HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Nekem ehhez mind jogom van, van-e más kérdés?

Kifütyülték a sajtó munkatársait Lázár János fórumán. A váci Lázárinfón az újságírók azzal próbálták szembesíteni a minisztert, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, miszerint az ellene tiltakozó romákról közzétett személyes adatok egy igazoltatásból származnának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 06.



A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".

Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.

Lázár János kezdetben kitért a válasz elől, és azt ismételgette, Gulyás Gergely már mindent elmondott a Kormányinfón, ennél többet ő sem tud mondani. Végül a sokadik kérdésre belement a részletekbe.

„Volt rendőri intézkedés, ezt elmondta Gulyás miniszter úr, hiszen beazonosították őket. Ha egy védett személy, mint egy miniszter, kormánytag, állami vezető, egy kiemelt közszereplő lakossági fórumot tart, akkor a hatályos törvények szerint védelemre jogosult. És ahhoz is jogom van, hogy megkérdezzem a miniszter urat, mint ahogy meg is tettem, hogy szerinte mi történt a lakossági fórumon. Nekem ehhez mind jogom van, így szólnak a hatályos törvények. Mint ahogy furcsa volna, hogyha valakit megvernek, az nem tudhatja meg, hogy ki verte meg. Van-e más?”

Ugyanakkor arról is beszélt, az RTL állította, hogy igazoltatások történtek, így a rendőrség szerinte az RTL-t cáfolta. Ehhez Lázár annak ellenére is ragaszkodott, hogy valójában az RTL csak idézte az általa elmondottakat.

Lázár János a Telex kérdéseire is azonnal visszatámadt.

„Miért fontos a Telexnek a bűnözők joga ennyire? Miért nem ezek mellé az emberek mellé állnak önök? ”

Ugyanezzel vádolta az RTL-t is, amikor a híradó riportere a kikerült bűnügyi adatokról kérdezte.

„Nem érdekel bűnözők személyiségi joga. Sajnálom, hogy az RTL a bűnözők oldalára áll a tisztes polgárokkal szemben” - fogalmazott.

Később ugyanakkor Lázár János finomított az álláspontján.

„Én azt mondtam, hogy azok a bűnözők, akik a fórumomat megzavarták és fenyegették a választópolgárokat, azok nem érdemelnek ilyen típusú védelmet. Ez az én álláspontom.”

Amikor az RTL arról kérdezte, mit gondol azokról, akik azt állítják, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az erkölcsi bizonyítványukat is közzétették, a miniszter azt válaszolta, „nincs ilyen”. Hogy ezt honnan tudhatja, arra a kérdésre úgy reagált: „Nem jelentkezett nálam.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor „temus” országjárása földbeállt, a TISZA viszont „kiöntött”
A Tisza Párt elnöke azt írta, kedden döbbenetes tömeg hallgatta őt Kecskeméten, míg a miniszterelnök egri fórumára szerinte sokkal kevesebben voltak kíváncsiak. Magyar úgy véli, „a magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen”.


Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.

Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.

Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.

A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy szerdán Kunszentmiklósra, Hartára, Tolnára és Paksra látogat el. „Este pedig Dunaújváros fog ajtót mutatni a Fidesznek” – jegyezte meg, arra utalva, hogy Orbán ma Dunaújvárosban fog fórumot tartani.

Magyar a bejegyzéshez több képet is csatolt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy sokkal többen voltak a TISZA kecskeméti gyűlésén, mint Orbán Viktor fórumán Egerben.

Galériánkban mutatjuk a fotókat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.


A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.

>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.

A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.

Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.

A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.

„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”

– írták.

A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.

„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”

– fogalmazott Szabó Andrea.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.

A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.

„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”

– tették hozzá.

A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump belengette a NATO-ból való kilépést, miután szerinte Európa magára hagyta az iráni háborúban
Az amerikai elnök a Fehér Házban vádolta meg a szövetségeseket, amiért nem csatlakoznak a Hormuzi-szorost biztosító katonai koalícióhoz. A kongresszus egy korábbi törvénnyel már korlátozta az elnök jogkörét, de Trumpot ez hidegen hagyja.


„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.

Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”

Az elnök állításával szemben a törvények jelenleg nem teszik lehetővé az egyoldalú kilépést. A kongresszus korábban – kifejezetten Trump lehetséges visszatérésére felkészülve – elfogadott egy védelmi törvényt, amely megtiltja az államfőnek ezt a lépést.

A jogszabály kimondja, hogy az Egyesült Államok csak a szenátus kétharmados jóváhagyásával vagy egy külön kongresszusi törvény elfogadásával hagyhatja el a NATO-t, emellett a kilépést előkészítő lépések finanszírozását is blokkolja.

Miközben Washington a jogi határokat feszegeti, Európában és a tengerentúlon is határozott a politikai ellenállás.

Az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az európai fővárosokban nincs étvágy a csatlakozásra, és egyértelművé tette: „Ez nem Európa háborúja.”

A francia elnök jelezte, hogy országa nem válik a konfliktus részévé, és soha nem vesz részt a szoros megnyitását célzó hadműveletekben. A spanyol miniszterelnök szintén elutasította az amerikai nyomást, mondván, egy jogtalanságra nem lehet egy másik jogtalansággal felelni, és nem lesznek cinkosai olyasminek, ami rossz a világnak.

A kanadai külügyminiszter kedden csatlakozott az elutasítók táborához: „Kanadával nem egyeztettek, nem vettünk részt a katonai akcióban, és nincs szándékunkban offenzív műveletben részt venni.”

A NATO hivatalos álláspontja is világos határokat húz a katonai részvétel és a politikai támogatás közé. A szervezet főtitkára többször leszögezte, hogy a szövetség maga nem vesz részt a jelenlegi iráni konfliktusban, mivel az elsődleges feladatuk továbbra is a tagállamok saját területének védelme.

A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szövetségesek körében széles körű politikai támogatottsága van az amerikai céloknak, de a katonai akciók nem a NATO zászlaja alatt zajlanak.

A Közel-Keleten a Fehér Ház továbbra is a globális tengeri kereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szoros újranyitására fókuszál. Az amerikai hadsereg kedden nagyjából két és fél tonnás, mélyen behatoló bunkerromboló bombákat vetett be a szoros közelében található, megerősített iráni part menti rakétatámaszpontok ellen. A nemzetközi koalíció építése egyelőre akadozik az európai és észak-amerikai partnerek távolságtartása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Amerika óriásbombákkal támadta Iránt
Az amerikai haderő 2,5 tonnás bombákkal támadott iráni rakétalétesítményeket. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen pusztító erejű szerkezetekkel támadják a közel-keleti országot.


Az Egyesült Államok két és fél tonnás, föld alatti célú óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden.

A közel-keleti műveletekért felelős amerikai parancsnokság közösségi médiában tudatta: a washingtoni idő szerint kedd este végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítményeket céloztak. A parancsnokság indoklása szerint

„Irán hajóelhárító rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban”.

Az Egyesült Államok nem először vet be különlegesen nagy erejű fegyvereket a térségben: tavaly 13,6 tonnás GBU–57 „Massive Ordnance Penetrator” bunkerromboló bombákkal támadtak iráni nukleáris létesítményeket.

A mostani légicsapások egy tágabb, február végén kirobbant válságba illeszkednek, amely amerikai–izraeli katonai akciókkal és az azokra adott iráni válaszlépésekkel kezdődött a Hormuzi-szorosban.

A konfliktus miatt a kereskedelmi hajózás forgalma drasztikusan visszaesett, miközben az olajár és a kockázati biztosítások díjai megugrottak.

Az amerikai haderő március első felében már több tucat iráni hadihajót és katonai létesítményt semmisített meg. A Központi Parancsnokság vezetője szerint az iráni haditengerészet állapota ezek után a „harcképtelenhez közeli”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk