News here
hirdetés

KULT

Meddig lehet hazudni? - Oscar Isaac és a Taxisofőr írója megmutatják a Svindlerben

Abu Dhabi borzalmai, bűntudattól kínzott exkatonák önkínzása, és egy tragikus bosszútörténet egy filmben.

Link másolása

hirdetés

Oscar Isaac jutalomjátéka a Taxisofőr forgatókönyvírójának rendezésében nem egyszerű hommage, azaz főhajtás a kaszinófilmek, a klasszikus bűnfilmek vagy Scorsese munkássága előtt, ugyanakkor mindez egyszerre. Sokkal több: egy titokzatos férfi útkeresése a saját sors-útvesztőjében, fordulatos krimi és stiláris bravúr, ami egy pillanatig nem ereszt nyomasztó hangulatával és fokozatosan emelkedő tétjeivel.

Paul Schrader, a rendező a Taxisofőr című Scorsese-remekmű forgatókönyvírója. 2022-ben több mozi után végre megmutatta, milyen az, amikor a legmagasabb fokon űzi azt, amihez szintén ért. Scorsese a Svindler elkészítésében Schrader mentoraként és producerként vállalt részt, ami elképzelhetjük, mekkora biztonságérzetet jelenthetett a rendező számára.

A történet egyszerűen indul, szuggesztív zenékkel, átgondoltan sötét, már-már noiros látványvilággal. William Tell (Oscar Isaac), az első képsorok alatt voice overben, azaz narrációban elmeséli, miért nem volt baja a börtönnel. Exkatonaként került be, elfogadta a rendet, a rendszert, megszerette az olvasást (utólag értjük, hogy azért, mert a totális káoszból érkezett). Flashback-képekben értesülünk erről.

Aztán látjuk, hogy kártyázásból él a jelenben. A hotelszobájában fehér lepedőkkel fed le, sőt, kötöz le mindent, talán az ingerelvonás miatt, gyaníthatjuk. Minden csupa titok körülötte. Isaac filmes vizuális megjelenése maga egy markáns rendezői döntés, rengeteg emlékezetes beállításban szerepet játszik a szigorú ezüstősz csíkokkal vibráló, élesen lesimított haja. Valami nagyon nincs vele rendben, érezhetjük, és már húsz perc eltelt a filmből, de még mindig nem rakta fel a rendező, mi lesz irány, mágis akkora a feszültség, ami a karakterből árad, hogy tudjuk, itt komoly dolgok fognak történni.

És tényleg: megjelenik egy nő és egy fiú szinte egyszerre a főhős életében, akik kirángatják az addig tetszhalott állapotából. A nő vágyat kelt benne és pókerversenyeket akar vele nyeretni, a fiú pedig a saját, Tellhez hasonló múlttal terhelt apja halálát akarja megbosszulni. Hogy kin?

hirdetés

Willem Dafoe figuráján, aki egyébként a Krisztus utolsó megkísértése című Scorsese-film főszereplője is volt, melyet Schrader írt anno, akárcsak a Dühöngő bikát. Dafoe az antagonista a filmben. Nem akarunk túl sok spoilert lelőni, mert a Svindlert amúgy úgy érdemes megnézni, ha kábé semmit nem tudunk róla - a lényeg, hogy

pontosan annyit ismerünk meg a 9/11 utáni vallatótechnikákról, kiképzőtáborokól és az ezekben zajló horrorról, illetve Dafoe-n keresztül a hatalomtól eltorzult, szadista elmék működéséről, amit még talán épp elvisel a gyomrunk és ami a történet szempontjából lényeges.

Ez a fajta minimalizmus jellemzi a filmet végig, a kevesebb több jegyében: elég egy mondat, elég egy kép, egy szuggesztívan megvilágított pókerasztalnál üvöltő figura, egy rövid, de velős párbeszéd ahhoz, hogy előrehaladjunk.

És hogy a főhős is előrehaladjon önjelölt végzete felé. Izgalmas a póker világa, Oscar Isaac Oscar-gyanús alakítást nyújt, erős az itt mozgó arcok ábrázolása, de mindennek a legmélyén ott húzódik a fehér lepedőkkel elfedett trauma, amin Tell - aki példaértékű PTSD-sként (poszttraumás stressz-szindróma) a saját fekáliájukban vonszolt rabokkal álmodik - mivel érző ember, nem tud túllépni. Mert tudja, hogy a saját morális határait lépte túl, ezért bünteti magát így vagy úgy.

Megint megtudtunk valamit az önkéntes és nem önkéntes bűnösségről, a katonai börtönbázisok lélektorzító erejéről és Amerikáról (ennek több egyértelmű szimbolikája is megjelenik, például a nyerésmániás, amerikai zászlóba öltözött, USA-t skandáló epizodista képében).

A lehetőségek országából való kiábrándultság és a lélektelen világban reménytelenül mozgó főhős veterán képe rímel Schrader írói remekművére, a Taxisofőrre,

de a Svindler magában is megállja a helyét, ez nem kérdés. Egyre többet tudunk a PTSD-ről, a bántalmazásnak az elkövetőre is ható pszichés hatásairól, és egyáltalán, egyre többet tudunk a 2001 utáni, háborús és posztháborús borzalmakról ahhoz, hogy megértsük, erről beszélni kell, akár a művészet nyelvén is.

A póker amúgy szimbolika is: mit enged láttatni magából Tell, mit látnak mások, mit mi, és vajon magának hazudik-e. Amikor veszít, elveszíti a saját hazugsága feletti kontrollt, ami a játék lényege. Miért ott és akkor tárulkozik fel arról, mi fáj neki és mit tett, amikor, és miért épp az útjába sodort nőnek és fiúnak? Mindenre következetes a film válasza.

A film megtekinthető a mozikban és az HBO Max kínálatában is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Meghalt Coolio, a 90-es évek népszerű rappere
A Gangsta's Paradise 59 éves szerzőjével szívroham végezhetett. 1996-ban Grammy-díjat nyert a világhíres számmal.

Link másolása

hirdetés

59 éves korában elhunyt Coolio, eredeti nevén Artis Leon Ivey Jr., amerikai rapper, hiphop-előadó.

A sztár halálának hírét barátja és menedzsere, Jarez Posey közölte a CNN-nel, egyelőre azonban nem adtak ki információt az okokról. Meg nem erősített információk szerint szívroham végzett a népszerű előadóval.

A hírcsatorna információi szerint tűzoltók és mentők jelentek meg a zenész Los Angeles-i házánál helyi idő szerint szerda délután 16 óra körül. AZ életét 45 percen keresztül próbálták megmenteni, de nem jártak sikerrel.

Coolio a kaliforniai Comptonban született és nőtt fel. Fiatalon reptéri biztonsági őrként és önkéntes tűzoltóként is dolgozott, mielőtt zenei karrierbe kezdett.

Előadói pályafutása legnagyobb mérföldköve a Veszélyes kölykök (Dangerous Minds) című filmhez írt betétdala, a Gangsta's Paradise, ami minden idők egyik legismertebb rapszáma lett.

hirdetés
Coolio – Gangsta's Paradise

A dallal 1996-ban Grammy-díjat nyert, 2022 nyarán pedig megtekintése a YouTube-on átlépte az egymilliárdos határt, és a streamingszolgáltatókon is igen népszerű. Szintén népszerű dala még az 1997-es Nekem 8 (Nothing to Lose) című filmben felhangzó C U When You Get There.

Coolio számos rajzfilm és gyerekműsor zenei anyagán dolgozott többek között a Cartoon Network és a Nickelodeon csatornáknak.

A sztárnak hat gyereke van, egyetlen feleségétől, Josefa Salinastól 2000-ben vált el.

Videó címe

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
KULT
Amerika legbetegebb sorozatgyilkosa így úszta meg évekig – A Jeffrey Dahmer-sztori
Miből lesz a cserebogár, avagy hogy lesz egy furcsa kisfiúból a rettegett Jeffrey Dahmer.

Link másolása

hirdetés

Jeffrey Dahmer szörnyeteg volt. Jeffrey Dahmer egy elhanyagolt gyerek volt. Jeffrey Dahmer embereket ölt, savban oldotta fel őket és/vagy megette a húsukat. Jeffrey Dahmer magányos volt. Jeffrey Dahmer egy magányos, beteg, szánandó, borzalmas tetteket elkövető ember volt, akit végül utolért a sorsa: letartóztatása után a börtönben agyonverték 34 évesen. Jeffrey Dahmer sérülékeny, kapcsolódni képtelen, sokszoros személyiségzavartól szenvedő emberi roncs volt. Körülbelül ezeket az első pillantásra egymásnak ellentmondó minőségeket jeleníti meg a zseni veterán sorozatkreátor, Ryan Murphy (American Crime Story) a Dahmer – Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori című netflixes miniszériájában.

Az ellentmondásos minőségekkel pedig kábé annyit akarhat, amit eddig is mindig minden sorozatával, melyek egytől egyig – még a Glee is – érzékenyíteni akart, árnyalatokat mutatni, elfordulni a fekete-fehértől, az egymás megbélyegzésétől a tényleges emberismeretig. De azért valljuk be, nagy fába vágta a fejszéjét – vagy húsbárdját -, amikor Amerika Ted Bundy és Ed Gein mellett leghírhedtebb sorozatgyilkosának életét tervezte bemutatni. Hogyan lehet úgy elmesélni egy ilyen iszonyatos történetet, hogy lekösse a nézőt, legyen kapcsolódási pontja, ha már azonosulni nehezen is tud, és ne hagyja abba már az első rész után a sorozatot az iszonytól? Mert Dahmer lefelé, és egyre mélyebbre süllyedő spiráljában benne lenni nem komfortos érzés.

Ezt a sorozatot nem élvezettel nézzük, maximum az emberi természet legsötétebb oldalára kíváncsi elrettenéssel.

Úgy lehet sikeresen ezt megtenni, és Murphynek sikerült, hogy szenvtelenül, minden filmes eszközzel – színészi játék, dramaturgia, vizualitás stb. – azon dolgozik, hogy ezt a sztorit a lehető legnagyobb távolságtartással, ugyanakkor megértéssel is mesélje el. A kettő ugyanis nem zárja ki egymást. Undorodhatunk valamitől úgy is, hogy közben értjük, miért vált ilyenné.

Dahmer minden emberi képzeletet alulmúló tettei mögött, mint minden patológiás eset mögött, sok személyes történeti is motívum áll.

A terhesség alatt is végletesen gyógyszerfüggő, instabil anya gyakorlatilag végig drogozza a magzatot, aki mások számára „furcsa” gyerekként már ekkor magában izolálni és szégyellni kezdi a másságát. Mindezt a hatvanas-hetvenes évek Amerikájában, ahol a konzervatív értékekhez társuló álszentség a Dahmer feletti generáció képében még erősen megbélyegezte a melegeket (Dahmer is meleg volt).

Onnantól meg, hogy valakit a társai nyominak bélyegeznek a suliban, már csak háttér kérdése, mennyire viszi magasra az önbecsülését, vagy épp ellenkezőleg: mennyire löki a legmélyebb, legzsigeribb harag pokoli bugyraiba, ahol már az élő nem is vonzó, csak a kontrollálható zombi az, és a szétcsonkolt testrészek.

hirdetés

Jeffrey Dahmer háttere egy pillanatig sem volt biztonságos érzelmileg: a pszichiátrián kikötött anyával, az apával, aki valójában érzelmileg nincs jelen, a tényleges törődés hiánya , azaz a tökéletes magány vette körül. A lejtőn való elindulást egyértelműen a 17 éves kiskorúként hónapokra magára hagyottság indította el, ekkor kezdett el kimaradni az iskolából, fiktív valóságot gyártani és masszívan alkoholizálni.

Murphy tehát nem bagatellizálja el a hátteret, de sötét, homályos, füstös-mocsárszínű képeivel folyton azt sugallja, a pokolban járunk ezzel az emberrel együtt, akinek kábé fogalma sincs, hogy ő maga kicsoda, csak a legzsigeribb ösztönei után megy.

Evan Petersnek már azért is taps jár, hogy elvállalta ezt a hatalmas kihívást jelentő szerepet, amiben nemhogy helytáll, hanem képes úgy ábrázolni Jeffrey Dahmert, hogy minden árnyalatát meg tudja mutatni a torzult személyiségnek: a szorongásait, a drámáját – lásd az első gyilkosságot – és a beteg elméjéből érkező vágyakat, amiknek nem tud ellenállni.

Sem a kreátor, sem a színész nem mentik fel Dahmert, de a remekül megírt Amerikai Crime Story alkotója már ráérzett arra, ezt a sorozatot 2022-ben meg lehet csinálni, és végig lehet merni nézni anélkül, hogy öncélúnak éreznénk az erőszakot. Sőt, ellenkezőleg: fájdalmasnak látjuk, mint ahogy megerőltető végignézni mindazt, amit művel, de mivel látjuk, hogy jut el A-ból B-be, aztán C-be stb., végig érthetőek a folyamatai. És tehetetlenül dühösek is vagyunk, hogy mekkora ziccert hagy ki a rendőrség éveken keresztül.

És akkor még nem beszéltünk a társadalmi vetületről, ami csodásan tükröt tart az amerikai szociális/rendfenntartó szisztémának:

egy szőke, fehér srác hosszú éveken át tudta úgy megúszni egy feketék lakta környéken, hogy bár volt dolga a rendőrséggel, - őrizetbe vették és nyilvántartásba is került -, bárki is komolyan vegye akár a fűrészhangra zokogva elalvó szomszéd nő sirámait vagy a lakásából áradó bűzt

– Dahmer itt tárolta a hullákat és a testrészeket - , csak azért, mert inkább hittek egy jól színészkedő sorozatgyilkosnak, mint a becsületes, de háborgó feketének. Az áthallások itt sem félretehetők. Ha nagyon didaktikus akarna lenni Murphy, azt is mondhatná a Dahmerrel, hogy kapja be a társadalom, így figyeltek egymásra, magatokra, a magzataitokra, a gyerekeitekre, a feketékre, és egyáltalán, így néztek magatokba – és ezzel ilyen szörnyszülötteket hoz mindez létre. De nem különösebben didaktikus, úgyhogy mindez a sorok között marad.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Megvan, mi okozta II. Erzsébet halálát
Szeptember 8-án, helyi idő szerint 15 óra 10 perckor halt meg a királynő.

HÍREK
Gáz-armageddon jön októbertől, tömeges kikapcsolásra, dominószerű borulásra figyelmeztet a Párbeszéd
Elsejétől szerződés nélkül maradnak az intézmények a birtokukba került dokumentum szerint.

hirdetés
Ajánljuk
KULT
Új klip: Megjelent Kulka János legelragadóbb dala az érkező lemezéről
Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak és a nyüzsgés megszűnik.

KULT
Marilyn Monroe nem ilyen életet akart volna – A Szöszi tragédiája
És sejthetően nem ilyen életrajzi filmet magáról, amit Ana de Armas döbbenetes alakítása ment meg. Kritika.

HÍREK
Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció
Ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó rendszere – mondta Szijjártó Péter.

HÍREK
Kiszámolták, mekkora nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok
Orbán Viktor pénteken azt mondta, hogy 4 százalékos GDP-növekedés alapján várható a nyugdíjprémium. Egy szakértő kiszámolta, ez alapján mekkora összeg érkezhet a novemberi nyugdíjakkal.

KÉK HÍREK
Családi vérengzés: a férje szurkálta össze a fitneszmodellt, majd magával is végezni akart
Nyírteleken, egy heves vita után késelte meg a férje a fitneszmodellt, aki jelenleg is életveszélyes állapotban van.

SZTÁRVILÁG
Mohamed Fatima 95 kilót fogyott, úgy megváltozott, hogy alig lehet ráismerni
Az énekesnőnek esztétikai beavatkozásokra is szüksége volt jelentős fogyása miatt.


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Az év legjobb Agatha Christie-filmje: Ecc, pecc, ki lehetsz?
Amit nem Agatha Christie írt, de mégis ott lebeg a szelleme. Igazi modern ki-tette-krimi a mozikban.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Adott a londoni West End, egy remekül futó darabbal, az 1950-es években. Agatha Christie Egérfogója a mai napig örökérvényű, végtelenül szórakoztató krimi. Épp a századik előadását ünnepli a társulat, amikor drámai módon tetőzik az este: a darab hollywoodi rendezőjét csúnyán vérbe fagyva találják a színpad közepén, mondhatni színpadiasan beállítva.

Adrien Brody (a rendező) szerencsére nemcsak az első jelenetekben látható, mert flashbackből sincs hiány a filmben, ami maga a krimi királynője előtti főhajtás, színházi kikacsintós vígjáték és könnyed eleganciával levezényelt szórakoztató moziélmény.

Na de térjünk vissza a vérbe fagyott Brodyhoz,

akinek egy megátalkodott gyilkos még a nyelvét is ki akarta tépni, állapítja meg a gyorsan kiérkező detektív Sam Rockwell szokásosan briliáns alakításában.

Mellette okvetetlenkedik Stalker közrendőr (Saoirse Ronan végig iszonyú vicces, ahogy nem képes leállni az okoskodással és előre letartóztat fejben már mindenkit, aki kicsit is gyanús, aztán a végén persze mégis ő lesz az egyik megoldókulcs). Mondanunk sem kell, hogy a megfáradt, magánéleti búbánatát alkoholba fojtó Stoppard felügyelő (Rockwell) és a pörgő fiatal nő párosa lesz a film egyik mozgatórugója, az ő nyomozásuk, első pillantásra esetlen működésük vezet a megoldáshoz, ahogy anno az Agatha Christie is remekül kitalálta és a filmben is elhangzik:

kell valami furcsaság, valami szerencsétlenül emberi a nyomozóban, hogy a néző neki drukkoljon, csak esetünkben nem a dagi Poirot hívja össze a gyanús szereplőket egy nagy beszélgetésre, hanem a bizonyítási kényszeres, lelkes újonc és a megfáradt, sánta felügyelő igyekeznek megoldani az ügyet.

Amiben természetesen mindenki gyanús, betekinthetünk a színház korrupt és mocskos kulisszái mögé, miközben a rendező és a forgatókönyvíró, akárcsak Christie a regényei lapjain, úgy manipulálják a nézőt mindentudó és mindent elrejtő elbeszélőként, hogy tényleg nem sejteni, mire lyukad majd ki a sztori.

hirdetés

A történet sorozatosan átver bennünket, akárcsak a nyomozókat. Közben formai trükkökkel operál: hol a krimi műfajára reflektál poénokkal, hol az Egérfogót idézi meg meta-elemként, hol ki-kikacsint a nézőre – akár konkrétan a szereplőket a kamerába beszéltetve –, mintha azt üzenné: látjátok, milyen jó játék ez? Főleg, ha az ember arra is kíváncsi,

merre fejlődik az utóbbi években reneszánszát élő klasszikus who done it-zsáner, azaz a ki-tette rejtélyre épülő csűrt-csavart sztorijú nyomozós, klasszikus krimiműfaj, melynek egyik csúcsdarabja a Knives Out (Tőrbe ejtve) volt a közelmúltban.

Nem beszélve arról, hogy Kenneth Branagh sem véletlenül húzta elő a Christie-klasszikusokat és adaptálja őket sorban. A Christie-i hagyományokhoz biztos húzás visszanyúlni, megújítani vagy megugrani a magasra tett lécet meg pláne.

Az Ecc, pecc vizuálisan, ritmusában, ötletes dramaturgiai és vágási megoldásaival jópofa, de mégis kisebb bravúr, mint a Knives Out, de jókat lehet nevetgélni rajta, találgatni és drukkolni. A megfejtés nem vág fejbe különösebben, a katartikus lezárás is elmarad, de még mindig a zsáner eredetibb darabjai közé tartozik, amit filmnyelvi ötletessége, képei, remek alakításai, eredeti szemszögváltásai miatt még akár újra is nézhetünk majd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
Ennyit kérhetnek Gyurcsányék az Apró-villáért
Egy ingatlanszakértő szerint ilyen prémiumkategóriájú, egyedileg számon tartott villa nem sok van a piacon és a lehetséges vevők köre is igen szűk.

HÍREK
CNN: Orosz hadihajókat figyeltek meg hétfőn ott, ahol aztán felrobbant a gázvezeték
A múlt héten pedig tengeralattjárókat is láttak nem messze ezektől a területektől egy forrás szerint.

hirdetés
Ajánljuk
HÍREK
Tényleg polgári engedetlenség miatt rúgtak ki tanárokat, megjött a tankerület válasza
Több tanárt elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból pénteken. Mutatjuk a tankerületi központ érvelését.

SZEMPONT
Sz. Bíró Zoltán: A Nyugat célja már az, hogy stratégiai vereséget mérjenek az oroszokra
Meddig tarthat a háború? Ki robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeit? Lesz-e télen gázhiány Magyarországon? Erről beszélgettek szakértők a Corvinuson.

HÍREK
Élő: diákok tüntetnek a Kölcsey előtt a kirúgott tanáraikért
El a kezekkel a tanárainktól! – skandálták a résztvevők.

SZTÁRVILÁG
Lilu a tanárok kirúgásáról: Ha ezt is elviseljük, akkor mégis mi az, amit nem?
A műsorvezetőnek elfogytak a szavai, az ügy kapcsán csak indulata van. És szégyenérzete.


hirdetés
KULT
Új klip: Megjelent Kulka János legelragadóbb dala az érkező lemezéről
Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak és a nyüzsgés megszűnik.

Link másolása

hirdetés

Különleges természeti jelenségnek lehetünk fül- és szemtanúi a zene segítségével, mert megérkezett „a Hold a párkány szélére ül”.

Kulka János színművész hamarosan megjelenő, személyesen dedikáltatható kiadványának harmadik előfutárában, az „Esti dal”-ban hangzanak el ezek a sorok, amely az egyik legszebb szerzemény a korongról. Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak, és a nyüzsgés megszűnik.

Az október 7-én debütáló, sorban harmadik ’Pálmaszív’ című nagylemez hét évig készült - Tövisházi Ambrus zeneszerző és Tariska Szabolcs szövegíró a színész betegsége előtt kezdtek a közös munkába, és az „Esti dal” volt az első olyan, közös felvétel, amelyet Kulka János élőben is előadott, köztük a legendássá vált utolsó, Müpás koncertjén.

„A Merényi Dávid által rendezett, különleges kameramozgással felvett videóetűd legnagyobb kihívása talán az volt, hogy mik legyenek azok a tárgyak, amelyek körülveszik a színészt - az eredmény bár rövid, de semmihez nem hasonlítható, érzelmes mozgóképes élmény lett” – osztotta meg a szerzőpáros a zeneszámhoz társuló kisfilm hátterét.

A napokban Kulka János további örömhírt jelentett be hivatalos Facebook-eseményében, ugyanis az előadó személyesen is dedikálja a hallgatók frissen megszerzett fizikai példányát október 11-én, 16 órakor az MG Records Lemezboltban.

Az albummegjelenés további fejleményeiről bővebb infók ITT

hirdetés

VIDEÓ: Kulka János - Esti dal


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk