OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Fordulat az építőiparban: olcsóbb lett a munkadíj, de a szakemberhiány továbbra is komoly kihívást jelent

Az építőipari munkadíjak 7%-kal csökkentek, így az átlagos négyzetméterár ismét a tízezer forintos lélektani határ alá esett. A szakemberhiány azonban továbbra is ugyanazon a szinten maradt, februárban az átlagos várakozási idő 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. legújabb országos kutatásából.


Az építőipari munkadíjak csökkenése meglepetésként érhette az ingatlanfelújítást tervezőket:

2025 februárjában az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány azonban továbbra is komoly kihívást jelent – derült ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

Munkadíjak csökkenése: mit jelent ez a gyakorlatban?

A februári adatok szerint az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 9 495 forint volt, ami komoly enyhülést jelent az előző évhez képest. A visszaesés elsősorban a fővárosban és Közép-Magyarországon volt érzékelhető, míg vidéken inkább egyfajta árkiegyenlítődés zajlik. Észak-Magyarországon például továbbra is meghaladja a tízezer forintot az átlagos munkadíj, míg az Alföldön és a Dunántúlon az országos átlag alatt maradnak az árak.

A szakemberek több mint fele (64%) azonban azt tervezi, hogy idén emeli az árakat, átlagosan 14 százalékkal.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

Szakemberhiány: keletről nyugatra nő a várakozási idő

Hiába csökkentek az árak, a szakemberhiány továbbra is fennáll.

Az országos átlag szerint 53 napot kell várni egy szakemberre, ami gyakorlatilag változatlan a tavalyi 52 naphoz képest.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta Markovich Béla. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A legrövidebb átfutási idő Nógrád megyében van (40 nap), míg Somogy megyében kell a legtovább várni (54 nap). A fővárosban az átlagos várakozási idő 47 nap.

A tendencia egyértelmű: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 42 napot kell várni, addig Nyugat-Dunántúlon már 54 napot. A Dél-Alföldön is viszonylag magas, 48 napos a várakozási idő, amit a térségben zajló nagyberuházások – például a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – is befolyásolnak.

Mely szakmákban a legrosszabb a helyzet?

A várakozási idők szakmánként is jelentősen eltérnek. A generálkivitelezőknél a leghosszabb, 63 napos az átlagos vállalási idő, őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap) követik. Ezzel szemben az épületgépészek 42 napos vállalási idővel dolgoznak, míg az ácsoknál, villanyszerelőknél és víz- és gázszerelőknél az 50 nap körüli időszak számít átlagosnak.

A munkák mérete is befolyásolja a vállalási időt: míg egy kisebb javításra 49 napot kell várni, addig egy nagyobb beruházásra már 59 napot.

A csökkenő lakáspiac és az állami beruházások alacsony szintje miatt azonban a nagyobb projektek vállalási ideje mérséklődött az elmúlt évben.

Lesz-e fordulat az építőiparban?

Bár az építőipari szakemberek 47 százaléka továbbra is borúlátó, ez az arány 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Javulást 24 százalék érzékel, ami 8 százalékpontos növekedés.

A piac tehát bizonytalan, de már nem olyan kilátástalan, mint korábban. A kérdés, hogy az alacsonyabb munkadíjak és a szakemberhiány stagnálása mellett hogyan alakul a kereslet – mert ha az tovább csökken, a szakemberek még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén.

Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A tökéletes márciusi ültetési sorrend: ezzel a listával hetekkel előzheted a szomszédokat
Íme egy háromlépcsős ütemterv a márciusi kerti munkákhoz. A pontos sorrend betartásával a hidegtűrő zöldségek már kora tavasszal bőséges termést hoznak.


A kerti szezon nem áprilisban kezdődik. Most dől el. A március első napjaiban a földbe kerülő magok hetekkel előbb hoznak termést, mint a későn ébredők veteménye.

A tét nagy: a korai, ropogós retek, a zsenge borsó és az első, élénkzöld salátalevelek sorsa a következő napok döntésein múlik. Aki most siet és a fagyos, vizes talajba vet, az a teljes tavaszi munkáját kockáztatja.

Aki viszont a naptár helyett a talajra figyel, és ismeri a helyes sorrendet, az behozhatatlan előnyre tesz szert. A kulcs a talaj hőmérséklete és a helyi fagyveszély pontos ismerete. A borsó már 4-5 Celsius-fokos talajban csírázásnak indul, a spenót akár 2-3 fokon is, de a paradicsom vagy a paprika számára a 15 fok alatti közeg végzetes lehet. Az egyik legnagyobb hiba, ha túl korán ültetünk.

A siker a helyes ütemezésen múlik, ami három, jól elkülöníthető szakaszra bontja a márciust.

Az első dekád, vagyis a hónap első tíz napja a hidegtűrő növényeké, feltéve, hogy a talaj már „munkára fogható”: morzsálódik, nem ragad a csizmára, és hőmérséklete stabilan 5-7 Celsius-fok felett van.

Ilyenkor kell elvetni a borsót 4-5 centiméter mélyre, a hónapos retket, a spenótot és a korai salátaféléket pedig sekélyebben, 1-2 centiméterre, valamint a póréhagyma magját és a dughagymát. A fűszerkertben a metélőhagyma, a koriander, a zsázsa és a turbolya vetésének jött el az ideje, akár balkonládába, akár szabadföldbe.

A virágoskertben a hidegtűrő egynyáriak, mint a körömvirág, a búzavirág vagy a nigella kaphatnak zöld utat. Mindeközben a benti, védett ablakpárkányon megkezdődik a melegigényes növények palántanevelése: a paradicsom, a paprika, a padlizsán és a zeller magjai most kerülnek a szaporítóládákba, hogy a májusi fagyok után megerősödve költözhessenek ki.

A hónap közepén, 11. és 20. között jön el a szakaszos vetés ideje.

A retekből, spenótból és salátából kéthetente földbe kerülő újabb adag biztosítja, hogy ne egyszerre ömöljön a nyakunkba a termés, hanem heteken át folyamatosan szedhessük a friss zöldségeket. Az enyhébb fekvésű kertekben megkezdődhet a korai burgonya ültetése is, de a fő szabály, hogy vizes, hideg talajba soha ne tegyük.

A fűszernövények sora a kaporral és a petrezselyemmel bővül. A virágoknál jöhet egy újabb kör a hidegtűrő egynyáriakból, míg a melegkedvelőket, mint a napraforgót vagy a pillangóvirágot, továbbra is érdemesebb bentről indítani palántaként.

A profik ilyenkor vetik a mángoldot is. „Ez az a növény, amelyik a legnagyobb hozamot adja egy négyzetméteren. Súlyban a mángold nyeri a versenyt” – mondta az Ideal Home-nak Sarah Raven kertész-író, kiemelve a növény rendkívüli termőképességét.

Március utolsó harmada, 21. és 31. között, a gyökérzöldségek fő vetési ideje. A sárgarépa és a pasztinák különösen rosszul tűri az átültetést, ezért a siker kulcsa a helybe vetés.

A sárgarépa és a pasztinák átültetve nagy eséllyel nem hoz használható gyökeret, ezért legjobb helyben vetni. Ez az időszak a burgonyaültetés főszezonja is a legtöbb hazai kertben.

A dughagymákat úgy kell elhelyezni, hogy a csúcsuk körülbelül 2,5 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. A virágoskertben ez az utolsó lehetőség a hidegtűrő egynyáriak márciusi vetésére, és ekkor van itt az ideje az évelő növények tőosztásának is, amivel megfiatalíthatjuk és szaporíthatjuk őket.

Via SokszínűVidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A leggyűlöltebb magyar gyomnövény, amiért most sorban állnak a séfek és a patikusok
Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el a pitypang gyökerét. Tápanyagban gazdag levele pedig gourmet alapanyagként jelenik meg a csúcsgasztronómiában.


A sárga virágfejek, amelyek március közepén már makacsul áttörik a gondosan nyírt pázsitot, a legtöbb kerttulajdonosból azonnali gyomirtási reflexet váltanak ki.

Pedig az a növény, amelyik kéretlenül is helyet követel magának a kertünkben, a tányérunkon, a teáscsészénkben és a házi patikánkban is kincset ér.

A pitypang, vagyis a gyermekláncfű ma már sokak számára egyáltalán nem kiirtandó gaz, hanem ingyen termő vadzöldség, illatos szirupok alapanyaga és egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógynövény.

Kulináris és egészségügyi rehabilitációja javában zajlik, miközben a csúcsgasztronómia és a hivatalos orvoslás is újra felfedezi magának a benne rejlő hatalmas potenciált.

A hivatalos fitoterápia világában fontos növény a gyermekláncfű, és szigorú szakmai keretek között ismeri el a hatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelműen rögzíti a növény gyökerének hagyományos felhasználási módjait. A testület hivatalos álláspontja kimondja, hogy a gyökérből készült készítmények hagyományos növényi gyógyszerként enyhe emésztési panaszok, mint a teltségérzet, a puffadás vagy a lassú emésztés tüneteinek enyhítésére, átmeneti étvágytalanság kezelésére, valamint a vizelet mennyiségének növelésére használhatók, utóbbi esetben az alsó húgyúti panaszok kiegészítő, átöblítő terápiájaként.

Fontos, hogy ezeket a javallatokat a hatóság kizárólag a régóta fennálló, hagyományos alkalmazás alapján ismeri el.

A felnőtteknek szánt adagolási útmutató is pontos: tört, szárított gyökérből 1-5 grammot kell 150 ml vízben főzni, és naponta kétszer-háromszor fogyasztani. A növény használata 12 év alatt nem ajánlott, és ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvosi konzultáció szükséges.

Míg a gyógyszeripar a gyökeret, a gasztronómia a növény többi részét fedezi fel újra. A séfek és az ételrajongók egyre bátrabban nyúlnak a pitypang zsenge leveleihez és virágaihoz. A kulcs a kesernyés íz megszelídítése. A trükk a fiatal, virágzás előtti levelek gyűjtése, valamint a savas és olajos dresszingek – citrom, olívaolaj – használata, amelyek remekül ellensúlyozzák a zöldség karakterét.

A virágok felhasználása is egyre népszerűbb.

A friss, sárga szirmoknak enyhén mézes aromájuk van, de az igazi tavaszi csemege a tésztában kisütött virágfej. A pitypangvirágok önmagukban is elég finomak, de be is márthatod őket tésztába és kisütheted.

A pitypang nevéhez egy másik népszerű termék, a pitypangméz is kötődik, de itt fontos tisztázni a fogalmakat. Létezik valódi, méhek által gyűjtött, ritka monoflorális pitypangméz, amelynek ízprofilja jellegzetesen erős, enyhén csípős és virágos.

Azonban amit a legtöbben házi pitypangmézként ismernek és készítenek, az valójában egy cukorral és vízzel főzött, sűrű pitypangvirág-szirup. Ez a vegán mézhelyettesítőként is emlegetett készítmény technikailag nem méhészeti termék, bár ízében és állagában is emlékeztethet a mézre.

A pitypang zöldje nemcsak ízélmény, hanem valóságos vadon termő multivitamin.

Egyetlen csészényi (körülbelül 55 gramm) nyers, aprított pitypanglevél mindössze 25 kalóriát tartalmaz, miközben 103 milligramm kalciumot, 218 milligramm káliumot és 19 milligramm C-vitamint rejt. Kiemelkedően magas az A- és K-vitamin-tartalma: előbbiből a napi ajánlott bevitel több mint felét, utóbbiból pedig a másfélszeresét fedezi, emellett gazdag a szem egészségéért felelős luteinben és zeaxantinban is.

A sokoldalú felhasználás mellett azonban elengedhetetlen a biztonsági szempontok ismerete. A fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a pitypang allergiás reakciókat, bőr- vagy légúti tüneteket válthat ki.

Mivel a gyökér serkenti az epeelválasztást, használata ellenjavallt epeúti elzáródás, epekövesség vagy más epeúti betegségek esetén. A tudományos szakirodalom felhívja a figyelmet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is: vízhajtókkal vagy lítiumtartalmú készítményekkel együtt szedve óvatosság indokolt.

A levelek magas K-vitamin-tartalma miatt pedig az alvadásgátlót szedő betegeknek mindenképpen egyeztetniük kell orvosukkal a fogyasztás előtt. Az Európai Gyógyszerügynökség adatok hiányában nem javasolja a pitypangkészítmények használatát 12 év alatti gyermekek, valamint várandós és szoptató nők számára.

A növény nemcsak az ember, hanem a természet számára is hasznos lehet.

Kora tavasszal, amikor még kevés más virág nyílik, bőséges pollenforrást biztosít a méheknek és más beporzóknak. Aki gyűjtésre adja a fejét, annak a jogi kereteket is ismernie kell. Magyarországon védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles.

Általános szabály, hogy csak vegyszermentes helyről, nem védett fajból és a terület tulajdonosának hozzájárulásával szabad növényt szedni, a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva.

Via VeOl


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul gyomlálsz? Ezeket a növényeket vétek kitépni a kertből
Az ökológiai szemlélet szerint a csalán, a pitypang és a tyúkhúr is hasznos lehet a kertben. Ezek a növények javítják a talajt, segítik a beporzókat és tápanyagforrásként is szolgálnak.


Bár sokaknak a gyomokról a kerti kesztyű és a kapa jut eszébe, az ökológiai szemléletű kertészkedésben a hívatlan növényeknek is kulcsszerepük lehet, sőt, némelyikük a tányéron is kiköthet.

A gyomnövényeket általában azzal határozzák meg, hogy nem kívánt helyen és időben jelennek meg, elszívva a tápanyagot, a vizet és a napfényt a kultúrnövényektől. A teljes gyommentességre való törekvés helyett azonban érdemesebb az egyensúlyt keresni.

A gyomnövények ugyanis jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai rendszerében: talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.

A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat, ha pedig a kert egy félreeső részén meghagyjuk őket, alapanyagul szolgálhatnak a biokertészkedésben elterjedt növényi ázalékokhoz.

A tudatos megközelítéshez hozzátartozik az invazív fajok, mint például a súlyos allergiát okozó, Európa-szerte terjedő parlagfű vagy a kanadai aranyvessző következetes visszaszorítása.

Az egyik leghasznosabb gaz a csalán, amelyből a veteményestől távolabb érdemes egy kisebb foltot meghagyni. A belőle készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legsokoldalúbb tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is fogyaszthatók.

A gyepből gyakran kiirtott pitypang virágai kora tavasszal, amikor még kevés más virágzik, létfontosságú táplálékot biztosítanak a beporzóknak és a lepkéknek.

Zsenge levele salátába tehető, a baromfiudvarba dobva pedig a csirkék sárgább tojást tojnak tőle.

A gyorsan terjedő, de áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez, ezzel hatékonyan takarja a talajt, segít a víz visszatartásában és az árnyékolásban.

Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények, például paradicsomtövek alatt kifejezetten hasznos lehet, a nagy melegben pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető, de hashajtó hatása miatt csak mértékkel fogyasztandó.

A mélyre hatoló gyökereivel talajlazító libatop friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni.

A szárazságtűrő, vastag levelű kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan ázalék is készülhet belőle a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Évek óta rosszul takarítod a fürdőszobát: ezen az egyetlen mozdulaton múlik minden
Sokan a drága szerekben keresik a hibát, pedig a bosszantó foltokat egy rossz szokás okozza. A megoldás egyetlen mozdulat, amit eddig szinte mindenki kihagyott a takarítás végén.


A fürdőben még ott lebeg a friss tisztítószer illata, a csaptelep csillog, a tükör makulátlan. Aztán pár óra múlva, amikor oldalról ráesik a fény a falra, előbújnak a csíkok és a matt foltok. A legtöbben ilyenkor azt gondolják, hogy rossz tisztítószert választottak, vagy túl kemény a víz, pedig a valóság ennél egyszerűbb: egy alapvető lépést hagyunk ki takarítás közben.

A fürdőszobai csempe ugyanis nem a tisztítástól lesz foltos, hanem a száradástól, pontosabban attól, hogy magától szárad meg.

A vízben oldott ásványi anyagok, valamint a tisztítószer-maradványok száradás közben kirajzolódnak a felületen, ez okozza a csíkos, fátyolos hatást.

A The Spruce női portál szerint a második tipikus hiba a túl sok tisztítószer használata. „A legtöbb csík nem a kosztól, hanem a fel nem törölt tisztítószer-rétegtől marad a csempén” – állítják nemzetközi takarítási szakértők.

Az ecetes vagy bolti tisztítószereket mindig hígítani kell, különben bevonatot képeznek a felületen, ami megszáradva matt foltokat hagy maga után.

A foltmentesség titka a helyes sorrend. Először mindig szárazon töröljük át a csempét, hogy a por ne váljon ragaccsá. Ezután jöhet a hígított tisztítószer, de elég pár perc hatóidő is a szappanmaradvány fellazítására. Ezt követi az alapos leöblítés, majd a legfontosabb lépés: az azonnali szárazra törlés egy mikroszálas kendővel, fentről lefelé. Ez az egyetlen módja annak, hogy ne maradjanak ásványi csíkok a csempén.

Kemény víz esetén a foltosodás még gyorsabban jelentkezik, mivel a benne lévő kalcium és magnézium száradáskor fehér lerakódást hagy. Ezért javasolják a szakértők, hogy időnként desztillált vízzel fejezzük be a takarítást.

Fontos, hogy savérzékeny természetes köveken, mint a márvány vagy mészkő, soha ne használjunk ecetes vagy savas tisztítót,

mert az marást okozhat, ezekhez pH-semleges szer szükséges. Vegyük komolyan a biztonságot is: soha ne keverjünk hipót tartalmazó szereket ecettel vagy ammóniával, mert a folyamat során mérgező gázok képződhetnek. A legegyszerűbb megelőzés, ha zuhanyzás után egy gumis üvegtisztítóval lehúzni vagy kendővel áttörölni a csempét. Ez napi két perc, cserébe a heti takarításnál nem kell súrolni.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET: