hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

7 ezer érméből álló kincs került elő Újlengyelben - Mátyás-kori aranyforintot és vatikáni denárt is találtak

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

December végén a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat végzett Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak, írja a múzeum a Facebook-oldalán.

Mint írják, a kétnapos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatikusa vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.

"A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1x1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket. A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték" - számoltak be a feltárásról.

Forrás: Facebook/Ferenczy Múzeumi Centrum
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt.

A legkorábbi érme egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott. A felszedés során I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforintot is találtak. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik és igen ritka éremnek számít Magyarországon.

hirdetés

A szakemberek szerint a leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.

A kincset az emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el.

A régészek szerint a kincsek elrejtését okozó támadás az 1526. évi török pusztítással hozható összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.

Forrás: Facebook/Ferenczy Múzeumi Centrum

"Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít" - jegyezték meg a bejegyzésben.

A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését szeretné tovább folytatni a következő időszakban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

„Térdre! Aki megmozdul, arról gondoskodom: lelövöm!” – így indult a spanyol pancserpuccs, amit a király és a hadsereg fojtott el

Ez volt Nyugat-Európában a második világháború óta a második katonai hatalomátvétel-kísérlet, de - ellentétben a görög „fekete ezredesek” 1967-es puccsával, - ez nem járt sikerrel.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Alig telt el fél évtized Francisco Franco tábornok fasisztoid diktatúrájának vége és a demokratikus folyamat kezdete óta, kis híján ismét a fegyveres erők vették át az uralmat Spanyolországban. A döntő válasz azonban éppen attól érkezett, akit a „caudillo” utódának nevezett ki, de aki letért nevelője útjáról.

„Térdre! Aki megmozdul, arról gondoskodom: lelövöm!” Mindez a spanyol parlament, a madridi képviselőház emelvényéről hangzott el, a csendőrség, a Guardia Civil alezredese, Antonio Tejero Molina ordított így. 1981. február 23-át írtunk. A kortársak agyába minden bizonnyal beivódott az a természetesen World Press Photo-győztes hírkép, amelyen a háromszögletű kalapot viselő Tejero fegyverrel hadonászik a képviselőkkel szemben. Ez volt Nyugat-Európában a második világháború óta a második katonai hatalomátvétel-kísérlet, de - ellentétben a görög „fekete ezredesek” 1967-es puccsával, - ez nem járt sikerrel.

Tejero és cinkosai jól választották meg a pillanatot, mert valamennyi képviselő jelen volt: ekkor került sor az új, Leopoldo Calvo-Sotelo kormányának bizalmi szavazására. Calvo-Sotelo azt az Adolfo Suárezt váltotta fel, akit egy évvel Franco halála után, 1976-ban nevezett ki I.János Károly király és aki, meggyőződéses francóista létére levezényelte Spanyolország demokratikus intézményi átalakulását.

Az ő miniszterelnöksége alatt legalizálták az összes pártot, és tartották meg 1977-ben az első általános választást, amelyen az általa vezetett Demokratikus Centrumunió győzött. Suárez azonban 1981-ben saját pártján belül elvesztette a bizalmat, lemondott és külön pártot alapított.

Február 23-án délután Tejero mintegy 150 csendőr és katona élén betört az ülésterembe. Felszólításukra a képviselők azonnal lebuktak a székük alá. Három kivétel volt csupán: maga Suárez, Manuel Guitérrez Melado tábornok, aki azonnal felszólította a betolakodókat, hogy tegyék le a fegyvert, és Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, aki közölte: állva akar meghalni hazájáért. A puccsisták őket azonnal közrefogták, majd Felipe Gonzálezzel, a szocialista párt vezetőjével és helyettesével, Alfonso Guerrával együtt különválasztották őket. A jelenetet egy tv-kamera rögzítette, amit a támadók elfelejtettek kikapcsolni.

hirdetés
Tejerónak nem ez volt az első akciója a születő spanyol demokrácia ellen. 1977-ben, amikor kinevezték a baszk Guipúzcoa tartomány csendőrparancsnokának, közölte a belügyminiszterrel, hogy ellenzi a baszk autonomisták zászlajának a legalizálását. Büntetésből áthelyezték Malagába, ott azzal tűnt ki, hogy brutálisan fellépett egy engedélyezett kommunista tüntetéssel szemben.

Ennek ellenére Tejerót meghagyták a Guardia Civil kötelékében. Ezt arra használta ki, hogy 1978-ban összeesküvést tervezzen Galaxia fedőnéven a teljes kormány elrablására I.János Károly külföldi utazása idején. Egy rendőr azonban feljelentette, Tejero haditörvényszék elé került, de megúszta hat hónapi és egy napi börtönnel, mivel a terv a bírák szerint nem volt több „kávéházi fecsegésnél”. Így továbbra is a csendőrség tisztje maradt és a valenciai katonai körzetbe vezényelték alezredesi rangban.

Tejero itt dolgozta ki második államcsíny-tervét Jaime Milans del Bosch tábornok, a katonai körzet parancsnoka cinkosságával. A 65 éves francóista tábornok a 2. világháború idején a keleti fronton szolgált a náci haderőket támogató spanyol Kék Hadosztály tisztjeként, még Vaskereszttel is kitüntették. Mivel a Caudillo halála után is hű maradt annak eszméihez, leváltották a Brunete elit páncélos hadosztály éléről, amely Madrid mellett állomásozott. Valenciában azonban háborítatlanul tervezhették a puccsot Tejeróval.

Programjuk egyszerű volt: feloszlatni minden pártot, szakszervezetet, felfüggeszteni a sztrájkjogot, a különböző kormányzati és igazságszolgáltatási intézményeket. Milans del Bosch-nak szánták a teljhatalmú kormányzó tisztségét.

A Franco halála utáni légkör kedvezőnek tűnt a puccsisták számára. Az új, demokratikus politikai hatalom még ingatag volt, a gazdaság stagnált, a diktatúra megszűnésével erősödtek az egyes régiók, főleg Baszkföld és Katalónia autonómia-törekvései. A politikai indíttatású terrorizmusnak 1980-ban több mint 600 halálos áldozata volt. A rendőrök körében is nagy volt az elégedetlenség: egyrészt a baszk ETA merényleteinek gyakori célpontjai voltak, másrészt viszont vihart kavart egy börtönben kihallgatás közben meghalt ETA-tag, José Arregui ügye. Miután Suárez kormányfő letartóztatta a gyanúsított rendőröket, azonnal lemondott a rendőrség főparancsnoka, több közvetlen beosztottja, és közel 200 nyomozó is kilépett a testületből.

Nem volt jobb a helyzet a hadseregben sem. Már 1977-ben lemondott Pita da Veiga admirális, tengerészeti miniszter, tiltakozásul a kommunista párt legalizálása ellen, amelyet egyébként a vezérkar is ellenzett. Az elnéző magatartás, amelyet a katonai bírák Tejeróval szemben is tanúsítottak, bátorította azokat, akik szerették volna visszafordítani a demokratikus folyamatot. 1981 elején Fernando Mendivil tábornok az El Alcázar című jobboldali lapban egyenesen felkelésre szólított fel, hogy felszámolják a „széteső államot”. Ezek után nem meglepő, hogy még Alfonso Armada y Comin tábornok, akit pedig a király bizalmasának tartottak, szintén csatlakozott az összeesküvéshez, amelyet Duque de Ahumadáról, a csendőrség alapítójáról neveztek el.

A 61 éves tábornok a polgárháborúban a falangisták oldalán harcolt, és a Kék Hadosztállyal részt vett Leningrád ostromában. Később katonai iskolák instruktoraként tanítványai között tudhatta a fiatal János Károlyt, az 1931-ban trónfosztott XIII. Károly unokáját, akit Franco 1969-ben jelölt ki utódának az akkor uralkodó nélküli királyságban.

Amikor a herceg 1975 novemberében elfoglalta Spanyolország 45 éve üres trónját (bár nem koronázták meg), Armada a titkára lett. 1981 elején Lerida katonai kormányzója volt, és a hadsereg vezérkari főnökének helyettese.

Vajon miből gondolhatta, hogy a parlamenti demokrácia és a nemzeti megbékélés hívének mutatkozó királyt maguk mellé tudják állítani a puccsisták? Tejero letartóztatása után ugyan próbálta az uralkodó párt belerángatni az ügybe, azt vallotta például, hogy Zsófia királyné egyenesen így könyörgött Armadának: „Alfonso, te vagy az egyetlen, aki megmenthet minket a katasztrófától’.

Bár a tábornok a puccsisták mellé állt, más célok vezérelték, mint Tejerót és Milans del Boscht. Ez utóbbiak a francóista rendszert akarták visszahozni, Armada viszont egyfajta „spanyol De Gaulle” szerepében látta magát, akinek a személye biztosítja a nemzet egységét az újjáépítésben. E félreértésnek komoly következményei lettek az összeesküvőkre nézve.

Tejeróék, miután elfoglalták a Cortés alsóházát, az események folytatását várták. Ez nem is késett: Valenciában Milans de Bosch, miután értesítették „az akció végrehajtásáról”, az utcára vitte harckocsijait és 11 pontos kiáltványban nyilvánosságra hozta céljait.

Szerette volna újra eljátszani azt az 1936. júliusi jelenetet, amikor a Spanyol-Marokkóból elindított nacionalista felkelés polgárháborúba sodorta az országot.

Madrid azonban nem lázadt fel: a Brunete hadosztályból mindössze 13 harckocsi vonult a Cortés épületéhez, alig száz emberrel. Közben Armada megjelent a képviselőház üléstermében, és felsorolta a megdöbbent Tejero előtt a leendő kormánytagok nevét. Még két kommunista is szerepelt közöttük, az egyiket a tábornok munkaügyi, a másikat gazdasági miniszternek szánta.

A puccsisták dilettantizmusát jól jellemzi, hogy még a parlamenti telefonvonalakat sem vágták el, így a királyi palota első kézből értesült az események alakulásáról. I. János Károly gyorsan döntött: neki kell garantálnia a demokratikus intézményeket. Felöltötte hadsereg-főparancsnoki egyenruháját, és február 24 hajnali 1 órakor alig másfél perces, de egyértelmű tv-beszédet mondott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Neumann János megakadályozta a harmadik világháborút az amerikai elnök tanácsadójaként

Eisenhower kinevezte az Atomenergia Bizottság élére a magyar matematikus-fizikus-informatikus géniuszt, majd Szabadság-érdemrenddel is kitüntette, a betegágyát pedig tisztek őrizték, nehogy kifecsegje a katonai titkokat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés

Neumann János (1903 - 1957) a valaha élt leghíresebb magyar matematikus volt, aki ezen felül a fizika, a kémia és az informatika területén is alkotott bőven maradandót.

Hozzá köthető a halmaz-, illetve játékelmélet, az elektronikus számítógép megteremtése – beleértve a kettes számrendszert –, de a kvantummechanika, valamint a lökés- és robbanáshullámok is a kisujjában voltak.

Mellesleg vegyészmérnöki diplomát is szerzett az apja kívánságára.

Az elképesztő fejszámolási képességével és memóriájával kitűnt Jancsi, ahogy barátai hívták, világéletében életvidám és kissé szórakozott volt, de így is 23 éves korára ő lett a berlini egyetem legfiatalabb tanára, majd a hamburgi egyetemen is oktatott.

A nagy fordulópont akkor következett be, amikor Amerikába hívták vendégprofesszornak a princetoni egyetemre 1930-ban, ahol nem sokáig tartották vendég-pozícióban. Felismerve a benne rejlő potenciált még harminc éves kora előtt a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává nevezték ki. Az Egyesült Államok történetében ő szerezte meg leghamarabb ezt a címet, majd ott is telepedett le. A második világháború után számos egyetem – például a Princeton, a Harvard és a Maryland – díszdoktorává, több elismert tudományos társulat pedig tiszteletbeli tagjává fogadta, miközben sorra kapta az amerikai kitüntetéseket.

Megteremtette a számítógép-tudomány alapjait is, amikor 1945-re elkészítette az első teljesen elektronikus, digitális számítógépet (ENIAC) az emberi agy mintájára. Ennek a masinának az elvén működik máig a világ összes számítógépe.

Ezek után nem csoda, hogy maga Dwight D. Eisenhower is a szolgálatába állította a magyar lángelmét, akit marslakónak is becéztek. Az elnök kinevezte az Atomenergia Bizottság elnökévé 1955-ben, amely a legbizalmasabb tisztséget jelentette akkoriban. Ezt követően részt vett a hidrogénbombával folytatott – szigorúan titkos, hidegháborús – kísérletekben Los Alamosban. Ott született meg Teller Ede jópofa mondása kollégája képességeiről:

hirdetés
Neumann János bármely állítást be tudott bizonyítani. Bármi, amit Neumann bebizonyított, az úgy is van.
Fotó: Los Alamos National Laboratory - Wikipedia

A munkaszünetekben zajlott pókercsaták mellékzöngéjeként írta meg játékelméletét, a közgazdaságtani tankönyvek mai napig érvényes alapkövét.

Amikor feleszmélt, hogy világháború közeleg, zsidó származása miatt elsők között kapcsolódott be a nácizmus elleni katonai előkészületbe, valamint ugyan részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, végül a békés energiatermelés szolgálatába állításában is komoly szerepe volt.

A koreai háború alatt Eisenhower hallgatott magyar stratégája javaslatára, és elvetette Kína megtámadását, ezzel valószínűleg megakadályozva a harmadik világháború kitörését.

Felsorolni sem lehet, hogy hány területen jutott korát meghaladó felfedezésekre, például a globális felmelegedést is megjósolta.

Élete utolsó éveiben rákkal küzdött, amelyet sugárfertőzés okozott, miközben az atombombával dolgozott. Végig utolsó művén dolgozott, betegágyánál pedig sorra adták egymásnak a kilincset a leghíresebb politikusok és katonai vezetők, hogy tanácsokat kérjenek tőle. Folyamatosan tisztek őrizték, hogy Neumann nehogy lázálmában kifecsegjen valami rendkívül fontos katonai titkot, hiszen nem kevés szupertitkos projektben vett részt. De nem sok feladata volt az őt vigyázó tisztnek, mivel János a rémképei közepette mindig az anyanyelvén szólalt meg, amiből senki nem értett egy kukkot sem.

A polihisztor matematikus felsorolhatatlanul sok területen tette halhatatlanná a nevét, és még a Holdon is elneveztek róla egy krátert. Eisenhower a halála előtti évben, 1956-ban kitüntette a Szabadság-érdemrenddel, a legnagyobb polgári elismeréssel, ami csak adható Amerikában (ilyet kapott például Teréz anya, Walt Disney, Meryl Streep és Elvis Presley, sőt, 2003-ban Teller Ede is).

Neumann János csak azért nem kapott Nobel-díjat, mert a rangos elismerésnek nincsen matematikai kategóriája.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT

Hitler gyerekkoráról tudhatunk meg új részleteket az apja leveleit összegyűjtő könyvből

Alois Hitler nagy szerepet játszott a fia pszichéjének eltorzulásában.
Fotó: British Pathé/YouTube - szmo.hu
2021. február 24.

hirdetés

31, eddig ismeretlen levél bukkan fel Adolf Hitler apjától egy most megjelent könyvben, amiből többek közt az is kiderül, hogy a diktátor haldokló édesanyját egy zsidó orvos kezelte - írja a Daily Star.

A “Hitler apja: hogyan lett a fiúból diktátor” című könyv szerzője, az osztrák Roman Sandgruber amellett érvel, hogy Alois Hitler nagy szerepet játszott a fia pszichéjének eltorzulásában.

Alois Hitler, egy oszták vámellenőr Josef Radlegger útépítőmesterrel levelezett. A levelek Radlegger dédunokájának tulajdonát képezték, mindössze 5 éve kerültek a történészhez, most publikálják őket először.

Adolf Hitler 1889-ben született, Braunau am Inn városában. Anyja, Klara Plötzl az apjának harmadik – a férfinél jóval fiatalabb – felesége volt. A könyvből az is kiderül, Hitler később valószínűleg igyekezett eltitkolni, hogy családja valamikor egy zsidók tulajdonát képező ingatlanban élt Urfahrban, a Duna-menti Linz városában.

Hitler 1902-ben vesztette el apját, míg anyja 1907-ben halt meg. Három évtizeddel később Hitler a világ legvérengzőbb konfliktusának kirobbantója, és a zsidók millióinak életét követelő Holokauszt felelőse lett.

hirdetés
“Ez a 31 levél minden eddiginél pontosabb képet ad Alois Hitler személyiségéről, ami nagymértékben hatott a fiatal Adolfra. Sokat felfed a Hitler család hétköznapi életéről is, amit eddig mítoszok, kitalációk és feltételezések öveztek” - írja a könyvet kiadó Styria Books. A szakértők szerint már most számolhatunk vele, hogy a könyv tartalmából film készülhet.

Egy kritikus, Alexandra Föderl-Schmid azt is kiemelte a Süddeutsche Zeitungban, hogy “Hitler, aki olyan nagy hangsúly fektetett az árja származásra, családfája alapján maga sem felelt meg ezeknek a feltételeknek".

“Rengeteg könyv és film készült már Hitler sofőrjéről, orvosáról, titkárnőjéről, de az apjáról eddig szinte nem is voltak forrásaink” - tette hozzá Föderl-Schmid.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Több mint 100 éves a Dianás cukorka – ezek voltak a szocializmus gyógyító édességei

Többen közülük eltűntek, de most ismét reneszánszukat élik, ezért érdemes lehet róluk megemlékezni.
Geiger Bianka írása HYPEANDHYPER oldalon, Fotók: Sebestyén László - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövők alakításának!

Májkrém, krumplicukor, téli fagyi – ételek, amelyek több generáció szekrényében, táskájában, zsebében lapultak. Olyan termékek ezek, amelyek miközben kellemes vagy éppen kellemetlen élményeket idéznek, felébresztik bennünk a nosztalgia érzését. Többen közülük eltűntek, de most ismét reneszánszukat élik, ezért érdemes lehet róluk megemlékezni. Idén januárban induló cikksorozatunkban egy éven át minden hónapban más és más ikonikus ételtípust mutatunk be. Lépj be velünk a Büfébe!

Amikor gyerek voltam, anyukám sokat mesélt a krumplicukorról, és mindig csillogó szemmel kóstolta, ha talált valahol. Őszintén szólva én sosem értettem a rajongását – a burgonyakeményítő táblákba préselt változata engem inkább a krétára, mint édességre emlékeztetett. A nagymamám zsebében ugyanakkor mindig lapult cukorka, amiből általában kaptam is. Vagy Negro volt, vagy Dianás – utóbbit különösen szerettem, pedig tudom, hogy megosztó darab, valaki vagy imádja, vagy a világból ki lehet kergetni vele. A Dianás aztán jópár évre eltűnt, ám egy ideje újra kapható: a „gyógycukorkák” piaca pedig bár jelentősen bővült azóta, a nagy kedvencnek örök helye van.

hirdetés
Ha a Dianás cukrot említjük, mindenki rávágja, hogy „sósborszesz”.

Én ezt egyébként egészen a közelmúltig következetesen „sóbors-szesznek” hívtam, mert valahogy értelmesebbnek tűnt, de lássuk, honnan is ered ez az alapanyag. A történet szerint Erényi Béla gyógyszerész 1907-ben hozta forgalomba a mentolos sósborszeszt – pálya- és vetélytársát, Brázay Kálmánt próbálta legyőzni, aki különféle gyógynövényeket oldott fel alkoholban, melyet sós vízzel hígított és üvegbe töltve külsőleg és belsőleg is használható gyógyszerként árusított. A sósborszesz épp az, ami a neve: víz, alkohol, só, etil-acetát és mentol. Használták mindenre fájdalomcsillapítástól kezdve a reumatikus panaszok enyhítésén át a fertőtlenítésig, de naggyá végül Erényi tette.

Olyan marketingkampányt indított ugyanis a Diana égisze alatt, ami a mai napig kőbe véste a nevet.

A cukorka formája néhány évvel később született meg, amikor rájöttek, hogy az oldat formába öntve hűtés közben kikristályosodik, így a látszat ellenére nem a folyadékot kell a burokba önteni, mert az anyag maga alkotja meg burkát.

Erre kerül aztán a csokimáz és a selyempapír, utóbbi minden darab esetén kézzel tekerve.

A Dianás mellett más gyógycukrok is népszerűek voltak.

Talán még megosztóbb az 1884-ben született orvosi pemetefű cukorka, amely Réthy Béla gyógyszerész nevéhez fűződik.

Az orvosi pemetefüvet, kamillát, lándzsás útifüvet, kőhársot és szagosmügét tartalmazó bonbon semmihez sem fogható, zöldesszürke színe és illata azóta sem változott

– a kereslet a világháborúk alatt nem csökkent, ám Réthy vállalata nem tudta elkerülni az államosítást, bár a pontos receptet sosem adta át. A kilencvenes években aztán Rezsu János, az érdi Microse Kft. ügyvezetője felkereste a még élő, egykori alkalmazottakat, és a segítségükkel új életet lehelt a márkába: a cukorka már több változatban, de a megszokott ízekben érhető el az ikonikus fémdobozban, valamint papírcsomagolásban egyaránt.

A torokcukorkák jelenlegi zászlóshajója természetesen a Negro.

A közel száz éves márka Kőbányán indult, a sörgyár mellett – a legenda szerint egy olasz vendégmunkás, Pietro Negro a keménycukorka-gyártás melléktermékeiből mintegy véletlenül találta ki a receptjét. A kizárólagosság vitatott, hiszen Szerbiában szintén a XX. század elején született egy Negro márka, amely hasonló típusokkal rukkolt elő, mint a miénk.

A hagyományos, fekete változat a gyulladáscsökkentő és köhögéscsillapító édesgyökér-ánizs-mentol hármasával felejthetetlen ízeket teremtett, amely egyeduralkodó volt a kilencvenes évekig, Karády Katalin is örömmel fogyasztotta.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: