KULT

Matthew Perry és a rettenet, Vilmos herceg életrajza, Jocó bácsi a tanárságról – Karácsonyi könyvajánló

A könyvesboltok polcain idén is szuper újdonságok várják a könyvet ajándékozni kívánókat.

Link másolása

Ígérjük, nem jövünk az elkoptatott sablonnal, miszerint a könyv a legszebb ajándék. Akkor már inkább közelítsünk onnan, kapni mennyire jó könyvet, kézbe venni, télen olvasni? Tökmindegy, olvasni jó dolog. Én könyvet kérek karácsonyra, és az olvasó? Segítünk válogatni ezzel az összeállítással:

Rafa Nadal – A tenisz királya

Nem csak rajongóknak. Ezt a szép kiállítású könyvet mindenkinek ajánlhatjuk, akit érdekel egy izgalmas sportoló pályája, és hogy általában, hogyan lesz az állhatatosság egy sportolói siker kulcsa. Huszonegyszeres Grand Slam-győztes, tizenháromszoros Roland Garros-bajnok - Rafa Nadal minden idők egyik legjobb és legszimpatikusabb teniszezője. Ez az életrajzi kötet azt a lélegzetelállító utat mutatja be, amelyet bejárt, míg félénk mallorcai kisfiúból a teniszpályák királya lett. A könyv tíz meghatározó mérkőzés összefoglalóján túl azt is az olvasók elé tárja, mik és kik tették Rafát azzá az emberré, akinek ma ismerjük.

Scolar Kiadó

Károlyi Csaba: Egy teljes év - Beszélgetések Nádas Péterrel

Nádas Péter idén 80 éves. A szerzőnek jutott az a szerencse, hogy beszélgethetett vele  a pandémia idején, több mint egy éven át Zoomon. Kettejük dialógusai olvashatók ebben az interjúkötetben, amelyben nem csupán a több évtizedes írói pálya legjelentősebb műveiről kérdezi a kritikus a szerzőt, de szó esik elveszett otthonokról, elődökről és kortársakról, mások mellett Mészöly Miklósról és Esterházy Péterről. Miközben a beszélgetések nem kerülnek meg olyan nagy témákat sem, mint a szerelem, a spiritualitás vagy a hit, kirajzolódik egy író sokrétű, árnyalatokban gazdag, következetes gondolkodásmódja, és az olvasónak az az illúziója is támadhat, hogy sikerül bepillantania a szerző műhelyébe.

„Bizonyos dolgokat belátunk, más dolgokat nem látunk be. Egyszerűen beleszületünk a kész világba, csőlátásunk is van, egy csomó dolgot nem tudunk, és úgy is halunk meg, hogy nem fogjuk megtudni, mit kellett volna tudnunk” - Nádas Péter

Libri Kiadó

Balatoni József: Tanár vagyok! És?

Magyarország legismertebb és leglelkesebb, valamint leglelkesítőbb fiatal tanára, Jocó bácsi már gyerekként tanár akart lenni. Őszinte vallomása ez a könyv, ami remek ajándék lehet azoknak, akiket érdekel egy rendhagyó, ambiciózus pályakép, és a pedagógus gondolatai az életről, árral szemben úszásról, kudarcokról. „Az az általános vélekedés a sikeres, tehetséges vagy éppen gazdag emberekkel szemben, hogy nekik csak megszületni volt nehéz, az élet a tenyerén hordozza őket, minden az ölükbe hullik, nekik minden könnyen megy… Mert ugye amíg nem járunk a másik cipőjében, nem éljük az életét, addig nem is tudjuk, hogy neki milyen lehet, nem tudjuk, milyen nehézségekkel, vívódásokkal kell szembenéznie annak, akinek látszólag csodálatos élete van.” Balatoni egy kis faluból származó dadogós fiúként bebizonyította, hogy igenis értékes és sikeres tud lenni egy tanár. Tanulságait beépítette pedagógiai módszereibe is, legyen szó veszteségekről, így vagy úgy megdolgozott traumákról, közösségi életről, szerelemről, beilleszkedési nehézségekről, függőségről.

Jaffa Kiadó

Bartholomaeus Platina reneszánsz receptjei (Bartholomaeus Platina) 

Platina reneszánsz műve volt az első nyomtatott szakácskönyv, aminek magyar megjelenése alsó hangon is nagy szám. A gyönyörű, keménytáblás borítójú munka nemcsak fantasztikus gasztronómiai szakmunka, de kitűnő olvasmány is, olykor irodalomba forduló szöveg. Minden receptjével azt üzeni olvasójának: „Jogotok van az e világi örömökhöz!” A szerző 1465 nyarán állította össze a kötetet,  557 évet kellett várnunk, hogy mi is a kezünkbe vehessük.

Helikon Kiadó

A királynő – Őfelsége, II. Erzsébet brit uralkodó életrajza

A királynő idei halála szomorú apropója, hogy ezt a könyvet miért lapozgathatjuk szívesen. II. Erszébet a brit monarchia szimbolikus alakjaként köszönt el idén, ez a könyv pedig A brit történelem leghosszabb ideig trónon lévő uralkodójáról szóló életrajzban Matthew Dennison aprólékosan végigköveti II. Erzsébet életét egy olyan korban, amelyet korábban példátlan léptékű társadalmi változások jellemeztek. Háborúk, családi tragédiák, Chrucrchilltől Liz Trussig 15 miniszterelnök szolgált alatta – a királynő élete mögött ott húzódik a huszadik-huszonegyedik századi európai történelem.

Scolar Kiadó

Matthew Perry: Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet

A Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet nyers, kíméletlen önvallomás, aminek a megírásához komoly bátorság kellett. Mint kiderül, Matthew Perry nagyon bátor. Őszintén ír a függőségéről, betegségeiről és a keserves magányáról. Matthew az élete során valahogy mindig képes volt arra, hogy mások számára

szórakoztató módon dolgozza fel a fájdalmát, de ennek, mint mondja, ára van. Végigvezet minket a saját poklán, nem lesz könnyű végigolvasni.

Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Alaina Urquhart: A Mészáros és az Ökörszem

Vajon milyen krimi születik annak az embernek a tollából, aki maga is orvosszakértő, és minden részletét ismeri a boncolásnak, rendőrségi nyomozásnak? Eddigi olvasói szerint pengeéles, sodró lendületű. Alaina Urquhart eredetileg boncmester, ezen kívül a Morbid: A True Crime Podcast szerzője. Nem kevés szakmai tapasztalatával bebizonyítja, hogy létezik hitelesen izgalmas krimi, mely jóval túlmutat a helyszínelős filmsorozatok felszínességén.  Alaina Urquhart úgy ír klasszikusan, hogy közben teljesen megújítja a műfajt: a nézőpontok váltogatása, a rövid fejezetek  és információk késszúrás-szerű adagolása a végletekig fokozzák a feszültséget, ráadásul egy olyan csavar is kerül a sztoriba, amitől minimum hátast dobhatunk. A szerző büntetőjogból, pszichológiából és biológiából szerzett diplomát. Keveset bíz a képzeletre a könyvében.

21. Század Kiadó

M. Diane Vogt: Rejtélyes bűnügyek

30 rejtélyes bűntény vár megoldásra, a kulcs pedig nálunk van, igaz nyomozós feladványokat kíván el a kiadvány a játékos kedvű olvasónak. Éles szemre, logikus gondolkodásra és remek kombinációs készségre lesz szükségünk ahhoz, hogy észrevegyük az árulkodó jeleket, levonjuk a következtetéseket és eljussunk a megfejtésig. A megfelelő oldalak felvágásával ellenőrizhetjük, jól oldottuk-e meg az ügyet.

HVG Könyvek

Picasso: Versek

Kevesen tudják, hogy Picasso nemcsak az ecsettel bánt mesterien, de nagyszerű költő is volt. Ötvenöt éves korában kezdett lejegyezni  több száz verset: 1935 és 1959 között több mint négyszázat, melyek mellett A  festőként rá jellemző művészi szabadság a verseiben ismegjelenik nyelvi és vizuális szempontból, lendületes írásképe és gyakran rendezetlennek tűnő kéziratai csodálatos rajzokká válnak.Francia nyelven írt verseinek első antológiája a legjelentősebb és legszebb szövegeit tartalmazza, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a művész gazdag és fantáziadús univerzumának lényegéhez.

Jaffa Kiadó

Pierrick Geais: Vilmos herceg

Idén karácsonykor talán még szívesebben elmerül kíváncsi énünk a királyi család drámai életében, tekintve arról, az utóbbi két év eseményei milyen viharos fordulatokat hoztak, és éppen Vilmos herceg az, akire talán kevesebb figyelem fetül mint többi családtagjára. A kötetből többek között betekintést kapunk a herceg személyiségének kevésbé ismert vetületeibe, megtudhatjuk, miért töltötte hajlékltalanként az éjszakát és hogyan mondta el neki anno Károly, hogy elhunyt az édesanyja, Diana.

Athenaeum Kiadó 

Kicsikből NAGYOK – Anne Frank 

A Kicsikből Nagyok-sorozat az egyik legszebben kivitelezett, a kisgyermek korosztályt megcélzó, egyszerre szép, szórakoztató és edukáló céllal készült könyvszéria. A gyönyörűen illusztrált, gyerekek számára érthetően és átélhetően elmesélt történetek eddigi hősei többek között Teréz anya és Jane Goodall voltak, most érkezik Anne Frank és Charles Darwin is, mások mellett.

HVG Könyvek

Dobray Sarolta: Beűzetés a paradicsomba

„Dobray Sarolta szociografikus pontosságú történetei a mai Magyarország legkiszolgáltatottabb embereiről mesélnek, tudósítanak halálosan pontosan, mély empátiával és szeretettel. Nem a kívülálló író hajol itt le, hogy történetekké stilizálja a szenvedést: a felelősségteljes írástudó figyel és rögzít. A nyugtalan írástudó hagy nyomot a korról, amelyben élünk. Pillanatfelvételeket készít, mindig a megfelelő szögből, a megfelelő képkivágással. Pontosan tudja, hogy nem létezik mi és ők, hogy az ők is mi vagyunk, hogy nincs kétféle Magyarország, nincs biztonság és béke ott, ahol emberek magukra hagyatva tengődnek” – írja Tóth Krisztina a könyvről, amit szeretettel ajánlunk karácsonyra mindenkinek, aki humánus oldalát szívesen nyitogatja, nemcsak az ünnepek alatt.

Scolar Kiadó

Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet

A chicklit, azaz a szórakoztató, de igényes női irodalom következő darabja élfestett, csillogó kiadásban jelenik meg, és a párkapcsolati fikciós olvasmányok szerelmeseinek nyújthat remek bekuckózós téli olvasmányélményt. A hét éves gyermekét egyedül nevelő anyára is rátalálhat a szerelem, állítja a könyv, amit a Christina Lauren néven publikáló szerzőpáros jegyez, akik a külföldi kritikusok szerint fergeteges romkomot tettek le az asztalra, igényes humorral. Párkereső tudományos kísérlet, kísértetiesen egyező DNS-ek, közben látványos ellenszenv a férfi és a nő között - ebből tényleg kisülhet egy  vicces és fordulatos sztori. Ezek a főhősök nem egydimenziós nők, a szerzők hősnői jól megírtak, hitelesek és egyenrangú társra vágynak, aki úgy szereti őket, ahogy vannak, ráadásul választ adnak az örök kérdésre is: mire gondol a nő? A New York Times-bestsellereik sorában következő darab a végzet és a tudomány határhelyzeteit is vizsgálja.

21. Század Kiadó

 

Mindent tudni akarok a Földről!

Ismét egy gyerekkönyv, ami csúcsszuper ajándék nemcsak a jövő természettudósai számára, hanem azoknak az iskolásoknak is, akik színes, izgalmas forrásból egészítenék ki tudásukat, vagy éppen annyira kiváncsiak a világra, hogy mindig fér be újabb információ.

HVG Könyvek

Élj merészen! (Mit tanít nekünk Firda Kahlo)

Mit tanulhatunk Frida Kahlótól az életről, a szerelemről és a boldogságról? A kivételes művészt, Frida Kahlót, aki mára a merészség és a kreativitás jelképévé vált, nemcsak a művészete, hanem a szellemisége miatt is csodálat övezi. Mindenben megelőzte a korát, és művei révén generációk lettek rajongójává az egész világon, miközben festmélnyei mellett legnagyobb műalkotása a saját élete volt. A könyv bemutatja a feminista ikonná vált festő jellegzetes stílusát, politikai nézeteit, merészségét, amellyel a szerelmet ésa művészetet is megélte, de nem titkolja azt sem, hogy Frida sokat szenvedett élete során, és sokszor törték össze a szívét. Megismerjük izgalmas személyiségét, a nőt, aki szenvedélyesen szeretett és ambiciózusan élt, és nem elégedett azzal, hogy a férje árnyékában létezzen. Minden fejezet tartogat egy-egy kevéssé ismert történetet, meghitt epizódot Frida életéből, és bemutatja, hogyan küzdötte le az elé tornyosuló akadályokat úgy, hogy vállalta az ideáljait.Az Élj merészen! arra biztatja a nőket, hogy Fridáról példát véve mindig tartsanak ki, alkossanak bátran, és álljanak ki az igazuk mellett. A szerző sokáig vezette a The Oprah Magazine digitális szerkesztőségét.

Jaffa Kiadó

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid:Hosszúlépés a körúton túl

Igazi ideális karácsonyi ajándék, nemcsak Budapest szerelmeseinek ez az élményszerű album. A tematikus városi séták műfajteremtőiként a szerzőpáros töviről-hegyire ismeri Budapestet. Mára védjegyükké vált, sodró stílusukban vezetnek minket végig a főváros újabb négy, ismertnek hitt városrészén. Megismerhetjük Újpest titkait: az ott szervezett első budapesti “Sziget-fesztivált” és a Vígszínháznál is nagyobb színház történetét. Megismerhetjük Józsefváros titkait: a csengetős mozikat, és hogy milyen állatsereglettel közlekedett Jókai Mór és Laborfalvi Róza. Megismerhetjük 1944 karácsonyának titkait: miként tudta Bajor Gizi csodába illő módon kimenekíteni keresztfiát a nyilasházból, és tényleg dobtak-e le angolszász pilóták olyan babákat, melyekben robbanóanyag volt? Megismerhetjük Csepel titkait: miért számított presztízsértékűnek csepeli munkásnak lenni, és milyen szecessziós csodát rejt a Csepeli Munkásotthon.

21. Század Kiadó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Eddie Murphy és Jonah Hill vígjátékán nem fogsz sírva nevetni – A magadfélék-kritika
Megnéztük a netflixes, A magadfélék című filmet.

Link másolása

Vannak azok a vígjátékok, amikben annyi megdöbbentő, béna és kellemetlen dolgot művelnek a szereplők, hogy nem bírsz nem nevetni rajta. És vannak azok, amiknek egyszerűen csak kedves és szórakoztató hangulatuk van, amitől végül jobb kedved lesz. Szerintem alapvetően ezeket keressük, amikor egy vígjátékra kattintunk. Hát erre a filmre sajnos egyik megállapítás sem igaz, a romantika sem pezseg benne, és drámának sem mondanám. Pedig az ötlet nem rossz.

Eddie Murphy és Jonah Hill régi motorosok, és valószínűleg unják már a klasszikus vígjáték formát.

Az utóbbi időben mindketten tűntek már fel olyan filmben, ami a szórakoztatásnál jóval többet adott: Eddie Murphy például a 2019-ben a Dolemite Is My Name-ben, Jonah Hill pedig a 2021-es Don't Look Up-ban.

Mindkét film a Netflixre készült, szóval akár közös alkotásuk, A magadfélék is mozoghatott volna ezen a vonalon.

A történetről röviden:

Adott egy fehér, zsidó srác, Ezra (Jonah Hill), aki megismer egy fekete, muszlim lányt, Amirát (Lauren London). Egymásba szeretnek, de a családok összeismertetése természetesen nem zajlik zökkenőmentesen. Ezra anyja, Shelley (Julia Louis-Dreyfus), és Amira apja, Akbar (Eddie Murphy) gyakorlatilag minden próbálkozásukra a lehető legrosszabbul reagálnak, és ezek a balul elsült találkozások, beszélgetések adják a film gerincét.

Klisés az alap, de alapvetően alkalmas lenne szórakoztatásra, hiszen a különböző kultúrák és generációk találkozása örök humorforrás. De ez a film mintha nem is szeretne igazán vicces lenni.

Dobnak ránk pár erőltetett, kétbalkezes, dadogós és drogozós poént, de a film legnagyobb részében abszolút nem cél a néző megnevettetése (vagy ha az volt a cél, akkor valamit nagyon rosszul csináltak).

Ráadásul ahhoz, hogy értsük a beszélgetéseket, és olykor el tudjunk mosolyodni Jonah Hill dumáján, értenünk kell a popkulturális utalásokat.

Ha nem vágjuk, hogy kicsoda Drake, vagy ha nem láttuk a Tron és a Jucie című filmeket, esélyünk sem lesz érezni a poént.

(Mondjuk én úgy, hogy képben voltam ezekkel sem nevettem fel...)

Alapvetően feliratos verzióban próbáltam elkapni a fonalat, de néha kíváncsiságból meghallgattam a magyar verziót is. Szerencsére a szöveg nem lett nagyon kiforgatva, magyarosítva, úgyhogy ha az ember tényleg nem érti, hogy mire próbálnak utalni, az azért van, mert főként az amerikai kultúrából merít.

Továbbá a fekete és a zsidó öntudat boncolgatása annyira sokszor, sokféleképpen és hosszan jön elő, hogy Közép-európai tapasztalatokkal ez szintén lehet túl ködös és megfoghatatlan.

Sokszor nehéz azt is eldönteni, hogy karikatúra-e ez az egész, vagy ténylegesen mélyen bele akar merülni ezekbe a különbségeke és a különböző népcsoportok sérelmeibe. Szinte csak összefeszülős pillanatokat látunk. Mintha a feketék és a fehérek, a muszlimok és a zsidók csak a különbségeket látnák egymásban. Mintha direkt nem vennék észre, hogy csak szimplán emberek mindannyian.

Ettől függetlenül a színészekre nem lehet különösebben panasz.

Julia Louis-Dreyfus például tökéletes alakítja a zsidó anyukát, aki nagyon trendinek, haladó szelleműnek és érdeklődőnek hiszi magát, de közben inkább sértő és iszonyat kellemetlen.

Igazi boomer, akit nem lehet visszafogni, pedig egyáltalán nem esik jól hallgatni, mert baromira nem vicces. Tudjuk, hogy ez a szerepe, de ettől még szarul esik.

Az örömapa meg a fekete öntudatot tolja túl. Faarccal és keményen.

Érdekes amúgy Eddie Murphy-t ilyen szerepben látni. Talán egy még drámaibb, még érzékenyebb, még komolyabb filmben izgalmas is lehetne ez az arca.

Jonah Hill és Lauren London között nem forr a levegő, de nekem szimpatikus, hogy végre nem tökéletes emberek alakítják a szerelmespárt egy filmben.

És bár a karakter nem ad neki elég teret rá, de Jonah Hill az egyetlen, aki egy kicsit tényleg vicces, szerethető, és olykor igazi embernek tűnik.

És sajnos ez a legnagyobb bók amit mondani tudok, mert összességében a film semmiből nem ad eleget. Nem nevettet meg, de elgondolkodtatni sem fog hosszútávon, mert ahhoz meg nem mélyül el rendesen.

Szépek a képek, jók a zenék, szeretni akarod a színészeket is, de az általuk megformált karakterek cselekedeteitől és mondataitól csak folyamatosan kellemetlenül érzi magát az ember.

És nem „felröhögök mert annyira kellemetlen”, csak simán kellemetlen.

A film végét azért nem lövöm le, de nyilván nem kell katartikus, fordulatos befejezésre számítani. A végső megoldás is elég random és lapos.

Talán pár tanulságot azért elvihetünk magunkkal a végén (vagy legalábbis a film is megerősít bennünket ezekben a dolgokban).

Soha nem fogjuk tudni pontosan beleképzelni magunkat a másik helyzetébe. Például fehér zsidóként senki nem fogja átérezni azoknak a feketéknek a helyzetét, akiknek a dédanyja még rabszolga volt.

De fontos az érzékenyítés, és fontos, hogy ezekről a témákról újra és újra szó essen, és pont egy félig vicces, félig komoly film segíthetne is ebben… De akkor ennél jóval összeszedettebbnek és érzékenyebbnek kellene lennie, és nem csak kliséket puffogtatnia.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Az az érzésem, mintha az egész világ megőrült volna” – Születésnapi beszélgetés Kern Andrással
Lustának tartja magát, miközben a munkában nem ismer határt.

Link másolása

„- Mit akarsz te tőlem?

- Csak azt, hogy én is itt vagyok, és én csak mondom, hogy én itt is voltam, és itt is leszek. Nekem is fáj, de én megemelem a kalapomat az Ede bácsi előtt.

- Kár. Milyen kár.

- Mi kár?

- Az, hogy tehetségtelen vagy, Kövesi.”

A Régi idők focijának ez a szép jelenete járt az eszemben, amikor Kern Andráshoz igyekeztem. A végtelenül lelkes, de kétballábas örök tartalék megformálójának elhisszük, hogy ő III.Richárd, Yossarian bombázótiszt, az emlékezetét vesztő Apa, de azt is, hogy ő Sopánka, Kardos doktor, hogy elhozza nekünk Salamon Béla szellemét. Hangja elválaszthatatlan Woody Allentől és Pepin sógortól. És ő énekel a Lövölde térről is, ahol mindig hideg van. Ez a dal is felcsendül január 28-án a Vígszínházban azon a koncerten, amellyel Kern András 75. születésnapját köszöntik.

A színész, aki megtisztel azzal, hogy otthonában fogad, meglepetésemre azzal nyit, hogy ő rendkívül lusta ember, miközben színházi szünnapján éppen egy hangoskönyv felvételéről érkezett. Beszélgetésünket a zenei élőéletével kezdjük, ami nem is volt olyan felhőtlen, mint gondolnánk.

– Nyolcéves koromban elvittek az Operába a Bohéméletre, de egyáltalán nem érdekelt. Apámnak viszont kedvence volt Beethoven D-dúr hegedűversenye. Megvolt lemezen, Schubert Befejezetlen szimfóniájával együtt, de lemezjátszónk nem volt, így a szomszédba jártunk át, szinte havonta meghallgatni. A Beethoven-hegedűversenyt szinte kívülről tudtam, valahogy átöröklődött a szeretete. Amikor bejött a beat-korszak, engem inkább a filmek, a színjátszás, az irodalom érdekelt. Aztán főiskolás lettem, és ott énekelni kellett musicalekből, bár azt mondták, hogy én nem tudok énekelni, de muszáj volt. A táncórákról Verebes Pistával mindig kidobtak bennünket a folyosóra, hogy ne „destruáljuk” a többieket.

Aztán bekerültem a Vígszínházba, ahol hamarosan megjelent Presser Gábor, a Popfesztivál, majd a Harmincéves vagyok, amelybe írtam is ilyen-olyan prózai részeket és énekeltem Hegedűs D. Gézával

– Ezután kezdtem úgy igazán ismerkedni a zenével. Évekkel később a hanglemezgyárból Boros Lajos keresett meg egy zeneanyaggal, hogy azt énekeljem fel, de az nem fogott meg. Arra gondoltam: mi lenne, ha csinálnék egy lemezt, amire én írnék szövegeket, amiket különböző zeneszerzők megzenésítenének? Így született meg 1985-ben az első, és nagy sikere lett…

Lövölde tér, Látlak, Amerika, Mikor leszek szemüveges

– Utána szerettem volna, ha Presser ír nekem egy dalt, de ő „csak” egy egész lemezt vállalt az LGT-tagokkal, Dusánnal, Zoránnal. Ezután következett a Leonard Cohen-lemez, Fábry Péter szövegeivel, majd Heilig Gábor, aki az első lemez zenei rendezője volt, szintén rávett egy újabbra. Így végül eljutottam hatig. A Vígszínházban bíztattak, hogy koncertezzek, de attól féltem, mint a tűztől: megy egy zene, és  be kell folyton lépni. Aztán 2012-ben mégis megcsináltuk, bejártuk aztán valami hasonlóval országot. A születésnapi koncertet először a Kongresszusi Központba terveztük, de nem volt jó az időpont, így került újra a Vígszínházba.

– Ezekkel a dalokkal kialakítottál egy saját stílust, a kuplé, a sanzon, a rock, a blues…

– Amikor én elkezdtem az éneklést, a színészlemezek többnyire sanzonok voltak. Én egy kicsit modernebbet akartam.

– Fábry Péterrel megteremtettétek a „pesti” Cohent: Dal utca 7, a Most először Pestet, Gellért szálló

– Cohen számomra ugyanolyan idol, mint Cseh Tamás. Ezek közérzeti, hangulati dalok. Remélem, hogy általuk bekerülhetek ebbe a brancsba, mint „krónikás”, akik arról mesélnek, hogyan vagyunk, mi van velünk. Persze, hogy pestiesek, mert ezt a világot ismerjük.

– A koncert egyik vendége Hernádi Judit, akivel közös lemezetek is született, és gyakran voltatok, vagytok a színpadon is partnerek.

– Vele jószerével többet találkozom, mint a feleségemmel. Márciusban kezdünk próbálni egy újabb kétszemélyes darabot a Belvárosi Színházban, a Kalamazoot. Kicsit szerelmes, kicsit veszekedős, egy pár öregkori összejövése. Sebestyén Aba fogja rendezni, aki másfajta dolgokkal lett ismert, de szerintem ez jót fog tenni nekünk.

– Kik voltak a pályádon a legemlékezetesebb találkozások?

– Ilyen „rendcsinálásban” nagyon rossz vagyok, kicsit szándékosan is „rendetlen” vagyok, inkább azt szeretem, ha sodornak a dolgok. Amikor Sándor Palival forgattunk, mindig Garas Dezsővel voltunk együtt. Sokat dolgoztam Kútvölgyi Zsikével is. Tizenöt éve mutattuk be és még mindig játsszuk és nagyon szeretjük a Vígszínház Házi Színpadán Az élet, mint olyan című izraeli darabot, amit Parti Nagy Lajos „magyarított” a rá jellemző dumákkal. Annak idén Szinetár Miklós a Szent Johanna címszerepét Zsikére bízta és én lettem a Dauphin. Jurij Ljubimov megnézte ezt az előadást, és azt akarta, hogy Szent Johanna legyen Szonja, a Dauphin pedig Raszkolnyikov a Bűn és bűnhődésben.

Az élet, mint olyan (2016) – Vígszníház, Almási J. Csaba

– Hűséges ember vagy a magánéletben és a színészként is. Amikor te 1970-ben bekerültél a Vígszínházba, egy fantasztikus fiatal generáció indult és meg is kaptátok a lehetőséget a kibontakozásra.

– A Vígszínházban én már főiskolás korom előtt is játszottam egy kamasz szerepet Arthur Miller Közjáték Vichy-ben című darabjában. Várkonyi Zoltán ismert engem a Ki mit tud?-ból, zsűritag volt ott. Tetszett neki a paródia, amit csináltunk, és azt mondta: „Maga mutassa meg magát néha”. Tizennégy éves voltam akkor. Aztán néhány év múlva felhívtak a Vígszínházból, hogy jelentkezzem a rendező Horvai Istvánnál. Pont egy ilyen korú fiatalember kellett, a főiskolások már túl „öregek” voltak hozzá, a gyerekszínészek pedig még kicsik. 1965-ben volt a bemutató. A francia kollaboráns Pétain-kormány alatt játszódó történet színhelye egy rendőrségi fogda, a díszlet egy fal volt és egy pad, amelyen a következők ültek: Várkonyi Zoltán, Latinovits Zoltán, Benkő Gyula, Darvas Iván, Tomanek Nándor, Pethes Sándor, Szakács Miklós, Molnár Tibor, Bitskey Tibor, Harkányi Bandi. Óriási élmény volt nézni, hogyan hoznak létre egy előadást…

– Azért filmes, rádiós tapasztalatod már volt…

– Úgy kezdődött, hogy tízéves koromban kiválasztottak egy napközis táborból egy kisfilmre. Olyanra, mint amiket a mozikban a híradó és a nagyfilm között vetítettek. Innentől kezdve többször hívtak. Akkor kezdtem el szinkronizálni, rádióban szerepelni és így megismertem szinte az egész színésztársadalmat, mert mindenkivel találkoztam valahol. A maiakat már kevésbé ismerem. Akiket ismertem, azoknak a harmada meghalt. Ha nagyon sokáig élek, senki nem marad. Igaz, addigra a már legfiatalabbak középkorúak lesznek és mindenkit ismerni fogok.

Játszd újra, Sam (2022) - Vígszínház, Gordon Eszter

– Szerencsés vagy, hogy soha nem kellett félned a beskatulyázástól.

– Azért egy időben kellett, amikor a rádióban, tv-ben sok-sok kabaréjelenet után kialakult az a szemlélet a rendezőkben, színházigazgatókban, hogy akinek humora van, játsszon humorosat. Sok nagyon jó színész van, akinek nincs igazán humora, vagy valahol benne van, mégsem mernek rábízni ilyen szerepeket. Rólam meg azt mondták, hogy én tudok ilyent, játsszam el. Egy idő után azt vettem észre, hogy állandóan humorosat játszom, és milyen kevés drámai szerepet. Garas panaszkodott egyszer, hogy mindig sötét drámákban játszik, ahol üldözik, leszúrják, zsidózzák, és annyira szeretne olyan kabarét játszani, hogy a fal adja a másikat, én meg mondtam neki, neked jó, mert Magyarországon ennek van rangja, mert a kabarésokat, a humoristákat egy kicsit mindig lenézik, egyfajta sznobériából. Emlékszem a Macskajátékra Mácsai Pál rendezésében Tábori Nóra főszereplésével. Jól ismerem a darabot, mert az első Pesti Színházi előadásnak, amelyben Sulyok Mária játszotta Orbánnét, én voltam Székely Gábor rendező asszisztense. Nóra is remek volt, mert istenien tudta poentírozni azokat a finomságokat, amelyek humorra adnak lehetőséget, egyáltalán nem „ócska kabaré szinten”. De a sok „ócska kabaré” nyomán, amiről őt Horvai Pista mindig le akarta beszélni, ösztönösen meg lehet tanulni, hogy min nevetnek az emberek. Egy időben ugyanez volt a reklámmal, mert úgy vélték, hogy a színész „eladja magát”. Ma meg azt mondják, menjél csak, mert nem a színháznak kell több pénzt adnia, és még az arcod is ismert lesz és ez vonzza az embereket a nézőtérre is. Sok minden változik. Aminek nem változik az ember emberhez való viszonya, az pont olyan, mint 3000 évvel ezelőtt.

– Ez így van, ha előveszek egy ókori szerzőt, úgy érzem, mintha napjainkban írták volna.

– Pedig valamikor gimnazista koromban nagyon untam ezeket a régiségeket. Aztán a 70-es években Karinthy Marci kitalálta, hogy a gorsiumi szabadtéri színpadon Koltai Robival játsszuk el Arisztophanész Plutosz című vígjátékát. Én egy hülye öregasszonyt játszottam, ő meg egy tébolyult öregembert, és nagyon szerettük. A próbákon úgy röhögtünk, hogy beestünk a kukoricásba, ott játszottunk ugyanis. Ezért is lehet elővenni a klasszikusokat, mert az ember ma is ugyanolyan. No meg azért is, mert ma kevés jó darab születik. Amikor a pályámat kezdtem, óriási rangja volt a drámaírásnak. Akkoriban Gyurkovics Tibor, Örkény István, Szakonyi Károly, Csurka István, de Sütő András és Szabó Magda is írták a színdarabokat. Ha ma azt kérnék egy színigazgatótól, hogy jövőre mutasson be egy mai magyar darabot, nagy bajban lenne, mert nem írnak olyant, ami elég izgalmas ahhoz, hogy Molnár Ferenc-i módon megtöltse a színházat. Utoljára talán Csurka tudott ilyent a Házmestersiratóval.

– Molnár Ferenc nemcsak nagyon értett a színházhoz, hanem gondolatai elképesztően a máról is szólnak.

– Volt egy előadásunk Monokli címmel. Fesztbaum Béla összegyűjtött Molnár-jeleneteket, színdarab-részleteket, monológot, novellát, és mi is rácsodálkoztunk, hogy amit mondunk, milyen aktuális. Éppen most olvastam fel hangoskönyvnek A Pál utcai fiúkat. Meg kell halni, olyan gyönyörű! Az én gyerekkoromat is meghatározta. Apám, akit mindig érdekelt ez a pálya, szeretett volna színész, rendező lenni, végül kicsit író lett – az én gyerekkoromról szól a Csata a hóban című regénye – nyolcéves koromban arra kért, hogy olvassam fel A Pál utcai fiúkból az 5. fejezetet.

– A fűvészkerti jelenet, amikor megfürdetik Nemecseket…

– Felolvastam, de azt akarta, hogy legyen izgalmas, amikor a hídon átmennek az őrök, Áts Feri legyen felnőttesebb, Nemecsek pedig igazi gyerek – vagyis „rendezett” engem. Aztán kaptam két jegyet az unokatestvéremtől, aki 1956-ban elment Amerikába, az Ifjúsági Színházban statisztált, vörösingest játszott. Amikor kiválasztottak az első filmhez, kiderült, hogy a címe az lesz: Nemecsek visszatér, mert emlékeztetek arra a szőke fiúcskára, és a főhősnek A Pál utcai fiúk a kedvenc olvasmánya.

– Nem mondhatnád Magadnak Pepin sógorként, hogy „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét”.  

– Pedig most nem is csinálok olyan sok mindent. Jelenleg a Vígszínházban, a Belvárosiban és a Játékszínben összesen 10 darabban lépek fel. Film jelenleg nincs, és a televíziózás is kiment a divatból. Fiatal korunkban folyton tv-játékokban játszottunk, helyette vannak ma a napi sorozatok, amiket hát… Egyszer hívtak az egyikhez egy nagyobb szerepre, jó sok pénzt is ajánlottak, de valahogy nem szeretnék ezekben játszani. Tehát a tv-ben szinte csak ismétlésekben látszom. Éppen most történt meg, hogy hazafelé jövet bementem egy boltba, találtam magamnak egy télikabátot, és kértem, hogy tegyék el másnapig, hogy megmutathassam a feleségemnek. A fiatal eladó hölgy megígérte, hogy elteszi és megkérdezte: milyen névre. Mondom: Kern. És visszakérdezett. Ez nem jó. Amikor 14 évesen a Ki Mit Tud?-ban szerepeltem, másnap én voltam „az ország Andriskája”. Innentől kezdve sosem volt gondom, hogy felismernek-e.

– A Semmi baj című dalod, ami az egyik kedvencem, azokról a dolgokról, szól, amelyek valóban fontosak egy ember életében. És sajnos sokat mondó az a sora, hogy „Míg a híreken elalszunk, nincsen baj.” Milyen ma Kern András szerint a világ?

– Most éppen borzalmas. Nem tudom, mindig ilyen volt-e, mert sokáig „szakbarbár” módon filmekkel, színházzal, olvasással, no és persze csajozással foglalkoztam, egyáltalán nem érdekelt a politika. Fiatalon tudtam ugyan, hogy egy elnyomott, megszállt országban élünk, de szinte észre sem vettem. A Heti Hetes idején aztán egy kicsit rákényszerültem, hogy valamit értsek a politikából. Most itt van ez a háború, meg a Covid, amiről először félni kellett, aztán azt mondták, hogy semmiség, én meg tavaly karácsony előtt kaptam el, és még mindig ólmos fáradtság van rajtam.

Hogy milyen a világ? Szar… mindenütt azt hallani, hogy mindenhol csak a baj van, a jobboldali televízió azt mondja, hogy mi vagyunk a legjobbak, a baloldali meg azt mondja, hogy az elsők vagyunk a leghülyébbek között. Az az érzésem, mintha az egész világ megőrült volna, de lehet, hogy mindig is így volt. Emlékszem, már a szocializmus idején is azt mondták, hogy a Nyugat hanyatlik. Most is mondják. Én azért szakbarbár módjára teszem a dolgom…

Apa (2021) - Vígszínház, Dömölky Dániel

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
45 évesen meghalt Annie Wersching, a 24 színésznője
Két éve rákkal diagnosztizálták, de ezután is folytatta a munkát. Több, Magyarországon is népszerű sorozatban játszott.

Link másolása

45 évesen meghalt Annie Wersching, a 24 és Star Trek: Picard sorozat színésznője – közölte a Variety.

A színésznő 24 évesen szerepelt először a Star Trek: Enterprise 2002-es epizódjában. Ezután még számos népszerű sorozatban tűnt fel: játszott többek között a Vámpírnaplókban, a Supernaturalban, a Runawaysben, az Időutazókban és a 24-ben is.

Werschinget 2020-ban rákkal diagnosztizálták, de ezt követően az elmúlt két évben is folytatta a munkát.

A színésznőnek három gyereke volt.

„A legegyszerűbb pillanatokban is megtalálta a csodát. Nem volt szüksége zenére a tánchoz. Megtanított minket arra, ne várjunk, hogy a kaland megtaláljon. »Menjetek és találjátok meg. Mindenhol ott van«” – írta gyászsoraiban férje, a szintén színész Stephen Full.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Jön a Házasság első látásra a TV2-n: szakértők hoznak össze párokat, akik az esküvőn látják először egymást
Már várják a jelentkezőket a külföldön nagy sikert aratott társkereső reality-be.

Link másolása

A Nagy Ő mellett egy másik párkereső műsor is lesz idén a TV2-n: a csatorna feléleszti a Házasság első látásra című reality-t, amit már 30 országban tűztek képernyőre Ausztráliától Olaszországon át Norvégiáig, egyes helyeken pedig olyan sikeres, hogy már számos évadot megélt.

Magyarországon korábban már próbálkozott vele az RTL, a 2017-es első évad után azonban nem folytatták. Az akkor összeházasított négy párból három már a forgatás ideje alatt a válás mellett döntött, a negyedik pedig nem sokkal a műsor után szakított.

A Házasság első látásra című reality-ben a szereplők nem a klasszikus jelentkezés-ismerkedés-randi-párválasztás idővonalon haladnak, hanem arra vállalkoznak, hogy

teljesen vakon, egy szakértői csapat által számukra ideálisnak talált partnerrel az első találkozásukkor összeházasodnak.

A pszichológia és a társadalomtudomány területén elismert szaktekintélyek gondosan, tudományos alapokra támaszkodva kutatják fel mindenki számára a tökéletes társat.

A párok először az esküvőn pillantják meg egymást és miután kimondták a boldogító igent, kezdetét veszi életük legnagyobb kalandja. A nászút után összeköltöznek és megkezdik a közös életüket. Az első csóktól az első könnyekig a kamerák minden pillanatukat dokumentálják, miközben szakértők elemzik a kapcsolatukat.

Hat hét együttélés után a házaspároknak dönteniük kell: együtt maradnak, vagy külön utakon folytatják.

„Magyarországon minden negyedik ember magányos. Ha már önnek is elege van a sok félresikerült randevúból és esélyt adna a tudománynak, várjuk a jelentkezését” - invitálja a leendő szereplőket a TV2.

Akit érdekel a lehetőség, ide kattintva jelentkezhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: