A Fehér Ház is reagált arra, hogy Szijjártó Péter szerint David Pressman, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete állhat egy amerikai jelentés mögött, amely a magyar korrupciót is megemlíti. A dokumentum az amerikai vámintézkedések alapjául szolgálhat.
A Telex megkereséséreAnna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője közölte:
„Nincs mit hozzátennünk a kormányzat által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájához, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai készítettek
annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk Amerika érdekeit szolgálja.”
A lap arra volt kíváncsi, hogyan kommentálja az amerikai elnöki hivatal Szijjártó Péter korábbi kijelentését. A külügyminiszter szerint ugyanis az említett jelentésben megfogalmazott állítások mögött David Pressman állhatott.
A Válasz Online korábban arról írt, hogy az amerikai kormány március végén egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen felsorolják, milyen gazdasági gyakorlatokat tartanak problémásnak egyes országok esetében. A cikk szerint a jelentés összefüggésbe hozható Donald Trump pár nappal később bejelentett vámintézkedéseivel is. A dokumentumból az is kiderül, hogy az Európai Uniótól a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják, míg Kínával és Délkelet-Ázsiával kapcsolatban inkább a behozatal csökkentése a cél.
A jelentés magyar vonatkozása különösen azért kapott figyelmet, mert januárban az amerikai kormány korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogán Antalt.
A magyar kormány akkor azt közölte, hogy ez „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 23-i kormányinfón azt mondta, hogy Rogán Antal „belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.
A Fehér Ház is reagált arra, hogy Szijjártó Péter szerint David Pressman, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete állhat egy amerikai jelentés mögött, amely a magyar korrupciót is megemlíti. A dokumentum az amerikai vámintézkedések alapjául szolgálhat.
A Telex megkereséséreAnna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták” – kitálalt a kiugrott ukrán parancsnok
Bohdan Krotevics szerint a katonák életét kockáztatják a hibás döntések. Szerinte a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik, és ideje leváltani a hadsereg vezetését.
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
a vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták”, és már nem tudta őket teljesíteni a lelkiismerete szerint.
Az egykori parancsnok szerint a katonai vezetés kézi vezérléssel irányítja az egész hadsereget, és olyan döntéseket hoz, amelyek nem veszik figyelembe a mai háborús környezet sajátosságait. Példaként említette, hogy a katonáknak a frontvonaltól mindössze 50 méterre kellett pihenniük, ami általában egy előretolt megfigyelőállás. Krotevics szerint ez közvetlen életveszélyt jelent a számukra.
Hozzátette, hogy a hadvezetés nem érti az olyan új eszközök működését, mint az FPV drónok vagy a siklóbombák, amelyek jelentősen megnövelték a frontvonal mélységét. Az FPV drónok hatótávolságát például 22 kilométerre becsülte. Úgy látja,
a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik.
Elmondása szerint a régi szabályzatokra való hivatkozás miatt nem engedték, hogy az Azov dandár parancsnoki központját hátrébb helyezzék, még akkor sem, amikor az orosz csapatok már közeledtek. Végül találat érte a bázist. Krotevics szerint az ukrán hadsereg nem találta meg a módját annak, hogyan alkalmazza a manőverező hadviselést, miközben az orosz erők havonta képesek áttörni az ukrán védelmet.
Szerinte a főparancsnok csupán két megoldást alkalmaz:
„ha az ellenség támad, odaküld még több embert; ha az ellenség túl erős, akkor visszavonja őket, és azt mondja, fontos neki az emberek élete”.
Krotevics úgy döntött, hogy elhagyja a hadsereget. Elmondása szerint döntésének 70 százalékát már akkor meghozta, amikor azt tapasztalta, hogy a parancsnokok olyan dolgokat várnak el a katonáktól, amit maguktól nem követelnének meg. Korábbi hadifogolyként lehetősége volt a leszerelésre.
A jövőben egy
saját céget szeretne létrehozni Stratégiai Műveleti és Hírszerzési Ügynökség (SOIA) néven, amely olyan országokkal foglalkozna, mint Oroszország, Fehéroroszország vagy Észak-Korea.
A szervezet célja hírszerzési információk gyűjtése és együttműködés a nyugati partnerekkel.
Krotevics tervei között szerepel az is, hogy időt töltsön Londonban, de hangsúlyozta, hogy nem áll kapcsolatban Valerij Zaluzsnijjal, Ukrajna londoni nagykövetével, aki korábban Szirszkij elődje volt.
Politikai szerepvállalást nem tervez. Mint mondta: „Csak annyit akarok, hogy megingassam Oroszországot, hogy többé ne tudjon háborúzni.”
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durván odacsap az EU Trumpnak: jönnek a bosszúvámok – megtalálták, mi fájhat legjobban az USA-nak
Narancslé, jégkrém, neglizsé – nem kímélik Trump legnagyobb híveinek államait sem. Több termékre is fájó vám jöhet. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is.
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
A Politico úgy fogalmaz, hogy az intézkedések „elég kreatív” módon válaszolnak az Egyesült Államok lépéseire.
A listán olyan termékek és térségek szerepelnek, amelyek elsősorban Donald Trump támogatóihoz köthetők.
A tervezet alapján az EU vámot vet ki például kansasi és nebraskai marhára, louisianai szárnyasra, michigani autóalkatrészekre és floridai dohánytermékekre is. Szerepel még a listán észak-karolinai, georgiai és alabamai faáru, arizonai jégkrém, dél-karolinai zsebkendő, alabamai elektromos takaró, valamint floridai nyakkendő és csokornyakkendő is. Emellett wisconsini mosógép, floridai és dél-karolinai tésztatermék, valamint ohiói és kentuckyi neglizsé is az érintett termékek között van.
A vámháború egyre szélesebb körben eszkalálódik: ugyanezen a napon Kanada is viszontvámokat jelentett be, miközben a világ tőzsdéin is folytatódott a visszaesés, beleértve a Budapesti Értéktőzsdét is. A Politico szerint Donald Trump már a gyógyszeriparra készül újabb vámokat kivetni, és úgy nyilatkozott, hogy az országok „épp kinyalják a seggét, hogy alkut kössenek vele.”
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Francis Fukuyama Trump vámjairól: A legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott
A sztárpolitológus szerint Trump szétverheti a NATO-t, és véget vethet a demokratikus államok összefogásának. Fukuyama attól tart, Kína is léphet Tajvan ellen, valamint Oroszország is kihasználhatja a helyzetet irreális békefeltételeivel.
Francis Fukuyama, a Stanford Egyetem politológia-professzora élesen bírálta Donald Trump vámintézkedéseit az olasz La Repubblicának adott interjújában – írja a HVG. A politológus szerint, az, hogy az amerikai elnök ekkora vámot ró ki vagy hatvan országra, az a legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott.
A professzor szerint Trump azért vezette be a védővámokat, mert nem érti a gazdaság működését. Fukuyama úgy látja, hogy épp abban az időszakban, amit ezekkel az intézkedésekkel meg akarnak torolni, az Egyesült Államok hatalmas jólétet halmozott fel a globális kereskedelemnek köszönhetően.
Úgy véli, a védővámok nem érik el a céljukat, nem fog visszatelepülni az országba a korábban elköltözött ipar.
A politológus szerint Trump politikája veszélyeztetheti a NATO jövőjét, és alááshatja a demokratikus államok közötti együttműködést. Fukuyama úgy gondolja, a jövő attól függ, hogy Trump milyen mértékű ellenállásba ütközik – akár a bíróságok részéről, akár a jövő évi időközi választások során.
Az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország már most kihasználja a kialakult helyzetet irreális békefeltételeivel. Emellett aggasztónak tartja azt is, hogy Kína esetleg hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvannal kapcsolatban.
Francis Fukuyama, a Stanford Egyetem politológia-professzora élesen bírálta Donald Trump vámintézkedéseit az olasz La Repubblicának adott interjújában – írja a HVG. A politológus szerint, az, hogy az amerikai elnök ekkora vámot ró ki vagy hatvan országra, az a legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott.
A professzor szerint Trump azért vezette be a védővámokat, mert nem érti a gazdaság működését. Fukuyama úgy látja, hogy épp abban az időszakban, amit ezekkel az intézkedésekkel meg akarnak torolni, az Egyesült Államok hatalmas jólétet halmozott fel a globális kereskedelemnek köszönhetően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió sajnos egy súlyos hibát vétett, meg lehetett volna akadályozni ennek a helyzetnek a kialakulását”. Hangsúlyozta: most már az a legfontosabb, hogy „ne rontsa tovább Brüsszel ezt a helyzetet”.
Szijjártó szerint a vámháború nem jelent megoldást, mert csak áremelkedést okozna Európában. Mint mondta, „az Egyesült Államokból Európába szállítandó termékekre kivetett vámok ugyanis áremelkedéseket okoznak itt, Európában, hiszen az Európába behozott termékek ára magasabb lesz a vámok miatt”.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy
az Európai Bizottság „bekészített egy sok száz termékből álló listát”, és ezekre a termékekre vámot terveznek kivetni. Ha ez megtörténik, Szijjártó szerint az Magyarországon 18 milliárd forintnyi áremelkedést eredményezne.
Példaként említette, hogy a kontaktlencsék, a bőrápoló termékek és az építkezésekhez használt műanyagcsövek is drágulhatnak.
A miniszter a megoldást a párbeszédben látja.
„Ebből a helyzetből a kiutat csak a tárgyalások jelenthetik, csak a tárgyalásokon lehet elérni a vámtételek csökkentését és a helyzet javítását”
– fogalmazott. Hozzátette: „az amerikaiak által kivetett vámokra nem jó válasz, ha az Európai Unió is vámokat vet ki, a jó válasz a tárgyalás”. Szerinte „az európai vámok csak tovább rontják a helyzetet”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
