News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

„Közvetlen járványveszély alakult ki” – Ivóvíz-problémák, kutak és hálózati víz Budapesten a 19. században

Buda és Pest lakói a mindennapi élethez szükséges vízhez sokáig közvetlenül a Dunából, illetve a nagyobb tereken – pl. a Szentháromság téren, a Hal téren, a Ferenciek terén –, valamint udvarokon álló, fúrt kutakból juthattak hozzá.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. július 27.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budai oldalt a tiszta svábhegyi források látták el elegendő és megbízható minőségű vízzel, Pesten azonban az 1860-as évek közepére már súlyos ivóvíz-problémák jelentkeztek, nyomukban pedig közvetlen járványveszély (és járvány) alakult ki. Gyors megoldást az ideiglenes Pesti Vízmű létesítése jelentett, amelyet 1868-ban a mai Kossuth téren, az Országház helyén állítottak üzembe.

A lakóépületekbe folyamatosan vezették be a hálózati vizet; 1870 végére már 734 házba, és bennük több mint 37000 emberhez, a lakosság mintegy ötödéhez juthatott el az ivóvíz. A kezdeti tapasztalatok igencsak vegyesek voltak, a kifogásolható vízminőségre számtalan panasz érkezett. A gondokat az ellennyomó medencék megépítésével sikerült orvosolni; a mai napig működő első állandó vízmű, a lenyűgöző kőbányai víztározó három év leforgása alatt, 1871-re készült el.

A vízműhálózat-építés kölcsöneit finanszírozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezetősége 1869-ben - Kálvin téri bankfiókjuk megnyitásának alkalmát megragadva - nagyívű bejelentést tett, miszerint az intézmény a város díszítésére egy “nagyobbszerű vízművet” kíván felállítani. Ez lett Pest első szökőkútja. A több kúttervet is jegyző Ybl Miklós elgondolásai nyomán megépülő, a négy nagy folyamot – Duna, Tisza, Dráva, Száva - megszemélyesítő Danubius-kút avatására 1883. október 22-én került sor.

hirdetés

A köztéri és udvari díszkutak építésének virágkora ekkoriban köszöntött be, ám e kutaknak már inkább csak dekoratív szerepet szántak; idővel, eredeti funkciójukat vesztve pedig mind kevesebb figyelem irányult rájuk. A 2. világháború után megmaradtak közül a műemlékvédelem - az alkotások jelentőségét felismerve - többet védetté nyilvánított, nagy részük azonban mára így is az enyészeté lett. A téma iránt érdeklődők Rajna György vagy Seenger Ervin kutatásai és írásai nyomán alkothatnak fogalmat arról, hány értékes köztéri és bérházudvarokon álló míves kút tűnt el, vagy hullott ki az emlékezet rostáján. Ez alkalommal pest-budai díszkutak képeiből válogattunk.

1803. Az Orczy-kertben álló egykori Illés-kút. Gottrfied Prixner rézmetszete In: Die Stadt Pesth und ihre Gegend, in Briefen v. einem Fremden. - Pesth : Trattner Druck, 1803. - p. 156-157. között. (FSZEK BGy)

"Az Illés-kút - ez a középkor óta ismert, bővizű forrás a XVII. sz végén kapta nevét a próféta napján idezarándokoló pesti szerbektől. A híres helynek kijáró megkülönböztetett figyelem jele, hogy fölé, az 1795 és 1798 közötti esztendők valamelyikében díszes kútházat emeltetett a város. Jórészt elbontották azonban az 1830-es évek derekán, az első magyar katonai nevelőintézet, a Ludovika megalapítói. Lassan kerek egy évszázada senki sem tudta már a városban, hol is volt valaha. A kút öntöttvas részét elhelyezték a Budai Várban a Szentháromság téren a déli támfalba süllyesztve (Lásd ott). 1986-ban Buza Péter irányításával felkutatták, helyreállították és 1990-ben visszaadták a pesti közönségnek."(Neszták Béla) (https://www.kozterkep.hu/3632)

[1837-1848] A Szentháromság tér a városháza felől, a Szent Ignác-kúttal és a Szentháromság-szoborral, körmenetkor In: Schwindt Károly (1797-1867): Zwölf Monate in Pesth. - [Pest] : [Schwind], [1837-1848]. - t. [8].

[1890-es évek] A Ferenciek tere és a Hatvani / Kossuth Lajos utca a kiszélesítés előtt. A Belvárosi Ferences-templom előtt a Nereidák (Najádok) kútja (Uhrl Ferenc, 1835). Klösz György felv. (FSZEK BGy).

"Uhrl Ferenc alkotását 1835-ben állították fel Pesten, a Ferenciek terén. A talapzatát Fessl József és Dunaiszky Lőrinc készítette. Több mint 60 évvel később, 1899-ben átvitték Kőbányára, a Liget térre. Itt érte a II. világháború, melynek során a talapzaton álló szobrok elpusztultak. Győri Dezső szobrászművész a fennmaradt fotók alapján újramintázta. A szobrot a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Kőszobrász üzemében faragták ki süttői mészkőből, majd 1976-ban visszaállították az eredeti helyére.

„Ez az első kút, mely Pest város terein szobrászati művel ékesíttetett” – írta a Honművész című újság annak idején. Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye."

[1892 k.] Az egykori Hal tér a Haláruslány-kúttal ("Fischer Rézi") . Klösz György felv. (FSZEK BGy)

"A szobor és kút a pesti halászok céhének megrendelésére készült. 1862-ben állították fel először, eredetileg a halpiacként szolgáló Hal téren, egy 1847-ben felállított, és azóta tönkrement német-magyar feliratos közkút helyére. Az Erzsébet híd építésekor a Hal teret felszámolták, és a kút 1899-ben a Népligetbe került. 1964-ben útépítés miatt elbontották, kikerült a műemlékjegyzékből. Rajna György talált rá darabjaira egy raktárban; a szobrot ezután Lovas Sándor restaurálta, és 1985-ben felállították a Kristóf téren, nem messze eredeti helyétől. A helyreállítás emlékét emléktábla őrzi a kút elején."

1895 k. Tabán, Gyökér utca. A közeledő leány vállán vízhordásra is használatos, hátra vehető dongás faedény (puttony). Klösz György felvételének részlete.

[1902] Szökőkutak az egykori Gyár utca / mai Liszt Ferenc tér északi végében és az Andrássy út átellenes oldalán, a Jókai téren. Ism. felv.

A kép megjelent: Budapest leírása = Description de Budapest = Beschreibung von Budapest. - Budapest : "Magyar Vendéglős- és Kávés-ipar", 1902. - p. 85.

(FSZEK BGy) A két díszkutat Ybl Miklós tervei alapján id. Mátray Lajos készítette, 1885 körül. A Jókai térit 1921-ben a Liszt Ferenc tér 10. sz. udvarába vitték, helyén ma a Jókai szobor áll. A másikat 1936-ban az Izabella (ma Hevesi Sándor) térre szállították, 1945-ben elpusztult.

[1911 előtt] A Kálvin téren álló Danubius-kút (Ybl Miklós, Fessler Leó, Brestyánszky Béla, Marchenke Vilmos (kőfaragó), 1883). Képeslap. (FSZEK BGy).

"...1879 augusztusában Ybl két tervet nyújtott be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Más műveihez hasonlóan itt is több változatban érlelte elképzelését. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nagyvonalúságának köszönhetően a főváros egy nagy forgalmú tere gazdagodott a hárommedencés kitűnő arányú, egyenlő háromszögbe szerkesztett neoreneszánsz díszkúttal. „E négy folyó allegóriája közül három, a széles medence közepén három oldalt kiszögellő architektúrai törzsön ül. Elől jobbra a Tisza, mint ifjú, bájos nő, egymásra helyezett lábakkal, két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege. Balra a Dráva, egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Ölében csigákat és kagylókat tart, ezekből hajába is jutott ékesség gyanánt, sőt homloka fölött a diadém szintén egy szép kagyló. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé.” – szól a kortárs leírás a korabeli Magyarország legnagyobb folyóinak szimbolikus alakjairól. Az allegorikus nőalakok szobrai között maszkokkal, kagylókkal díszített fali medencék ugranak ki a talapzatból. A szoboralakok felett egy nagyobb, a talapzat tetején egy kisebb kör alakú medencetányér helyezkedik el. A kompozíciót egy delfinen álló Danubius-szobor koronázza, amely az itáliai Neptun-szobrokat idézi. A kút kivitelezését Kauser János végezte, a szobrokat Fessler Leó (1840–1893) mintázta, budakalászi kőbe Brestyánszky Béla (1832–1895) faragta, míg a plasztikai díszítőelemek Marchenke Vilmos (1842–1915) munkáját dicsérik. Eredetileg az alsó medence káváján „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a fővárosnak 1880–1883” – felirat szerepelt. Az elkészült alkotást 1883. október 22-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban súlyosan megsérült kutat restaurálása és helyreállítása után 1958-ban az Erzsébet téren állították fel Győri Dezső (1908–1979) szobrászművész tervei alapján. A kút a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke műemlék-felújító munkájának eredményeként 2000-ben újult meg." Hidvégi Violetta, forrás: http://ybl.bparchiv.hu/temak/danubius-kut

[1910-es(?) évek] A svábhegyi Város-kút (Szent-kút) alsó kútháza a Béla király úton (a mai Devecseri Gábor parkban). Képeslap (FSZEK BGy)

"Vizét a légvonalban 3,4 kilométerre, közel 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre, a mai Szentháromság téren lévő csorgóba és az azt körülvevő medencébe vezették el. A közlekedőedények elvén kialakított vezetékből a mai Szentháromság téren álló csorgóban bukkant fel és az azt körülvevő medencében gyűlt össze a forrás vize. A vízvezeték pontos nyomvonala nem ismert, csak egyes szakaszai kerültek elő..."

[1922-1944] A "Négy évszak"-szökőkút a Rákóczi téren (Ybl Miklós, Mátray Lajos György, ifj. Mátray Lajos, 1922) Ism. felv. (FSZEK BGy) "Horganyból öntött kút. Felül két játszadozó gyerek, alul négy körbeülő alak, akik a négy évszakot képviselik bronz. A kút egyik szobrát a felállítás után ellopták, azt ifj. Mátrai Lajos mintázta meg újból. Eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának udvarán állt, 1922-ben helyezték át ide, ahol 1944-45-ben megsemmisült" (Neszták Béla)

1928-1935. Oroszlánszobros régi kút a Bálvány (ma Október 6.) utca 26. sz. ház udvarán. Ismeretlen amatőr felvétele.

[1935 után]. Döbrentei tér 9. Az Attila-gyógyforrás - a nagyszentmiklósi kincs egyes motívumainak felhasználásával készült - ivókútja a Rudas fürdő mellett. Kinszki Imre felvétele. (FSZEK BGy)

[1939] Pasaréti tér. Mária-kút. Felirata: "Virágos kert vala híres Pannonia, mely kertet öntözé híven Szűz Mária" (Boldogfai Farkas Sándor, 1939). Ism. felv. (FSZEK BGy)

1941. Széll Kálmán tér. Ivókút az egykori - süteményt, kávét és tejtermékeket kínáló - árusítópavilonban, a "Gombá"-ban. (A második világháborúban megsérült épületet 1970-ben bontották le). Ism. felv. A kép megjelent: Magyar építőművészet. - 1941. p. 187.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: