A Rovatból

Otthon gyertyát gyújtva, vagy egy idegen temetőben emlékeznek szeretteikről a külföldön élő magyarok

Egy itthoni család november elsején és másodikán felkerekedik és körbejárja a temetőket. De mi van azokkal, akik időközben külföldre költöztek?


A Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban november elsejére, míg a Halottak napja november másodikára esik. Mivel vallási vonatkozásai vannak, így a katolikusok a világ bármely pontján számon tartják az ünnepet. Más kérdés, hogy milyen szokással emlékeznek meg a halottaikról.

Péter Németországban él, sokat mesélt nekem az ottani szokásokról. Náluk például azokban a tartományokban, ahol a lakosság többsége katolikus, a “Halottak napját” november 1-jén, Mindenszentekkor ünneplik. Ez a nap egyben munkaszüneti nap is, de csak ezekben a tartományokban (Bajorország, Baden-Württemberg, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajnavidék-Pfalz, Szárvidék). A munkaszünet a 82 milliós németországi lakosság valamivel több, mint felét érinti.

Tehát ugyanakkor egy Berlinben, Frankfurtban vagy Hamburgban élő magyarnak ez a nap egy normális munkanap, nincs temetőlátogatás.

A nem katolikus tartományokban a “Halottak napja” az advent időszakot megelőző vasárnapon, idén november 25-én van, elhunyt hozzátartozóikról ezen a napon emlékeznek meg.  

Mindkét esetben (november 1., november 25.) szigorú törvényes előírások vannak a nap tiszteletben tartására, tartományonként változóan. A katolikus tartományokban mindkét napon, a nem katolikusokban csak november 25-én.

Kölnben (Észak-Rajna-Vesztfália tartomány) például ezen a napon tilos működnie a videó kölcsönzőknek, a mosószalonoknak, az autómosóknak, az autósiskoláknak. Ezen a napon tilos költözködni is. Ugyanakkor működhetnek pl. a szaunák, fitneszstúdiók. Tilos zenét szolgáltatni éttermekben, szórakozó helyeken, Kölnben reggel 5-től du.18 óráig, de Bajországban már reggel 2 órától éjfélig.

 

1980. óta törvény szabályozza, hogy ezeken a napokon milyen filmet vetíthetnek a mozikban illetve mutathatnak be a tévében. A törvény azt is szabályozza, hogy ezeken a napokon a színházakban, gyermekprogramokon, koncerteken nem lehet szórakoztató jellegű előadásokat tartani. Az október 31-én kezdődő Halloween-programok zenés-táncos részét november 1-jén reggel 5-ig be kell fejezni.

Na de kanyarodjunk vissza oda, hogy egy külföldön élő magyar, akinek a szerettei több száz esetleg több ezer kilométerre nyugszanak, akkor melyik napon ünnepel és milyen hagyományokat követ?

Péter például nem szokott hazajönni Magyarországra és itthon járni a temetőket. Elhunyt szeretteikről, feleségével közösen, a lakásukhoz eső legközelebbi temetőben emlékeznek meg. A városi temetők mindegyikében ugyanis van egy úgynevezett közös sír, rendszerint egy magas kőfeszület, amelyeknél azok gyújtanak mécsest halottaik emlékére, akik valamilyen oknál fogva nem tudják saját szeretteik sírját meglátogatni. Ennek megfelelően a közös síron rendkívül sok a mécses, a kisebb koszorú, a virágcsokor. A közös sírhoz a városi, kerületi önkormányzat is minden esetben elhelyez egy-egy nagyméretű koszorút.

Itt gyújtanak gyertyát Péterék, fotó: Wikipédia

 

"Mi ezen a napon rendszerint délután négy órakor indulunk gyalog a temetőhöz, ami kb. három kilométerre van a lakástól, egyfajta zarándokútnak fogjuk fel. A temetőben először a szépen gondozott katonai díszparcellákat látogatjuk meg, ahol ma már csak nagyon kevés esetben van mécses, utána pedig, mire besötétedik, ez kb. hat órakor van, a közös sírnál gyújtunk meg két mécsest, az egyiket a feleségem elhunyt szerettei, a másikat az én szeretteim emlékére. Körülbelül negyed órát töltünk a közös sírnál, utána szintén gyalog hazamegyünk. Nálunk ennyi a megemlékezés."

Péterék fontosnak tartják, hogy egy évben legalább egyszer megemlékezzenek az elhunyt szeretteikről, viszont a külföldi tartózkodásuk előtt sem volt mindig lehetőségük fizikálisan is elmenni szeretteik sírjához, ilyen esetekben a Farkasréti temető közös síremlékét látogatták meg.

Laci szintén hasonlóan gondolkodik, mint Péterék. Ő is Németországban él a családjával, gyermekei is már ott születtek, azóta ők is felnőttek és ott alapítottak családot. Laciék ugyanakkor minden évben előre készülnek a november elsejére.

“Van egy kis hétvégi házunk Magyarországon egy vidéki faluban, közel az osztrák határhoz. Itt van több barátunk, szerettünk is eltemetve. Október végén, vagy november első napjaiban mi mindig szabadságon vagyunk, legyen bármi, ebben a pár napban mindig eljövünk ide, kicsit rendbe tesszük a házat, kikapcsolódunk, pihenünk. Ekkor körbejárjuk a temetőt is, mécseseket, koszorút viszünk.”

Van, akinek viszont az egészségügyi állapota nem engedi meg, hogy temetőkbe látogasson. Mária 18 éve él Németországban, nemrég vesztette el szüleit, akkor járt utoljára Magyarországon, a munka és a betegeskedő férje mellett nem tud hazalátogatni Mindenszentek alkalmából.

"Nemrég veszítettem el a szüleimet, még mindig borzasztóan fáj. De hazautazni nem tudok, így mindegyikükért gyertyát gyújtok és imádkozok."

Anna, aki három éve Amerikában él, azért nem megy temetőbe, mert nem tartja fontosnak, hogy ott emlékezzen meg a halottairól.

“November elsején a férjemmel leülünk a konyhaasztalhoz, meggyújtunk egy gyertyát és emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Aztán a gyertyát tartóba szoktam tenni és kirakom a teraszra, amikor sötétedik. Nálunk ennyi a Halottak napja.”

Ivett szintén Amerikában él, de teljesen máshogy gondolkodik erről a napról.

“Őszintén nem érzem szükségét annak, hogy fizikálisan emlékezzek. Szerencsés vagyok mondjuk, élnek a szüleim, a testvéreim és azok a nagyszüleim is, akik egész otthoni életemben velem voltak. Sokat beszélek velük telefonon, általában ilyenkor csak az a különbség, hogy elmondják a temetőben látott dolgokat, meg azt, hogy a nevemben is vittek mécsest. Én ilyenkor inkább azokra gondolok, akik még élnek és akikkel még beszélhetek a telefonban.”

Amikor külföldön élő magyarokkal beszélgettem a témában, a legfőbb tapasztalatom az volt, hogy a többség nem tartja a Halottak napját külön ünnepnek. Sokan karácsonykor jönnek haza, akkor visznek mécsest a temetőkbe vagy egyáltalán nem foglalkoznak ilyen szinten az elhunyt szeretteikkel. A legtöbben azt mondták, hogy inkább egy-egy sztori, élmény kapcsán emlékeznek a halottaikra, nem kötik naphoz ezt az érzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az Orbán–Magyar-csatáról: Kibírhatatlan, de szakmailag színvonalas a kampány
A politikai elemző szerint mindenki veszít agysejteket és türelmet a mostani hetekben. Szerinte mégis a magyar politikatörténet egyik legkiélezettebb meccse zajlik.


Török Gábor politológus kedden a Facebookon fejtette ki véleményét a jelenlegi választási kampányról. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bárhol jár,

azt hallja az emberektől: „csak lenne már vége, mert ez a kampány kibírhatatlan”. Azt írja, sokszor ő is úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben mindenki veszít valamit, legyen az agysejt, türelem, hajszál vagy hitelesség.

Szerinte azonban lehet ezt másképp is nézni. Úgy véli, ha kicsit messzebbről tekintünk a helyzetre, észrevehető, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik. Úgy véli, „minden kétségtelenül meglévő aszimmetria ellenére sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért”.

Török Gábor szerint gondolhatunk bármit a felekről, azt nem lehet eltagadni, hogy politikai munkában és tudásban mindkét oldal magas szinten teljesít.

„Bizonyára sokan elborzadva olvassák majd ezt, de bizony szakmai szempontból ez egy kifejezetten színvonalas kampány, nem a mondanivalók esztétikai minősége vagy emelkedettsége okán, hanem abból a szempontból, ahogy felépítik, menedzselik és végrehajtják” – fogalmazott. Az elemző úgy látja,

„a magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük”.

A politológus a bejegyzéshez két képet is mellékelt: az egyiken Orbán Viktor, a másikon Magyar Péter látható focizás közben.

A poszt végén hozzáteszi, a politika nem foci, és a küzdelem eredménye sem csak három pont. „De attól még ez is egy harc, amelyet sokféle módon meg lehet vívni. Amit most látunk, az bizony az érdekesebbek közé tartozik. Ezért is vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Mi nem vagyunk hülyék” – Kocsis Máté a választások után ismét elővenné az ellehetetlenítési törvényt
Elmondása szerint a végül be nem nyújtott törvényjavaslat nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. A Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy Zelenszkij szerinte lepaktált Magyar Péterrel, energiaválságot akarnak okozni Magyarországon, a sajtó egy része pedig külföldi pénzből és utasításra segíti a Tiszát.


Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

A frakcióvezető szerint két szláv nép háborúját látjuk, és bár az agressziót az oroszok követték el, „az ukránok meg öntik az olajat a tűzre a háborús provokációikkal”.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

Az esetleges benzinárstop bevezetését firtató kérdésre úgy reagált, hogy az a kormány dolga, de szerinte „a kormány nem fog tétovázni, hogyha a magyar emberek érdekéről van szó”.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

„Ez nem a független tájékoztatás, ez egy hamis, magyarellenes külföldi projekt. Mi nem vagyunk hülyék” – fogalmazott.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.


Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor kiszámolta, mikor kormányozhatna tovább a Fidesz a Mi Hazánkkal, és mikor nyerhetne a Tisza
A politológus szerint még egy szoros vereség esetén is van esélye a Fidesznek az abszolút többség megszerzésére a választási rendszer sajátosságai miatt. Egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását.


Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a TISZA és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit ez a táblázat mutat.”

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális”

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

több, egymástól eltérő, de reális forgatókönyvben is előállhat, hogy a TISZA listán több szavazatot kap, mégis a Fidesznek lesz több mandátuma.

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: