News here
hirdetés

MÚLT

„Közvetlen járványveszély alakult ki” – Ivóvíz-problémák, kutak és hálózati víz Budapesten a 19. században

Buda és Pest lakói a mindennapi élethez szükséges vízhez sokáig közvetlenül a Dunából, illetve a nagyobb tereken – pl. a Szentháromság téren, a Hal téren, a Ferenciek terén –, valamint udvarokon álló, fúrt kutakból juthattak hozzá.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. július 27.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budai oldalt a tiszta svábhegyi források látták el elegendő és megbízható minőségű vízzel, Pesten azonban az 1860-as évek közepére már súlyos ivóvíz-problémák jelentkeztek, nyomukban pedig közvetlen járványveszély (és járvány) alakult ki. Gyors megoldást az ideiglenes Pesti Vízmű létesítése jelentett, amelyet 1868-ban a mai Kossuth téren, az Országház helyén állítottak üzembe.

A lakóépületekbe folyamatosan vezették be a hálózati vizet; 1870 végére már 734 házba, és bennük több mint 37000 emberhez, a lakosság mintegy ötödéhez juthatott el az ivóvíz. A kezdeti tapasztalatok igencsak vegyesek voltak, a kifogásolható vízminőségre számtalan panasz érkezett. A gondokat az ellennyomó medencék megépítésével sikerült orvosolni; a mai napig működő első állandó vízmű, a lenyűgöző kőbányai víztározó három év leforgása alatt, 1871-re készült el.

A vízműhálózat-építés kölcsöneit finanszírozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezetősége 1869-ben - Kálvin téri bankfiókjuk megnyitásának alkalmát megragadva - nagyívű bejelentést tett, miszerint az intézmény a város díszítésére egy “nagyobbszerű vízművet” kíván felállítani. Ez lett Pest első szökőkútja. A több kúttervet is jegyző Ybl Miklós elgondolásai nyomán megépülő, a négy nagy folyamot – Duna, Tisza, Dráva, Száva - megszemélyesítő Danubius-kút avatására 1883. október 22-én került sor.

hirdetés

A köztéri és udvari díszkutak építésének virágkora ekkoriban köszöntött be, ám e kutaknak már inkább csak dekoratív szerepet szántak; idővel, eredeti funkciójukat vesztve pedig mind kevesebb figyelem irányult rájuk. A 2. világháború után megmaradtak közül a műemlékvédelem - az alkotások jelentőségét felismerve - többet védetté nyilvánított, nagy részük azonban mára így is az enyészeté lett. A téma iránt érdeklődők Rajna György vagy Seenger Ervin kutatásai és írásai nyomán alkothatnak fogalmat arról, hány értékes köztéri és bérházudvarokon álló míves kút tűnt el, vagy hullott ki az emlékezet rostáján. Ez alkalommal pest-budai díszkutak képeiből válogattunk.

1803. Az Orczy-kertben álló egykori Illés-kút. Gottrfied Prixner rézmetszete In: Die Stadt Pesth und ihre Gegend, in Briefen v. einem Fremden. - Pesth : Trattner Druck, 1803. - p. 156-157. között. (FSZEK BGy)

"Az Illés-kút - ez a középkor óta ismert, bővizű forrás a XVII. sz végén kapta nevét a próféta napján idezarándokoló pesti szerbektől. A híres helynek kijáró megkülönböztetett figyelem jele, hogy fölé, az 1795 és 1798 közötti esztendők valamelyikében díszes kútházat emeltetett a város. Jórészt elbontották azonban az 1830-es évek derekán, az első magyar katonai nevelőintézet, a Ludovika megalapítói. Lassan kerek egy évszázada senki sem tudta már a városban, hol is volt valaha. A kút öntöttvas részét elhelyezték a Budai Várban a Szentháromság téren a déli támfalba süllyesztve (Lásd ott). 1986-ban Buza Péter irányításával felkutatták, helyreállították és 1990-ben visszaadták a pesti közönségnek."(Neszták Béla) (https://www.kozterkep.hu/3632)

[1837-1848] A Szentháromság tér a városháza felől, a Szent Ignác-kúttal és a Szentháromság-szoborral, körmenetkor In: Schwindt Károly (1797-1867): Zwölf Monate in Pesth. - [Pest] : [Schwind], [1837-1848]. - t. [8].

[1890-es évek] A Ferenciek tere és a Hatvani / Kossuth Lajos utca a kiszélesítés előtt. A Belvárosi Ferences-templom előtt a Nereidák (Najádok) kútja (Uhrl Ferenc, 1835). Klösz György felv. (FSZEK BGy).

"Uhrl Ferenc alkotását 1835-ben állították fel Pesten, a Ferenciek terén. A talapzatát Fessl József és Dunaiszky Lőrinc készítette. Több mint 60 évvel később, 1899-ben átvitték Kőbányára, a Liget térre. Itt érte a II. világháború, melynek során a talapzaton álló szobrok elpusztultak. Győri Dezső szobrászművész a fennmaradt fotók alapján újramintázta. A szobrot a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Kőszobrász üzemében faragták ki süttői mészkőből, majd 1976-ban visszaállították az eredeti helyére.

„Ez az első kút, mely Pest város terein szobrászati művel ékesíttetett” – írta a Honművész című újság annak idején. Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye."

[1892 k.] Az egykori Hal tér a Haláruslány-kúttal ("Fischer Rézi") . Klösz György felv. (FSZEK BGy)

"A szobor és kút a pesti halászok céhének megrendelésére készült. 1862-ben állították fel először, eredetileg a halpiacként szolgáló Hal téren, egy 1847-ben felállított, és azóta tönkrement német-magyar feliratos közkút helyére. Az Erzsébet híd építésekor a Hal teret felszámolták, és a kút 1899-ben a Népligetbe került. 1964-ben útépítés miatt elbontották, kikerült a műemlékjegyzékből. Rajna György talált rá darabjaira egy raktárban; a szobrot ezután Lovas Sándor restaurálta, és 1985-ben felállították a Kristóf téren, nem messze eredeti helyétől. A helyreállítás emlékét emléktábla őrzi a kút elején."

1895 k. Tabán, Gyökér utca. A közeledő leány vállán vízhordásra is használatos, hátra vehető dongás faedény (puttony). Klösz György felvételének részlete.

[1902] Szökőkutak az egykori Gyár utca / mai Liszt Ferenc tér északi végében és az Andrássy út átellenes oldalán, a Jókai téren. Ism. felv.

A kép megjelent: Budapest leírása = Description de Budapest = Beschreibung von Budapest. - Budapest : "Magyar Vendéglős- és Kávés-ipar", 1902. - p. 85.

(FSZEK BGy) A két díszkutat Ybl Miklós tervei alapján id. Mátray Lajos készítette, 1885 körül. A Jókai térit 1921-ben a Liszt Ferenc tér 10. sz. udvarába vitték, helyén ma a Jókai szobor áll. A másikat 1936-ban az Izabella (ma Hevesi Sándor) térre szállították, 1945-ben elpusztult.

[1911 előtt] A Kálvin téren álló Danubius-kút (Ybl Miklós, Fessler Leó, Brestyánszky Béla, Marchenke Vilmos (kőfaragó), 1883). Képeslap. (FSZEK BGy).

"...1879 augusztusában Ybl két tervet nyújtott be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Más műveihez hasonlóan itt is több változatban érlelte elképzelését. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nagyvonalúságának köszönhetően a főváros egy nagy forgalmú tere gazdagodott a hárommedencés kitűnő arányú, egyenlő háromszögbe szerkesztett neoreneszánsz díszkúttal. „E négy folyó allegóriája közül három, a széles medence közepén három oldalt kiszögellő architektúrai törzsön ül. Elől jobbra a Tisza, mint ifjú, bájos nő, egymásra helyezett lábakkal, két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege. Balra a Dráva, egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Ölében csigákat és kagylókat tart, ezekből hajába is jutott ékesség gyanánt, sőt homloka fölött a diadém szintén egy szép kagyló. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé.” – szól a kortárs leírás a korabeli Magyarország legnagyobb folyóinak szimbolikus alakjairól. Az allegorikus nőalakok szobrai között maszkokkal, kagylókkal díszített fali medencék ugranak ki a talapzatból. A szoboralakok felett egy nagyobb, a talapzat tetején egy kisebb kör alakú medencetányér helyezkedik el. A kompozíciót egy delfinen álló Danubius-szobor koronázza, amely az itáliai Neptun-szobrokat idézi. A kút kivitelezését Kauser János végezte, a szobrokat Fessler Leó (1840–1893) mintázta, budakalászi kőbe Brestyánszky Béla (1832–1895) faragta, míg a plasztikai díszítőelemek Marchenke Vilmos (1842–1915) munkáját dicsérik. Eredetileg az alsó medence káváján „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a fővárosnak 1880–1883” – felirat szerepelt. Az elkészült alkotást 1883. október 22-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban súlyosan megsérült kutat restaurálása és helyreállítása után 1958-ban az Erzsébet téren állították fel Győri Dezső (1908–1979) szobrászművész tervei alapján. A kút a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke műemlék-felújító munkájának eredményeként 2000-ben újult meg." Hidvégi Violetta, forrás: http://ybl.bparchiv.hu/temak/danubius-kut

[1910-es(?) évek] A svábhegyi Város-kút (Szent-kút) alsó kútháza a Béla király úton (a mai Devecseri Gábor parkban). Képeslap (FSZEK BGy)

"Vizét a légvonalban 3,4 kilométerre, közel 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre, a mai Szentháromság téren lévő csorgóba és az azt körülvevő medencébe vezették el. A közlekedőedények elvén kialakított vezetékből a mai Szentháromság téren álló csorgóban bukkant fel és az azt körülvevő medencében gyűlt össze a forrás vize. A vízvezeték pontos nyomvonala nem ismert, csak egyes szakaszai kerültek elő..."

[1922-1944] A "Négy évszak"-szökőkút a Rákóczi téren (Ybl Miklós, Mátray Lajos György, ifj. Mátray Lajos, 1922) Ism. felv. (FSZEK BGy) "Horganyból öntött kút. Felül két játszadozó gyerek, alul négy körbeülő alak, akik a négy évszakot képviselik bronz. A kút egyik szobrát a felállítás után ellopták, azt ifj. Mátrai Lajos mintázta meg újból. Eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának udvarán állt, 1922-ben helyezték át ide, ahol 1944-45-ben megsemmisült" (Neszták Béla)

1928-1935. Oroszlánszobros régi kút a Bálvány (ma Október 6.) utca 26. sz. ház udvarán. Ismeretlen amatőr felvétele.

[1935 után]. Döbrentei tér 9. Az Attila-gyógyforrás - a nagyszentmiklósi kincs egyes motívumainak felhasználásával készült - ivókútja a Rudas fürdő mellett. Kinszki Imre felvétele. (FSZEK BGy)

[1939] Pasaréti tér. Mária-kút. Felirata: "Virágos kert vala híres Pannonia, mely kertet öntözé híven Szűz Mária" (Boldogfai Farkas Sándor, 1939). Ism. felv. (FSZEK BGy)

1941. Széll Kálmán tér. Ivókút az egykori - süteményt, kávét és tejtermékeket kínáló - árusítópavilonban, a "Gombá"-ban. (A második világháborúban megsérült épületet 1970-ben bontották le). Ism. felv. A kép megjelent: Magyar építőművészet. - 1941. p. 187.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Hátborzongató képek egy elhagyott kórházból: emberi csontok is maradtak a boncasztalon
Egy fotós ellátogatott az olaszországi kórházba, ami több mint tíz éve vált használhatatlanná egy földrengés miatt.

Link másolása

hirdetés

2009-ben pusztított földrengés az olaszországi Abruzzo régióban. A katasztrófában 308 ember vesztette életét, 65 ezren váltak hajléktalanná, ugyanis több ezer épület vált lakhatatlanná. Többek között a L’Aquila-i városi kórház is javíthatatlan károkat szenvedett, ide látogatott el Ben James fotós. Most közzé tette a képeket, amiket a helyszínen készített.

Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Tényleg drága ma a balatoni lángos?
Összevetettük és táblázatba foglaltuk pár strandétel árát az 1970-es árukkal és meglepődtünk. Mégsem volt minden olcsóbb a régi szép időkben?
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Büfé-falatozó és Halsütő a Fövenyfürdő strand előtt. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2022. július 26.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Már a cikk elején szeretnék tisztázni valamit: a cikkben szereplő árakat 1970-ben és idén is a nettó átlagkeresethez viszonyítom. Nem a mediánbérhez, nem a saját keresetemhez és nem az „egyszer már hallottam olyanról, aki ismert olyat aki egy hónapban...” mesefigurákéhoz. Miért? Rettentően egyszerű: mert a KSH adatsor csak ebben a kategóriában összevethető, mivel 1970-ben nem számoltak mediánbért (aminél pont annyian keresnek kevesebbet, mint többet).

A saját fizetés megítélését pedig jócskán torzítja az a tény, hogy hány olyan ismerősünk van, aki többet vagy éppen kevesebbet keres nálunk. Csalóka lesz-e így az eredmény? Igen, de ugyanannyira lesz téves a mai árak esetében, mint az 1970-eseket szemlélve. Oké így?

Lángos

Most, hogy ezen túlestünk, csapjunk a lángostésztába és tudjuk meg végre, hogy valóban drága-e a balatoni lángos. A pontos(sabb) összevetés érdekében a legyakoribb árakat vetem össze, és kerülöm a 3 ezer forintot közelítő szélsőségeket. Ennek megfelelően ma többnyire 750 és 1500 forint közötti árat kell leszurkolni, ha egy jófajta, magyar lángosra áhítozunk a Balaton partján.

A hivatalos, kedvezmények nélküli nettó átlagbér jelenleg 337 500 Ft, amiből (az ártól függően) 450-225 darab ilyen finomságot lehet vásárolni. Ez valóban brutálisan drágává teszi az olajos-fokhagymás illatot árasztó lepényt, hiszen 1970-ben teljesen máshogy néztek ki az adatok. Akkor az átlagbér 2222 Ft volt, amiből kijött 1851 – 1481 darab, 1,2-1,5 forintos lángos. A további árakat vizslatva azonban közel sem ennyire ijesztő a helyzet.

Szörp, hekk és az áremelkedés

Noha lehet azon vitatkozni, hogy „szörp” néven mi került akkoriban és mi kerül ma az üvegekbe és a poharakba, ma lényegesen olcsóbban szörpözhetünk a magyar tenger mellett, mint 1970-ben. Akkor ugyanis 3 forintot kértek egy jaffa- vagy málnaszörpért, így az átlagbérből 740 3 decis pohárra futotta volna.

hirdetés

A mai 300 forintos szörpökből több, mint 1100 3 dl-est vehetnénk, ha éppen erre vágynánk. Hasonlóan olcsóbban vásárolhatjuk meg ma a legnépszerűbb argentin-balatoni halat, a hekket. Ma 10 dkg hekk 600 Ft (562 db/ átlagbér), míg a hetvenes években 6,6 Ft volt (336 db).

Persze az eltérő árakat néha meglepő gazdasági folyamatok okozzák.

Siófok, Matróz büfé a hajóállomásnál. 1971. Fortepan/Bauer Sándor

1970-ben például megkérdeztek egy maszekot, hogy miért emelte meg a lángos árát, noha semmilyen összetevője nem drágult (még a helyiségbérlet sem), mire ő így felelt:

„Öt éve 300 ezer forintért tudtam volna építeni egy nyaralót, ma pedig 500 ezerért. Az ár majdnem a duplájára emelkedett. Nekem a lángosból kell kitermelnem a nyaralóm árát, így tulajdonképpen nem is emeltem sokat”.

Fagyi és kukorica

Komolyra fordítva a szót: emlékszünk még az ötven filléres fagyira? Hát persze, hiszen sokáig került ennyibe a jeges finomság, legalábbis az ország nagy részén. A balatoni strandokon az ár többnyire 2,5 Ft volt, így ott az átlagbérből csak 888 gombóc jött volna ki, nem pedig 4444 gombóc, mint az 50 filléres esetén.

Ha a balatoni árat hasonlítjuk a mai tóparti árakhoz, akkor a különbség nem is olyan komoly (400-450 Ft, 843-750 gombóc). Persze ide is van egy sztorim, ami sok mindent megmagyaráz:

– Mondja miből áll össze a fagylalt, amit árul?

– 10% cukros víz, 15% jég, 75% nyereség

Ilyen volt az 1970-es árkalkuláció. Persze voltak olyan termékek is, melyeket a hiénák hajtottak fel a csillagos égbe. Bár ez a jelenség ma sem ismeretlen, talán nem annyira jellemző, mint az állandó nyersanyag és élelmiszerhiány sújtotta 70-es években. Akkoriban, aki nem akart a csodára várva, hosszú órákat sorba állni például a főtt kukoricáért, kockáztatva a felesleges időpazarlást, az bizony fizetett a magánzóknak.

Balatonlelle. 1980. Fortepan/Umann Kornél

A csöves finomság ára így elég nagy szórást mutatott, hiszen hivatalosan 3 forintba került, de az ügyeskedő maszek ennek dupláját is bekasszírozta érte. Ezekkel az árakkal számolva 740 és 370 darabra futotta volna az átlagbérből. Ma egy csőért 600-800 forintot kell leszurkolni, így egy átlagbér 562-453 csőre elegendő. A további tipikus strandételek árait egy táblázatba gyűjtöttem össze. Jó böngészést!

Étel neveÁr '70-ben, Ft     db/ átlagbér 1970  Mai ár, Ftdb/ átlagbér 2022
Lángos1,2 - 1,5
1851 – 1481
750 - 1500
450 - 225
Palacsinta
1,7 - 2,6
1307 – 854
400843
Hekk6,6 (10 dkg)336600 (10 dkg)562
Szörp3 (3 dl)740300 (3 dl)
1125
Vattacukor3740800
422
Sültkolbász
8 (10 dkg)2773100109
Rétes3740
700 - 800
482 - 453
Fagylalt
0,5 - 2,5
4444 - 888
400 - 450
843 - 750
Főtt kukorica3 - 6
740 - 370
600 - 800
562 - 453
Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
A Hitler halálát bejelentő üzenet eddigi egyetlen példányát találták meg egy tengeralattjáró romjai között
Mellette pedig többek között náci óvszereket és cigarettákat is találtak.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Egykori náci tárgyakat, köztük cigarettákat, óvszereket, kódolt üzeneteket, sőt a Hitler halálát bejelentő feljegyzés egyetlen ismert példányát is megtalálták egy 80 évvel ezelőtt elsüllyesztett tengeralattjáró romjai között – írja a LADBible.

Az 534-es tengeralattjárót 1945. május 5-én süllyesztette el a Brit Királyi Légierő egy dán sziget partjainál. Csak 1993-ban emelték ki a tengerfenékről, azt azonban, hogy miket találtak a romok között, egészen mostanáig nem fedték fel.

A tengeralattjárón talált tárgyakat és dokumentumokat most egy kiállítás keretében mutatták be.

A kiállítás ötletgazdája, a Big Heritage nevű szervezet alapítója elmondta, hogy a tengeralattjáróban számos érdekességet találtak, a titkos dokumentumoktól kezdve a személyes levelekig. Utóbbiak közül az egyikben például arról panaszkodnak, hogy a tehenek a farmjukon nem adnak elég tejet.

„Amikor a kilencvenes évek elején kiemelték a tengeralattjárót, a dán csapat gyorsan konzervált és megmentett mindent, amit csak tudott, de nem nézték át dobozról dobozra, miket találtak. Csak biztonságban tartották őket” – mondta Dean Paton.

Hozzátette: sok olyan dokumentumot találtak, amikre egykor azt hitték, üresek, pedig csak nagyon elhalványult a tartalmuk.

hirdetés
„Sok új dokumentumot most látunk először a '40-es évek óta – egészen hétköznapi bevásárlólistáktól és levelektől kezdve egészen olyanokig, mint az Enigma által kódolt üzenetek, amelyek közül az egyik egy új Führerről tájékoztatja a legénységet – vagyis arról, hogy Hitler meghalt, és most már új főnökük van”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen ismert papíralapú példánya ennek az üzenetnek a világon.

„Az érdekes dolog az lesz, hogy a következő néhány évben, ahogy egyre több információ kerül napvilágra, hogyan rakjuk össze ezt az egészet. Nem csak a tárgyakról van szó, hanem a mögötte lévő történetről is, amit most először tudunk igazán összerakni” – mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
60 éve hunyt el Marilyn Monroe – Még többet tudunk a végzetes éjjelről és a Kennedy-fivérekről
Újabb bizonyítékok kerültek elő: egy dokumentumfilmet és egy könyvet mutatunk be a témában.

Link másolása

hirdetés

96 éves lenne. Marilyn Monroe halálában minden ott kulminálódott, ami a személyiségében is megvolt, de legfőképp fő vonzereje, a titokzatosság. Ahhoz azonban, hogy Monroe szexszimbólummá és örök amerikai nőiség-ikonná tudjon változni, "szükség volt" a halálát megelőző pár évtizedre, amit a Föld nevű bolygón töltött.

Nem adatott neki sok idő, ami alatt bejárta a legnagyobb filmcsillag és a leginkább félreismert színésznő útját a karrierjében, valamint az egyik legtragikusabb sorsét a show-businessben. 1926-ban született, vagyis tragikusan korán, 36 évesen hunyt el, 1962 augusztus 4-én.

Az egyik kedvenc vígjátékom gyermekkorom óta a Van, aki forrón szereti. Billy Wilder klasszikusában Monroe a bájos szőkét hozta, de azt csak az éles szemű filmbarát látta, hogy a törékenysége mennyire átütött a játékán, és milyen finomságokkal toldotta meg az amúgy naiv szőke cicababa szerepét, valamint hogy milyen ritmusérzékkel és laza humorral oldotta meg a nehéz vígjátéki helyzeteket (a ritmusérzék az egyik legfontosabb, ha a komikus műfajról van szó). A Niagarában is erős volt a jelenléte, ahogy Norman Mailer írta róla gyönyörű, képekben és egyéb forrásokban gazdag életrajzi könyvében: szerelmes volt belé a kamera.

Marilyn olyan jelenség volt, akire nem lehetett nem odafigyelni, érzékenysége, élete tragikus fordulatai, valamint a megfelelő, szerető, támogató háttér hiánya taszították a gyógyszerfüggőségbe. Hogy halála valóban mindennek következménye volt-e, vagy egy nagyobb konspiráció, esetleg egy aljas gyilkosság áldozata lett – máig nincs hivatalos pecséttel ellátva. Három férje közül talán egy volt, aki valamennyire is értette komplex személyiségét, amit platinaszőkeség, vörös rúzs és széles, szexi mosoly mögé rejtett.

Ezzel sok nő azonosulhat, mármint nem a platinaszőke részével: Marilyn a külvilág számára egy jól működő csábjelenség volt, pontosan időzített, gombnyomásra működő mosollyal és a túlzástól milliméterre meghúzott, komponált dekoltázzsal. Hogy belül mi égette, már kevesebbeket érdekelt. Amikor megjelent, Amerikának épp egy ilyen ikonra volt szüksége - nem véletlenül ívelt felfelé a csillaga nagyjából akkor, amikor a zene irányából érkező Elvisnek is, aki szintén szexszimbólummá vált.

hirdetés

Az USA politikai káoszából, a vietnámi háború okozta traumákból, a létbizonytalanságból a lázadásba, a filmek, a rock'n'roll és a fülledt vonzerő irányába menekülni akaró fiatal generáció ezekkel a csillagokkal tudta feledtetni kollektív nyomorát. Mára mindketten állócsillagok, halálukkor talán még hullócsillagnak tűnhettek, de nem véletlenül kapták meg a közönségtől a halhatatlanok státuszát.

Monroe-ról pár hónappal ezelőtt jelent meg magyarul egy könyv, Marylin Monroe utolsó éjszakája - A gyilkos: Bobby Kennedy címmel. A könyv azon a bizonyos éjszakán lejátszódó eseményeket igyekszik felfejteni egy volt nyomozó és egy tényfeltáró újságíró tolla segítségével. Kegyetlenül megdöbbentő olvasmány. A könyv címében sem titkolja, mi az állítása a feltételezett gyilkosról. Szemtanúja is volt az írók szerint az eseményeknek, aki pontról pontra, percről percre a könyv lelkileg legnehezebben feldolgozható szakaszában visszaidézi, mi történt azon az éjszakán. Az éjszakán, aminek másnapján a hivatalos állásfoglalás szerint a színésznőt altató-túladagolás következtében holtan találtak. 

A könyv és az állítólagos szemtanú szerint nem ez történt, hanem a Kennedy-klán feltörekvő tagjának állt útjában Marilyn, aki kóros szeretethiánya miatt elhitte, hogy először JFK, majd az öccse "tényleg" akarnak tőle valami komolyat. Hitt a szavaknak, amiket azért a két fivér közismerten jól tudott forgatni. És amikor szembesült vele, hogy a Kennedy fiúk ígéretei puszta szavak maradnak, elkeseredettségében kapkodni kezdett: ki akarta teregetni a Kennedyk mocskos magánéleti szennyesét.

A leírt gyilkossági jelenet hátborzongató, nem részletezném, akit érdekel, olvassa el a könyvet. A lényeg, hogy  narratíva szerint a Kennedyk sötét oldalát pont a világos hajú, ártatlan kisugárzású színésznő erősíti fel. Mert szerintük nem tudja, hol a helye (az ágyban), és ezért útban van. 

Az is érdekes, az ügyben állhatatosan nyomozó, minden aktát az elejétől végignyálazó nyomozót állítása szerint hogyan próbálták félreállítani. Mégis megszületett ez a könyv, ami elég következetesen és számos megdöbbentő bizonyítékot összegyűjtve tálalja, mire jutott az újságíró és a nyomozó. Utóbbi a könyv alapján örülhetett, hogy élt, amikor papírra vetette, miket ásott elő.

Aki egy picit is otthon van a hatvanas évek amerikai kül- és belpolitikájának, ezek társadalmi vonzatainak súlyos történetében, az sejtheti, hogy a korrupció és az önérdek akkor is mindent átitatott. Ami most már közhely, hiszen a történelem ismétli önmagát. Mindenestre a könyv alapján még inkább gyanakodhatunk, hogy a Kennedyk és a FBI sem feltétlenül a róluk kialakult képnek megfelelően cselekedtek a színfalak mögött.

A könyv szerint ennek áldozata lehetett Marilyn is, aki a szemükben csak útban volt, az állítólagos szemtanú szerint egyetlen mozdulattal ki lehetett iktatni. Csak azért, mert volt igazságérzete, és megpróbált emberként, nőként és egyáltalán, hiteles, nem elsöpörhető entitásként kiállni magáért. Ezért is várhatjuk a Blonde című filmet, és a további, a jövőben kinyíló aktákat, mert Marilynnek is kijárna a hely, ahová tartozik, meg a történetének is. Fontos lenne, hogy ne egy értelmetlenül szétesett, drogos színésznő kisiklásaként gondoljunk a halálára. Hanem úgy, ahogy ténylegesen történhetett, a valós háttérrel, a tényleges okokkal és következményekkel.

De ehhez még nagyon sok mindennek kell megtörténnie. Ha egy gyönyörű nőt nem legitimál a tehetsége és az elért eredményei, sem az, hogy egy Arthur Miller látta benne a spirituszt, sem pedig az, hogy okos volt, mennyi időnek kell vagy kellett eltelnie, hogy a halálából sikerüljön visszaüzennie, nem egy üres ékszerdoboz volt, gyógyszerekkel teletömve?

A Netflix is megragadta az alkalmat, hogy dokumentumfilmet készítsen a témáról. A Marilyn Monroe rejtélye: A soha nem hallott szalagok igényes doksi, amelyben szintén a filmsztár halálával – és azt megelőző rövidke, de annál viharosabb életével – foglalkozik Emma Cooper rendező és főszereplője, az oknyomozó újságíró. Utóbbi az 1982-ben újraindított nyomozás után beleásta magát az ügybe és ennek nyomán több száz órányi hangfelvétel szolgált a munkája alapanyagául. Hogy mire lyukad ki a doksi, nem spoilerezzük el, a könyv esetében ezt már maga a cím megtette, az viszont tuti, hogy érdemes megnézni. Eszköztárában igényes, színészek adják az arcukat az eredeti hangokhoz. Kivéve Marilynét, mert őt lehetetlen lett volna újra életre hívni egy dokumentumfilm keretei között. Az akkori technika vizualitásával irányítja a figyelmünket a mozi - mintha épp akkor és ott lennénk, a korabeli szemtanúkat hallgatva.

Hogy a legfelsőbb köröknek és a Kennedyknek valamiképp köze lehetett Marylin korai halálának minimum eltussolásához, mára ezeknek az állhatatos oknyomozói munkáknak hála, egyre kevésbé kétséges. „Volt benne valami sebezhető, valami, amin érződött, hogy könnyű elpusztítani” – mondja az egyik férfihang a szalagokról. Elpusztítani, mondja a szimpi mellékszereplő hang, miközben egy másik emberi lényről beszél. Erre rímel Marilyn válasza, aki akár önpusztítóan tette tönkre magát, akár gyilkosság, akár egy tragikus baleset áldozata volt, akinek valami miatt elkendőzték a halála körülményeit, tökmindegy: „Az igaz dolgok ritkán terjednek el. A hazugságok annál inkább.” Mondta nem sokkal a halála előtt a "naiv" szőke, aki sokkal többet tudott, mint amit elbírt – vagy amit a többiek elbírtak.

Reméljük, hogy egyszer majd a fordítottja is érvényes lehet annak a szomorú állításnak, ahogy Marilyn látta a világot, és azt, ahogy az őt tükrözi, mert megérdemli, hogy ne úgy gondoljanak rá, ahogy a filmipar a pályája elején beskatulyázta: a butus, szexi, csillogó szemű, jóhiszemű lányként, hanem egy többször elvetélt nőként, aki anya akart lenni, hogy  a sosem volt családját pótolja – meg ragyogó tehetség, ahogy utolsó filmjében, a Kallódó emberekben is láthattuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: