Nem csak Fehéroroszországban vonultak több ezren utcára, ám Madridban egészen más okból kiáltotta a dühös tömeg azt, hogy szabadságot! A spanyoloknak ugyanis jelenleg a maszkviselésből van elegük, vasárnap nemzeti lobogók alatt vonultak a Plaza Colonhoz, hogy hangot adjanak nemtetszésüknek - írja az Euro Weekly News.
Közben olyan jelszavakat kiabáltak, mint "a maszk öl", "a vírus nem létezik!", "nem félünk" vagy "nem vagyunk bűnözők, csak lélegezni akarunk."
A több ezres tömeg magától értetődően nem vett fel maszkot - amely Spanyolországban egy ilyen tömegrendezvényen kötelező -, és a távolságot sem tartották egymástól.
A tüntetésen spanyol körökben ismert arcok is feltűntek: Miguel Bosé énekes, és az oltásellenesek egyik szószólója, Josep Pámies is bátorított mindenkit, hogy csatlakozzanak a tüntető tömeghez.
Elsősorban azt kifogásolják, hogy a szerintük feleslegesnek vélt maszkviseléssel az emberek szabadságát korlátozzák.
Amazing scenes from Spain! Huge anti-mask protest in Madrid, we are with you brothers and sisters!! ✊?
A tüntetésre sokan vidékről érkeztek, az AFP például megszólaltatott egy 58 éves háztartásbelit Zaragozából, aki több mint 270 kilométert utazott a fővárosig. A nő a riporternek kifejtette:
szerinte a világ kormányai találták ki a vírust, hogy az embereket otthonaikba zárják, és elvegyék a szabadságukat.
"A világjárvány hazugság. Nincs világjárvány. A kórházak üresek" - nyilatkozta a helyi sajtónak egy másik tüntető, aki szerint nevetséges a kötelező maszkviselés.
Nem csak Fehéroroszországban vonultak több ezren utcára, ám Madridban egészen más okból kiáltotta a dühös tömeg azt, hogy szabadságot! A spanyoloknak ugyanis jelenleg a maszkviselésből van elegük, vasárnap nemzeti lobogók alatt vonultak a Plaza Colonhoz, hogy hangot adjanak nemtetszésüknek - írja az Euro Weekly News.
Közben olyan jelszavakat kiabáltak, mint "a maszk öl", "a vírus nem létezik!", "nem félünk" vagy "nem vagyunk bűnözők, csak lélegezni akarunk."
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szólt a „Ruszkik, haza!”, végül rendőrkordon állta el Hadházyék útját a Bajza utcánál
Hadházy Ákos független képviselő kedd este a Ferenciek teréről vonult tüntetőkkel az orosz nagykövetség épületéhez, hogy az állítólagos orosz beavatkozás ellen tiltakozzon. A képviselő bejelentette, hogy egy hét múlva újra demonstrációt tartanak.
Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.
„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.
A képviselő hozzátette, bár valószínűleg nem a tüntetők fogják megállítani a feltételezett orosz beavatkozást, szerinte fontos, hogy megüzenjék a hatalomnak: nem fogadják el, ha esetleges orosz beavatkozással hirdetik majd ki magukat győztesnek.
Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.
A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.
A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.
Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.
„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington döntött: 80 milliárd forintot hajthat be a Mol a horvátokon, jöhetnek a foglalások
A döntés értelmében az amerikai hatóságok segíthetnek lefoglalni horvát állami eszközöket. Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.
A horvát állam bíróságon támadta meg a Mollal kötött szerződéseket, és perbe fogta Hernádi Zsolt Mol-vezért azzal a váddal, hogy korrumpálta Sanadert. Hernádi ezt kategorikusan tagadta, a horvát állam azonban innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.
Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.
A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol a Mol nyert.
Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.
A horvát fél azonban nem fizetett, ezért a Mol külön eljárást kezdeményezett a végrehajtásra.
Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.
Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
„Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van” – meghalt egy beteg, aki orvos elé sem jutott a sürgősségin
A Szent Imre kórház sürgősségi osztályán EKG-vizsgálat nélkül, „kevésbé sürgősnek” minősítették a 89 éves Piroskát. Csak órákkal később derült ki, hogy szívinfarktusa van. Ekkora azonban a hölgy már megunta az elutasító légkört, a hozzátartozók pedig gyorsabb diagnosztikát kerestek. A család panaszt tett, a hatóságok azóta is vizsgálják a kórház felelősségét.
– „Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van.”
– „Már késő.”
– „Upsz.”
Ez a párbeszéd hangzott el egy telefonhívás során 2024. szeptember 6-án, éjjel fél egykor, percekkel azután, hogy a 89 éves Piroska meghalt otthonában. A vonal túlsó végén a Szent Imre kórház egyik munkatársa volt, aki az „Upsz” után bontotta a hívást.
Az idős, de korához képest kifejezetten aktív asszony a fia budai lakásának teraszán hirtelen erős, sugárzó hátfájdalmat érzett. A Direkt36 tényfeltáró cikke szerint Piroskát a mentők a Szent Imre kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol az elvégzett triázs során „kevésbé sürgősnek” minősítették, EKG-vizsgálatot nem végeztek, és 6-8 órás várakozást jósoltak neki. Az asszony végül a családjával együtt saját felelősségre távozott, majd néhány órával később otthonában összeesett és meghalt.
2024. szeptember 5-én este fél nyolckor Piroska felhívta a fiát, azzal, hogy „Gyere, légy szíves, azonnal, nagyon rosszul vagyok, annyira fáj a hátam, fulladok” – mondta. A férfi taxiba ülve sietett haza, és útközben hívta a mentőket. Otthon édesanyját ájulás közeli állapotban, verejtékezve, hát- és mellkasi fájdalomra panaszkodva találta. A kiérkező mentők este fél kilencre vitték be a közeli Szent Imre kórház sürgősségi osztályára, a beutaló diagnózis mellkasi fájdalom volt.
Háromnegyed kilenc körül került sor a triázsra, ahol a család elmondása szerint egy ápoló azzal intézte el a panaszokat, hogy azokat „biztos, hogy epegörcs” okozza. Piroska hiába kérte, hogy készítsenek róla EKG-t. „Majd én tudom, hogy mit lenne jó” – hangzott a válasz.
Az asszony fájdalomcsillapítót sem kapott, arra hivatkozva, hogy „azt otthon kellett volna bevenni”.
Vért vettek tőle, majd közölték, hogy 6-8 órát kell várnia, mire orvos látja. Az elutasító légkör és a folyamatos fájdalom miatt az asszony kérte a fiát: „Vigyél haza, én nem akarok itt meghalni, nem tudok tovább várni”.
Fél tízkor, miután aláírta a távozásról szóló papírt, elhagyták a kórházat. A kijáratnál az asszony egy pillanatra összeesett, az egyik kórházi dolgozó pedig odavetette neki: „Nem kéne hazamenni!”. Otthon a család magánellátást próbált szervezni, de a megkeresett szolgáltatók csak reggel hét óra előtti kiszállást ígértek.
Éjfél előtt húsz perccel Piroska összeesett. A család ismét mentőt hívott, a kiérkező rohamkocsi személyzete fél órán át próbálta újraéleszteni, sikertelenül. A halál beálltát éjfél után 28 perccel állapították meg.
Percekkel később csörgött a telefon a kórházból: meglett a vérvétel eredménye, ami súlyos infarktusra utalt. Ekkor hangzott el a cikkünk elején olvasható párbeszéd.
A család szerint az ellátás során több ellentmondás is történt. Bár Piroska többször jelezte, hogy fullad, a triázslapra az került, hogy „Dyspnoe nincs”. A mellkasi fájdalmat sem rögzítették a lapon, noha a mentők beutaló diagnózisaként ez szerepelt. A nőknél gyakran atípusos tünetekkel jelentkező infarktus gyors kiszűrésére alkalmas EKG-vizsgálatot nem végezték el.
A Szent Imre kórház sürgősségi osztálya a hivatalos tájékoztatás szerint is súlyos emberhiánnyal küzd, az átlagos ellátási idő 6-8, de esetenként 12 óra is lehet. Egy, az osztály működését ismerő orvos szerint „a pótágy pótágyának a pótágyán is fekszenek betegek”.
A Magyar Orvosi Kamara már 2017-ben felhívta a figyelmet arra, hogy országszerte több száz orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról. A helyzetet a Szent Imrében tovább súlyosbította, hogy 2025 végén több szakorvos is felmondott, ami miatt a kamara szerint az osztály ügyeletkiállítása ellehetetlenült.
Az esettel kapcsolatban a Szent Imre kórház közölte, hogy lefolytatott belső vizsgálatuk szerint „szakmai mulasztás nem történt”. A Belügyminisztérium válaszában azt írta,
„ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő, szakszerű ellátást”.
Az Országos Mentőszolgálat szerint az első híváskor a kapott információk alapján akut életveszély nem volt megállapítható, a második hívás után pedig emelt szintű beavatkozásokkal próbálták megmenteni a beteget.
Piroska fia 2025 márciusában panaszt tett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, de a hatóság azóta négyszer hosszabbította meg a vizsgálat határidejét, és a család azóta sem kapott érdemi választ.
Piroska Erdélyből származott, nyugdíjazásáig tanítónőként dolgozott. Fia elmondása szerint teljesen önellátó volt, szeretett olvasni, keresztrejtvényt fejteni és horgolni. Szoros kapcsolatban álltak, 2015 óta éltek együtt.
A hozzátartozókat azóta is gyötrik a kérdések. „Ha visszapörgethetném az időt, máshogy csinálnám. Nem lennék szabálykövető, elvittem volna egy másik kórház sürgősségijére” – mondta a férfi, aki pszichológus segítségével próbálja feldolgozni a gyászt.
„Készül arra az ember, hogy a szülei idősek, de neki esélyt sem adtak a túlélésre, és ezt a körülményt a legnehezebb feldolgoznom.”
– „Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van.”
– „Már késő.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pontosított a kormány: van, ahol nem lehet védett áron tankolni
A kormány módosította a benzinárstop-rendeletet: a kizárólag automata kutaknál nem él a kedvezmény. A sofőröknek tehát olyan helyet kell keresniük, ahol a személyzet ellenőrzi a jogosultságot.
A legfontosabb változás, hogy nem minden kútnál lehet majd kedvezményesen tankolni. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint a szabályozás nem érvényes „a kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a védett áras termékre való jogosultság ember általi személyes ellenőrzése nem biztosított”.
A kutaknál ugyanis a jogosultságot a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával vagy a rendszám feljegyzésével kell igazolni, de a járműre vonatkozó egyéb okirat is elfogadható.
A rögzített adatokat – amelyeket a bizonylattal visszakereshetően kell tárolni – a kutaknak továbbítaniuk kell a NAV felé adóügyi ellenőrzésre.
A szabályok betartását március 11-től a NAV mellett már a rendőrség is felügyeli. A rendelet azt is előírja, hogy az üzemanyagtöltő állomások kötelesek biztosítani a jogosultak tankolását, azt nem korlátozhatják. Mint ismert, a védett ár a benzin esetében literenként 595, a dízelnél 615 forintot jelent.
A kormány a lépést az orosz energiát sújtó uniós szankciókkal, az ukrán olajblokáddal és a közel-keleti háború miatti ársokkal indokolta. A csomag részeként rögzítették a nagykereskedelmi árat is, az uniós minimumszintre csökkentették a jövedéki adót, és részben felszabadították a stratégiai készleteket.
A legfontosabb változás, hogy nem minden kútnál lehet majd kedvezményesen tankolni. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint a szabályozás nem érvényes „a kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a védett áras termékre való jogosultság ember általi személyes ellenőrzése nem biztosított”.
A kutaknál ugyanis a jogosultságot a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával vagy a rendszám feljegyzésével kell igazolni, de a járműre vonatkozó egyéb okirat is elfogadható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
