SZEMPONT
A Rovatból

„A magyar alvilág azért nem tud jelentős tényezővé válni, mert nem tart össze” – Dezső Andrással a kokainról szóló új könyvéről beszélgettünk

Dezső András nem fél az alvilág bosszújától, mesél legújabb könyvéről, elmondja, mi volt a kommunista elit kedvenc drogja, és hogy miért nem tartott a többi kollégával a Telexhez.

Link másolása

- Jó pár éve fordítottam Edward Follis visszaemlékezéseit, aki az amerikai drogellenes hatóság, a DEA ügynökeként körbenyomozta a világot. A könyvében említi a Juarez drogkartell elleni munkáját is, és elég durva dolgokat írt arról, hogyan bántak el a mexikóiak a nekik útban lévő emberekkel. Adja magát a kérdés: mennyire veszélyes Magyarországon a maffiáról és a kokainról írni könyveket?

- Engem szerencsére semmilyen baj nem ért eddig. Magyarországon messze nem olyan veszélyes a közeg, mint Mexikóban, messze nincs akkora tétje, nincs annyi pénz benne.

Ha visszagondolunk a 90-es évek valóban véres olajszőkítő korszakára, azzal is foglalkoztak az akkor aktív bűnügyi újságírók, és nekik sem esett bajuk.

- Ennek mi az oka? A magyarok nem olyan kemények?

- Nem lehet összehasonlítani Mexikót és Magyarországot. De ne is menjünk ilyen messze. Nézzük Szerbiát, ami szerintem veszélyesebb terület. Ott is van újságíró, aki az alvilággal foglalkozik, kap fenyegetéseket, de nem esik bántódása.

Ha valaki a szervezett bűnözéssel foglalkozik, akkor általában eszes emberekről ír.

Az alvilág nem hülyegyerekekből áll. Fel tudják mérni, hogy a cselekedeteiknek milyen súlya van.

Azt is fel tudják mérni, milyen súlyos következményekkel járhat, ha mondjuk egy rendőrt vagy újságírót bántanak. Egészen más ez, mint amikor bűnözők más bűnözőket fenyegetnek.

Az más kérdés, hogy lehetnek kirívó esetek, mint például a Kuciak-gyilkosság Szlovákiában. De annak is éppen azért lett akkora visszhangja és olyan következménye, mert ott is kirívó egy ilyen eset. Ha általános lenne, akkor nem is volna ekkora hírértéke.

Másrészt a könyvben olyan esetekről van szó, amelyek a közelmúltban vagy régebben történtek, és többnyire lezárt ügyek, amelyeknek a szereplői rács mögött vannak.

Nem az volt a célom, hogy megírjam, ki az név szerint, aki éppen most kokainnal kereskedik. Ehelyett inkább bemutatok konkrét eseteket, illetve különféle portrékon keresztül jellemzem, hogy miként kell elképzelni egy magyar „kokainbárót”.

- Mi a helyzet a Magyarországon dolgozó külföldi bandákkal? Te is említed a könyvben például a Nigériaiakat. Tőlük sem kell tartani?

- Vannak, akiktől lehetne félnivalóm. Tudok például olyan szerb bűnözőkről, akik aktívak Magyarországon, és igen, a nigériai maffia is jelen van egész Európában. A kábítószer kereskedelemben a profitszerzés a lényeg, nem az erőszak. A kilencvenes években, amikor az alvilági körök védelmi pénzeket szedtek, vagy a biztonsági piacot uralták, akkor jellemző volt a fizikai erőszak. De a kábítószer-kereskedelem az üzleti vállalkozás.

Ezek az ügyletek jórészt láthatatlanul zajlanak, így nagyon kicsi a lebukás veszélye.

Általában akkor bukik le valaki, ha nyomot hagy maga után, vagy a saját emberei, esetleg a konkurencia felnyomja.

Még csak az sincs, hogy fel lehetne sorolni, kikből áll ma a magyar alvilág. A 90-es években ez még működött.

- Magyarországon, ha a drog korai használatáról beszélünk, elsősorban a morfinisták jutnak eszünkbe. Csáth Géza például. A kokain mikor jelent meg itthon?

- Például Csáth Géza is használt kokaint, azzal próbált leszokni a morfiumról. Európában és Magyarországon a kokain először az 1800-as évek végén jelent meg, de ekkor még jellemzően a gyógyszerészek, orvosok használták drogként.

Általánosan, mint kábítószer, az első világháború végén tűnt fel, és a 20-as években terjedt el egész Európában. Az első világháború végén, mint ismeretes, az ország egy része rövid ideig román megszállás alá került, és a román katonák például hoztak magukkal kokaint. De hoztak haza a külföldre járó magyar üzletemberek is. Ők tovább adták a budapesti éjszakai életben a táncos lányoknak, prostituáltaknak. Gyakorlatilag a lányok kezdték terjeszteni a port, hogy meg tudják vásárolni a saját adagjukat. Kialakult a kereslet, és a kereslet hatására megjelentek a csempészek is.

A szervezet csúcsán gyakran olyan gyógyszerészek álltak, akik legálisan, nagykereskedelmi mennyiségben hozzá tudtak jutni az anyaghoz. A 20-as évek közepétől a 30-as évek közepéig aztán nagyon erősen jelen volt Magyarországon az anyag.

- A 20-as 30-as években a hazai alvilág mennyire volt „durva”? Mert a korabeli irodalom hatására erről inkább romantikus elképzeléseink vannak. Molnár, Szép Ernő írásai... Ligeti csibészek, apacsok, vagányok...

- Tényleg rejtői alakok voltak.

„Úriemberek”, abban az értelemben, hogy ők még az öklüket használták a konfliktusok rendezésére, nem lőtték tarkón egymást.

Az a fajta kegyetlenség nem volt jellemző, ami mondjuk ugyanabban a korszakban Amerikában Al Capone bandáját jellemezte. A hazai alvilág inkább betörőkből, szélhámosokból, tolvajokból állt.

Talán annyiban is illik rá a romantikus jelző, hogy egész Budapest éjszakai életét nagy pezsgés, vidámság jellemezte. A mostani – koronavírus előtti – bulinegyed semmi ahhoz képest, ami akkor ment.

- A könyvben írod, hogy a kommunizmus alatt az utcáról eltűnt a kokain. Ugyanakkor a rezsim nem maradt teljesen „tiszta”.

- Igen. A Medimpexen keresztül legálisan exportáltunk metakvalont az USA-ba. Csakhogy a katonai titkosszolgálatnak volt egy svájci fedőcége, ezen keresztül illegálisan a hivatalosnál jóval nagyobb mennyiséget exportáltunk. Az USA-ba így szállított illegális drog mennyisége 1979-ben és 1980-ban megközelítette az évi huszonöt tonnát.

A metakvalon rendkívül erős nyugtató- és altatószer, ami a hatvanas–hetvenes években lett különösen népszerű drog. Ez a gyógyszer szerepel A Wall Street farkasa című filmben is.

De az utcákról a kokain tényleg eltűnt. Legfeljebb a nyugatra szakadt honfitársaink hoztak néha-néha, ha hazalátogathattak. Illetve ismerhették azok az üzletemberek, filmesek, zenészek, akik ki tudtak utazni külföldre.

- A pártelit sem élt vele? Hiszen ők azért sok mindenhez hozzájutottak, amihez halandó ember nem.

- Bármilyen meglepő, nem. Én is azt gondoltam, de semmilyen erre utaló bizonyítékot nem találtam.

Ők maradtak annál a drognál, amit ma is a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk, ez az alkohol.

A kábítószerek közül a marihuána, hasis volt ismert a kommunista rendszer alatt is, de azt is csak egy nagyon szűk kör tudta megszerezni. Vagy az LSD-t, de ahhoz is legfeljebb csak alkalomszerűen és olyan művészkörökben lehetett hozzáférni, amelynek tagjai megfordultak külföldön és néha csempésztek haza ilyen drogot.

- Ami kicsit szíven ütött a könyvedben, hogy egy interjú alanyod, egy hölgy arról beszélt, a magyar bűnözők azért nem tudnak komoly szintre jutni nemzetközi szinten, mert nem tartanak össze.

- Igen. Ez engem is meglepett. De tényleg az az igazság, hogy egy ország elitje leképezi az egész országot.

Tehát az, amit mondjuk a politikában látsz, hogy nem tartanak össze, az minden szinten jelen van, az alvilágban is.

Például az albánok össze tudnak tartani, és nagyon komoly nemzetközi bűnszervezeteket építenek ki. Az albán maffia van olyan erős, mint a kolumbiaiak vagy a mexikóiak.

De ez igaz a lengyelekre vagy a románokra is. Erősebb bennük a nemzeti öntudat. A magyarok simán felnyomják egymást a hatóságoknál.

- Akkor talán ennyi jó van a „turáni átokban”, hogy emiatt nincs komoly szervezett alvilág Magyarországon.

- Tulajdonképpen igen.

- Manapság leginkább akkor találkozunk a hazai hírekben a kokainnal, ha telefonnal felvesznek egy-egy politikust kokózás közben. A hazai politikai elit és celebvilág hány százalékát érintheti a probléma?

- Százalékot nem tudok mondani, de az biztos, hogy jelen van, mondjuk annyira, mint a szivar vagy bármilyen más legális élvezeti cikk. A kokain is élvezeti cikk a celebek, topmenedzserek világában. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek állandó használók lennének, hanem például elmennek egy adriai jachtkirándulásra, és ott a kokain is előkerülhet.

Vannak olyan körök, ahol annyira természetes, hogy ez egyfajta bizalmi kérdés is. Ha valaki nem kokainozik, akkor úgy érezheti, hogy nincs benne ebben a körben, és majd nem kap üzleti megrendeléseket ebben a körben, ezért inkább kokainozik, hogy a többiek érezzék, megbízhatnak benne.

És persze státuszszimbólum is, mert drága és jelzésértékű, ha valaki megengedheti magának.

- Mekkora a lebukás veszélye? Ha te ennyire tudod ezeket, nyilván a rendőrség is tudhatja.

- Kicsi. A státusz védi az embert. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy rendőrségi kapcsolatai vannak. Például adott egy társaság, akik egy luxusszálloda bárjában jönnek össze rendszeresen. Ilyen helyre eleve nem megy be a rendőr. Teljesen védett helyzetben van a fogyasztó.

Nem úgy, mint egy diszkóban az egyszerű, vidéki gyerekek, akik kipróbálják a bika nevű dizájner drogot, vagy egy autó feltörő, akit elkapnak, és megmotozáskor előkerül tőle a kábítószer.

Azokat az öltönyös embereket, akik megengedhetik maguknak a kokaint, nem fogják csak úgy megállítani és igazoltatni, mint mondjuk az egyszerű füvezőket, akik balhésabban is néznek ki.

De a vásárlók általában amúgy sem kerülnek rendőrkézre. Ha a rendőrség lekapcsol egy kokain dílert, nem arra kíváncsiak, hogy kinek adott el, hanem hogy kitől vásárolt, mert a rendőr mindig felfelé néz, azt keresi, akitől a díler vette.

- Maffia, kokain... megvan az új téma?

- Nagyon tetszik, hogy a könyvben alaposabban utána lehet menni egy-egy történetnek, mint a cikkekben. Ezért mindenképp szívesen folytatnám a könyvírást. Vannak ötleteim, de korai beszélni róluk, mivel még a kiadóval sem egyeztettem.

Ami biztos: olyan zárt világokat szeretek bemutatni, amiket én sem ismerek, vagy legalábbis nem olyan jól. Ezekbe belelátni, ezekben elmélyedni.

- Kicsit más téma, de nem lehet elmenni mellette: Milyen az élet az Index után? Te azok közé tartozol, akik nem tartottak a „maggal”, hanem a HVG-nél helyezkedtél el.

- Amikor mindaz történt, ami történt, én ezer százalékkal belevetettem magamat a könyvírásba. Mondhatjuk úgy, a könyvbe menekültem.

A mostani Indexet nem szeretném minősíteni. Ilyen az élet, én már a HVG csapatánál vagyok.

Nagyon örülök a Telexnek, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült beindítani. Azért sem tartottam velük, mert a könyvre kellett koncentrálnom, és egy teljesen új dolgot beindítani, az egész embert kíván.

Most leköt a könyv. Szerintem majd hónapok múlva fog kijönni belőlem mindaz, ami az indexes sztorival kapcsolatban lecsapódott bennem. Egyébként az Index-ügy fontos hatása, hogy emiatt sokkal intenzívebben kezdtem dolgozni a könyvön.

Éreztem ugyanis, hogy itt az ideje kifejleszteni egy új „lábat”, hogy ne függjek annyira csak egy dologtól.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.

Link másolása
KÖVESS MINKET: