Bán Teodóra: Sztárvendégekkel és premierekkel készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad a jubileumi évadra
Négy helyszínen hét bemutatóval, nemzetközi fellépőkkel, több mint húsz koncerttel, több tucat színházi előadással és gyerekprogramokkal vár az idei Budapesti Nyári Fesztivál.
A közel száz előadáson több mint százezer nézőre számítanak a szervezők. A Margitszigeten olyan fellépők lesznek, mint Ara Malikian, Erwin Schrott, vagy a Rigoletto két külföldi sztárja, Giuseppe Altomare és Arturo Chacón-Cruz, valamint nagy élményt nyújtó új bemutatók, mint a Salome, a Rigoletto, a Cirkuszhercegnő, vagy a The Great Gatsby.
– Rendkívül sokrétű és szerteágazó az a feladatkör, amit Ön végez. Egyszerre a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője és a Szabad Tér Színház igazgatója. Hogyan lehet ezeket összeegyeztetni?
– A két feladatkör tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Aki külföldiként Budapestre érkezik, azért jön, mert hazánkra és a kultúránkra kíváncsi. Nemcsak a város történeti, természeti adottságai tartoznak ebbe bele, hanem az emberek is, akik maradandót alkotnak és alkottak az elmúlt évszázadokon át. Ez az, ami vonzóvá tesz egy várost.
– Sokáig balett-táncos volt. Amikor abbahagyta a táncot, továbbra is a színpad közelében maradt, csak akkor a menedzsment oldalára ült át. Mi volt a legnagyobb kihívás a váltás során?
– Nem az egyik napról a másikra történt a váltás, és nem is tudatosan. A ’90-es évek elején évekig csak ismerkedtem a szakszavakkal, a területtel. Kiderült, végig megvolt bennem a hajlam az üzletszerű gondolkodásra, így végül nagyobb nehézségek nélkül kapcsolódtam be. A színház, a város nagy léptékben ugyanúgy értelmezhető, mint egy családi modell, ahol a bevételeket és a kiadásokat a maradéktalan működéssel kell arányosítani.
– Milyen most szervezőként a másik oldalon alakítani Budapest kulturális életét?
– Korábban alkalmazott művészként voltam jelen a színpadon, most én alkalmazom a művészeket. Jelentős a különbség, viszont hasznosak a másik oldalon szerzett tapasztalatok. Első kézből vannak ismereteim arról, hogy milyen érzékenyek a művészek, a színészek és a kulturális termék létrehozásában közreműködő összes ember. Szinte ösztönösen tudom, mire van szükségük ahhoz, hogy egyénileg is ki tudjanak teljesedni. Ha pedig kinyílnak, sikerül fontos üzentet, értéket közvetíteni a nézőknek, olvasóknak, a kultúrához vonzódóknak.
– Idén ünnepli 80. születésnapját a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Hogyan készülnek az ünneplésre?
– Minden évben szeretnénk túllicitálni önmagunkat, és egy-egy kerek évfordulón a szokásosnál is nagyobb meglepetést szerezni a közönségnek. Nem véletlenül választottuk az ünnepi évadhoz az Ajándék Budapestnek szlogent. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadnak több évtizedes tradíciója, igazi történelme van.
Megtiszteltetés ebben a környezetben színházat csinálni, de egyben felelősség is, hogy méltó legyen az elődökhöz a produkció.
– A Tavaszi Fesztiválon nagyon sok olyan kezdeményezés van, aminek célja, hogy a kortárs, fiatal tehetségeket is bemutassa. Ez a törekvés megfigyelhető a Nyári fesztiválon is?
– Számos olyan előadásunk van, amelybe alkotóként is bevonjuk a fiatal művészeket, együttműködünk a többi között például a Zeneakadémiával, a Színház- és Filmművészeti és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Fischer Annie-ösztöndíjasokkal. Fiatalokat hozunk a színpadra a Bonnie and Clyde-ban és a Coincidance Táncszínház: Aurora című új Csipkerózsika-történetben is.
– Mennyire sikerül a nyári programokra bevonzani az idelátogató turistákat? Vannak, akik a Tavaszi Fesztiválhoz hasonlóan célzottan a Nyári Fesztivál programjaira érkeznek?
– A margitszigeti nagyszínház évtizedek óta jól működik, és mind hazai, mind nemzetközi téren jól ismert. Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor még kislányként itt szerepeltem az Aidában, A mosoly országában, vagy A hattyúk tavában. Számos olyan neves nemzetközi tekintélyű művész, mint Giuseppe Patanè, Jevgenyij Nyeszterenko, vagy Lamberto Gardelli lépett már itt fel megalapozva a hely hírnevét. A közelmúltban is sok fellépő vitte jó hírét a margitszigeti színpadnak. A hely patinája is megalapozza, hogy ezek a nagyságok örömmel fogadják el a meghívásunkat. Miattuk pedig sok külföldi vendég érkezik. A hazai színházlátogatók sem csak a fővárosból érkeznek.
– Melyik produkció jelenti a legnagyobb kihívást és melyikre a legbüszkébb?
– Mindegyik kedves nekem. A június 9-i nyitó eseményre már hétezren regisztráltak. A margitszigeti nagyréten Alexander Ryak lesz a sztárvendég. Szokásosan premierekkel is készülünk az idén, mint például a Salome, a Rigoletto, a Cirkuszhercegnő, vagy a Béjart Balett Varázsfuvolája.
