HÍREK
A Rovatból

Róna Dániel: A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátran ki merem jelenteni

Róna Dániel elemző a Tisza Párt március 15-i menetét lényegesen nagyobbnak ítélte a Békemenetnél. Ez a percepció a győzelmi várakozásokon keresztül közvetlenül befolyásolhatja a pártnélküliek döntését.


„A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátrán ki merem jelenteni” – a március 15-i menetek után nemcsak a tereken, hanem a fejekben is zajlik a harc: kié a nagyobb, látványosabb tábor, és ez hogyan győzi meg a bizonytalanokat? A legfrissebb politikai eseményeket a Telex „2026” című keddi élő adásában elemezte Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője és Mizsur András, a portál újságírója.

Róna Dániel szerint a Tisza Párt rendezvényén lényegesen többen vettek részt, ezt a tömeg áthaladásának idejére és a terek méretére alapozza.

„Tudom, hogy az elemzők óvatosak szoktak lenni, és Török Gábor is mondta, hogy mindkét tömeg nagy volt, én ebben nem óvatoskodnék” – jelentette ki. Mizsur András szerint „beszédes, hogy bevetik a Turisztikai Ügynökséget, hogy ők akkor majd hivatalosan megmondják, mennyien voltak, és akkor az lesz a szentírás”, utalva arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mobilcella-adatokra hivatkozva közölt számokat. Róna úgy véli, erre azért volt szükség, mert a rendőrség nem vállalta a becslést.

A tömeg méretének azért van jelentősége, mert a Fidesz aktivistái és helyi vezetői akkor teszik oda magukat, ha elhiszik a győzelmet.

„Akkor fognak hinni a győzelemben, ha sok embert látnak, jó közvélemény-kutatási adatot látnak, és azt hiszik, hogy sima ügy, győzni fogunk” – mondta Róna. Szerinte a bizonytalan szavazókra is hatással van a látvány.

„Ha valaki a többséghez tartozónak érzi magát, az hangos, kiteszi a Tisza molinót, posztol, megszólal a kocsmában”

– tette hozzá, megjegyezve, hogy a győzelmi várakozások aránya a Fidesz és a Tisza között már hibahatáron belül van.

A kampányüzenetekről Mizsur András azt mondta, Orbán Viktor március 15-én harciasabb, „ukránozós” beszédet mondott, míg országjárása kaposvári állomásán visszafogottabb volt. „Ez a visszafogottság szólhat azoknak is, akik nem döntötték el, hogy kire húzzák az ikszet” – vélte.

Róna szerint a kormányfő a háborúból való kimaradás üzenetét ismételgeti, de ennek hatékonysága kérdéses.

Egy kutatásukból kiderült, hogy „csak a választók egynegyede hiszi el, hogy ha a Tisza nyerne, az ország belépne a háborúba.”

Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Róna szerint az első állomás jól alakult, mert elegen voltak és nem fütyülték ki. A szakértő szerint a sok helyszín fizikailag megterhelő, ami növeli a hibalehetőséget. „Tényleg nagyon odateszi magát, ez fizikailag is megterhelő, ilyenkor a hibának a kockázata is felmerül.” A miniszterelnök ugyanakkor tudatosan kerüli azokat a nagyvárosokat, mint Szeged, Nyíregyháza vagy Pécs, mert „oda már fölösleges – csak hogy Deák Dániel idézzem –, azok a városok már teljesen elúsztak a Fidesz számára.”

Mizsur András szerint amikor Magyar Péter járt Kaposváron, legfeljebb egy picivel voltak kevesebben, mint Orbán rendezvényén.

Szóba került a Tisza Párt menetén történt incidens is, ahol egy csoport ukrán zászlót próbált a tömegbe vinni. „Az a meglepő ebben az akcióban, hogy mennyire primitív. Ha ennyire fontos volt a Fidelitasnak, hogy csináljanak egy ilyen happeninget, akkor ezt miért nem tudták jobban álcázni?” – mondta Mizsur András.

Az elemzők szerint a tiszások aktivitása és lelkesedése jelenleg felülmúlja a kormánypártiakét.

„A láthatósági versenyben nagyon jól áll a Tisza, ez szerintem, ha semmi más nem történne, a Tisza erősödését vetítené elő” – mondta Róna Dániel, aki szerint a fideszesek kevésbé mozgósítottak. A Tisza-szavazók részvételi hajlandósága rendkívül magas. „Én közvélemény-kutatásokban ilyet még nem láttam, 95 százalék körül van azok aránya, akik azt mondják, hogy biztos elmennek szavazni.”

Orbán Viktor a március 15-i beszédében hárommillió szavazót célzott meg, miközben a Tisza Párt is ennyi támogatót állít magáról.

Róna szerint ez matematikailag kizárt, és meglepné, ha a részvétel 75 százalék fölé menne. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz belföldi szavazatszáma 2,5 millió alá csökken. Mizsur András szerint a hárommilliós szám inkább kommunikációs eszköz, de az, hogy Orbán ilyen magasra tette a lécet, azt mutatja, hogy ő is szoros versenyre számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Összesítették a levélszavazatokat: 84 százalék szavazott a Fideszre, 13 százalék a Tisza Pártra
A Nemzeti Választási Iroda lezárta a levélszavazatok számlálását. A Fidesz elvesztette korábbi szavazói egy részét, de így is taroltak a határon túlon.


Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.

A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.

A 100 százalékos feldolgozottságú adatok szerint a Fidesz-KDNP 282 028 szavazatot kapott, míg a második helyen a Tisza Párt végzett 46 482 vokssal, ami 13,85 százalékos eredmény.

A Mi Hazánk 1,55, az MKKP 0,35, a DK pedig 0,20 százalékot szerzett. Az érvényes azonosító nyilatkozatok száma 337 439 volt, az érvényes szavazólapoké pedig 333 992.

Mint ismert a 2026-os választást a Tisza Párt nyerte meg, a parlamenti mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg. A vereség után adott első interjújában Orbán Viktor a jobboldal megújulásának szükségességét hangsúlyozta, és azt mondta, hogy bármilyen feladatot is szán neki a párt ezek után, ő azt szívesen elvállalja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kampánypénzből újított fel kocsmát az MKKP, most 686 milliót kell visszafizetniük
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot fordított a Smaragd nevű ajkai szórakozóhelyre. A párt a gyenge választási eredmény miatt közösségi gyűjtésből próbálja előteremteni a tartozást.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.

A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.

Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.

Mivel a pártnak nincs ennyi pénze, közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás rendezésére.

A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.

„Ezt most már elköltöttük ezekre a célokra; nem tudjuk visszacsinálni. Nem hiszem, hogy a kampánypénz-pályázatunk miatt lett ez a rossz eredmény; ez ettől független” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.

Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Sohasem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok
Orbán Viktor Patriótának adott nagyinterjújában rákérdeztek a korrupcióra és a luxizásra is, Matolcsy Györgyöt és Matolcsy Ádámot név szerint is megemlítve. A miniszterelnök válaszában a luxizást elítélte, de azt állította, a korrupció ellen mindig fellépett.


Orbán Viktortól azt kérdezték, „ezek a mesés, hétköznapi ember szemével hihetetlennek és elképzelhetetlenek tűnő meggazdagodások szerepet játszottak-e a Tisza Párt kétharmados győzelmében?”

A miniszterelnök azt válaszolta, „biztosan, persze” .

Ugyanakkor Ferencz Orsolya gondolatára, hogy a jobboldalnak meg kell újulnia, és le kell vágnia bizonyos részeit magáról, Orbán Viktor azt mondta, „az öncsonkolást semmiképp sem javasolnám.” Azzal, hogy elemezzék a helyzetet és a rossz dolgoktól szabaduljanak meg, azzal egyetért.

„Korrupciós vádakkal kapcsolatban nagyon világos a pozícióm, soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót. Minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok" - jelentette ki.

Szerinte minden egyes ügyben, ahol komolyan vehető gyanú merült fel, a hatóságok mindig eljártak, és ő a hatóságok eljárását mindig is támogatta. "És a tőkés csoportok felé, tehát a gazdagabb réteg felé is nagyon világos elvárásom volt miniszterelnökként, és ebben soha nem engedtem. Minden jogszabályt be kell tartani, vagyis nincs korrupció.”

Hozzátette, ebből a szempontból a magyar hatóságok munkáját jónak ítéli.

„De kétségkívül ez nem azonos a luxizással, ami életmódkérdés. Én szerintem az szerepet játszott a választásban, vagy a választási eredményben, és a képviselő högynek abban igaza van, hogy ennek a folytatása öngyilkosság lenne.”

Szerinte ez nem fogadható el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterék törvénnyel kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött
Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértője jelentette be a magántőkealapok átláthatóságát célzó törvénymódosítást. A Transparency International szerint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került ilyen, beazonosíthatatlan hátterű alapokba.


Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy

egyértelműen az a céljuk, hogy nyilvános legyen, ki áll a magántőkealapok mögött. A jelenlegi helyzetet Kármán úgy írta le: „Nem eléggé átlátható a magántőkealapoknak a működése. Nem beazonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett.”

Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.

„Szerencsére kétharmados felhatalmazást kaptunk, így valóban érdemi hatásköre, de akár nyomozati jogköre is lehet egy ilyen szervnek, ami szerintem nagyon fontos, de alapvetően egy koordináló szerepet szeretnénk”

– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.

A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.

A Transparency International összesítése szerint az Orbán-kormány 2024 év végéig 1300 milliárd forintnyi közvagyont pumpált magántőkealapokba.

A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”

A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.

„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jeleket találunk, ott megfelelő lépéseket is meg fogjuk tenni”

– ígérte Kármán András.

A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.

Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”

Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”


Link másolása
KÖVESS MINKET: