News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Ne nézz fel! - Az év legfontosabb filmje, ami megnevettet, felbosszant és elgondolkodtat

Szatíra kimaxolva, avagy a korábban abszurd humorban utazó Adam McKay nem kímél senkit és semmit: kíméletlenül beszól neki, neked, nekem, nekünk. Mert megérdemeljük.
Szöllőskei Gábor - szmo.hu
2021. december 27.


Link másolása

hirdetés

Ha volt karrierbeli éles irányváltás rendezőnél, hát Adam McKay ékes példája ennek. Az író-direktor nevét főként Saturday Night Live-os humoros szkeccsek, majd 2004-től kezdve Will Ferrell-es komédiák kapcsán jegyezhettük meg. A híres Ron Burgundy legendájával és annak 2014-es folytatásával (Ron Burgundy – A legenda folytatódik), a Taplógázzal (2006), a Tesó-tusával (2008) és a Pancser Police-szal (2010) McKay az amerikai abszurd humor egyik legfőbb ászává lett, az elsőre nem túl kifinomultnak tűnő poénjai ugyanis már ekkor többről tanúskodtak: arról, hogy ez az ember éleslátó, intelligens, széles látókörű és rafinált.

Az alantasabb ösztöneinkre és agyunkra egyaránt ható vígjátékai, illetve ezen korszakának utolsó darabja, a Pancser Police után azonban merőben más, sokkal komolyabb vizekre evezett, bár a humort képtelen volt elengedni, az a lényének elengedhetetlen része. Szerencsére.

A 2015-ös A nagy dobással a pénzügyi szférába nyújtott kendőzetlen betekintést (ezirányú érdeklődését amúgy már a Pancser Police sztorijában és végefőcímében is egyértelművé tette), s lám, meg is kapta érte élete első Oscar-jelölését a legjobb rendező és a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriákban, sőt, az utóbbiért az első díját is átvehette.

A 2018-as Alelnökkel ezután a politika világába ásta bele magát Dick Cheney élettörténetén keresztül. Az eredmény: újabb Oscar-jelölések rendezői, forgatókönyvírói és produceri fronton.

Ekkor már egyértelmű volt, hogy McKay lehet a XXI. századi Sidney Lumet vagy Alan J. Pakula, csak ő a társadalmi görbe tükreit velük ellentétben inkább csípős humorral tálalja.

Persze korántsem biztos, hogy mindenki veszi a lapot (sőt!), de akinél kell, bizton célba találnak ezek a filmek, nem mellesleg pedig a szórakoztatófaktoruk is magas.

hirdetés

A Ne nézz fel!-lel pedig Adam McKay szintet lépett. Ezúttal már nem elégszik meg egyetlen kifigurázandó területtel, nagyjából mindenki megkapja a magáét, A nagy dobás és az Alelnök szatirikus hangvételét itt a maximumra csavarja, s így már közelebb áll talán Barry Levinson 1997-es Amikor a farok csóválja… vagy Mike Judge 2006-os Hülyék paradicsoma című filmjeihez.

Az alapsztori szerint két csillagász, Dr. Randall Mindy (Leonardo DiCaprio) és Kate Dibiasky (Jennifer Lawrence) felfedezik, hogy egy Mount Everest nagyságú üstökös közeledik a Föld felé, sőt, valamivel több mint hat hónappal később bele is csapódik a bolygóba, kiirtva ezzel minden életet. Rettentő felismerésüket azonban sokkal nehezebb az emberek értésére adniuk, mint gondolták volna. Roppant idegtépő küzdelmük már akkor kezdetét veszi, amikor először az Egyesült Államok elnökével (Meryl Streep) kellene megértetniük, hogy közeledik a világ vége. És csak ezután jönnek a tévés beszélgetős műsorok, vagyis a média és a közösségi média álságos világa, majd természetesen az egyértelmű tények széles körű elutasítása. A legfelső körökből is induló „üstökösellenes” nézetek kezdenek terjedni, noha csak fel kéne nézni az égre, és látni azt, ami ott van az orrunk előtt.

Ismerős, ugye? Igen, a Ne nézz fel!-ben a Dibiasky-üstökös egyértelmű Covid-allegóriának tűnik, bár, ha minden igaz, McKay még a világjárvány kirobbanása előtt megírta a forgatókönyvet, hiszen a Paramount eredetileg már 2019 végén bejelentette, hogy forgalmaznák a filmet, tőlük pedig 2020 februárjában vette át a projektet a Netflix. Szóval lehet, hogy a szkript a világszerte pusztító vírussal csak egy plusz jelentésréteget kapott, illetve az is előfordulhat, hogy a történtek tükrében McKay némileg átírta azt, s kissé ráigazította az életünket lassan két éve megkeserítő eseményekre.

Akárhogy is, a Ne nézz fel! az elevenünkbe vág. Mindy és Dibiasky a pokoljárásuk során ugyanis számos olyan dologgal találkoznak, amelyek sokunkat dühítenek: a politikai nyerészkedéstől és érdekektől kezdve, a techcégek és milliárdosok kapzsiságán és pöffeszkedésén át a média, a közösségi média és a sztárkultusz felszínességéig, nem beszélve a félrevezető összeesküvés-elméletekről (konteókról) és a szakértői vélemények kétségbe vonásáról, vagyis az emberi butaságról.

A játékidő 138 perce alatt csak győzzük kapkodni a fejünket, annyi mindenbe ránt bele minket a film, a csapongás és az itt-ott kissé repetitív képsorok ellenére azonban egy pillanatra sem válnak unalmassá a látottak.

Ebben nagy segítségünkre van az a húsz raklapnyi sztár, akiket McKay sikeresen beszervezett nyolcadik rendezésébe.

Az egyáltalán meglepő, hogy a filmtörténelem egyik legdurvább ideggócát alakító DiCaprio és a majd’ hároméves alkotói szünet után visszatérő Lawrence is csúcsformában vannak.

Talán az utóbbi az, aki a beteg, az igazság elfogadására képtelen világunkra a leginkább rácsodálkozik, s ezáltal a nézők kalauzaként szolgál, időnként pedig DiCaprio karaktere veszi át tőle ezt a stafétát. Emlékezes páros. Ahogyan a mellékszereplők zöme is az, kezdve az Elon Musk/Jeff Bezos/Mark Zuckerberg/Steve Jobs-paródiát parádésan alakító Mark Rylence-től a csak a népszerűségével foglalkozó Orlean elnököt játszó Meryl Streepen át az utóbbi seggfej kabinetfőnöke (egyben fia) szerepében brillírozó Jonah Hillig. Talán csak Timothée Chalamet karaktere lóg ki egy kicsit a képletből, aki túl hirtelen válik a központi csapat tagjává, bár ő talán az események vallásos nézőpontját hivatott képviselni, ahhoz azonban kicsi a szerepe, hogy komolyabb tényezővé váljon.

A Ne nézz fel! mindenesetre nem csak céloz, hanem talál is, méghozzá bele a közepébe.

Fontos film, mivel amellett, hogy nagyon vicces, egyben rendkívül dühítő is, és remélhetőleg sokunkat késztet majd egy kis önelemzésre, vagy legalább ezen a felettébb rossz irányba haladó világhoz, társadalomhoz és a fentiekben ecsetelt dolgokhoz való hozzáállásunk átgondolására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Eddig 6228-an nézték meg az 560 milliós állami támogatással készült Hosszú Katinka-filmet
A filmet 52 moziban lehetett megnézni és a nyitóhétvégén 10 millió 592 ezer forint volt a bevétele.

Link másolása

hirdetés

Május 12-15. közötti 6228 néző váltott jegyet a Katinka című életrajzi dokumentumfilmre – írja a Forbes a forgalmazó Intercom közlése alapján.

A Katinka című filmhez a Nemzeti Filmintézet 560 millió forintos támogatását adott. A filmet 52 moziban lehetett megnézni és a nyitóhétvégén 10 millió 592 ezer forint volt a bevétele.

A lap hozzáteszi, hogy ez messze elmarad a szintén állami támogatásból készült hazai sikerfilmek eredményeitől: a Pesti balhét 6760-an, a Toxikomát 15.067-en, a Nagykarácsonyt pedig 20.118-an látták a nyitóhétvégén.

A dokumentumfilmek között a Katinka igen magas támogatást kapott. A 24.hu 2020-ban azt írta: „kilenc év alatt összesen nem adtak annyi támogatást dokumentumfilmekre, mint a Katinkának egyedül”.

Forrás: RTL.hu

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A lebombázott Ukrajnában forgatták az Eurovízió győztes dalának a klipjét
Romokban álló városokban adják elő a győztes dalt, ami sokak szerint „Ukrajna anyjának” szól.

Link másolása

hirdetés

Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán Kalush Orchestra nyerte az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét szombat este.

A zenekar azóta közzétette "Stefania" című dalhoz készült hivatalos videót is, amelyet Buha, Irpiny, Borodjanka és Hosztomel városaiban forgatták.

Videó: A dal hivatalos klipje

„Eredetileg ezt a dalt édesanyámnak címeztem, de amikor kitört a háború, a dal új jelentéseket kapott. Bár egy szó sincs benne a háborúról, sokan elkezdtek Ukrajna anyjára asszociálni” – írta az énekes, hozzátéve, hogy „a 'Stefánia' most a háborúnk himnusza, de szeretném, ha a győzelmünk himnusza lenne”.

A videoklipet egy nap alatt már több mint 5,5 millióan nézték meg.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Lemondta egy ukrán zongorista fellépését a Margitszigeti Színház, mert Mariupolban koncertezett az oroszoknak
Valentina Lisitsa a fellépésével „a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját” - írják a közleményben.
OTS, SZM - szmo.hu
2022. május 19.


Link másolása

hirdetés

Lemondta a Margitszigeti Színház egy ukrán zongoraművésznő fellépését - közölték egy közleményben.

Mint írják, a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövetasszony tájékoztató leveléből értesült Valentina Lisitsa ukrán zongoraművésznő megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz agresszorok által megszállt Mariupolban 2022. május 9-én koncertet adott.

Fellépésével Lisitsa, a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját

- vélik.

Közölték, hogy a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. határozottan elutasítja a zongoraművésznő álláspontját, egyet értve Magyarország és a nemzetközi közösség hivatalos álláspontjával, mely minden tekintetben elítéli Oroszország - rengeteg civil áldozattal járó - Ukrajna elleni háborús agresszióját.

Ezért a színház Valentina Lisitsa 2022. június 3-ai margitszigeti koncertfellépését lemondta és a managementjével kötött szerződéstől eláll.

hirdetés

A közleményben azt is írták, hogy a Margitszigeti Színház mély együttérzését fejezi ki az Ukrajnát sújtó háború borzalmai miatt.

Az ukrán származású amerikai zongorista sok éve támogatja Putyin rendszerét, nemrég a moszkvai ukrán nagykövetség előtt zongorázva tüntetett az „ukrán nácizmus” ellen - jegyzi meg a 444.hu.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A csúcson kell abbahagyni - Az Ozark lezárása maximumra járatja az adrenalint
Jókor zárták le, pont ennyi volt benne. Julia Garner pedig megint a mennybe megy. Kritika.

Link másolása

hirdetés

Ez az a széria, ami pontosan ott ér véget, amikor már az önismétlő évadok következtek volna. Így viszont méltósággal búcsúzhatott a Netflix saját "breaking bad"-je. Az évadok egyre erősebbek voltak, így ezúttal nincs hiányérzetünk. Persze a lezárásról lehet vitákat indítani, bevallom, én magam nem ilyenre számítottam, de így is kerek az egész. Ha persze leírnám, szerintem "na, ki halna meg" a végén, ami a hasonló drámai súlyú szériáknál akár kérdés is lehet, még lelőhetnék - stílusosan - egy lehetséges megfejtést azoknak, akik még nem látták, úgyhogy csak annyit árulok el, hogy meglepődtem, és én egy kicsit jobban megcsavartam volna - de azért sikerült meglepnie a finálénak.

Ahogy mostanában több sorozattal is eljátszották az alkotók, az Ozark záró évadát is két részre bontva mutatták be egymástól függetlenül, mintha külön szezonok lennének. Az utolsó hét részt április 29-én tették egy csomagban elérhetővé a platformon.

A lezárásban több veszteségre számítottam, talán a nagy előd miatt (Breaking Bad), vagy a sorozat által lefektetett szigorú szabályok miatt.

Egyszerűen az előzmények logikájából kiindulva több halált tippeltem a végére, persze, amennyi volt, nézőként és rajongóként az is kellően fájdalmas élmény lett. Bevallom, én magam is azt játszottam, amit sokan: végig változtattam a tippjeimet. Az a, b, c, d, ... x verzióim közól egyik sem nyert. És ez jellemzi a lezárást: meglepő és előre nem kitalálható fordulatok jellemzik az utolsó részeket, egyre erősebb suspense-szel.

Talán ebben tér el a legjobban a korábbi évadoktól a lezáró hét rész, hogy gyorsabb a fordulatok tempója, ettől nagyobb a feszültség és a kiszámíthatatlanságot is feljebb tekerték Jason Batemnanék. Ez lett a legfeszültebb évad és így tényleg mondhatjuk, hogy a csúcson zárták le, elegánsan.

Talán pont ezek miatt éreztem úgy, hogy egyben ezek a lezáró részek valahogy leváltak a teljes sorozatról és egy külön miniszériaként működtek a nagy egészben, mert más szabályok mentén zajlott. Olyan volt, mintha az Elrabolva hirtelen átváltott volna a Crank - Felpörgetvébe.

hirdetés
A lezárásnak semmiféle társadalmi vonatkozású igazságtétele nincs: ridegen bánik a nézővel és durván arcul csap. És van egy tragikus vetülete, amit nehéz feldolgozni.

SPOILER KÖVETKEZIK:

Talán ez fájdalmasabb, mintha egy az egyben lemészárolták volna az egész gárdát, akinek a néző drukkol. De amint a Keresztapa sem foglal állást és ítélkezik, hanem emberként ábrázolja a maffia legsötétebb alakjait is - az Ozark is szimplán elmeséli egy maffiózóvá vált család történetét. És érdekes módon a legempatikusabban épp egy mellékszereplővel, Ruth-tal bánik az írói gárda.

A Netflixnek azért fájdalmas lehet a búcsú egy jól befutott minőségi sorozatától, főleg mivel egyre kevesebb ilyen erősen kidolgozott saját szériája van. Ez inkább az HBO színvonalát jellemzi. A streamingplatform egyre jobban higítja saját gyártású tartalmait, mivel egyre többet gyártanak és ez sajnos a minőség rovására ra is megy. Az Ozark magasan kiemelkedett a mezőnyből. Reméljük minél előbb kapunk a Netflixtől újabb ilyen minőségű sorozatokat.

Még egy fontos aspektus: amellett, hogy Jason Bateman és az általa képviselt fekete humor végig maga mellé állítja a nézőt, a sorozat végére legfontosabb figurája a Julia Garner alakította Ruth lett. Ez egyrészt a színésznő elképesztő átváltozásának és érzékeny játékának, másfelől az egyre sokszínűbbre írt figurájának köszönhető. A végére azt éreztem, régen nem láttam ennyire izgalmas női karaktert a képernyőn. Már vártam, mikor káromkodja el üvöltve magát egy-egy jelenetben - és talán ezek a pillanatok fognak a legjobban hiányozni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: