az utolsó helyre a válaszadók, hiszen vélhetőleg ezt a legkönnyebb meghatározni egy rangsor felállításakor. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy melyik cselekvéstípust hányan tartották a legkönnyebbnek és a legnehezebbnek.

Jól látható, hogy a dolgok megjavítása/megjavíttatása és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása esetében kimagaslóan nagy mind azoknak az aránya, akik a legkönnyebbnek, és ugyanúgy azoknak az aránya is, akik a legnehezebbnek ítélték meg e tevékenységek végrehajtását.

A dolgok megjavítása esetében ebben szerepet játszhat akár az emberek műszaki érzéke, akár a környékükön elérhető javító szolgáltatások színvonala is. Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson.

A nyitottság alapján érdemes volna támogatni a társadalmat környezettudatos törekvéseiben

Összességében adataink szerint a magyar lakosság már a rezsicsökkentés-csökkentés előtt is nyitott volt az energiatakarékosságra, könnyen megvalósítható lépésnek tartotta, és leginkább ezen a területen tervezte, hogy környezetudatosabbá teszi az életmódját. Mindez reményt ad arra, hogy a jelenlegi energiaár-robbanás hatására bekövetkezett energiamegtakarítást – például a gázfogyasztás több, mint 20%-os visszaesését – nemcsak egyszerűen az anyagi kényszerek váltották ki, hanem az emberek belső motivációja is vezérelte, így a rezsicsökkentés eltörlése a társadalomban meglévő energiatakarékossági szándékot cselekvéssé katalizálta.

A jelenlegi energiaár-robbanás miatt bekövetkező energiafelhasználás és károsanyagkibocsátás-csökkenés a jövőben akár állandósulhat is, hiszen látható, hogy az emberek az energiatakarékosságra a rezsi növekedése nélkül is nyitottak voltak. Megfelelő kommunikációval és ösztönzőkkel elérhető, hogy abban az esetben se növekedjen újra jelentősen az energiafogyasztás, ha a jelenlegi rezsiár-sokk elmúlik.

Itt volna a lehetőség, hogy jó szakpolitikákkal, támogatással és ösztönzőkkel összekössük az energiatakarékosságot az energiahatékonysággal, ami nemcsak válságállóbbá tenné a magyar háztartásokat, de növelné az emberek életminőségét, miközben a klímaváltozást is mérsékelnénk.

A kutatásunkban feltárt régiós különbségek viszont felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől. Ezért fontos leszögezni, hogy nem minden társadalmi csoporttól várhatjuk az energiafogyasztásának csökkentését. Egyértelmű, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye.

A cikk megírásában és a kutatásban közreműködő kutatócsoport tagjai: Ágoston-Kostyál Csilla, Szabó Zoltán Ábel, Kristóf Hanna Emília, Buvár Ágnes, Tóth Csenge, Dúll Andrea.

Módszertan

A kutatás az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben Ágoston-Kostyál Csilla vezetésével 2022 tavaszán zajlott. Életkorra, nemre iskolai végzettségre és lakóhely szerinti regionális eloszlásra reprezentatív 1000 fős mintán végeztünk felmérést a magyar felnőtt lakosság körében. A kérdőíves kutatás célja a környezettudatos viselkedést serkentő és gátló tényezők vizsgálata volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
12 évre bérelt kabint egy luxushajón, így is jobban jár, mintha albérletben élne a kaliforniai programozó
Egy 22 négyzetméteres mini apartmanja lesz, amihez még teljes ellátás is jár.

Link másolása

Austin Wells kreatív módon oldotta meg a home office-t, a 28 éves programozó egy óceánjáró luxushajón bérelt ki magának egy kabint 12 évre - írja a Business Insider alapján az Telex.

Így világjárás közben tud fejleszteni a Meta - cég virtuális valóságos projekteket fejlesztő Reality Labs szekció - munkatársa.

Az indulásra ugyan még várni kell, mert az MV Narrative hajó 2025-ben indul és egy-egy úton 1000 napig járja a világot. Minden kikötőben átlag 3 napot marad, hogy az utasok szétnézhessenek.

A kabinokat egymillió dollárért árulják, de a programozó inkább az olcsóbb bérlés mellett döntött. Így lesz neki egy 22 négyzetméteres mini apartmanja, amihez még teljes ellátás is jár.

A díja 300 ezer dollár (kb. 110 millió forint), de a szilícium-völgyi albérletárakhoz képest még olcsónak is mondható, és ezzel még spórolni is tud.

VIDEÓ: A hajóról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

OTTHON ÉS KERT
Videó: Elhagyatott luxusvillát találtak, tele hátrahagyott luxuscikkekkel az Egyesült Államokban
Az épületet bejáró vloggereket megrendítette a látvány és a házhoz kapcsolódó családi tragédia.

Link másolása

Egy elhagyatott, 30 000 négyzetméteres kastélyra bukkantak az Egyesült Államokban, ami szinte újszerű állapotban áll egy hatalmas telken – írja a New York Post alapján az RTL.hu.

A házban 10 hálószoba, 11 fürdőszoba van, de azt Jeremy Abbott és a BigBankz vloggercsapata nem árulta el, hogy hol található.

Mint kiderült, az elhagyott birtok egy neves sebész, egy négygyermekes apa, szabadidős pilóta családjáé volt. A környéken több rendelője is van. A férfi 2006-ban építtette fel a 10,5 millió dolláros álomházát.

Ám az építkezés közben a fia meghalt egy repülőgépbalesetben.

A család nem kapott életbiztosítást, miközben hatalmas adósságai voltak, így távoztak az ingatlanból. A vloggerek szerint akkor még 8 milliós adósságuk és 50 ezer dolláros havi törlesztésük volt.

De az összetört család mégis úgy ment el a házból, hogy gyakorlatilag mindent maguk mögött hagytak. Márkás cipőket, egy Mercedes Benzt, egy Volkswagen Beetle-t és egy Land Rovert is. A nappaliban ott állt a hatalmas karácsonyfa is. Az épületben drága bútorok, tévék, márkás ruhák, cipők maradtak. A romló állagú épület és a park azóta is árván áll.

A vlogger nem értette, miért nem vitték magukkal a sokat érő berendezést és személyes holmikat, de végül szomorúan megállapította:

„Egy idő után tiszteletet éreztem a család iránt, akik ott éltek, és végignézték, ahogy az álmaik lezuhannak a repülőgéppel együtt, amely megölte a fiukat és vele együtt a jövőjüket is".

VIDEÓ: Az elhagyott villa


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
Ezzel a tetőcseréppel hűvösebbek lehetnek a városok nyáron
A fehér színű kerámia tetőcserepek a fenntarthatóság mellett az épület designban is új távlatokat nyitnak, ezt bizonyítja a Tondach Építész pályázatára beérkezett közel 50 pályamű is.

Link másolása

Világszerte ismert jelenség a nagyvárosok sűrűn beépített területeinek gyorsabb és nagyobb mértékű felmelegedése. Egy ausztrál kutatás szerint a fehér színű tetők akár több fokkal is csökkenhetnék Sidney sűrűn lakott területeinek hőmérsékletét - zöldtetők, fák és zöldfelületek mellett. A fehér színű kerámia tetőcserepek a fenntarthatóság mellett az épület designban is új távlatokat nyitnak, ezt bizonyítja a Tondach Építész pályázatára beérkezett közel 50 pályamű is. Az épülettervek legjobbjait tavaly év végén rangos díjjal jutalmazták, most pedig a nagyközönség is szavazhat a benyújtott pályázatokra.

A több ausztrál egyetem és intézet által 2020-ban végzett, kifejezetten az ország nagyvárosaira kiterjedő kutatás rámutatott, a városi hőszigetek okozta hőmérsékleti változások már most kimagaslók. A kialakuló hőszigetek a városi túlmelegedés és a közegészségügyi problémák mellett az épületek energiafogyasztását, így energiafelhasználási igényét is növelik. Ez nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásához.

A zöld tetők, a függőleges kertek, a városi zöldfelületek és a vízalapú technológiák azonban jelentősen enyhíthetik a hősziget-hatást. Ebben segíthetnek még a nemcsak színükben, de fenntarthatósági szempontból is merőben újdonságnak számító fehér tetőcserepek.

A szakmának már bizonyított

A városi hőszigetek kialakulásának egyre inkább világméretűvé váló problémája ihlette a Tondach kerámiacserepek legújabb, fehér modelljét, mely a márka legutóbbi pályázatának témája is volt. Hiszen a cserép nemcsak környezetre gyakorolt hatása miatt jó alternatíva, de látvány és design szempontból is különleges. Az „Esztétika és fenntarthatóság” címmel meghirdetett építészeti tervpályázat célja az volt, hogy megismertesse az új terméket az építészekkel, és hogy bevonja a szakembereket az általa fejlesztett előremutató, innovatív és designos tetőmegoldások alkalmazásába. Nagy számban érkeztek be színvonalas pályaművek, az eredményhirdetésre pedig a rangos Média Építészeti Díja átadóján került sor.

„Számos országban kísérleteznek, hogyan lehet csökkenteni a városi hőszigetek kialakulását világos felületek segítségével. Hiszünk abban, hogy a fenntartható megoldások lehetnek szépek, ha hozzáértő kezekbe kerülnek. Ez a kezdeményezés kiváló lehetőség volt arra, hogy megmutassuk a hazai szakma kreativitását, és a világos felületek tetőn és homlokzaton való megjelenítésében rejlő lehetőségeket kerámia tetőcseréppel” – mondta Nagy Zsolt István a Wienerberger zRt. marketingvezetője.

A közönség is dönthet

A benyújtott pályaművek közül a Tondach szakértői összeállítottak egy 12 alkotásból álló válogatást, melyek közül most a nagyközönség kiválaszthatja a neki legjobban tetszőt. A vállalat oldalára feltöltött pályaműveket végig nézve az olvasók terveken láthatják, mikét változtatja meg egy épület teljes karakterét a fehér színű tető.

Az áprilistól Magyarországon is rendelhető egyedülálló fehér színű PLANOTON 9 modell (korábbi nevén Inspira) mindamellett, hogy magában hordozza a kerámia tetőcserepekre jellemző magas minőségi- és stíluskövetelményeket – mint a sík formátum, a mindössze 27 mm vékonyság és a Fusion technológia – hozzájárul ahhoz is, hogy csökkentse a városi hőszigetek kialakulását. Hatékonyan ellenáll az UV sugárzásnak, színét évtizedeken keresztül megőrzi, és a gyártási technológiából eredő tömített pórusoknak köszönhetően kiváló öntisztuló képességgel rendelkezik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Fotók: Közel 300 kiló makkot raktározott el egy harkály egy kaliforniai ház falaiban
A rágcsálóirtó azt írta, hogy még soha nem látott hasonlót.

Link másolása

Meglepő fotókat közölt egy kártevőirtó a közösségi oldalán. Egy falba vágott nyíláson rengeteg makk dőlt ki a szobába. Mint kiderült, egy harkály volt a gyűjtögető, ami közel 320 kilós termést raktározott el magának.

A könnyűszerkezetes ház falaiba dugta az eleséget. A ház tulajdonosai csak azt látták, hogy az épület kívülről tele van lyukakkal. Erről később kiderült, hogy a madár vágta ki magának.

A makkok nyolc zsákot töltöttek meg

- írta a posztoló, aki még sosem találkozott hasonlóval.

Mikor az egyik kommentelő felvetette, hogy makkot általban a mókusok rejtenek el, akkor válaszában megírta, hogy látták, amint az „őrült” madár makkot dobál a falba a lyukon kereztül.

Forrás: abc7news.com


Link másolása
KÖVESS MINKET: