KULT
A Rovatból

Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere végre a Netflixen! – A 3-test-probléma-kritika

A Trónok harca és a True Blood készítői összefogtak, hogy a világsikerű kínai sci-fi könyvtrilógiát A 3-test-problémát adaptálják. Nem is sikerült olyan rosszul, mint azt a Trónok harca befejező évadja után gondolnánk.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. március 27.


Link másolása

D.B. Weiss és David Benioff neve 2011 után gyakorlatilag egyet jelentett a minőségi tévésorozatokkal. Ők hozták el nekünk a Trónok harcát az HBO-n.

Ez a sorozat jelentette egy időben a csúcsot, majd amint elfogyott az alapanyag, a készítőpáros gyorsan be akarta fejezni és sietve elszúrták a karrierjüket.

Legalábbis egy időre. A 2019-es évadfinálé akkora negatívvélemény-cunamit hozott el, hogy elestek a következő projektjeiktől is, pedig volt talonban egy érdekes, disztópikus sci-fi sorozat és egy Star Wars-film is. De 2019-ben úgy tűnt, végleg elvágták magukat Hollywoodtól és mindenhonnan kirúgták őket.

Sokáig nem nagyon volt nagyobb feladatuk, majd jött a hír, hogy a Netflix megvásárolta a hatalmas sikerű sci-fi könyvek A három-test probléma-trilógia adaptálási jogait. Liu Ce-hszin könyvei azok közé a művek közé tartozik, amire sokan azt mondják, hogy megfilmesíthetetlen. Ekkor gondolt egyet a streamingóriás, és felkérte a kegyvesztett kettőst showrunnernek.

Egy dolgot nem lehet elvenni a Weiss-Benioff párostól: hogy az adaptáláshoz nagyon értenek.

Összeálltak Alexander Woo-val, aki szintén impozáns filmográfiával rendelkezik, neki köszönhetjük a True Blood – Inni és élni hagyni-t, és a fantasztikus horror sorozatot, a Terrort is.

Aki nem ismerné Ce-hszin művét: egy fizikai jelenség inspirálta, amely köré egy földönkívüli inváziós történetet kerített. A könyv-trilógia története több száz évet ölel fel, ezért mindenki azt gondolta, hogy ebből nem lehet egy koherens filmet/sorozatot készíteni.

Azt kell, hogy mondjam, nem csalódtam a készítőkben, adaptálni még mindig tudnak.

Erősen megváltoztatták az alapanyagot, de pont annyira, amennyire szükséges volt, hogy egy izgalmas, összefüggő és TV-kompatibilis történetet el tudjanak mesélni. A sztorit teljesen áthelyezték a jelenbe, fűszerezve egy kevés visszatekintéssel a múltba. Történetünk szerint a tudomány „megőrült”. A részecskegyorsító tesztek értelmezhetetlen eredményeket mutatnak globálisan, és a világ vezető tudósai közül sokan meglepően erőszakos öngyilkosságokat követnek el. Főszereplőink egy csapat tudós, akik együtt jártak egyetemre: Saul Durand (Jovan Adepo), Auggie Salazar (Elza González), Jin Cheng (Jess Hong), Will Downing (Alex Sharp) és Jack Rooney (John Bradnley). A csapat azért ült újra össze, mert a jó barátjuk és egyetemi tanáruk Vera Ye (Vedette Lim) is öngyilkos lett.

A haláleseteket egy titokzatos nyomozó Da Shi (Benedict Wong) próbálja felgöngyölíteni főnöke Thomas Wade (Liam Cunningham) unszolására.

A két szál viszonylag hamar összeér, majd elkezdődik egy hajsza az igazság után, hogy mi is történt a modern tudománnyal, miért lesz mindenki öngyilkos, és vajon mi van az egésznek a hátterében.

Mint már az alapanyagnál említettem, ez egy inváziós sci-fi. Ennél konkrétabbat nem fogok mondani, de akik láttak már X-aktákat, azok tudni fogják mire számíthatnak. Váratlan, megmagyarázhatatlan dolgok, amiket majd jól az idegenekre fognak. Lassan indul be a cselekmény, de amikor megiramodik a sztori, alapvetően érdekessé válik az egész.

Van egy nagyobb szelet múltban játszódó rész, amit egy az egyben a könyvből emeltek át, ez számomra kissé kilógott a jelen eseményeiből.

Kicsit lelassította a dolgokat, és értem miért rakták bele: hogy még jobban növeljenek egy nagy csavart, de nem éreztem szükségességét. Akik ismerik a könyveket, azoknak nagyon furcsa lehet, több karaktert szétszabdaltak és szétosztották a tulajdonságaikat, például Auggie és Jin egy szereplő a könyvekben. Illetve több könyvből egyszerre dolgoztak, tehát átvettek a harmadik részből is elemeket, nem szigorúan az első kötetből építkeztek. Természetesen erősen „nyugatosított” a cselekményt is. A könyv kínai szereplőit lecserélték főleg brit, vagy amerikai színészekre.

A Trónok harcából jó pár ismerős arccal találkozhatunk,

a már említett Liam Cunningham volt Tengerjáró Davos és John Bradley alakította Samwell Tarly-t, de rajtuk kívül láthatjuk még Jonathan Pryce-t és Conleth Hillt is egy-egy kisebb szerepben.

A színészek egyébként ügyesek, Jess Hong szerintem a legjobb, bár ő is kapta a legtöbb játékidőt. Elza González továbbra is gyönyörű, de valahogy nem hiteles számomra tudósként. A karakteres arcú Alex Sharp szerepe nagyon szerethető, ő az egyik drámai csúcspont főszereplője. De senki sem szégyenkezhet, mindenki iparos munkát tett le az asztalra, még úgy is, ha némelyik karakter klisékből építkezik… khm, gondolok rád Da Shi, például!

Mint említettem, a történet is működik, bár néha kitalálható, hogy mi fog történni, és kicsit lassú, de a feszültség teljesen rendben van.

Nem feltétlenül fogja minden főszereplőnk túlélni ezt a kalandot, sőt… Van egy két pillanat, amikor a korhatár erősen 18+-ba lép át, akik ismerték a Trónok harcát, azok tudják, hogy a Weiss-Benioff páros nem ódzkodik az erőszaktól. Nos itt eljátsszák nekünk a 2003-as Szellemhajó híres nyitójelenetét, még több dróttal és áldozattal. Lehet, hogy az egész szekvencia CGI, de egy-egy pillanat szó szerint húsbavágó.

Kinek ajánlható A 3-test-probléma? Akik szeretik a lassabb sci-fiket és nem zavarja őket a túlbonyolított történet. Nem lett hibátlan a sorozat, de szerintem az alkotóknak nincs szégyellnivalójuk.

Az alapanyagot erősen megváltoztatták, tehát a könyvrajongók annyira nincsenek előnyben, de ha ettől el tudnak tekinteni, akkor egy szórakoztató kis kalandot hozott el nekünk a Netflix.

Néha nagyon véres, tehát nem egy családi, délutáni limonádé, de azt hiszem erre a készítők névsorát elolvasva mindenki számított.

A 3-test-probléma teljes első évada megtekinthető a Netflix streamingszolgáltató katalógusában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: