KULT
A Rovatból

Már idén kiadná első nagylemezét az egykori wellhellósok új zenekara – Talk2night interjú

Gőzerővel dolgoznak a dalokon, hamarosan pedig első koncertjük dátumát is bejelentik.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. február 26.



Január elején érkezett a hír, hogy a Wellhellóból ősszel kivált 5 hangszeres zenész együtt folytatja tovább, Talk2night néven. Frontembernek a tavaly feloszlott ByTheWay énekesét, Vavra Bencét igazolták le, "Max Nem" című első dalukat pedig már fel is töltötték a YouTube-ra.

Na de hol tartanak most, lassan két hónap után? Hány számuk készült el eddig, mikor várható az első koncert, és egyáltalán, mik az elvárásaik saját magukkal szemben? Erről mesélt Bence mellett Wagner Emil billentyűs, Bartók Máté szaxofonos és Kocsis Máté dobos.

– Mi a jobb nektek, ha az "ex-wellhellósok új zenekaraként" hivatkoznak rátok (így adott esetben nagyobb figyelmet tudtok generálni), vagy ha ezt nem említve tiszta lapot kaptok?

Kocsis Máté: Szerintem természetes, hogy a tavalyi kiválásunk után egyelőre oda kötik a hangszeres szekciót, ez azonban egyértelműen egy új zenekar. Valahogy így tudom elképzelni említeni magunkat nemsokára; „Hallottad az új Talk2night-ot? Este jössz Talk2night-ra? Mi a franc az a Talk2night?” (mosolyog)

– A hazai rádióbarát popszíntér, ahová a Talk2night-tal is pozicionáljátok magatokat, eléggé telített. Van-e receptetek arra, mivel tudtok kiemelkedni?

Wagner Emil: A recept is csak az összetevőket és az adagolásokat sorolja fel, azt nem garantálja, hogy ízleni is fog mindenkinek az étel.

A mi receptünk: 6 db lelkes és kreatív zenész, kifogyhatatlan ötlet-morzsák, 1 tonna lelkesedés és ennek megfelelő mértékű összetartás.

A zenekart tedd a sütőbe, és hagyd ott örökre. (mosolyog)

– Szerintetek mi az, amit ti adtatok hozzá az előző zenekarotokhoz? Mi hiányzik most az együttesből, hogy teljesen kicserélődtek a hangszeres zenészek?

Bartók Máté: Ezt majd a közönség eldönti, nem tudom, most milyen.

– Bence, hogyan tudtál betagozódni ebbe az összeszokott társaságba? Mi az, amit te tettél hozzá az összképhez az énekhangodon kívül?

Vavra Bence: Remekül, már a nevemet is tudja mindenki. (nevet) Viccet félretéve, úgy érzem, szerves része tudok lenni a zenekarnak – vannak zenei ötleteim, dalkezdeményeim, amik szintén terítéken vannak, illetve a próbákon sem csak az énekre kell fókuszálnom, hanem a hangszerelésekből is ki tudom venni a részemet.

Szerintem ez a csapat így alkot egy egységet, mindenki szerves része a produkciónak és az alkotási folyamatnak is. Izgalmas, ahogy a különböző zenei világok találkoznak.

– Folytatod a szólókarrieredet is, amivel például A Dal döntőjébe jutottál, vagy most minden energiádat a Talk2night-ra fordítod?

V.B.: Lesznek olyan dallamok a fejemben, amik nem feltétlen passzolnak a csapat hangzásvilágához, hisz ez elkerülhetetlen, ahogy valószínűleg metálzenét sem fogunk játszani, így alkotói szinten folytatom azt a vonalat is.

– Hány számotok van készen jelenleg, és milyen ütemben tervezitek közzétenni őket? Nagylemez lesz majd, vagy maradtok a single/EP formátumnál?

K.M.: Remekül állunk, egy nagylemeznyi demó-anyag már készen van. Folyamatosan megy a stúdiózás, ötletelés, és a próbák is elkezdődtek. A "Max Nem" után márciusban hozzuk ki a következő dalunkat.

Igazából úgy vagyunk vele, ha ilyen tempóban születnek a trackek, miért ne tegyünk le egy mérföldkövet magunknak ősszel egy nagylemez formájában?!

– Hogy születnek a dalaitok? Le van osztva, ki írja a zenét és a szövegeket, vagy mindent közösen csináltok?

B.M.: A dalok zenei alapjainak nagy részét Emil írta, de mindenki hozhatja az ötleteit, nincsen megszabva ki mit csinálhat. A production-t Kosztyu Jani barátunkkal készítjük, ő a receptben a fűszer. A "Max Nem" szövegét Emil és Papp Szabi jegyzik, de ilyen téren sincs megkötés. Neked van egy jó sor a zsebedben véletlenül? (nevet)

– Megvan már, mikor és hol mutatkoztok be élőben?

V.B.: Szeretnénk a lehető legjobb koncertműsorral színpadra állni, nem pusztán egymás után eljátszani a dalokat. Ez pedig rengeteg munkát, ötletelést jelent.

Lassan már látni fogjuk, mire mennyi időre van szükségünk, és akkor kitűzünk egy bemutatkozó koncertdátumot a próbaterem (és a Facebook-oldalunk) falára.

– Mik az elvárásaitok magatokkal szemben? Az például kitűzött cél, hogy megéljetek a zenekarból?

W.E.: Mondhatnánk azt, mint az amcsi filmekben, „az elvárásunk, hogy folyamatosan a legjobbat hozzuk ki magunkból, stb.”, de ez nem elvárás. Ez a törekvés vagy megvan valakiben, vagy nincs. A célunk viszont, hogy maga az alkotás és a dalok, koncertek mindig örömet okozzanak nekünk és a közönségünknek is. És persze a világbéke!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: