Ukrán pénzszállítmány: feljelentést tett hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával az ukrán bank
Hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést a magyar Központi Nyomozó Főügyészségen az ukrán Oscsadbank, miután a magyar hatóságok lefoglalták a bank egy jelentős értékű pénz- és aranyszállítmányát. A bank jogi képviselője a hét ukrán pénzszállító nevében is jogi lépéseket kezdeményezett jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt, a kiutasításukról szóló határozat megsemmisítését pedig a Fővárosi Törvényszéken kérték – írja a HVG.
Ahogy korábban megírtuk, március 5-én a magyar hatóságok Budapesten lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó páncélozott pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal később elismerte, hogy a konvoj a tervek szerint 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállított. Az ukrán fél szerint egy teljesen jogszerű, dokumentált bankközi transzferről volt szó a Raiffeisen Bank Austria és az Oscsadbank között, a magyar lépést pedig „állami banditizmusnak” nevezték.
A magyar hatóságok eredetileg pénzmosás gyanújára hivatkoztak, de arra nem adtak magyarázatot, hogy ez pontosan miben merült ki. A gyanút gyengíti, hogy a hét ukrán férfit az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították az országból.
A kormány március 9-én este egy rendeletet tett közzé, amely nemzetbiztonsági okokból elrendelte a szállítmány és az esetleges politikai szervezetek kapcsolatának vizsgálatát. A rendelet szerint a pénzt és az aranyat a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni”. Ezt követően a parlamenten gyorsan átnyomtak egy törvényt is, amely lehetővé tette a vagyon visszatartását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal március 11-én bejelentette, hogy a két pénzszállító járművet visszaadja, de a rakományt nem.
A feljelentést jegyző Horváth Lóránt ügyvéd arra hivatkozik, hogy a március 5-i birtokbavétel és a kormányrendeleti lefoglalás közötti időszakban a vagyon feletti hatósági rendelkezés jogalapja nem volt tisztázott.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy lakossági fórumon a lefoglalásról azt mondta: „nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független” a lépésük.
Az ukrán fél az Európai Unió segítségét kérte a lefoglalt értékek visszaszerzéséhez.
