SZEMPONT
A Rovatból

Tizenkét pedagógus mondott fel tanévkezdés előtt egy isaszegi iskolában – az igazgatót és a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat okolják a távozók

Öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük olyan diákok is, akik érettségire készülnek. A távozó tanárok elsősorban az új igazgató által teremtett légkörrel voltak elégedetlenek. Az iskolát fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház szerint azonban az igazgató szakmailag alkalmas a munkájára.


Úgy tudjuk, az isaszegi Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikumban összesen 12 dolgozó mondott fel a tanévkezdés előtt, csak augusztusban 8-an.

A 35-40 fős főállású összlétszámhoz képest ez azt jelenti, hogy lényegében minden harmadik, teljes munkaidőben dolgozó pedagógus távozik.

Az alakuló értekezleten elhangzott információk szerint öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük az érettségizők is, ahonnan hiányozni fog a magyar- és a történelemtanár is. További két osztálynak szintén keresnek osztályfőnököt, de ez nincs összefüggésben a felmondásokkal. Ugyanakkor a távozások nyomán az általános iskola felső tagozatán egyáltalán nem maradt matematika-tanár. (Az ő pótlásukról időközben gondoskodtak, erről cikkünk frissítésében írunk.)

A szülőket hivatalosan nem tájékoztatta sem a fenntartó, sem az iskola a kialakult helyzetről. Ők egy-másfél héttel ezelőtt informális úton értesültek arról, hogy mi várható, és most zárt Facebook-csoportokban próbálják összerakni a képet.

Több távozó pedagógussal is beszéltünk. Egyikük szerint minden azzal kezdődött, hogy az intézmény korábbi igazgatónőjét a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház 2023 májusának végén váratlanul és indoklás nélkül leváltotta. Azt, hogy miért kellett távozni az előző vezetőnek, nem tudni. Az iskolát működtető Pünkösdi Egyház csupán annyit írt, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a hirtelen váltás okát, de „a jogszabályokat maradéktalan betartása érdekében” elengedhetetlen volt a lépés.

Az ott dolgozók azt mondják, eleinte igyekeztek pozitívan hozzáállni és mindent beleadni, hogy működni tudjanak, elfogadva a helyzetet.

Az év során azonban az addigi nyugodt légkört többek szerint felváltotta egy ideges, feszült, stresszes munkahelyi atmoszféra, és ezért elsősorban az igazgató stílusát okolják.

Az egyik távozó pedagógus úgy érezte, az igazgató nem ismerte el, és nem becsülte meg a munkájukat. Szerinte a döntéseket sokszor félinformációk alapján hozta meg, és bár mindig azt mondta, várja a visszajelzéseket, és szakmai érvek mentén akár változtatni is kész, valójában soha nem változtatott azon, amit előre elhatározott. „Rendre agresszívan kommunikálta a helyzetet, fenyegetőzött, számos kollégával durva volt” – fogalmazott. Például előfordult, hogy börtönt emlegetett egy testnevelés órán eltört szemüveg miatt.

Az igazgatót azért is kritizálják, mert nem vett részt olyan fontos eseményeken, amelyeken a tanárok szerint minimum illendő lett volna ott lennie. Nem volt jelen például a hagyományos „Tücsökavatón”. Ezen az eseményen az első osztályosok mindig az igazgatótól kapják meg az intézményt szimbolizáló bordó szalagot a nyakukba, azonban ő közölte, hogy nem ér rá, ezért az egyik igazgatóhelyettesre hárult ez a feladat.

A helyzet miatt több pedagógus is megkereste a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat, ahol állításuk szerint nyitottan fogadták őket, és azt javasolták nekik, találjanak megfelelő embert az igazgatói pozícióra. Ők találtak is alkalmas jelölteket, akik megküldték az életrajzukat az egyháznak, de amikor az egyikük bement, hogy tárgyaljon a pozícióról, arra akarták rávenni, hogy a jelenlegi igazgató mellett vállalja el az igazgató-helyettességet, amire nemet mondott.

A Pünkösdi Egyház ezzel kapcsolatos kérdésünkre tagadta, hogy valaha is fontolgatták volna az igazgató-cserét. Azt írták, szerintük

a tavaly kinevezett új igazgató szakmailag alkalmas a feladat ellátására.

A csalódott pedagógusok jelezték az egyháznak, hogy amennyiben az igazgató mégis marad, akkor ők felmondanak. Szerintük a fenntartó válasza annyi volt: „jó, menjenek”.

Amikor az igazgató szembesült azzal, hogy a tantestület harmada távozik, a nekünk nyilatkozó tanár szerint „dühös és ingerült volt”. Azonban nyíltan csak kevesen mondták meg, hogy vele van problémájuk.

Összesen két pedagógus volt, aki a felmondás indokaként elmondta neki, hogy nem tartja jó vezetőnek. A többiek diplomatikusan jobb ajánlatokra hivatkoztak.

A szülők és a gyerekek jelenleg úgy állnak a tanévkezdés előtt mindössze néhány nappal, hogy nem tudják, ki és meddig fogja őket tanítani. Az egyik szülő így fogalmazott: „Három évig ugyanazok az emberek tanítják a diákot, akiket megismert, megszeretett, és mindent, amit eddig tanult, tőlük tudja. Ha ők egymás után tűnnek el, az elég ijesztő gyerekként. De még nekünk, felnőtteknek is. A döbbenet volt a mi családunkban az első érzés.”

A megkérdezett szülők elsősorban az igazgatót hibáztatják.

„Ha ennyi tanár mond fel egyszerre, az azt jelenti, hogy ő nem megfelelően tudott ezekkel a tanárokkal együtt dolgozni – akik már egyébként nagyon hosszú ideje ebben az iskolában megfelelően dolgoztak. Tehát valamit vezetőként nem jól csinált, ha ennyien nem tudnak vele együttműködni.”

A távozó pedagógusok között voltak, akik már több mint húsz éve az intézményben dolgoztak, olyanok is, akiknek korábban számos osztálya sikeresen érettségizett.

De a szülők ugyanennyire felelősnek tartják a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat is, mivel úgy érzik, nem a gyermekek érdekeit nézik, amikor egy olyan igazgatót választottak az intézmény élére, aki szakmailag ilyen eredményt tud egy év után felmutatni.

A Pünkösdi Egyház arra a kérdésünkre, hogy szerintük ki a felelős azért, hogy ennyien mondtak fel néhány nappal a tanévkezdés előtt, azt válaszolta,

„a felelősség kérdésében vélhetően sosem lesz egyetértés a most távozók és az iskola vezetése között. Az mindenesetre tény, hogy a pedagógusok saját döntése volt, hogy elhagyják az intézményt.”

Azt írták, ők most arra összpontosítanak, hogy a diákok a korábbi évekhez hasonlóan jó hangulatban, békességben, mindenféle zavaró körülménytől védve tanulhassanak, fejlődhessenek. Szerintük az érettségiző osztályban is lesz osztályfőnök, és minden tantárgyat jó szakember fog tanítani. Hozzátették,

„az igazgató és a fenntartó arra törekszik, hogy ne a tanév közben, hanem a tanév elején megtörténjen a csere, ehhez azonban a távozó pedagógusok együttműködésére is szükség lesz.”

Kerestük a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum igazgatóját is, de mindeddig hiába.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a szóbeli interjútól korábban elzárkózó Magyar Pünkösdi Egyház néhány módosítási kérelemmel kereste meg lapunkat ezeket az azóta birtokunkba jutott információkkal együtt közöljük:

„Nem maradtak osztályfőnök nélkül a diákok, mert ugyan valóban öt osztályfőnök felmondott, de pótlásuk haladéktalanul megtörtént, ezért mindegyik osztálynak van már osztályfőnöke.” Cikkünk még az alakuló értekezlet idején érvényes számokat tartalmazta. Azóta valóban minden osztálynak lett osztályfőnöke. Értesüléseink szerint ezt középiskolában nyugdíjas tanár bevonásával tudják megoldani.

„Az iskolában nem 35, hanem 55 pedagógus dolgozik.” Az iskolában dolgozó pedagógusok összlétszáma valóban 55 fő, így a cikkben állításunkat úgy módosítottuk, hogy a főállású munkatársak létszáma tehető 35 és és 40 közé. Az 55-ös létszám az egyik távozó pedagógus elmondása szerint az óraadó és nyugdíjasként dolgozó tanárokkal, valamint a pedagógiai asszisztensekkel együtt jön ki. Ennek azért van jelentősége, mert a távozó 12 kolléga mindegyike viszont kivétel nélkül főállású munkatárs volt.

„A távozókon felül több matematikatanár is maradt a felsőtagozaton.” A cikkben itt is az alakuló értekezlet idején érvényes információkkal dolgoztunk. Az azóta eltelt időben az iskola két matematikatanárt is felvett.

Frissítés 2.:

Az iskola területén csütörtök délután lezajlott egy parázs hangvételű szülői fórum. Ezen jelent volt a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház két képviselője, az igazgató, számos szülő és többen a távozó pedagógusok közül.

A fórumon információink szerint a szülők egyértelműen a tanárok mellett voltak, az igazgató megnyilvánulásait többször hangos nemtetszés kísérte. Az egyik szülő szerint többen nehezményezték, hogy az intézmény vezetője a legtöbb kérdésre nem adott egyértelmű és világos választ. Sokat elárul a szülők általános véleményéről, hogy mindössze egy volt közülük, aki a jelenlegi vezetés mellett próbált érvelni. Amikor azonban arról szavaztak, ki ért egyet vele, egyedül ő maga tette fel a kezét.

Amikor a szülők azt kérdezték az igazgatótól, hogy nem érzi-e felelősnek magát a kialakult helyzetért, többek között azt válaszolta, hogy a távozó pedagógusok munkájában hiányosságokat fedeztek fel, amit a fenntartónak is jelzett.

A pedagógusoktól azonban úgy tudjuk, ők soha nem kaptak semmilyen hivatalos negatív visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban.

Az egyik szülő azt is megkérdezte, hogy ha probléma volt a tanárok munkájával, miért nem elbocsátották őket, miért maguktól mondtak fel.

A fórum során a fenntartó képviselője egyszer úgy fogalmazott, nem tudja, mi vezetett a tanárok felmondásához, holott másik alkalommal ő is elismerte, hogy a távozók egy csoportja nyáron megkereste a fenntartót azzal a kéréssel, hogy váltsák le a konfliktusos igazgatót. Tudomásunk szerint a tanárok egy hosszú listát is készítettek a kifogásaikról, amit megmutattak a fenntartónak is.

A tanárok pótlása is szóba került. Az egyik szülő szerint a fórum elején elhangzott néhány információ, amiből arra lehetett következtetni, hogy a 12 távozó kolléga pótlása már meg is történt. Az igazgató későbbi mondataiból azonban az rajzolódott ki, hogy csak néhány helyre találtak új embert, jelenleg csak a 90 napos a felmondási idejüket töltő tanárokkal együtt tudja biztosítani a megfelelő pedagógus létszámot az iskola.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: