prcikk: Önvezető teherautók oldják meg a sofőr- és áruhiányt – vagy csak átmeneti enyhítésre jók? | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Önvezető teherautók oldják meg a sofőr- és áruhiányt – vagy csak átmeneti enyhítésre jók?

Egyre több gyártó áll elő olyan járművel, ami hatékony eszköze lehet az autonóm teherfuvarozásnak. A vezető nélküli technológia kényszerpályán erősödik: annyira nincsenek már kamionsofőrök, hogy hosszú távon nem igazán van más megoldás, mint az önvezetés.


Az önvezető teherautók piacának egyik legújabb szereplője a Volvo boszorkánykonyhájáról érkezett, és a nyilvános bemutatása után újra felélénkült a vita, hogy mikor és mekkora hatást gyakorolnak majd, egyrészt az áruszállításra, másrészt teherautó vezetői munkára.

Elveszik a munkát? Nem, mert nincs is elég sofőr

Az ellátási láncok érzékenysége és rendszeres akadozása az egész világot sújtja, és a legnagyobb problémák egyike Európában biztosan a teherautó sofőrök hiánya, aminek közvetett hatása a lassú áruforgalom és a dráguló áruszállítás. A Transport Intelligence adatai szerint az unió területén mintegy 400 ezer teherautóvezetői állás betöltetlen, a legnagyobb baj pedig Lengyelországban van, ahol már évekkel ezelőtt is 124 ezer teherautóvezetőt kerestek hiába, és a helyzetre azóta sem talált megoldást senki – ha keresett egyáltalán. A becslések szerint Németországban 45-60 ezer, Franciaországban 43 ezer sofőrt nélkülöznek, de az olaszok és a spanyolok sincsenek ki a vízből a 15-15 ezres sofőrhiánnyal.

A teherautó vezetők fokozatos, mára megállíthatatlannak tűnő fogyása összetett probléma, ami számos tényezőre vezethető vissza, köztük a dolgozói állomány öregedésére, az infrastruktúra állapotának romlására és az érdemi bérfejlesztések elmaradására. Rövid távon csak rövid szavatossági idejű megoldások lehetségesek (bevándorlási szabályok lazítása, béremelés, juttatások, egyszerűsített jogosítványszerzés stb.), hosszabb távon viszont – a vasúti áruszállítás szerepének emelése mellett – tényleg az elektromos, önvezető járművek hozhatnak enyhülést.

A legújabb önvezető teherautó, a Volvotól

Az autonóm teherfuvarozás jövőjének egyik legfrissebb előfutára a Volvo és az Aurora szoftverfejlesztő cég közös, sorozatgyártásra kész modellje, amit májusban mutattak be nyilvánosan, a Las Vegas-i ACT Expo kiállításon. Az autógyártó Volvo Autonomous Solutions üzletágának elnöke közölte: az új jármű „egyesíti a Volvo haszongépjármű-szakértelmét az Aurora Innovation Inc. autonóm vezetési technológiájával. Nils Jaeger szerint ez a teherautó az első szabványosított önvezető technológiai platformjuk, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben további modelleket vezessenek be, és az autonóm megoldást „a Volvo Csoport összes teherautó-márkájához, illetve változatos földrajzi területekre és felhasználási esetekre” is eljuttassák.

A Volvo új tehergépkocsija – végleges formájában

 

A teherautóba integrált Aurora Driver rendszer hardver- és szoftvermagját úgy tervezték, hogy járműtípusok széles skálájához alkalmazkodjon, a szedántól a nyerges vontatóig. Meglehetősen összetett csomag: AI-szoftverből, számítógépekből, nagy felbontású kamerákból, képolvasóból, illetve saját fejlesztésű, több mint 400 méteres távolságból érzékelni képes lidarból és további szenzorokból áll.

Ezek a technológiák teszik lehetővé, hogy a Volvo VNL Autonomous teljesen biztonságosan navigáljon a körülötte lévő világban. A teherautót Dublinban, a Volvo Trucks legnagyobb üzemében kezdik el gyártani, várhatóan már ebben az évben, de nem ez a gyártó egyetlen befektetése az önvezető teherszállításba.

A torontói Waabi nemrég közölte, hogy forradalmi önvezető teherautó technológiájának fejlesztésébe 200 millió dollárral szállt be, többek között a Volvo Group Venture Capital, az Uber és az Nvidia. A start-up összesített befektetése immár meghaladja a 280 millió dollárt, amivel 2025-ben várhatóan megkezdhetik teljesen autonóm járműveik piacra vezetését, először Texasban.

Fotó: Waabi

A vállalat azt állítja, hogy elérte a négyes szintű önvezetést, vagyis a teherautója meghatározott pályán teljesen autonóm és képes kommunikálni a többi járművel - hála a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásának. Az AI jelentősen csökkenti az úttesztek szükségességét, mivel a Waabi kifejlesztett egy egységes környezetet, a Waabi World névre keresztelt Copilot4D-t, amit a világ legfejlettebb szimulátorának tart. A rendszer képes emberi szintű következtetésekre és bármilyen közúti helyzet kezelésére, beleértve azokat is, amilyeneket korábban még nem tapasztalt.

Egy csomó új gyártó bukkant fel

A szállítmányozás jövőjét forradalmasítani akaró vállalatok egyre meggyőzőbb modellekkel állnak elő. A Verified Market Reports piackutató legígéretesebb cégeket összegyűjtő listája szerint a speciális a piaci szegmenst jelenleg amerikai szereplők uralják.

A tengerentúlon bontogatja szárnyait a többezer kilométeren hibátlan tesztvezetést produkáló TuSimple, amelynek tehergépkocsiját a Schneider és az UPS is segít bevezetni. Szintén az USÁ-ban jelenhet meg hamarosan az Embark Trucks kifejezetten autópályás fuvarozásra tervezett önvezető járműve, a Waymo és a Nuro városi-elővárosi szállításra fejlesztett, többek között a Walmart áruházlánc támogatását élvező teherautója vagy a Daimler Truck AG leányvállalata, a Torc Robotics által gyártott autonóm kocsi, ami viszont már nem csak USÁ-ban, hanem Németországban is sikeres autópályateszteket produkált.

A legjobb tengerentúli példa alighanem a fent írt, immáron a Volvoval is összebútorozó Auroráé, hiszen a vállalat PACCAR-ral és FedEx-szel közösen épített önvezető nyerges vontatói Dallas és Houston között hetente többször teljesítenek 800 kilométeres távot – igaz, nem közforgalomban, hanem a FedEx privát útvonalán.

Európában a legizgalmasabb projektek egyike biztosan a Scania és a TuSimple együttműködése. A két vállalat olyan önvezető teherautót épített, ami megkapta a Svéd Közlekedési Hatóság közúti tesztengedélyét. A cégek az E4-es autópálya Södertälje és Jönköping közötti szakaszán évek óta rendszeresen hajtanak végre autonóm áruszállítást, abban a reményben, hogy később itt, illetve Európa más országaiban és talán Kínában is tovább terjeszkedhetnek.

Sokkal olcsóbb, mint embereket foglalkoztatni

A Deloitte riportja szerint az autonóm technológia alkalmazása az áruszállításban egyértelmű üzleti értéket képvisel, már csak azon egyszerű oknál fogva is, hogy ez az iparág hagyományosan küzd a sofőrök megtartásával – többnyire sikertelenül. Az önvezető teherautók ezzel szemben jelentős gazdasági és üzemeltetési előnyöket kínálnak az ellátási láncban résztvevő vállalatok számára.

A legkiemelkedőbb előny, hogy az előrejelzések szerint a jelenlegi, emberi teherautó vezetőkkel működő modellhez képest több mint 30 százalékos költségcsökkentést érhetnek el. Ez a nagyon jelentős megtakarítás a kisebb munkaerőköltségekből a megnövekedett vezetési időből (nincs többé kötelező pihenőidő), a nagyobb üzemanyag-hatékonyságból, valamint az automatizált vezetési rendszer jobb biztonsági teljesítményéből ered.

Az önvezető teherautók jelentős termelékenységnövekedést is elérhetnek, valamint növelhetik a rendszer kapacitását azáltal, hogy szinte folyamatosan, a nap 24 órában üzemelhetnek, napi vezetési időkorlátozások nélkül.

Ez nem mellékesen megduplázhatja a napi hatótávolságot, ami a jelenlegi 900-1000 kilométerről 1900 kilométer fölé is nőhet. Ennek eredményeként a fuvarozó cégek anélkül tudnák jelentősen megnövelni a szállítási kapacitásukat és kielégíteni a gyorsabb, kiszámíthatóbb szállítás iránt növekvő igényt, hogy bővítenék a flottájuk és a dolgozói állományuk méretét.

A World Economic Forum nemrég egy komplett tanulmányt szentelt az önvezető teherautózás témájának. A világszervezet arra jutott, hogy a logisztikai szektor paradigmaváltás küszöbén áll: az autonóm teherautók megjelenésében rejlő technológia jelentős mértékben csökkentheti a szárazföldi áruszállítás költségeit, ami az önvezető technológiák talán legnagyobb hatását gyakorolhatja a mindennapi életünkre. Ez azt jelenti, hogy az áruk szállításának automatizálása olyan mélyreható változásokat hozhat, mint amilyeneket az önvezető autók megjelenése okoz a személyszállításban.

Az autonóm technológiák jelen körülmények között és a belátható jövőben ugyanakkor csak arra lesznek jók (de arra nagyon), hogy betöltetlen munkahelyeket váltsanak fel, így az egyre zsugorodó létszámú humán sofőrállomány olyan területeken vezethet tovább, ahol mindenképpen emberre van szükség. Egyelőre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: