hirdetés
ady-szifilisz.jpg

Lassú és kegyetlen halál: így végzett a szifilisz sok zseniális magyarral

Kovács-Tóth Noémi cikke - szmo.hu
2019. május 14.


hirdetés

Ady novellában vallott a mérgező viszonyról

Nem is gondolnánk, hogy elhangzott valaha igazán izgalmas egyetemi évnyitó ünnepi beszéd, de 1930 őszén pontosan ez történt.

Még az Est című napilap is közölte a Magyar Tudományos Akadémia akkori rektorának szavait, ugyanis a szifilisz és a zsenialitás összefüggéseit taglalta.

Szerinte az ebben a betegségben szenvedett költők, tudósok és politikusok lelkivilága teljesen megváltozott, azaz a kórság átalakította az egész személyiségüket.

Ezt nyilatkozta például Ady Endre kapcsán: „Mennyire kiengesztelődünk némelyeknek emléke iránt, mennyi bántó vonást letörölhetünk Adyról, ha tudjuk, hogy a paralízis 10-15 éven át rombolhatta, szennyezhette lelkét és mondathatott és tétethetett vele olyan dolgokat, amelyekért a szegény beteg nem volt felelős.”

Ady Endre (1877-1919) esetében nem szükséges találgatni, hogyan fertőződhetett meg, hiszen a Mihályi Rozália csókja című novellája eléggé kendőzetlenül tárja elénk a történteket. Dr. Czeizel Endre genetikus egyik könyvében azt írta, hogy Ady sosem gyógyult ki a vérbajból, mert nem volt kitartása a hosszadalmas kúrához, ráadásul újra és újra megfertőződött. Híres költőnk halálának oka egyébként nem teljesen tisztázott, mert ugyan a szifilisz vezetett a végzetes tüdőgyulladáshoz és főverőér-repedéshez, a kórképét elnézve csoda, hogy egyáltalán 42 évet megélt.

Ady ugyanis egyfolytában betegeskedett: tüdőgyulladások, spanyolnátha, agyvérzés, alkoholizmus, dohányfüggőség okozta szervi problémák és depresszió egyaránt szerepeltek a halállistáján.

Lehet, hogy a szenvedés egy zseniális elme esetében inspiráló lehet, de azért örvendetes, hogy a 21. században a nemi betegségek szinte mind gyógyíthatók, vagy legalább kezelhetők. Hajlamosak vagyunk természetesnek venni a modern orvostudomány vívmányait, holott nem is volt olyan régen, amikor egy görbe éjszaka következménye akár éveken át tartó, irtózatos halál is lehetett.

Források: hipochonder.blog.hu, irodalmijelen.hu, kisalfold.hu, tanarnocafe.hu, she.hu, epa.oszk.hu, hazipatika.com, ng.hu, origo.hu. Képek: Wikipedia


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
artemisia-1.jpg

„60 férfiból álló háremet tartott, és egy éjszaka után mindet kivégezte” – a történelem legkönyörtelenebb női

Girl power! Boudicca, Zenobia, Artemiszia és Dzsinga nem épp a tűzhely őrzőjeként vált ismertté.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 09.



Az elmúlt évtizedekben mi nők megtanultunk kiállni magunkért, de még ma is bizonygatnunk kell a világnak, hogy bizonyos szerepkörökben egyenrangúak vagyunk a férfiakkal.

Ha a hagyományokat tekintjük, a háborúzás sem éppen női szerepkör. A történelem folyamán a királynőktől maximum azt várták, hogy lelkesítő beszédeket tartsanak az ütközetek előtt. Ez a négy uralkodónő azonban már az ókorban bebizonyította, hogy a nők is lehetnek olyan tökös hadvezérek, mint a férfiak.

Lányai megerőszakolása miatt indított hadjáratot Boudicca királynő

A római hadsereg erejével kevés vezető szállt szembe. Egy ilyen kivételes királynő volt Boudicca királynő, aki jelentős csapásokat mért a birodalomra.

A rómaiak i.sz. 60-ban megszállták Britannia nagy részét, és elfoglalták az Icenus törzs földjét is. A király hitvesét, Boudiccát is foglyul ejtették, a nyilvánosság előtt megverték, lányait pedig meggyalázták.

A királyné bosszúból később bősz támadásokat intézett a római települések ellen Colchesterben, St. Albansben és Londonban. Hadserege porig égette e városokat, és ezzel körülbelül 70 000 rómait pusztított el.

A birodalom végül összevonta erőit, és legyőzték a királynő 80 ezer icenus harcosát. Boudicca és lányai ekkor inkább megmérgezték magukat, minthogy fogságba essenek.

Boudica, a britek királynője (John Opie festménye)

Zenobia hódításai a Római birodalomban

Zenobia arab nemes hölgy a Szíriában fekvő Palmüra város királynéja volt a 3. században. Gyakran kísérte el férjét hadjáratokra, együtt lovagolva vagy menetelve a csapatokkal. A király meggyilkolása után fia trónra lépéséig Zenobia uralkodott.

Bár Palmüra római fennhatóság alatt állt, Zenobia kinyilvánította a város függetlenségét. Megtorlásul Marcus Aurelianus császár megtámadta a várost, és menekülés közben elfogták a királynőt.

Zenobiának részt kellett vennie Marcus Aurelianus győzelmi parádéján, a megalázáson kívül azonban nem esett baja. Sőt az élelmes hadvezérnő végül feleségül ment egy római szenátorhoz, és fényűzően élt tovább.

Zenobia királynő utolsó pillantása Palmyrára (Herbert Gustave Schmalz)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
szkita-1140x641.jpg

Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban

A nő bordái között pedig egy háromélű szkíta nyílvesszőt, jó eséllyel az végezhetett vele.
Kép: Budapesti Történeti Múzeum - szmo.hu
2019. október 14.



Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban - írja a 24.hu hozzátéve, hogy a szakemberek szerint az asszonnyal valószínűleg nyílvessző végzett, a gyerek halálának oka ismeretlen.

Dr. Felföldi Szabolcs régészt a portálnak elmondta: a szkíták kemény harcosok voltak, ők honosítottak meg a térségben olyan nagy horderejű újításokat, mint például a vas újszerű megmunkálása vagy a kerámiakorongolás.

Az M0-s építéséhez kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy szkíta temető feltárásán dolgoztak Soroksár határában, itt bukkantak a sírra, amiben anya és gyermeke feküdt.

A nőt felhúzott lábakkal találták, karjai közt pedig egy 7-8 év körüli gyereket, mint később kiderült, egy kislányt tartott, és egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy saját gyermeke volt.

A szakemberek végül eredeti helyzetben szedték fel a sírt, vagyis annak bolygatása nélkül emelték ki a leletegyüttest, ami ma is ugyanabban a helyzetben látható a múzeumban, ahogy másfél évezrede eltemették.

A nő bordái között egy háromélű szkíta nyílvesszőt találtak, jó eséllyel az végezhetett vele.

A gyerek halálának okáról egyelőre semmit nem lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy ugyanabban az időpontban temették el őket.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
alsonemedi_ck.jpg

Megszöktek a szerelmesek, hogy együtt lehessenek - hepienddel végződő Rómeó és Júlia-történet a szocializmusban

A 60-as években az alsónémedi fiatalokat a szüleik akarták elszakítani egymástól. A Nők Lapja végigkísérte a történetüket és az évek során beszámolt a fiatal szerelmesek életéről és - egy véletlennek köszönhetően - a fiúk is mesél a családról.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: alsónémedi utcarészlet/www.alsonemedi.hu - szmo.hu
2019. október 11.



A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott.

Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben, a fiatalok eltiltásában tehát vélhetően a szülők eltérő életfelfogása játszhatott közre. A lány szülei azzal vádolták a fiú apját, hogy iszákos, míg a fiú szülei a lány anyját azzal, hogy zsarnokoskodó természet és nagyon vallásos, gyakran járt templomba – s ez utóbbi nem számított jó pontnak a korban.

A fiú családjában három testvér volt, rajta kívül két lány. A lánynak egy öccse volt.

A fiú szüleit a párttitkár úgy jellemezte, mint akik szintén hívők, azonban modernebb gondolkodásúak, nem járnak templomba. Azonban a cikk szerint győztek az érzelmek, a 15 éves lányt megszöktette a fiú a szomszéd faluban, Kerekegyházán lakó nagybátyjához. Motorral ment a lány elé a gimnáziumhoz Ócsára, úgy szöktette meg. Gyermekük Kerekegyházán született.

Majd visszatértek, és a fiú szüleihez költöztek. A lány édesanyja azonban az újságíró közvetítési kísérlete ellenére sem békélt meg annak választottjával. A Nők Lapja írása a szocialista intézményrendszert atyáskodó szerepben mutatja, ugyanis fiatalok a megoldhatatlannak látszó családi konfliktusban egy állami szervhez, a dabasi járási tanácshoz fordultak segítségért: arra kérték a tisztviselőket, segítsenek nekik összeházasodni annak ellenére, hogy a lány még nem volt nagykorú, és a szülei nem egyeztek bele a házasságkötésbe.

A dabasi járási tanács támogatta is a házasodási szándékot, azonban a Pest megyei tanács ezt megfellebbezte, és a lányt felszólították arra, hogy térjen vissza a szülői házba, különben a pomázi ifjúságvédelmi intézetben fogják elhelyezni.

A Nők Lapjában 1965 augusztusában visszatértek a történetre. A cikk folytatásában az újságíró azt hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, a szerelem erejére és arra hivatkozott, hogy a fiatalok öt hónapja boldogan élnek együtt, ezért ez az állami beavatkozás káros lenne számukra. Közel egy évvel később a szerző visszautazott a helyszínre, és ismét kíváncsian kérdezősködni kezdett, mi lett a szerelmespár sorsa.

Végül nem kellett a lánynak ifjúságvédelmi intézetbe mennie, tanácsi engedéllyel összeházasodhattak, és megszületett első gyermekük is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
1-1.jpg

Az év egyik legjobb kémfilmje Budapesten forgott - bemutatjuk a főhős, Eli Cohen igazi történetét

Sacha Baron Cohen remekel a Netflix minisorozatában. Egy igazi legendát alakít, Eli Cohent, aki izraeli kémként legfőbb ellenfelük, a szír elnök egyik legjobb barátja lett.
G. N. L. - szmo.hu
2019. október 09.



Aki szereti az izgalmas kémsorozatokat, az nem fog csalódni a Netflix új szériájában. A The Spy című hatrészes minisorozatban Sacha Baron Cohen személyesíti meg névrokonát, Eli Cohent, aki minden idők egyik legmegdöbbentőbb titkos küldetését hajtotta végre.

A film egy részét Budapesten forgatták, igaz, a magyar utcák ezúttal svájci és argentin helyszínekként szerepelnek. Ez a cikk nem elsősorban a sorozatról szól, hanem arról, ki is volt a főszereplő a valóságban. Mivel a széria elég pontosan követi a történteket, aki nem szeretne spoilert olvasni, csak akkor folytassa, ha már látta a sorozatot.

Cohen 1924-ben született Alexandriában, hívő zsidó családban. Bár rokonainak többsége 1949-ben az újonnan alakult Izrael államba költöztek, ő Egyiptomba maradt, hogy befejezze elektromérnöki tanulmányait, és közben egy szabotázsakciókat tervező titkos zsidó csoportot segítsen. Később több ezer zsidót csempészett ki Egyiptomból a Gosen fedőnevű akció keretében, amikor az országban felütötte a fejét az antiszemitizmus. Egy alkalommal le is tartóztatták. 1956-ban azután ő is Izraelbe költözött.

Megpróbált csatlakozni a Moszadhoz, de a titkosszolgálatnak akkor még nem kellett.

Cohen egy Tel-Aviv-i biztosítási cég könyvelője lett, megnősült, három gyermeke született, tisztes polgári életet élt. A Moszad azonban nem feledkezett el róla. Sőt, arra készültek, hogy rábízzák élete legfontosabb feladatát.

1960-ban azt a feladatot kapta, hogy épüljön be a szíriai társadalom legbefolyásosabb köreibe, barátkozzon össze politikusokkal és magas rangú katonatisztekkel, és szerezzen minél több bizalmas információt.

VIDEÓ: a sorozat trailere

Azért esett Cohenre a választás, mert kiválóan beszélt angolul, arabul és franciául, ráadásul külseje alapján elment volna szíriainak is. Igaz, egyiptomi arab akcentusát le kellett vetnie. Fedőneve Kamel Amin Thabeet lett, sikeres szíriai üzletembernek kellett kiadnia magát, aki Argentínában bukkant fel, az ottani szír közösségben. Célja az volt, hogy minél befolyásosabb támogatókkal barátkozzon össze, majd hazatérjen szülőföldjére. Küldetéséről még felesége, Nadia sem tudott, neki annyit árult el, hogy az izraeli védelmi minisztérium alkalmazottjaként megy kiküldetésre.

Miután 1962-ben Damaszkuszba érkezett, gyorsan a társasági élet középpontjába került, élvezte a nők társaságát, a finom borokat az előkelő estélyeken, és bőkezűen szórta a pénzt.

Rendszeresen meghívta egy-egy nagy orgiára otthonába az ország legbefolyásosabb embereit, köztük szíriai hadsereg nagykutyáit, majd türelmesen hallgatta részegen elmondott titkaikat.

Gyakori vendég volt itt Amin al-Háfiz tábornok is, akivel még Argentínában ismerkedett meg. Al-Háfiz az 1963. márciusi katonai puccs után az államfői székbe került, és Cohen rajta keresztül felbecsülhetetlen értékű információkhoz jutott.

A jóképű kém egy idő után Damaszkusz legkelendőbb agglegénye lett, küldetése alatt állítólag 17 gyönyörű szeretője volt. A sorozat egyébként ezen a ponton másképp ábrázolja a szuperkémet. A film szerint végig rajongott feleségéért, és csak alibiként tartott Szíriában egy barátnőt, akinek a kezét is kényszerből kérte meg, nehogy lebukjon.

Cohen egyik legnagyobb eredménye, hogy eljutott a szír-izraeli határra, a szigorúan őrzött, lezárt Golán-fennsíkra. Itt volt az egyik legtitkosabb és legnagyobb szíriai katonai bunker-hálózat Izrael határánál.

Cohen azt ajánlotta az egyik tisztnek, hogy ültessenek eukaliptuszfákat a legfontosabb pontokra, hogy azok árnyékot adjanak a katonáknak és elrejtsék a katonai objektumokat. Ezek a fák segítettek azután 1967-ben, a „hatnapos háborúban” az izraelieknek, hogy pontosan behatárolhassák a szír állásokat. Alig két nap alatt elfoglalták a Golán-fennsíkot.

Cohen olyan hitelesen játszotta szerepét, hogy még az is felmerült, hogy Szíria védelmi miniszter-helyettese lesz. Azonban kezdett elege lenni kettős életéből és 1964-ben, amikor titokban hazautazott Izraelbe, azt kérte megbízóitól, hogy visszatérhessen családjához, újszülött gyermekéhez, és arra is utalt, hogy a szír titkosszolgálat új parancsnoka nemigen kedveli őt.

De információi túlságosan értékesek voltak a Moszad számára, ezért visszaküldték Damaszkuszba. Cohen akkor megígérte feleségének, Nadiának, hogy ez lesz az utolsó alkalom.

Csakhogy a szíriaiak valóban kezdtek gyanút fogni, és hajtóvadászatot indítottak a kémek ellen. Ehhez szovjet elit ügynökök segítségét kérték, akik olyan különleges rádiófelszereléseket hoztak magukkal, amelyekkel képesek voltak bemérni Damaszkuszban a titkos rádióadásokat. És a jelek Cohen luxusotthonába vezettek.

Amikor rátörtek a fegyveresek, ott találták Cohent, aki épp kódolt rádióadását továbbította. Esélye sem volt a védekezésre. Elfogták, iszonyú kínzásoknak vetették alá, de az elszánt kém nem volt hajlandó kiadni titkait.

A szíriai hatóságok kirakatpert rendeztek Cohennek, amelyben még védőügyvédet sem kapott, és halálra ítélték. Nagy nemzetközi kampány indult a megmentésére, még VI. Pál pápa is szót emelt érte, hiába.

Kivégzése előtt Cohen szívszorító levelet írt feleségének, amelyben arra kérte, hogy bocsásson meg neki, menjen újra férjhez, hogy gyermekeiknek legyen apja, adják meg nekik a legjobb nevelést, ne szűkölködjenek semmiben.

„Kérlek, kedves Nadiám, ne töltsd az idődet azzal, hogy egy elmúlt dolgot siratsz. Magaddal törődj, hogy jobb jövőd legyen” – írta a mesterkém.

Eli Cohent 1965. május 18-án akasztották fel a damaszkuszi Mardzseh téren, ahol már korábban is több nyilvános kivégzést hajtottak végre. Az eseményt a szíriai tv élőben közvetítette. Cohen testére egy pergamenzsákot rögzítettek, amelyre anticionista üzeneteket írta fel, és a kém holttestét hat órán keresztül otthagyták, mielőtt eltemették.

Cohen emlékét a Moszad és Izrael a mai napig ápolja, és immár több mint fél évszázada folyik a diplomáciai küzdelem földi maradványainak hazaszállításáért. Senki nem tudja biztosan, hogy pontosan hol nyugszik. Fivére, Maurice a Times of Israelnek azt mondta, hogy az egyik változat szerint al-Háfiz egy olyan táborba vitette a holttestét, amit egy egész harckocsi-zászlóalj őrzött, majd az idősebb Aszad elnök egy mély kútba temettette el, amit lebetonoztatott.

Eli Cohenről több utcát is elneveztek. 1977-ben az akkori miniszterelnök Menachem Begin személyesen vett részt Cohen fia, Saul bar-micváján.

Tavaly pedig a titkosszolgálat külön akciót indított azért, hogy visszaszerezze Cohen zsebóráját.

Mint Sofi Ben-Dor, a néhai kém lánya elmondta, ez az egyetlen személyes emlék a kémtől, amit visszakerült Izraelbe. Az órát a Moszad főhadiszállásán állították ki.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!