Teljes a káosz: elterjedt a pletyka, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, aztán cáfolták – fel-le ugrálnak a világ tőzsdéi
A nyitáskor még pánikhangulat volt, mindenhol zuhantak a tőzsdék, majd a pletyka nyomán felpattantak. De az öröm nem tartott sokáig, a Fehér Ház cáfolt.
Szinte példátlan, ami a világ tőzsdéin történt néhány perc alatt: először vadul kilőttek a részvényárfolyamok az egész napos zuhanás után, majd nem sokkal később ismét lefordultak. Az amerikai S&P 500 például először a mélypontról 8 százalékot ugrott, majd villámygorsan 2,3 százalékos mínuszba került.
Az egész őrület hátterében egy pletyka állt. Ugyanis elterjedt a hír, hogy Donald Trump 90 napra felfüggesztené a vámokat minden országgal szemben, Kínát kivéve.
A CNN szerint az egész hullámvasút abból az interjúból indult, amit az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Kevin Hassett adott a Fox Newsnak. Megkérdezték, van-e rá esély, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, mire ő így válaszolt: „Az elnök úgy dönt, ahogy dönt.”
Számos hírhálózat ezt úgy értelmezte, hogy Trump 90 napos vámszünetet fontolgat. A CNBC rendkívüli hírként tálalta a dolgot, a befektetők pedig világszerte fellélegeztek.
Csakhogy nem sokkal később Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója cáfolta a hírt, fake news-nak nevezte a pletykát. Hasset maga is megerősítette, hogy soha nem mondott ilyet.
A piac erre is azonnal reagált, és a részvények világszerte ismét zuhanórepülésbe kezdtek. Az őrült fel-le ugrálás miatt a Varsói Értéktőzsde több mint egy órára felfüggesztette a kereskedést.
A CNN szerint mindez annak a jele, mennyire szeretnék a befektetők, ha Trump meggondolná magát.
Szinte példátlan, ami a világ tőzsdéin történt néhány perc alatt: először vadul kilőttek a részvényárfolyamok az egész napos zuhanás után, majd nem sokkal később ismét lefordultak. Az amerikai S&P 500 például először a mélypontról 8 százalékot ugrott, majd villámygorsan 2,3 százalékos mínuszba került.
Az egész őrület hátterében egy pletyka állt. Ugyanis elterjedt a hír, hogy Donald Trump 90 napra felfüggesztené a vámokat minden országgal szemben, Kínát kivéve.
A CNN szerint az egész hullámvasút abból az interjúból indult, amit az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Kevin Hassett adott a Fox Newsnak. Megkérdezték, van-e rá esély, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, mire ő így válaszolt: „Az elnök úgy dönt, ahogy dönt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.
A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.
Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.
A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.
Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.
A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergelyszerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.
A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Egy éve nyomoznak a kegyelmi botrány főszereplője ellen – még mindig sehol egy gyanúsított
Hangfelvétel bizonyítja, hogy K. Endre hazugságra próbált rávenni egy korábban molesztált áldozatot. Az ügyben a rendőrség tavaly március óta nyomoz, de még senkit sem gyanúsítottak meg.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.
Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.
A politikus több kérdést is feltett a legfőbb ügyésznek, például hogy „meggyanúsították-e már K. Endrét”, illetve ha nem, akkor miért nem.
Kíváncsi volt arra is, hogy „józan ésszel gyanúsítható-e más is ebben az ügyben a hamis tanúzásra felhívás bűntettével”, valamint hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás vagy vádemelés. A 24.hu beszámolója szerint Polt közölte: „az ügy továbbra is felderítési szakaszban van, a Budapesti Rendőr-főkapitányság még mindig nyomoz.”
Gyanúsítottat pedig mindeddig nem hallgattak ki.
K. Endrét - aki a pedofil intézményvezető áldozatait vette rá hamis vallomásra - korábban jogerősen elítélték kényszerítés miatt. 2019-ben első fokon, majd 2021-ben másodfokon is 3 év 4 hónap börtönt kapott, míg V. Jánost, a pedofil igazgatót, akinek K. Endre falazott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték. K. Endre 2023 áprilisában államfői kegyelemben részesült, ami később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. A botrányban érintett kegyelmi döntés miatt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter is.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.
Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem veszünk semmit? Megcsapta az infláció a boltokat – január után befékezett a vásárlási láz
Hiába volt erős a január, februárra már visszaesett a forgalom a magyar boltokban. Az infláció újra bekeményített, az élelmiszerek különösen drágultak.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben” - idézi a Telex Virovácz Pétert. Az ING elemzője hozzátette: bár az év első két hónapjának adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, jelenleg úgy tűnik, hogy a januári szintugrást követően a tartós növekedés meglehetősen mérsékelt lehet a szektorban. Megjegyezte azt is, hogy a februári gyengébb teljesítmény ellenére az első negyedév összességében kedvező képet mutathat, és a fogyasztás pozitívan járulhat hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, mérsékelve ezzel az ipar várhatóan gyengébb eredményeit.
Úgy tűnik, az infláció is vastagon tehet róla
A nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem részleteit vizsgálva az derült ki, hogy a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 10 százalékkal emelkedett az eladott mennyiség, míg a bútor- és műszaki cikkeket árusító boltokban 2,8 százalékos növekedést mértek - részletezi az adatokat a hirado.hu. Az iparcikk-jellegű vegyes üzletek forgalma 0,6 százalékkal nőtt. A könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket kínáló boltokban 2,8 százalékkal csökkent a forgalom, a használtcikk-üzletekben 3,1 százalékkal esett vissza, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél pedig 4,7 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A szakértői vélemények szerint a februári visszaesés hátterében az infláció emelkedése is állhatott. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben elérte a 7,1 százalékot, ami hatással lehetett a lakosság vásárlási szokásaira.
A csomagküldő és internetes boltok, amelyek a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát tették ki, 1,5 százalékos bővülést könyvelhettek el. A gépjármű- és alkatrészüzletek, amelyek nem tartoznak a kiskereskedelmi statisztikába, 3 százalékos forgalomcsökkenést jelentettek.
A februári országos kiskereskedelmi forgalom felét az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltok adták, 35 százalékát a nem élelmiszer-jellegű üzletek, míg 15 százalékát az üzemanyagtöltő állomások forgalma tette ki.
A 2025. január–február közötti időszakot vizsgálva a kiskereskedelmi forgalom volumene 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltokban 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A márciusi adatokat is érdemes lesz figyelni, mivel ezek tükrözhetik először a március közepén bevezetett árrésstop hatását. A kormány ebben az intézkedésben harminc élelmiszer esetében 10 százalékban maximálta a kiskereskedők által alkalmazható árrést.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szlovákia berágott Magyarországra: azonnal lezár egy sor magyar határátkelőt a száj- és körömfájás-járvány miatt
„Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek” - mondta a szlovák miniszter. A hatóságok drónokkal és védőruhás ellenőrökkel pásztázzák a határhoz közeli telepeket. Több tízezer szarvasmarha lehet veszélyben.
A szlovák kormány rendkívüli ülésen döntött arról, hogy hétfő éjféltől egy hónapra lezár 16 kishatárátkelőt a szlovák–magyar határon, valamint további egyet a szlovák–osztrák határszakaszon. A száj- és körömfájás-járvány miatt elrendelt határzár a gépjárművekre vonatkozik.
Az Új Szó Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszterre hivatkozva közölte, hogy a lezárások révén rendőröket és állategészségügyi szakembereket tudnak átcsoportosítani. Ők a fertőzött területek körüli, tíz kilométeres sávban ellenőrzik majd az állattartó telepeket.
Ebben a körzetben 93 gazdaságban összesen több mint 20 ezer szarvasmarha és több mint 50 ezer sertés él.
„A telepeken ellenőrizzük majd, hogy betartják-e a szigorú állatvédelmi előírásokat” – fogalmazott Takáč. A farmokat drónokkal is megfigyelik, hogy ellenőrizzék: van-e fertőtlenítő gázló, és az alkalmazottak valóban átöltöznek-e a ki- és belépéskor.
A szlovák fél nem elégedett a magyar intézkedésekkel
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint a határforgalom korlátozására azért van szükség, mert „Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek”. Hozzátette: nem minden nagy gazdaság lesz jogosult kártérítésre, különösen azok nem, amelyek „maguk okozták ezt a helyzetet a könnyelmű hozzáállásukkal”.
A fertőzés valószínűleg a magyarországi Levélről jutott el Szlovákia egyik erdőháti (Plavecký Štvrtok) telepére.
A farm dán tulajdonosa szerint egy külsős, Levélen megfordult dolgozó hozhatta be a betegséget, annak ellenére, hogy szigorú intézkedéseket vezettek be a fertőzés megelőzésére. Az érintett farmon több mint 3500 szarvasmarhát tartanak, amelyeket várhatóan le kell ölni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
Mint emlékezetes, Magyarországon 2025 márciusában, 50 év után jelent meg újra a száj- és körömfájás. Az első esetet Győr-Moson-Sopron megyében, Kisbajcson regisztrálták, ahol egy tejgazdaságban 1372 állatot kellett leölni a fertőzés megfékezése érdekében. A járvány később átterjedt Szlovákiára is, ahol több farmon kimutatták a betegséget.
Ausztria korábban 21 magyar és 2 szlovák határátkelőt zárt le a járvány miatt.
Az Új Szó úgy tudja, hogy a szlovák–magyar határon ezeken az átkelőkön tiltják meg a személyautók forgalmát:
Dunacsúny, kishatárátkelő,
Dunaradvány–Neszmély – komp
Helemba – Ipolydamásd
Szalka – Letkés
Ipolyhídvég – Drégelypalánk
Ipolyvarbó – Őrhalom
Ráros – Ráróspuszta
Sajólénártfalva (Lenartovce) – Bánréve
Gömörhosszúszó (Dlhá Ves)
Kenyhec – Abaújvár
Tornanádaska (Trstené pri Hornáde) – Kéked
Eszkáros (Skároš) – Hollóháza
Alsómihályi (Michalany) – Alsóregmec
Nagytárkány – Zemplénagárd
Nagygéres – Rozvágy
Bodrogszerdahely – Karos
A szlovák kormány rendkívüli ülésen döntött arról, hogy hétfő éjféltől egy hónapra lezár 16 kishatárátkelőt a szlovák–magyar határon, valamint további egyet a szlovák–osztrák határszakaszon. A száj- és körömfájás-járvány miatt elrendelt határzár a gépjárművekre vonatkozik.
Az Új Szó Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszterre hivatkozva közölte, hogy a lezárások révén rendőröket és állategészségügyi szakembereket tudnak átcsoportosítani. Ők a fertőzött területek körüli, tíz kilométeres sávban ellenőrzik majd az állattartó telepeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
