Így vívja az AI hidegháborút az USA és Kína – nő a feszültség a technológiai verseny és az okosfegyverek miatt
A nyugati féltekét először akkor rázta ki a hideg Kína mesterséges intelligencia fejlesztései kapcsán, amikor a helyi kormányzat 2014-ben kihirdette a nemzeti szintű társadalmi kreditrendszer felépítését. Ennek célja elvileg az lenne, hogy javítsa a közerkölcsöt és ösztönözze a kívánatos viselkedést – csakhogy mindezt a Kínai Kommunista Párt értékrendje határozza meg.
A rendszer az AI-adatfeldolgozást arra használja, hogy folyamatosan megfigyelje és elemezze állampolgárai viselkedését. Azok, akik nem felelnek meg az állampárt normáinak, különböző hátrányokat szenvednek el a jól viselkedő társaikhoz képest. Nehezebben kapnak például hitelt vagy állást, korlátozzák az utazási lehetőségeiket és internet-hozzáférésüket, illetve fokozatosan kirekesztik őket a társadalomból.
Úgy tudni, a kínai kormány 2030-ra kötelezővé teheti, hogy minden állampolgár és vállalkozás részt vegyen a társadalmi kreditrendszerben, amelynek óriási mennyiségű adatát mesterséges intelligencia modellekkel gyűjtik és elemzik.
Kitört az AI hidegháború
A kínai kreditrendszer azonban csak egyetlen terület, ahol a mesterséges intelligenciát felhasználja Kína. Akárcsak az Egyesült Államok, ők is felismerték, mekkora szerepe lesz az AI-nak a jövőben, így azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra globális vezető szerepet töltsenek be ezen a területen.
A verseny annyira éles, hogy a Wired újságírói 2018-ban már AI hidegháborúról írtak. Nicholas Thompson és Ian Bremmer szerint egyértelmű, hogy Kína a mesterséges intelligenciát az autoriter kormányzás megerősítésére használja, és figyelmeztették Amerikát, hogy veszélyes lehet felvenni a kesztyűt. Inkább a nemzetközi együttműködés mellett érveltek, mert szerintük csak így szavatolhatók a magánélet védelmére és a mesterséges intelligencia etikus használatára vonatkozó globális normák.
Thompson és Bremmer valószínűleg a fejét fogja, hiszen az általuk javasolt együttműködés helyett Kína és az USA távolabb talán nem is lehetne attól, hogy közösen dolgozzon az AI etikus felhasználásáért. Mégis, a technológiai előny mérlege az USA felé billen, és ennek elég banálisnak tűnő oka van: a kínai AI-fejlesztés amerikai technológiától függ – állapítja meg a The New York Times.
A lap a kínai 01.AI startup munkájával szemlélteti, mi folyik itt: a vállalat a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszerét az amerikai Meta generatív AI-jának, a LLaMA-nak az alternatívájaként mutatta be. És itt jön a csavar: a 01.AI modelljének néhány technológiája egyenesen a LLaMA-tól származik, vagyis
Ez a helyzet jól példázza a valóságot: miközben az ország versenyt fut a generatív AI fejlesztéséért, a kínai vállalatok szinte teljes mértékben az Egyesült Államokból származó alaprendszerekre támaszkodnak. Több technológiai iparági bennfentes szerint Kína évekkel le van maradva az Egyesült Államokhoz képest a generatív AI-fejlesztésben, és a közeljövőben még nagyobb hátrányba kerülhet, ami a két nemzet közötti, gyilkos technológiai verseny új szakaszát vetíti előre – írja a Times.
Jenny Xiao, az AI-vállalatokkal foglalkozó Leonis Capital befektetési cég partnere szerint a kínai vállalatok által a semmiből felépített modellek „nem túl jók”, ezért a cégek gyakran a nyugati AI-k „finomhangolt változatait” használják. Ő úgy becsülte, hogy
Mivel a kínai cégek az Egyesült Államok nyílt forráskódú AI-modelljeihez fordulva igyekeznek felzárkózni, Washington nehéz helyzetben van. Még ha az Egyesült Államok a mikrochipek értékesítésének korlátozásával és a befektetések visszafogásával próbálta is lassítani Kína fejlődését, a szoftverek nyílt kiadásának gyakorlatát nem akadályozta meg, éppen azért, hogy ösztönözze azok elfogadottságát.
És Kína számára az Egyesült Államokból származó AI-rendszerekre (különösen a LLaMA-ra) való támaszkodás mélyebb kérdéseket vet fel az ország innovációs modelljével kapcsolatban, amely az elmúlt évtizedekben sokakat meglepett azzal, hogy Peking tekintélyelvű hatalmi berendezkedése ellenére olyan világelső cégek jöttek létre, mint az Alibaba és a TikTokot kiadó ByteDance.
A szocialista AI-fejlesztés hátrányai
Nem segíti Kínát az sem, hogy a politikai vezetés totális ellenőrzésre törekszik. A generatív mesterséges intelligencia tavalyi felfutásával egyidőben elkezdtek szigorúbb szabályokat kidolgozni a technológia szabályozására. A Kínai Kibertér Felügyelet olyan rendszert szeretne létrehozni, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy engedélyt kérjenek az államtól, mielőtt generatív mesterséges intelligencia modelleket adnak ki - mondta a Financial Timesnak két, a kínai szabályozókhoz közel álló személy. Ez a lépés szerintük azt jelzi, hogy
Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni agytröszt munkatársa azt mondta az FT-nek, „ez az első alkalom, hogy a kínai hatóságok kompromisszumra kényszerülnek a kommunista párt két célja, a mesterséges intelligencia vezető szerepének fenntartása és az információ ellenőrzése között”. Az ennek szellemében tavaly közzétett szabálytervezetek szerint az AI „meg kell, hogy szilárdítsa a szocialista alapértékeket”, és nem tartalmazhat olyasmit, ami „felforgatja az államhatalmat, szorgalmazza a szocialista rendszer megdöntését, elősegíti az ország megosztottságát vagy aláássa a nemzeti egységet”.
Angela Zhang, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint ezek az elvárások egyértelművé teszik a helyzetet: „Kína szabályozási intézkedései elsősorban a tartalomellenőrzésre összpontosítanak”.
Saját szabályai miatt kerül hátrányba Kína az AI hidegháborúban
Ha van rákfenéje egy AI fejlesztésének, az biztosan a képzésére használt tartalmak szűkössége. Márpedig a rendelkezésre álló adatmennyiség szükségszerűen kisebb lesz, ha a kommunista párt kényszeresen ellenőrzi az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz – ezáltal az AI-fejlesztőkhöz is – eljutó információkat. Az agyonszabályozás olyan nagyvállalatokat hátráltat, mint az Alibaba és a Baidu, amelyeknek a jóval szabadabban működő, amerikai OpenAI-val (ChatGPT) vagy Google-lal (Gemini) kellene versenyezni.
A kínai hatóságok a rendelettervezetükben arra is utaltak, hogy
Ez demotiválja a cégeket: kisebb hajlandósággal teszik elérhetővé a generatív modelljeiket, hiszen félnek, hogyha hibáznak, akkor az állampárt ellenségként bánik majd velük. A vállalatok valószínűleg „óvatosabbak és konzervatívabbak lesznek azzal kapcsolatban, hogy milyen AI-t építenek”, mert a szabályok megsértésének súlyos következményei lehetnek – magyarázta az FT-nek Helen Toner, a Georgetowni Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának egyik vezetője.
Növekszik a feszültség a gondolkodó AI-fegyverek miatt
Miközben fentebb azt írtuk, az AI hidegháború elsősorban technológiai és nem fegyverkezési versenyt jelent, kétségtelen, hogy a mesterséges intelligenciának egyre sötétebb vetületei vannak a világ harcmezőin is. Az ukrán hadsereg AI-vezérelt drónokkal támad vissza, hogy orosz gazdasági létesítményekben okozzon kárt, Izrael pedig a gázai hadműveletek kezdete óta alkalmaz intelligens rendszereket a Hamász terroristáinak keresésére. Az AI-technológia visszavonhatatlanul megjelent és terjed a hadiiparban is.
Az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó irodájának vezetője, Izumi Nakamitsu főtitkárhelyettes szerint a nemzetközi szervezet tudatosítani akarja a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának hatásait, azt remélve, hogy ezzel felgyorsítja a nemzetközi szabályozás szükségességéről szóló vitákat. Az NHK Worldnek nyilatkozó tisztviselő jelezte: bár jelenleg a gázai válság kapcsán hallunk az AI bevetéséről, messze nem Izrael az egyetlen ország, ami fejleszt ilyen fegyvereket. Nakamitsu elmondta: komolyan tart attól, hogy
Az ENSZ különösen aggódik a halált okozó autonóm fegyverrendszerek (LAWS) miatt, ugyanis ezek emberi utasítások nélkül választják ki és támadják meg a célpontokat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tavaly szólította fel a tagállamokat, hogy 2026-ig fogadjanak el jogilag kötelező érvényű keretet a LAWS alkalmazásával kapcsolatban, mivel jelenleg nincsenek rájuk vonatkozó nemzetközi szabályok.
Ezzel kapcsolatban Nakamitsu a technológiát már fejlesztő és a technológiát nem fejlesztő országok között tátongó szakadékokról is beszélt. Mint mondta, a nagy katonai hatalmak (mint Kína és az Egyesült Államok) igyekeznek vezető szerepet szerezni a LAWS-fejlesztésekben, de közben terroristacsoportok és más szervezetek is felhasználhatják a mesterséges intelligenciát.
A Foreign Affairs arról ír: az amerikai Védelmi Minisztérium 2022 tavaszán hozta létre a Digitális és Mesterséges Intelligencia Hivatalt, 2023 novemberében pedig közzétette az AI-val kapcsolatos technológiák átvételére vonatkozó stratégiáját. Optimista módon arról számoltak be, hogy „az adatok, az analitika és az AI-technológiák legújabb fejlesztései lehetővé teszik a vezetők számára, hogy gyorsabban hozzanak jobb döntéseket, a tanácstermekben vagy akár a harctéren”. Ennek megfelelően
A Foreign Affairs szerint ugyanakkor a hadseregeknek fel kell ismerniük, hogy a mesterséges intelligencia viselkedése teljesen soha nem garantálható, különösen akkor, amikor ritka és nehéz döntéseket kell meghozni egy háborúval kapcsolatban.
