ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Van a pornónak egy nagyon sötét oldala - ismerned kell

Az internet által könnyebb hozzájutni, mint valaha, elérhetőségének, megfizethetőségének és anonimitásának hála. A 7köznapi pszichológia blog szerzője bemutatja a nehezebb oldalt is.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A pornográfia népszerű téma. Az internet által könnyebb hozzájutni, mint valaha, elérhetőségének, megfizethetőségének, és anonimitásának hála. A szexuális tartalmú média, beleértve a pornográfiát is, aggályokat szül a gyermek- és felnőtt szexualitására nézve is. A szűretlen pornográf tartalmakhoz való hozzáférés irreális magatartásokat generál a szexben, a párkapcsolatokban; olyan hiedelmeket/attitűdöket alakítanak ki a fiatalokban, mint hogy a nő egy szexuális tárgy, amit használni kell, a nemi szerepeket észrevétlenül átalakítja, azokat összemossa.

Fiatalok: a pornográfia hatása a nemi szerepekre

Az egyik legnagyobb aggodalmat a serdülő korosztály jelenti. Ez az a kor, amikor a serdülők identitása kialakulóban van, átmeneti életszakasz a gyermek- és felnőttkor között. Az egyik legérzékenyebb korszaka a személyiségfejlődésnek. A környezeti, szociális ingerek meghatározóak a fejlődés irányát illetően. Ekkor tanul meg a fiatal azonosulni nemi szerepével, testképe átalakul. Felerősödik a szexuális érdeklődés a másik nem iránt. És ahogy a statisztikák is alátámasztják, a serdülő korosztály már gyakran találkozik szexuális tartalommal képeken, videókon keresztül. Ezeknek a filmeknek nagy része tartalmaz nők elleni verbális vagy fizikai agressziót, ráadásul ami a legnyagobb veszélyt jelenti, hogy a mainstream pornográfia tipikusan a nőket szolgálja fel a férfiak kielégítésére.

porno1

A pornográfia jelenléte fontos tényezője a nemi szerepek kialakulásának, és nagy valószínűséggel hat a nők szexuális tárgyiasítására is. A pornográf tartalom használata drámaian megnőtt, legnagyobb használóknak a fiatal felnőttek (18-26 év) bizonyulnak, akiknek több mint a fele hetente legalább egyszer néz szexuális videókat, míg 20%-uk legalább naponta, vagy minden másnap.

"Az első találkozás"

Egy 2017-es vizsgálat szerint a fiatal fiúk átlagosan 13 évesen találkoznak először a pornográfiával. A kutatás kíváncsi volt a találkozás természetére is, hogy vajon az szándékos (33,4%), véletlen (43,5%), vagy kényszerített (17,2%) volt-e. (A maradék 6% nem jelezte.)

A kor, a gyakoriság, és az első élmény, amikor egy fiatal (többnyire fiúkat vizsgáltak) először találkozik a pornográfiával, az élet későbbi szakaszában bizonyos szexista attitűdökben jelenhet meg. Hogy milyen természetű filmet lát először a fiatal, hány éves korában történik mindez, és milyen gyakran használja a pornográf tartalmat, sok mindent előrevetíthet. Előrejelzi például a férfi nemi szerepeknek való megfelelést (vagy épp a meg nem felelést): skalpvadász lesz-e, vajon a nőt szexuális eszközként tekinti-e, vagy legfőbb céljává a nők feletti hatalom elérése válik.

elso1

Azt találták, hogy minél fiatalabban találkozik először valaki a pornográfiával, annál valószínűbb, hogy a nők feletti hatalomra fog törekedni a későbbiekben. Míg, ha az átlagos életkornál később lát először szexvideót egy fiatal, annál biztosabb, hogy kalandorrá válik. Ráadásul minél magasabban űzi egy fiatal fiú a pornóhasználatot, annál valószínűbb, hogy úgy véli, a nők szexuális tárgyak, a nők megjelenését elsődlegesnek fogja tartani a személyiségjegyek felett.

Felnőttek pornóhasználata és a szexualitás

Nemcsak fiatalkorban vannak következményei a pornográfiának. Felnőttek életében is aktívan jelen van a pornográfia, és sok szakember foglalkozik is a hatásaival, amelyek a negatív mellett, lehetnek akár pozitívak is.

Ellenzői amellett vannak, hogy a pornófilmek tönkretehetik a házasságokat, szexuális függőséget okozhatnak, vagy más egyéb egészségtelen viselkedéshez vezethetnek, sőt, ösztönzik a szexuális erőszakot. Meglepőnek tűnik, de vannak támogatói is. Ők amellett érvelnek, hogy a pornográf videók növelhetik a szexuális együttléteket, biztosítják a kikapcsolódást, és talán még csökkentik is a szexuális zaklatások gyakoriságát. (A pornográfiát 1969-ben, Dániában legalizálták, ami a szexuális agresszió csökkenését hozta magával.)

De bizonyos értelemben mindkét érvelés vitatható, függetlenül attól, hogy erkölcsileg elutasítható-e vagy sem. A tény az, hogy sokan szeretik és nézik is a pornót. A férfiak körében 50%-ról 99%-ra, a nők körében 30%-ról 86%-ra nőtt a pornográf fogyasztás aránya az elmúlt 20 évben.

Rengetegen vannak, akik nézik és semmiféle problémájuk nem származik ebből – legalábbis így gondolják. Nézzük, mit mondanak erről a téma szakértői!

A hús-vér kapcsolatok és a pornó

Bár a felnőtteknek szóló tartalom a nézők egy részére valóban nincs hatással, de sokan vannak olyanok is, akik tudatos próbálkozásaik ellenére sem tudnak felhagyni szokásukkal. A pornográfia túlzott használatát a párkapcsolatok szenvedhetik meg. Azok a nők, akik tudják, hogy párjuk gyakran néz pornót, alacsonyabb önbecsüléssel, gyakori testképzavarral küzdenek, a kapcsolatuk minősége romlik, és alacsonyabb a szexuális elégedettségük is. Azt több kutatás bizonyította, hogy a férfiak pornóhasználata csökkenti a párok szexuális életének minőségét.

A nők – mint az elején említettem – ma már meglehetősen nagy százaléka szintén néz szexuális tartalmú videókat, amely viszont a szex jobb minőségével, az intimitás növekedésével egyenesen arányos a párkapcsolatban.

Két lehetséges magyarázat mutathat rá az eltérésre. Először is, a férfiak inkább egyedül nézik a pornót, míg a nők sokkal valószínűbb, hogy partnereikkel osztják meg ezt az élményt. Másodszor, a férfi és a nő eltérő érdeklődésű. A férfiak gyakrabban vonzódnak olyan videókhoz, amelyek magát az aktust mutatják be, kontextus nélkül (az arcok gyakran nem is látszódnak…). A nők „páros pornót” néznek, történettel, többet láttató szögekkel.

par1

A pornográfia használatának felmerülése egy kapcsolatban felveti a tyúk vagy a tojás gondolatát. Vajon valaki azért fordul a pornográfiába, mert már elégedetlen a kapcsolatával? Vagy a nők azért húzódnak el és vesztik el érdeklődésüket párjuk iránt, mert partnereik minőségi idejüket felnőtt filmsztárokkal töltik? (Valószínűleg mindkét felvetés megállja a helyét.)

Bár sok pár számára úgy tűnik, hogy hasznosak a szexfilmek, a hátterében lehetnek tudattalan negatív hatások is. Ha egy partner például nagyon sok videót néz (főleg férfiak esetén vizsgálták), a kapcsolat érzelmileg elhidegülhet. Hatására fokozódik a kapcsolatban a titoktartás, csökken az intimitás, és depresszív tünetek is jelentkezhetnek.

Szexuális függőség?

Nem a párkapcsolat az egyetlen terület, ahol a kényszerű pornóhasználat káros lehet. Számos pszichológiai beszámolóval lehet találkozni, amelyek munkahelyüket elvesztő emberekről szólnak, akik nem tudták kontrollálni a felnőtt tartalmak felkeresését és ignorálását pl. munkahelyükön. Amikor a pornóhasználat ilyen intenzívvé válik, az a személy életének más aspektusaira is befolyással van.

Pár évvel ezelőtt a szexfüggőség majdnem bekerült önálló kórképként a pszichológusok, pszichiáterek „nagykönyvébe”, a DSM V-be (javaslatok szerint tartalmazott egy pornográf altípust is), de egyelőre elegendő bizonyíték hiányában kihagyták a szakértők.

Agyi képalkotó eljárásokkal tesztelik, és hasonlítják össze az alkohol- és drogfogyasztókat a kényszeres pornóhasználók agyával, hasonlóságok jelentkeztek, de korai lenne kijelenteni az alkohol- vagy drogfüggőséggel való egyezést.

Ugyanakkor komoly negatív következményei lehetnek a túlzott használatnak. Ezért meg kell érteni, hogy mi motiválja ezt a viselkedést, amely egy szükséges lépés a hatékony kezelés kialakításához azok számára, akik nem tudják kontrollálni effajta késztetésüket. Bár a tudomány egyelőre nem tudja megoldani ezt a vitát, egyesek vallják azt a gondolatot, hogy a szexfilmek kényszeres nézése egy függőség.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Felejtsd el, amit eddig a csíkos ruhákról hittél: egy új kutatás szerint pont nem az karcsúsít, amire mindenki gondolt
A 241 résztvevős vizsgálat eredménye egy régóta fennálló divattévhitnek mond ellent.


Aki eddig a függőleges csíkokra esküdött a karcsúsítás érdekében, mostantól elfelejtheti a régi divatszabályt: egy friss kutatás szerint ugyanis

éppen a vízszintes ceruzacsíkok teszik a legjobb szolgálatot, ha valaki optikailag nyújtani szeretné az alakját.

A tajvani National Yunlin University of Science and Technology kutatói arra jutottak, hogy a karcsúsító illúziót három tényező együttese határozza meg: a csíkok iránya, típusa és a köztük lévő távolság. A vizsgálatukról – írta a New York Post – 241 egyetemista bevonásával készítettek tanulmányt, amelyben egy női modellről készült fotókat értékeltek, aki különböző mintázatú ruhákat viselt.

A kísérlet során kiderült, hogy a legelőnyösebb hatást általában azok a vízszintes ceruzacsíkok keltették, ahol a csíkok közötti távolság nagyobb, mint maguk a csíkok. A tanulmány szerzői szerint a megállapítás egyértelmű volt.

„A ceruzacsíkos stílus, amelyet vízszintes csíkok jellemeznek, karcsúbbnak láttatja az alakot”

– fogalmaztak. Azonban a hatás nem minden esetben érvényesül. „Ahogy nő a csíkok közötti távolság, a vízszintes csíkok vizuálisan szétszóródnak… és a karcsúsító hatás csökken” – tették hozzá a kutatók, jelezve, hogy a túl ritka mintázat már nem működik.

A kutatás egyúttal azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a függőleges csíkokat teljesen el kellene felejteni. Bizonyos esetekben ugyanis ezek is előnyösek lehetnek, különösen, ha sűrű, egyenlő távolságú mintáról van szó.

„Az egyenlő távolságú, függőleges csíkokkal készült minta szintén karcsúbbnak láttatja az alakot”

- áll a tanulmányban. A ruhák és a testkép kapcsolata régóta foglalkoztatja az embereket, sokan tudatosan alakítják öltözködésüket a koruk vagy a testalkatuk szerint, hogy a legelőnyösebb oldalukat mutassák. A mostani kutatás gyakorlati tanácsokkal is szolgál: ha valaki karcsúsító hatású ruhadarabot keres, érdemes a sűrű, vízszintes ceruzacsíkokat előnyben részesítenie, de nem kell automatikusan kizárnia a sűrű függőleges mintákat sem.

A téma aktualitását az is adja, hogy a divatvilágban a csíkos minták ismét reneszánszukat élik.

A csíkok optikai hatásának kérdése egyébként nem új, már 1867-ben a német tudós, Hermann von Helmholtz is leírta

az úgynevezett Helmholtz-illúziót, amely a minták észlelt méretre gyakorolt hatásával foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben több, egymásnak ellentmondó kutatás is született, de a mostani tajvani vizsgálat az eddigieknél pontosabban határozta meg, milyen feltételek mellett működik a karcsúsító optikai csalódás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A rendrakás nem veleszületett képesség” – íme a tuti módszer, hogy a gyerek rendet tegyen maga után
A szakértők szerint a szülőknek kell megtanítaniuk a rend fogalmát, amihez a legfontosabb eszköz a türelem és a következetesség. A kudarc oka gyakran az, hogy a felnőttek azonnali tökéletességet várnak el, pedig a szokás kialakítása apró lépésekben történik.


A „Rakj végre rendet!” felszólítás helyett léteznek sokkal hatékonyabb módszerek, amelyekkel a szülők rávehetik a gyerekeiket a pakolásra. A gyermekpszichológusok szerint a kiabálás és a büntetés helyett több egyszerű, a mindennapokban is alkalmazható módszerrel könnyebb lehet kezelni a rendetlenséget, és a gyerekek akár élvezhetik is a feladatot.

A rendrakás nem veleszületett képesség, hanem tanult viselkedés írja a Blikk.

A legtöbb család számára ismerős a helyzet: a játékok szanaszét hevernek, a ruhák kupacokban állnak, a rendrakás pedig állandó konfliktusforrás. A pszichológusok szerint a megoldás kulcsa a szülői példamutatásban rejlik: ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek természetes napi tevékenységként kezelik a rendrakást, nagyobb eséllyel sajátítja el ő is ezt a szokást.

A szakértők szerint a rendrakás a gyerekek számára gyakran unalmas, ezért érdemes játékosan kezelni. Például rendezhetünk egy versenyt, hogy ki tudja gyorsabban elpakolni a játékokat, vagy kitalálhatunk egy történetet, amelyben a gyerek a „szuperhős”, aki megmenti a szobát a káosztól.

A játékosság mellett a környezet kialakítása is fontos. A színes tárolók és dobozok segítenek abban, hogy minden tárgynak meglegyen a maga helye, így a gyerekek könnyebben megtanulják, hova kell visszatenni a dolgaikat.

A pozitív megerősítés sokkal hatásosabb, mint a büntetés. A dicséret akkor a leghatékonyabb, ha konkrét és őszinte. Egy általános elismerés helyett érdemes kiemelni a részleteket.

„Nagyon tetszik, hogy a könyveidet szépen sorba rendezted a polcon!”

A következetesség az egyik legfontosabb tényező. Ha a szülők egyszer elvárják a rendrakást, máskor viszont nem, a gyerek összezavarodhat.

Érdemes világos szabályokat bevezetni, például: „Minden este lefekvés előtt elpakoljuk a játékokat.”

A rendrakás akkor működik a legjobban, ha rutinná válik, például ha a nap végén mindig szánnak 5-10 percet a közös pakolásra.

Fontos, hogy a szülők ne várjanak azonnali tökéletességet. A túlzott elvárások frusztrációhoz vezetnek, és elvehetik a gyerek kedvét. A cél nem a hibátlan szoba, hanem egy olyan szokás kialakítása, amely hosszú távon megkönnyíti a gyerek életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ha laposabb hasat szeretnél, nem csak oda kell gyúrnod ész nélkül, máshol rejlik a titok nyitja
A célzott hasizomgyakorlatok ugyan erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a zsírpárnák eltüntetéséhez.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Ha lapos hasat akarsz, valószínűleg eddig rossz helyen keresed a megoldást.

A titok ugyanis nem a hasprések számában, hanem a tested legnagyobb izomcsoportjaiban keresendő.

A célzott hasizomgyakorlatok ugyan valóban erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a hasi zsírpárnák eltüntetéséhez.

Mi kell hát a laposabb hashoz?

Az, hogy ne feledkezz meg a lábadról és a farizmodról se.

A test ugyanis egyetlen energiarendszerként működik, és a zsírvesztéshez kalóriadeficitre van szükség, vagyis több energiát kell elégetni, mint amennyit beviszünk. Egy 2011-es kutatás is megerősítette, hogy hat hét, kizárólag hasizomra fókuszáló edzés nem csökkentette érdemben a hasi zsírt vagy a derékkörfogatot a résztvevőknél.

A szakértők szerint a guggolások, kitörések és egyéb alsótest-gyakorlatok azért hatékonyabbak a fogyás szempontjából, mert jelentősen megnövelik a kalóriafelhasználást.

A kulcsot a nagy izomcsoportok jelentik, mivel ezek edzése sokkal több energiát igényel, mint egy-egy kisebb izom izolált mozgatása. Az izomtömeg növelése ráadásul a nyugalmi anyagcserét is kismértékben gyorsítja, ami hosszú távon szintén segítheti a súlykontrollt.

A hivatalos ajánlások szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgásra és legalább két izomerősítő edzésnapra van szükségük, amelyek minden nagy izomcsoportot – köztük a lábakat, a csípőt, a hátat, a hasat, a mellet, a vállakat és a karokat – érintenek. A mozgás mellett az étrend is kulcsfontosságú: a mérsékelt kalóriadeficit, a megfelelő fehérjebevitel, a pihentető alvás és a stressz kezelése mind elengedhetetlenek a sikerhez.

Fontos azonban reális elvárásokat támasztani, a közösségi oldalakon látott ideálok ugyanis gyakran csalókák.

Gyakori jelenség, hogy fitneszedzők és influenszerek mutatják be, hogy a tökéletesnek tűnő fotókat csupán a megfelelő testtartás, a behúzott has és az ideális fényviszonyok teszik makulátlanná, a valóságban még egy sportolónak sincs a nap 24 órájában kockahasa.

A motivációt érdemesebb a teljes testi átalakulásból meríteni, hiszen egy jelentős súlyvesztés után látványosan megváltozhat az arcunk is.

A lényeg tehát a következetesség és a teljes testet érintő szemlélet. A hasi zsír csökkentése nem egyetlen gyakorlattól vagy csodamódszertől függ, hanem a rendszeres, nagy izomcsoportokat is megdolgoztató mozgás és a kiegyensúlyozott étrend kombinációjától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk