Születésnap: Csukás István
Nincs olyan gyerek, vagy volt-gyerek, aki nem ismerné Csukás István és teremtményei nevét. Mirr-Murr, Süsü, Bagaméri, Pom-Pom, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, Radírpók és társai benépesítették a gyerekszobákat, beköltöztek a polcokra, kiköszöntek a tévékből, újra, meg újra előbújtak a lejátszókból. A Csukás-figurák kedves humorral sugározzák az életörömöt, és talán ez teszi őket annyira szerethetővé.
Egy hazai felmérés szerint a mai diákok háromnegyede olvasta Csukás István valamelyik könyvét. Ő az egyik legnépszerűbb kortárs író.
Pom-pom
Számos figurája már felnőttkorúvá lett. Pom-Pom például idén 33 éves. A mese egyik kulcsfigurája Gombóc Artúr az író bevallása szerint kicsit önéletrajzú ihletésű, hiszen ő is állandóan fogyókúrázik, miközben legszívesebben csokit enne. Picur nevét a könyvet illusztráló Sajdik Ferenc egyik rokonától vették. A két művész szeretett együtt dolgozni. Amint a figurák megszülettek Csukás fejében, szinte azonnal képpé váltak Sajdik keze nyomán.
A rajzfilmek ötlete is közös volt, hiszen mindketten dolgoztak az akkori rajzfilmstúdiónak. Tervük tetszett a vezetőségnek, azonnal megrendeltek egy egész sorozatot tőlük. A két alkotó saját bevallása szerint tobzódott a munkában, nagy élvezettel készítették az egyes epizódokat. Nem volt lehetetlen, a legfurább szereplők is élővé váltak.
Keménykalap és krumpliorr:
És vajon tudjátok, hogy Bagaméri nevét is egy élő személyről kapta? A Keménykalap és krumpliorr kiérdemesült artistája, elátkozott fagylaltosa egy kisújszállási cukrászüzlet tulajdonosáról kapta a nevét. A család azóta is nagyon büszke rá, hogy egy ország ismerte meg őket ily módon.
Emlékeztek rá, hogy a mesében mi a keresztneve Bagamérinek? (ha nem, megsúgjuk: Jácint)
Mirr-Murr:
Mirr-Murr kezdetben mesekönyv hős volt, de a filmek olyan sikeresek lettek, hogy az újabb kalandok már a tévé részére íródtak. A rendező Foky Ottó tervezte a figurákat, sőt az egyes jeleneteket is előjátszotta. Biztos mókás látvány lehetett, amikor minden egyes mozdulatot kockánként végigcsinált, majd megjegyezve a mozdulatokat, beállította a figurákat. Aprólékos munka volt, de nagy siker lett.
Süsü a sárkány
Süsü, a sárkány születése is érdekes volt. Olyan mesét akartak az alkotók, amiben a sárkány nem félelmet kelt, hanem kedves, kicsit kétbalkezes, vidám, szeretni való. A gyerekek, és a felnőttek is hamar megskedvelték az esetlen sárkányfiút, aki olyan népszerű lett, hogy kalandjait folytatni kellett, sőt a család is gyarapodott Süsükével, a sárkánygyerekkel.
Altató
A Kossuth díjas magyar költő, író, Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Édesapja kovácsmester volt. Gyermekéveit egy gépekkel teli kovács- és kerékgyártó portán, egy nádtetős vályogházban élte. Később a műhelyt elvették apjától, aki nagyobb építkezéseken dolgozott azután. A család nehezen élt, öccse is ipari tanuló lett.
Az elemi iskolát sikeresen elvégezte. Szerette a zenét, így mikor egy zenetanár továbbtanulásra biztatta, jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművész ambíciókkal indult. Vágyait édesanyja is támogatta, de a gyerek Csukásnak sem volt ellenére, hogy elszakadjon az elszegényedett környezetből.
A zeneiskolában ugyan jól érezte magát, élvezte a közös muzsikálásokat, fellépéseket, de később mégis fellázadt a zene ellen. Az érettségi után felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, ő mégis a jogi egyetemet választotta. Ám egy idő után inkább átment a bölcsészkarra, de végül bölcsész tanulmányait sem fejezte be, 1957-ben otthagyta a diákéletet.
Nagy Ho-ho-ho-horgász
Inkább a Hungária Kávéházba járt, és írással foglalkozott. Megjelentek első versei, így végül írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé
A Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. 1978-tól 1985-ig főszerkesztőként dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tagja volt az Új Idő című lapnak. Azóta szabadfoglalkozású író. Az ifjúsági könyvkiadás mellett szerkesztőként is dolgozott gyermeklapoknál. Kormos Istvánnal együtt alapító szerkesztője volt a Kincskeresőnek, és a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának elnökeként is dolgozott, majd a Piros Pont című lap főszerkesztője volt.
Ágacska:
Sün Balázs
Csukás István verseskötetei mellett egyre sűrűbben jelentek meg gyermekeknek szóló regényei, mesekönyvei, verses meséi. Közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.
Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
Számos díjat kapott, de mint mondta legbüszkébb arra, hogy egy iskolát róla neveztek el Teskándon.
Ha szereted Csukás István meséit, nyomj egy lájkot! :)