hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Már nem az idő és az evolúció diktálja az eseményeket: Fehér Zoltán Vad Víz – Aqua Hungarica című filmjéről

Érzelmes és tényfeltáró természetfilm, amely nemcsak tanít és gyönyörködtet, hanem figyelmeztet is.

Link másolása

hirdetés

Gyerekkoromnak nagy moziélményei voltak Homoki Nagy István természetfilmjei: a szegedi Fehér-tó szépségeit bemutató Vadvízország (1951), és különösen a Cimborák, amelynek első része, a Nádi szélben (1958) a Kis-Balaton vidékére sodorja Pletykát, a tacskót, Fickót, a vizslát és Nimródot, a kerecsensólymot. Ez utóbbi azonban már-már játékfilm volt, amelyben az állatokat szinte emberi tulajdonságokkal ruházták fel, amint egymást segítve megküzdöttek a természet viszontagságaival. Egészen másfajta élményt nyújt 60 évvel később Fehér Zoltán Vad Víz – Aqua Hungarica című alkotása, amelyet a Metropolitan Egyetem támogatásával készített és a WWF Magyarország ajánlásával mutatnak be.

A hajdani idill már csak nyomokban lelhető fel, és miközben elgyönyörködünk hazánk mesés tájaiban, vadon élő állataink közelképeiben, az alkotók – a rendező, aki egyben forgatókönyvíróként és operatőrként is jegyzi a filmet, asszisztense, Koszta Marcell és a narrátor Forgács Péter – arra is felhívják a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejtenek vizeinkre a klímaváltozás, a környezetet károsító emberi tevékenységek, és nem utolsó sorban a különböző invazív fajok terjeszkedése vagy szándékos betelepítése – például a nagy népszerűségnek örvendő afrikai harcsáé - amelyek lassan kipusztítják az őshonos fajokat.

Egészen rendkívüli hatást keltenek a zöld algák az egerszalóki melegvízű sós tóból kialakult fehér „cseppköveken”. Megtudhatjuk, hogy az ugyancsak melegvízű, nem vulkáni eredetű hévizi tó mélyén trópusi eredetű halak úszkálnak, de ez semmi ahhoz képest, hogy a veresegyházi tóban a félelmetes külsejű, gyilkos harapású keselyűteknősre bukkantak. És azt sem gondoltuk volna, hogy a Velencei-tó Magyarország legnagyobb gyógytava, ugyanis a beletorkolló vizek rengeteg jótékony hatású ásványt szállítanak. A Kis-Balaton ma is lenyűgöz különleges élővilágával: a hajdan az egész Kárpát-medencét benépesítő vízibivalyokkal, amelyek ma már csak rezervátumokban élnek, a vidám fejű, fürge vidrákkal – itt él belőlük a legnagyobb populáció egész Európában – és az aranysakállal, más néven nádi farkassal: ő az a bizonyos „toportyánféreg”, akivel a nádasban rejtőző Toldi Miklósnak meg kellett küzdenie. De megismerkedünk a balinnal, az egyetlen ragadozó pontyfajtával, a szürke gémmel vagy a kis vöcsökkel, amelynek vízre épített fészke inkább emlékeztet úszó tutajra, és párzását gyors egymásutánban elvégzett, sok-sok néhány másodperces aktus jelenti.

Szomorodik a kép a Mohács melletti Duna-holtágban: a búsójárás felidézése után egy félig kiszáradt medret látunk, amelyben haltetemek és csontvázak hevernek százával, de még a második világháborúban elsüllyedt hajót is felszínre hozott az aszály. A film emlékeztet arra, hogy a klímaváltozással megszűntek Magyarországon is a kontinentális éghajlatra jellemző évszakváltozások, és egyre gyakoribbak az időjárási és hőmérsékleti szélsőségek. A mai nemzedékek már nem ismerik a tavasz, nyár, ősz, tél kiszámítható körforgását, amit a mi korosztályunk még természetesnek vett.

A Börzsöny hegyi patakjainak hajdani bő vize is már csak emlék, a legendák övezte szalamandra azonban nincs híján élőhelynek.

hirdetés

Ez a kis hüllő itt maradt az őskorból, de hazánk talajai, kőzetei, amely a Kréta-korban meleg, sekély beltenger volt, számtalan lenyűgöző fossziliát őrzött meg, köztük Bakonyban talált pikkelyes bőrű Pannoniasaurus, amely akár 4,5 méter hosszúra is megnőhetett. A legnagyobb tokféle hal, a viza, hajdan a magyar halászoknak is kedvenc zsákmánya volt. Ez az akár másfél tonnát is elérő hal több száz millió évet élt túl, de a vizek szennyezése, a folyókra épített erőművek, a túlhalászás már a kihalás szélére sodorta. „Már nem az idő és az evolúció diktálja az eseményeket” – hangzik el a filmben.

„Igyekeztem egy átfogó képet adni Magyarország vizeiről, ezért külön főszereplő nincsen, ahogyan ez a kiváló magyar természetfilmekben általánosságban elmondható – mondja az alkotást bevezető interjúban Fehér Zoltán, aki csapatával 2017-ben látott munkához – Itt a főszereplő maga a víz, mint elem, 27 helyszínen forgattunk, nagyjából 50 óra nyersanyag keletkezett. Ez ugyan több mint 40-szeres túlforgatást jelent, de ez az a műfaj, ahol hónapokon, akár éveken keresztül gyűjteni kell a nyersanyagot, abból fog kialakulni a sztori és nem úgy, ahogy azt feltétlenül elképzeltük.”

A rendező eredetileg nagyjátékfilmes operatőrnek tanult. Úgy gondolja, hogy a természetfilmek egyfajta fura, köztes állapotban vannak a dokumentumfilmek és a játékfilmek között, mert mégiscsak tény alapú filmekről van szó, ám a dramaturgiai- és esetleges karakterfejlődési elemek miatt, amiket egy-egy jelenetben az állatokon lehet látni, közel állnak a játékfilmekhez is. „A legnagyobb inspirációt az első forgatási nap adta, amikor kimentünk a budai hegyekbe egy szalamandra-populáció lelőhelyére, és megláttuk azt a lényt, amit kerestünk.”

Az egynapos forgatásokból először csak rövidfilmek készültek, de egy téma köré gyűltek. „Engem mindig vonzottak a vizek, a víz alatti életformák, ezért olyan témát kerestünk, amik esetleg egy hosszabb filmben is működhetnek, és ezek a rövidfilmek lettek a nagyfilm jelenetei. Lényegében majdnem minden váratlan esemény volt. Minden fajra úgy tekintettünk, mint egy hatalmas meglepetésre, ajándékra, hogy lefilmezhettük őket.” Munkájukat jelentősen megkönnyítette a modern kamera- és dróntechnika, nem jelentett számukra problémát az éjszakai forgatás. Így tudták például tetten érni a főleg szürkületkor aktív vidrát úgy, hogy nem kellett megzavarni az állat természetes viselkedését. De készítettek olyan makrofelvételeket a néhány centiméteres nagyságú szalamandrákról, amelyek már-már „portré”-számba mentek. Ezeken túl víz alatti és légi felvételekkel demonstrálták a magyarországi vadvizek nagyságát és mozaikosságát.

„Szeretném, hogy a filmünk felhívja a figyelmet vadvizeink törékenységére, arra, hogy a legkisebb változás, a legkisebb beavatkozás is milyen katasztrófákat okozhat ezekben az ökoszisztémákban” – mondta Fehér Zoltán

A Vad víz – Aqua Hungarica című filmet a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál versenyprogramjában mutatták be először. III. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőrversenyen Fehér Zoltánt dokumentumfilm operatőrnek járó díjjal ismerték el. A hazai mozikban június 3-tól látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Elegánsan szólt oda a kormánynak a Netflix a melegellenes törvénykezés miatt

Semmi hosszú közlemény, csak a szivárvány színeivel illusztrálták, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

Link másolása

hirdetés

Több hazai médiacég is bírálta a melegellenes törvényt, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, és korlátozná a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és „népszersítését”. Az RTL Magyarország tiltakozott először, azt írták, hogy

"a tervezet aránytalanul és az alapvető szabadságjogokat figyelmen kívül hagyva korlátozná a homoszexualitás bárminemű megjelenítését a médiában, és tiltaná, hogy a kiskorúak eltérő nemi identitású emberekkel találkozzanak a műsorokban, filmekben, vagy akár csak a reklámokban".

Azt is megjegyezték, hogy

"a tervezet alapján csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan alkotásokat bemutatni, mint például a Billy Eliott, a Philadelphia, a Bridget Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk egyes részei, és tiltólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modern család, a Jóbarátok, vagy éppen a Szomszédok és a Barátok közt számos epizódja."

A tiltakozáshoz már csatlakozott a héten az A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, valamint a ViacomCBS is. A vállalatok szerint a törvény súlyosan sérti a szólásszabadságot és kirekeszti a szexuális kisebbségeket a tömegmédiából, de ellentmond az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai uniós egyezmény diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezéseinek is.

A Netflix eddig nem szólalt meg, de most egy Facebook-posztban mégis hangot adott a véleményének, szivárvány színeivel illusztrálta, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

hirdetés

Ennyit tettek hozzá:

"A történetet együtt írjuk"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Sokkal kevesebb, mint egy film, de felhőtlenül szórakoztat – Sokkal több mint, testőr 2

A 2017-es Sokkal több, mint testőr teljesen felesleges, cserébe rendkívül szórakoztató folytatását hozta el nekünk Patrick Hughes rendező. Lássuk milyen lett.

Link másolása

hirdetés

Belecsapok a közepébe. Ahogy a film se nagyon foglalkozik a nézői elvárásokkal, így jómagam is eltekintek az olvasói elvárásoktól: gyorsan túlleszünk az ítéleten. Közepesen gyenge film lett címszereplőnk,

de mint agykikapcsoló akció-vígjáték teljesen működik.

Nem tudom ez azért van-e, mert jelenleg teljesen más a filmes helyzet, mint 2017-ben, vagy én vagyok jobb hangulatban, de míg az első részen maximum fel-fel kacagtam, a második rész őrült hülyeségei még egy-egy hangos nevetést is kihoztak belőlem.

Története: hát az sok nincs, ami pedig van az egyszerre klisés és elképesztően őrült. Michael Bryce (Ryan Reynolds) megpróbálja rendbe tenni testőri karrierjét, ezért orvosa tanácsára, elvonul a munkájától relaxálni, de régi ellensége/ügyfele Darius Kincaid (Samuel L. Jackson) felesége

Sonia Kinkaid belerángatja egy újabb örült kalandba.

Nem viccelek, amikor azt írom, őrült. A film forgatókönyve eredetileg nem az előző rész folytatásához készült, hanem egy különálló projekt volt, és ezt a forgatókönyvet szabták rá Patrick Hughes agymenésére. Így nem csoda, hogy az előző rész ismerete nem szükséges a mozi teljesértékű élvezetéhez.

Márpedig itt hangsúlyoznom kell, nem kritikát szándékozok írni a filmről, mivel ott teljesen megbukna. Filmként értékelhetetlen összevisszaságok és ripacskodás érthetetlen keveréke, ámde mint

hirdetés
agykikapcsoló akció-vígjáték egy szórakoztató összevisszaságokkal teli ripacskodás

lesz a végeredmény. Van egy apró nüansz a kettő között, amit csakis kizárólag egy ilyen élménybeszámolóval lehet leírni.

A folytatás jobb lett, mint az elődje. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a Ryan Reynolds-Samuel L. Jackson pároshoz hozzácsapták Salma Hayek által alakított őrült Sonia karakterét, aki ellopta a show-t. Nem vagyok benne biztos, hogy most

Sonia a hollywoodi akciófilmek karikatúrája akar-e lenni, vagy pedig tényleg komolyan gondolták a készítők,

de Salma Hayek egyszerűen kihagyhatatlan a filmből, és a legjobb pillanatok többnyire hozzá fűzhetők. Ryan Reynoldsot nem kell bemutatni. Aki eddig szerette, amit minden filmben játszott, az most is imádni fogja. Viszont, aki nem kedvelte, nem ezzel a filmmel fogja megszeretni.

Ez ugyanis Ryan Reynolds legryanreynoldsosabb szerepe, amit eddig valaha tőle filmben láttam.

Ezzel teljesen leírható, mit csinál egész film alatt: neki kellene a „felnőttet” játszania a robbanások és gyilkolás közepette, de ő csak rövid beszólásokat, fricskákat tartogat mindennek és mindenkinek. Samuel L. Jackson, pedig eldob egy két beszólást, és nagyon menő.

Ami megmenti ezt az egész katyvaszt, az a három karakter között működő kémia és humoros interakciók. Egyszerűen jó volt látni, ahogy a házaspár egymásnak esik, miközben Reynolds próbálja őket életben tartani. Röhejes, de szórakoztató. A főbb karakterek mellett említést kell tenni Antonio Banderas főgonoszáról, aki egy James Bond-főgonosz paródiája. De mindent kihoz belőle, amit az amúgy botrányos forgatókönyvvel a kezébe nyomtak.

Morgan Freemant hiába keressük a filmben, ugyanis körülbelül 5 perces szerepe van,

de lehet, hogy sokat mondtam 5 perccel. Valószínűleg a színész poszterre fotózásával több időt töltöttek a készítők, mint Mr. Freeman felvételeivel.

Az akció sajnos a negatívumokat erősíti,

ugyanis a 2010-es évekhez hűen, teljesen szétszabdalták az akciójeleneteket. Gyors vágások, felesleges több oldalról vett összevisszaság. Szerencsére kellően véres a film, így legalább a morbid humornak van esélye működni. Sokszor átcsap a fekete komédia zsánerébe, de Ryan Reynoldsszal még ez is szerethető.

Összefoglalva:

Egy hatalmas, országokon átívelő blődség,

amit főszereplői visznek a hátukon, és hurcolják át a szórakoztató filmek közé. Kimondottan közepes, totál elszállt baromság, de legalább szórakoztató, és nyáron elmegy egynek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Variety: kivonulhatnak a homofób törvények miatt a külföldi filmstúdiók Magyarországról?

A filmügyi kormánybiztos szerint a jól képzett szakemberek és az adókedvezmények fontosabbak lesznek, mint a politika.

Link másolása

hirdetés

A Variety, amely a legismertebb amerikai filmszaklapok egyike, cikket közölt arról, hogy mennyire befolyásolhatja a héten elfogadott homofób törvény azt, hogy a nagy filmstúdiók továbbra is forgatnak-e majd filmeket Magyarországon.

Mielőtt a járvány beütött volna, és a filmszakmát is elérte volna a válság százmilliárdos nagyságrendben ömlött a pénz az országba jórészt a hollywoodi produkcióknak, és a felpörgő stream-platformnak köszönhetően.

A magyar állam pedig nagyvonalúan, milliárdos adókedvezményekkel támogatta azt, hogy a nagy stúdiók és stream-szolgáltatók ide hozzák a produkcióik forgatásának legalább egy részét.

Mivel az új törvény megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” és megjelenítését, illetve az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása és a homoszexualitás „népszerűsítésére”, ezért könnyen lehet, hogy ez hatással lesz bizonyos stúdióknál a magyarországi forgatásokra.

A Varietynek még senki nem nyilatkozott, hogy milyen következmények lehetnek Magyarországon, a cikkebn viszont végigveszik, hogy azért nem ez az egyetlen eset, amikor nagy stúdiók kiakadtak hasonló törvénykezésen. A Disney, a Netflix, a WarnerMedia, a Sony és más stúdiók is bojkottal fenyegették meg annak idején Georgia államot a melegellenes törvényei miatt. A Netflix ennél tovább is ment, hiszen az Outer Banks forgatását el is vitte Észak-Karolina államból azután, hogy ott is homofób törvényeket fogadtak el.

hirdetés

A Variety megkérdezte a WarnerMediát, és ők ki is adtak egy közleményt, amelyben elítélik a homofóbiát, az előítéleteket és a diszkriminációt. Megkérdezték Káel Csaba filmügyi kormánybiztost is, aki a lapnak elmondta,

szerinte fontosabb lesz a politikai szempontoknál, hogy Magyarország jól képzett szakembereket, eszközöket és adókedvezményeket tud biztosítani a külföldi produkcióknak. Ő abban reménykedik, hogy nem éri semmilyen hátrány ezért a magyar filmipart.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Túrákat indítanak a Keresztanyu forgatási helyszínére, „Makkosszállásra”

A díszletfalu valójában Budakeszi határában található, ide várják a sorozat rajongóit, amíg szünetel a forgatás,

Link másolása

hirdetés

Év elején mutatkozott be Molnár Piroska főszereplésével az RTL Klubon a Keresztanyu, ami a fiktív, ukrán-magyar határon található községben, Makkosszáláson játszódó sorozat. A Keresztanyu díszlete valójában Budakeszi mellett található, a sorozat díszletét most megnyitják az érdeklődőknek.

Az IBUSZ által 2021. július 2. és augusztus 29. között szervezett túrákon a látogatók végig sétálhatnak Makkosszállás utcáin, terein, meglátogathatják a rendőrségi díszletépület közösségi terét, a fogadót, a templomot, az edzőtermet, a tűzoltóságot és az autószerelő műhelyt, bemehetnek Róza mama, Babos és a Harangozó család házába is.

Fotó: IBUSZ

A látogatókat többek között a sorozat olyan karakterei kísérik, mint Karlo és Ajtony (Sótonyi Frigyes sofőrje), akik bennfentesként minden adatot és információt megosztanak a díszletfaluról és a sorozat kulisszatitkairól – olvasható az IBUSZ oldalán.

A látogatás során találkozni lehet Molnár Piroskával (Róza mama). Gálvölgyi Jánossal (Sótonyi Frigyes), Lengyel Ferenccel (Tivadar), Kékesi Gáborral (Márk), Magyar Attilával (Oleg), Sajgál Erikával (Krisztina), Józan Lászlóval (Igor), Mihályfi Balázzsal (Lajos), Dobos Evelinnel (Petra), Rátonyi Hajnival (Elza), Dzsupin Ibolyával (Sárika), Farkas Dénessel (Bonifác) is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: