News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Rudolf Péter játéka egyedülálló, de a Barátom, Harvey egy középszerű darab, amit a színészek tesznek szerethetővé

A Vígszínház új bemutatójában kiváló színészi alakításokat láthatunk és nagyokat nevethetünk, de a darab azért nem feltétlenül a színházirodalom csúcsa. Kritika.

Link másolása

hirdetés

A kritika SPOILEREKET tartalmaz.

Régi vesszőparipám, hogy a színjátszás legfontosabb „kelléke” a színész. Rossz színészek a világ legzseniálisabb darabját is tönkre tehetik, a legcsodálatosabb rendezőt is megbuktathatják, míg a jó színészek (főleg egy tehetséges rendező keze alatt) közepes vagy akár gyengébb darabból is sikeres előadást varázsolnak.

A Vígszínházban tegnap este szerintem az utóbbit láthattuk. A nagyszerű színészgárda a kitűnő Valló Péter rendezésében egy középszerű vígjátékból kifejezetten szerethető előadást varázsolt, amit szívből ajánlok mindenkinek, aki szívesen végignevet egy estét úgy, hogy az élet nagy kérdéseire nem feltétlenül kap választ.

Mary Chase Barátom, Harvey című darabja 1944-ben debütált a Broadwayn, 1950-ben film is készült belőle James Stewart főszereplésével, és a mai napig az egyik legtöbbet játszott vígjáték a színházvilág leghíresebb utcájában.

A darab főszereplője Etwood P. Dowd, egy habókos idősödő úr, akinek van egy képzelt barátja, Harvey, a több mint 2 méter magas nyúl. Dowdot persze mindenki kineveti, a családja szégyenkezik miatta, olyannyira, hogy unokahúga, Veta Simmons idegszanatóriumba akarja dugni.

A szanatóriumban azonban történik némi félreértés, Dowdot elengedik, és mást zárnak be helyette, ami a furcsa és persze humoros események egész láncolatát indítja el. A bonyodalmak közepette fordul némileg a kocka: kiderül, hogy Harvey valóban létezik, afféle puck (a kelta mondakörből ismert csínytevő szellem vagy manó, legismertebb ábrázolása Shakespeare Szentivánéji álomjában látható). Így tulajdonképpen a bolondnak tartott Harvey az, aki helyesen látja és értékeli a dolgokat, és a „normálisak” azok, akik bolondot csinálnak önmagukból.

hirdetés

A Vígszínház mostani előadásának elsődleges érdekessége kétségtelenül az, hogy sok-sok év után ebben a darabban tért vissza a Vígszínház színpadjára Rudolf Péter, és először vállalt szerepet a színházban igazgatói kinevezése óta.

Egy valamit nem lehet elvitatni Mary Chase darabjától: nagyszerű szerepek vannak benne, amiben a színészek megmutathatják, mit tudnak. Rudolf Péter játéka pedig vitathatatlanul egyedülálló. Rudolf azon színészek közé tartozik, akik képesek hitelesen humorosak lenni. Nem felszínes manírokkal, vicces hangokkal, grimaszokkal, ripacskodással próbál nevetést kicsikarni, hanem természetesen árad játékából a humor.

Balázsovits Edit remekül alakítja Vetát, Dowd unokahúgát. Az ő karaktere talán a legháromdimenziósabb, ő megy át a leglátványosabb jellemfejlődésen a darab során. A rideg, törtető asszonyt kudarc-kudarc után éri, óriási sokkon esik át, végül mégis ő az, aki nem hagyja, hogy Dowdot „meggyógyítsák” a szanatóriumban, sőt, bevallja: néha ő maga is látja Harveyt.

Nagyszerű alakítást láthatunk Kőszegi Ákostól. Ő Dr. Chumley, a szanatórium főorvosa. Dr. Chumley mindenből kiábrándult, cinikus orvos, aki jóformán már senkivel és semmivel nem törődik a díjnyertes virágjain kívül. Ám Harvey megváltoztatja az ő életét is, segít neki meglátni, hogy vannak még csodák – persze hamisítatlan kapitalistaként azonnal megpróbálja kisajátítani azt.

Nagy-Kálózy Esztert láthatjuk Dr. Chumney feleségeként, Rudolf Péterrel közös jelenete a darab egyik legszívmelengetőbb része, minden szempontból.

Egy kisebb szerepben, Ethel néniként láthatjuk Kútvölgyi Erzsébetet is, akiért önmagában is bármikor érdemes beülni a színházba, akármilyen rövid ideig van színpadon.

A Harvey színészi szempontból hálás darab, mert tele van kisebb, de nagyon jó szerepekkel. Szilágyi Csenge (akinek a Kabaréban nyújtott alakításáról itt írtam) rendkívül bájos mint a romantikus beállítottságú Kelly főnővér, akit teljesen levesz a lábáról a hamisítatlan, régivágású úriemberként viselkedő Dowd.

Akárcsak a Brasch Bence által alakított Dr. Sandersont, aki az orvostudomány minden elefántcsonttorony gőgjével felvértezve simán elengedi Dowdot, míg egy teljesen egészséges embert gumiszobába zárat.

Az ügyvéd, George Gaffney szerepében változás történt, Fesztbaum Béla helyett Telekes Péter ugrott be. Telekes is remek színész, de remélem, hamarosan lehetőségünk lesz Fesztbaummal is megnézni az előadást.

Akit mindenképp ki szeretnék még emelni, az Kopek Janka, aki Veta titkárnőjét alakítja. Kopek Janka azon színésznők közé tartozik, aki képes teljesen eltűnni a szerepben. Aki teheti, feltétlenül nézze meg a Máglyát, Janka kétszemélyes előadását Puzsa Patríciával.

Orosz Ákos is szerepel az előadásban, mint Wilson, a szanatórium együgyű, erőszakos ápolója. Az ő szerepe nem túl összetett, de Orosz így is tud élni a lehetőséggel, és megmutatja komikusi vénáját.

Az előadás legnagyobb gyengesége talán éppen az ápoló, Wilson és Veta Simmons lánya, Mae (Koós Boglárka) halványka románca, ami alighanem valamiféle fricska akar lenni a szerzőtől, de olyannyira a háttérben zajlik, hogy akár el is maradhatna, fel sem tűnne. Ethel néni figurája is némileg fölöslegesnek tűnik, a történethez túl sokat nem tesz hozzá, de ez alighanem inkább a szerző hibája.

A Barátom, Harveyt még Örkény István fordította magyarra, a most látható változatot pedig Örkény fordítását felhasználva Kovács Krisztina és Valló Péter készítette. Örkény neve azért szimbolikus számomra, mert akkor domborodnak ki igazán a Harvey, mint darab gyengeségei, ha Örkény munkásságval vetjük össze.

A Harvey alaphelyzete groteszk, sőt abszurd: adott egy ember, akinek legjobb barátja egy kelta mondavilágból eredő szellem, egy láthatatlan, óriás nyúl. De ezt leszámítva voltaképp egy botegyszerűségű, tipikusan amerikai vígjáték félreértésekkel, sikamlós poénokkal.

Chase írásából hiányzik az a fajta piszkosság és szürreális "aha élmény", ami Örkényben, Mrozekben, Gogolban, vagy akár Alfred Jarryban és Ionescóban megvan. Míg a felsoroltaknál valóban a létezésünk és egzisztenciális nyomorunk legmélyebb okait boncolgatjuk, a Harvey legfeljebb Coelhói életbölcsességekkel szolgál, miszerint a bolond az igazi bölcs, vagy hogy az önző, kapzsi embernek még a csoda sem hoz megváltást.

A katarzis tehát elmaradt, de ez nem feltétlenül baj. Végignevettem egy estét, és a magam részéről ezért hálás vagyok. Végtére is a pszichológia jelen állása szerint az igazán nagy nevetést és a katarzist nem sok választja el egymástól.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Rég látott rettegés és horror a moziban – Megnéztük a Mosolyogj című filmet
Alacsony elvárással ültem be az előzetes alapján tucathorrornak tűnő Mosolyogjra, de széles mosollyal az arcomon távoztam a vetítőteremből. Ilyet nagyon régen láttam mozivásznon...

Link másolása

hirdetés

Senki ne nézze meg a trailert, mert egyrészt lelő több csattanót is, másrészt a filmről egy hamis képet fest. Az elsőfilmes Parker Finn rendezése nem egy béna tini ijesztgetés, mint amikhez hozzászoktunk az utóbbi idők októberi horrorrohamaiban.

A Mosolyogj egy kőkemény pszichothriller, amelyben tanúi lehetünk, hogyan kerül az őrület szélére egy alapvetően kiegyensúlyozott terapeuta.

Nagyon épít a film a jumpscare-ekre, de nem viszi túlzásba, szervesen helye van minden ijesztésnek a történetben, hiszen nem tudjuk, mi van főszereplőnk fejében és mi az, ami tényleg megtörténik. A film végére már a néző sem tudja, hogy higgyen-e a szemének. Aki nem szereti a hirtelen sokként ható ijesztéseket, az kerülje az alkotást.

Mindehhez kellett egy erős forgatókönyv, amit a rendező Parker Finn jegyez, egy atmoszférikus látványvilág és egy karizmatikus főszereplő. Rose Cotter szerepére keresve se találhattak volna jobbat Sosie Baconnél, az egész film terhe a vállán volt, és tökéletesen teljesített. Ez az ő egyszemélyes showja – nincs is olyan jelenet a filmben, amiben ne szerepelne.

Elképesztő mélysége van karakterének, nem akarok spoilerezni, de csak az ő figurájáért érdemes megnézni az alkotást. Ehhez kapcsolódik a történet íve, a feszültség és a tempó.

Mintha az egész film a zenére építene, Finn sokkal inkább épített az audiovizualitásra, mint más rendezők szoktak.

Mintha a zenéhez komponálta volna a képi világát, amitől néha videoklipesek a történések. Ebből adódóan fantasztikus zenéje és hangkeverése van a Mosolyogj-nak, úgy építi vele a feszültséget, mint Hitchcock.

hirdetés

Maga a történet ugyan kitalálható, átlag horror A kör, a Letaszítva, a Valami követ, vagy Az üres ember nyomdokain, de ez nem zavaró, egyszerűen sodorja a lendület és a feszültség a nézőt, nem gondol bele, hogy amit lát, azt már látta korábban. A film nem hagy sok időt a nézőnek, hogy átgondolja az eseményeket.

Az aktuális ijesztgetések elképesztő hatásosak, a maszkok elsőrangúak és a horror hatás páratlan.

Kicsit talán hosszúnak tűnhet, de én úgy érzem, a hosszt sikerült tökéletesen belőni. Ennek a történetnek kellett ennyi idő, a sokkoló jeleneteket kellő precizitással osztották el a film megfelelő pontjain. Technikailag kifogástalan Finn mozija, a CGI, ami szükséges volt, működik, a vér kicsit mű, de nem zavaró. A filmvégi finálé is bámulatos, pedig ezen sok nagyobb név is elvérzett már, de Parker Finn úgy tűnik, nem akárki.

A látványvilág szürreális, sokszor indítja a képsorokat fejjel lefelé Charlie Sarroff operatőr, ezzel is hangsúlyozva a világ önmagából kifordulását. Az operatőrt ismerhetjük a Relikvia című „horror”-ból is – aki látta a filmet, tudhatja miért van macskakörömben –, már ott is feltűnt a zavaró, logikátlan képekhez való vonzódása, amit jelen cikkünk tárgyában is sikerült megmutatnia.

A többszörös díjnyertes zeneszerző, Cristobal Tapia de Veer melódiája ráomlik a nézőkre.

Sokszor megszólal egy-egy taktus és tudjuk, hogy itt bizony komoly dolgok fognak történni. Sokat elmond, hogy eredetileg streamingre tervezte a Paramount a filmet, de miután egy tesztközönséggel megnézették a filmet, rögtön kapott mozibemutatót a Mosolyogj.

Nem biztos, hogy az nézi majd meg a filmet, aki igazán értékelni fogja, de senki nem lő mellé vele. Nem egy vérengzésben gazdag alkotás, ha pontosan emlékszem, a film alatt a szereplők közül alig van, aki meghal és mégis

olyan feszültséget sikerül teremteni egy apró mosollyal, mint amit a Halloween filmeknek összesen sem sikerült.

Nagyon pozitív a fogadtatása, mind kritikailag, mind anyagilag. Minden erős idegzetű 18 évnél idősebb állampolgárnak tudom ajánlani a Mosolyogj című filmremeket, én mondom, kultfilm lesz Parker Finn könnyen fogyasztható szerzői horrorjából! Úgy gondolom, a rendező nevével többet fogunk találkozni a közeljövőben, jegyezzük meg magunknak!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Ki lesz a következő James Bond? A két legnagyobb favorit az életkora miatt nem lehet esélyes a szerepre
Harmincas éveiben járó színészt keresnek a szerepre a producerek. Így a két legnagyobb esélyes azonnal kiesett a versenyből.

Link másolása

hirdetés

Tovább szűkült a kör, hogy ki lehet a jövőben James Bond megtestesítője, írja a New York Post. Michael G. Wilson a Bond-filmek egyik producere a Brit Filmintézet pénteki rendezvényén arról beszélt, hogy milyen korú színészt keresnek a feladatra.

Daniel Craig a tavaly bemutatott Nincs idő meghalni után bejelentette, hogy nem szeretné többször eljátszani a 007-est. Azonnal beindultak a találgatások, hogy ki lehet a világ leghíresebb titkos ügynöke a jövőben. Wilson pénteken elejtett megjegyzései szerint viszont egyértelmű, hogy

a készítők a harmincas éveiben járó színészt keresnek. Ez alapján pedig a rajongók két favoritja, a 45 éves Tom Hardy és a nála öt évvel idősebb Idris Elba is kiesett a versenyből.

Wilson elmondta, hogy korábban szóba kerültek jóval fiatalabb színészek is, de nem lettek volna hitelesek a sokat próbált, veterán ügynök szerepében. Ezért keresgélnek inkább a harmincasok között.

A fogadóirodáknál jelenleg a legnagyobb esélyesnek a 39 éves Henry Cavill számít, őt követi a sorban a 34 éves Regé-Jean Page. De nem lenne különösebben meglepő az sem, ha végül a 37 éves James Norton vagy a 39 éves Aidan Turner kapná a szerepet.

Daniel Craig 38 éves volt, amikor először alakította Bondot, de az utolsó filmje forgatása idején már 51 éves is elmúlt. Roger Moore volt a legidősebb színész, aki valaha megformálta az akcióhőst: a sztár 58 évesen alakította utoljára a kémet a Halálvágta című 1985-ös epizódban.

Craig a múlt hónapban arról beszélt a GQ magazinnak, hogy egyáltalán nem érdekli, ki veszi át tőle a szerepet. Ennek ellenére nagyon várja az új filmet és sok sikert kívánt egyelőre még ismeretlen utódjának.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
LEGO Mona Lisát és 6 méteres LEGO dínót is láthatsz a legmenőbb budapesti kiállításon
A The Art Of The Brick kiállítás végre Budapestre érkezett. Nézd meg velünk a legmenőbb LEGO-szobrokat!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. október 04.


Link másolása

hirdetés

Gyerekkorom óta imádok legózni. Sőt ami azt illeti, még mindig LEGO-t kérek karácsonyra, pedig már nekem is gyerekeim vannak. Mivel a másik szenvedélyem a művészet, így kíváncsian vártam e kettő tökéletes ötvözetét. A The Art Of The Brick kiállításon ugyanis a leghíresebb műalkotásokat láthattam LEGO-ból kirakva.

A The Art Of The Brick kiállítást a CNN TOP 10 kötelező utazó kiállításának egyikeként emlegetik, és eddig 42 világvárosban aratott sikert. A kiállításon Nathan Sawaya amerikai művész alkotásait láthatjuk, aki kizárólag LEGO kockákból épít szobrokat.

Nathan Sawaya évekig ügyvédként dolgozott New Yorkban, mielőtt ráébredt, hogy inkább művész szeretne lenni. Ügyvédi karrierjét feladta, és ma már szerző, előadó és napjaink egyik legnépszerűbb, díjnyertes kortárs művésze.

Sawaya azért választotta a LEGO-t szobraihoz, mert a LEGO-hoz mindenki tud kötődni. Mindenkinek ismerős a gyerekkorából, és sok felnőtt is szeret LEGO-t építeni. Műalkotásainak egyik célja, hogy közelebb vigye a művészettörténetet és a kézzel való alkotás élményét a fiatalabb generációkhoz - az online trendek ellenében. Illetve mindenki megértse, hogy nincs lehetetlen az alkotásban.

A kiállítótérbe lépve egyből elámultunk: gömbölyű(!) LEGO földgömb, életnagyságú LEGO-emberek, és ez még csak a kezdet. Természetesen rengeteg olyan LEGO-szobor van a kiállításon, amivel bárki szívesen pózolna. A kiállítás elején azonban egy kifejezetten ezt a célt szolgáló szelfiszobor is várt bennünket.

hirdetés

Nagyon személyes jelleget ad a kiállításnak, hogy a szobrok információs tábláin a művész érdekes részleteket árult el műveiről. A Cselló szoborhoz például azt írta: “...azért alkottam meg, hogy a zene felfedezésére ösztönözzem a gyerekeket.” A magas ceruzához pedig azt, hogy “Rendkívül jól jöhet, ha a mennyezetre akarsz írni. Én pedig mindig is vágytam erre.”

Több leírása is érezhetően gyerekeknek, gyermeklelkű felnőtteknek szól. De sok olyan alkotás is van, mint például a Létra, vagy az Író, ami mellett a művész bíztató jótanácsait olvashatjuk: “Néha, mikor feljebb akarunk lépni, csupán önmagunkra van szükségünk.” vagy “Hagyd kibontakozni az ötleteidet!”

A kiállítás legizgalmasabb része számomra egyértelműen a Múltbéli Mesterek szekció volt, ahol a leghíresebb műalkotások LEGO reprodukcióit nézhettük meg Gízai szfinxtől a Mona Lisa-n át a Duchamp piszoárjáig.

Az egyik kedvencem Van Gogh Csillagos éjének reprodukciója. Nagyon érdekes látni, hogyan oldotta meg Sawaya ezt a festményt. Különösen azért, mert a LEGO idén piacra dobott egy ilyen témájú - igaz jóval kisebb - bárki által megvásárolható készletet. (Zárójelben megjegyzem, hogy ezt kapom idén a karácsonyfa alá, szóval alig várom, hogy én is megépítsem Sawaya után a saját lego Van Gogh-omat!)

A reprodukciók közt láthattunk olyanokat, amiket a festményekhez hasonlóan 2D-ben alkotott meg a művész, például Hokusai Nagy hullámát. Minden alkotás mellett olvashattunk leírást az eredeti műről, emellett pedig arról is, hogy a LEGO verzióban mi jelentett kihívást Sawaya-nak, vagy miért választott bizonyos megoldásokat.

A gyöngy fülbevalós lány képén imádtam, hogy a fülbevalót egy LEGO jósgömbbel hangsúlyozta ki.

A híres festmények másik csoportját a művész nem síkban, hanem 3D-ben alkotta újra. Így szokatlan látószögből is megcsodálhattuk Whistler mamáját, az Arnolfini házaspárt és Klimt Csókját is.

A művész zsenialitását mutatja, hogy e szobrok még profilból is visszaadják az eredeti alkotásokon fellelhető érzelmeket, a Sikoly rémületét, vagy az Amerikai Gótika házaspárjának szigorú arckifejezését.

Sawaya nem csak festményeket, hanem híres szobrokat és épületeket is elkészített LEGO-ból. Az információs táblákról pedig megtudhattuk, milyen méretarányban készült el a Diszkoszvető, a Dávid szobor vagy a Parthenón.

Az egyik leglátványosabb mű egyértelműen az átlátszó LEGO kockákból készített chartres-i rózsaablak. A hátulról megvilágított alkotás alá gyönyörű színes árnyékot vetítenek, hogy igazi rózsaablak hatását keltse.

Az Emberi Kifejezések szekcióban főként érzéseket fejeznek ki a szobrok. Itt találjuk meg a művész önarcképét is.

Az itt fellelhető szobrok többségében egyébként szintén megtaláljuk Sawaya-t. Legalábbis az érzéseit. A Szürke című alkotás például azt a pillanatot ragadja meg, amikor a művész hátat fordítva az ügyvédi pályának eldöntötte, hogy szabadjára engedi a benne lakó művészt. A Kapaszkodás című szobrot pedig, mint írja, “válaszként készítettem mindazoknak, akik megpróbáltak visszatartani az életben.” Zseniális, ahogy a szobor saját árnyékából kinyúló karok kapaszkodnak a piros alakba.

Megnézhettük a kiállításon a művész leghíresebb szobrát is. A Sárga minden korosztály figyelmét felkelti. Sawaya szerint azért, mert a felnőtteket a saját lelkük feltárásának katartikus élményére emlékezteti. A gyerekek pedig valószínűleg “menőnek találják a földre kiömlő sárga belek látványát.” És tényleg! Mindenesetre jót mosolyogtam ezen a kettősségen.

A kiállítás legmenőbb, legnagyobb és legtöbb LEGO-kockából álló szobra viszont kétség kívül a Dinoszaurusz csontváz.

Ez az egyik legnagyobb szobor, amit Sawaya valaha készített: 80020 elemből áll, 180 cm magas és 597 cm hosszú.

Azért készült, mert a művész látta, milyen sok gyerek látogatja a kiállításait, és készíteni akart nekik egy szobrot, ami igazán tetszik nekik: “És mi jobb létezik erre, mint egy dinoszaurusz?”

A kiállítás külön szekcióban mutatja be a Darabokban című projektet, amit a művész Dean West fényképész multimédiással készített. Az önazonosságról szóló kompozíciókhoz Sawaya készített LEGO-szobrokat, amelyeket külön is kiállítottak az elkészült képek mellett.

A tárlat a szobrok megtekintésével korán sem ér véget. A kiállítás végén FunZone területet és interaktív sarkot is kialakítottak, ahol a gyerekek és felnőttek is szabadon alkothatnak nagy LEGO medencékben vagy asztaloknál. Illetve LEGO számítógépes játékokat is kipróbálhattunk.

Amikor a kiállítás felénél járhattam, elsüvített mellettem két kislány a nagypapával a nyomukban. Nagyokat nevettek a Sikolyon, majd hallottam, ahogy két teremmel odébb sikoltozva örülnek egy Miki Egér-portrénak. Ha a tempójukat nézem, háromszor olyan gyorsan haladtak a kiállításon, mint én, miközben a nagypapa kapkodva magyarázta nekik, mit is látnak. Az viszont tuti, hogy utánam jöttek ki, mert amikor én háromnegyed órával később végeztem, ők még nagyban legóztak.

A kiállítást tehát minden korosztálynak ajánlom, mert biztos vagyok benne, hogy mindenki talál itt olyat, ami leköti. Nekünk felnőtteknek egy nem mindennapi kiállítás, hihetetlen LEGO építészeti megoldásokkal. A gyerekeknek pedig rendkívüli lehetőség arra, hogy a kedvenc játékukon keresztül ismerkedjenek meg a leghíresebb remekművekkel. Ahogy Sawaya is írja:

“Az első mellékneveket a School House Rock című műsorból tanultam. Egytől tízig számolni pedig a Szezám utcából. (…) Képzeld el, hogy egy gyermek a LEGO-n keresztül tanul a művészettörténetről.”

A The Art Of The Brick kiállítást 2023. január 31-ig nézheted meg a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt. Részletek a kiállítás honlapján.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Elmarad Justin Bieber jövő évi budapesti koncertje
Az új időponttal kapcsolatban később várható pontos tájékoztatás.

Link másolása

hirdetés

Justin Bieber csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztják a Justice World Tour összes hátralévő időpontját, amelynek keretein belül 2023. március 11-én a Papp László Budapest Sportarénában is fellépett volna. Az új időponttal kapcsolatban később várható pontos tájékoztatás.

Az eredetileg 2020-ra tervezett Justice World Tour a koronavírus miatt csak idén februárban tudott elindulni. Justin Bieber a kaliforniai San Diego-ban adta az első koncertjét, majd három kontinens tíz országában állomásozott.

Justin először szeptember 6-án tett bejelentést arról, hogy szünetet tart a turnéban amiatt, hogy az egészségével kiemeltebben tudjon foglalkozni. Ezt a hírt szeptember 15-én követte, hogy tizenkét időpontot töröltek a programból.

A csütörtöki bejelentéssel a fennmaradó időpontokat is hivatalosan elhalasztották, ebben érintett a budapesti koncert is, amelyet 2023. március 11-én a Papp László Budapest Sportarénában tartottak volna.

Az új időponttal kapcsolatban később várható pontos tájékoztatás, megértésüket és türelmüket kérik azoknak a rajongóknak akik már megvásárolták a jegyeket a koncertre.

Bieber legutóbb idén augusztus 12-én koncertezett hazánkban: akkor a Sziget Fesztiválon telt ház előtt lépett fel.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: