prcikk: Megtörtént: a TikTok vasárnap reggelre eltűnt 170 millió amerikai mobiljáról - sokan sírva búcsúztak | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Megtörtént: a TikTok vasárnap reggelre eltűnt 170 millió amerikai mobiljáról - sokan sírva búcsúztak

Az este elárasztották a platformot a búcsúvideók. A TikTokot betiltó törvény egy nappal Trump beiktatása előtt lépett életbe, aki megígérte, hogy talál valami megoldást arra, hogy visszahozza a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva lekapcsoltatott alkalmazást.


Az Egyesült Államokban vasárnap életbe lépett az a törvény, ami betiltja a TikTok működését az ország területén. A TikTok csak akkor működhetett volna tovább, ha kínai tulajdonosa eladja egy amerikai cégnek az alkalmazást, aminek Amerikában 170 millió felhasználója van. A TikTokot működtető kínai ByteDance viszont kijelentette, hogy nem akarják eladni a TikTokot, ami a kínai vezetés beleegyezése nélkül valószínűleg nem is ment volna.

Szombat éjjel, órákkal azelőtt, hogy a tiltó törvény hatályba lépett volna, a felhasználókat egy üzenet fogadta az oldalon.

„Sajnos a TikTok jelenleg nem érhető el. Szerencsések vagyunk, hogy Trump elnök jelezte, együttműködik majd velünk a megoldásban. Kérjük, maradjanak velünk!” - olvashatták az amerikai felhasználók, akik ekkor már nem fértek hozzá a tartalmakhoz.

A TikTok-ot eltávolították az Apple és a Google amerikai alkalmazásboltjaiból is. A törvény ugyanis felhasználóként 5000 dolláros (nagyjából kétmillió forintos) büntetést helyezett kilátásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek hozzáférhetővé teszik az alkalmazást.

A TikTok az utolsó pillanatig küzdött, még a hétvégén is azt kérte a Biden-kormányzattól és Donald Trumptól, hogy keressenek kiutat. Szombat estig senki nem volt teljesen biztos abban, hogy mi történik, amikor a törvény hatályba lép. Az amerikai kormány sem. Az Egyesült Államok ugyanis még soha nem blokkolt egyik napról a másikra egy olyan alkalmazást, amit amerikaiak tízmilliói használtak - írja a New York Times.

A cég végül is úgy döntött, hogy nem kockáztat, és maga kapcsolja le a platformot. Szombaton kiadott közleményük szerint „a nyilatkozatok, amelyeket a Biden-adminisztráció és az Igazságügyi Minisztérium tett közzé, nem nyújtottak elegendő garanciát azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvető fontosságúak a TikTok több mint 170 millió amerikai számára történő elérhetőségének fenntartásában. Hacsak a Biden-adminisztráció nem ad ki egy határozott nyilatkozatot, amely megnyugtatja a legfontosabb szolgáltatókat a tiltás végrehajtásának elmaradásáról, sajnos a TikToknak január 19-én le kell állnia.”

A lekapcsolás előtti órákban a TikTokot elárasztották a búcsúvideók.

Alix Earle, akinek 7,2 millió követője volt, könnyes szemmel mondta el, mit érez.

„Fáj a szívem. Ez a platform számomra több, mint egy alkalmazás vagy egy munka. Annyi emlékem van itt. Életem elmúlt 6 évében minden nap posztoltam. Megosztottam a barátaimmal, családommal történteket, a személyes küzdelmeimet, a titkaimat.”

A „For You” oldal megtelt a felhasználók kedvenc trendjeiből és dalaiból készült montázsokkal, amelyek közül sok a világjárvány kezdeti napjaira nyúlik vissza, amikor a TikTok népszerűsége megugrott Amerikában.

A TikTok még mindig kimászhat a bajból

Mint írtuk, a platformra vonatkozó tiltó szabályt ugyanahhoz a törvényhez kapcsolták, ami az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására engedélyezett katonai finanszírozásról rendelkezik. Ez egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak nemzetbiztonsági problémaként tekintenek a kínai TikTokra. A törvényalkotók nyilvánossága nem hozott információk alapján úgy látják, hogy ellenséges szándékú megfigyelő- és dezinformációs alkalmazás, amely amerikaiak millióiról gyűjthet érzékeny adatokat. Ezekhez szerintük hozzáférhet a kínai kormány is. Ez jó ideje csípi nemcsak a demokrata, hanem a republikánus politikusok szemét is – nem beszélve a kiberbiztonsági szakértőkről.

Donald Trump még az első elnöki ciklusa idején maga is kezdeményezte a platform betiltását.

Bár nem sikerült keresztülvinnie (bírósági határozat tette parkolópályára a rendeletét), az álláspontja sokáig változatlan maradt. Aztán a profilja elég népszerű lett: jelenleg 14,8 millió TikTok-felhasználó követi – annak ellenére is, hogy a választás óta nem posztolt semmit. Mivel felismerte, hogy a platform jól szolgálja a pillanatnyi politikai érdekeit, a kampányban egy pálfordulással közölte, hogy „soha nem tiltaná be a TikTokot”. Néhány napja egy interjúban azt mondta, „nagyon jó tapasztalatai vannak” a platformmal kapcsolatban, hiszen sok fiatal szavazót sikerült megnyerni vele. „Ez a TikTok érdeme, úgyhogy én nem vagyok a TikTok ellen” – idézi Trumpot a The Hill. A megválasztott elnök szavaival egybecseng Mike Waltz hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadó minapi nyilatkozata is, aki az EuroNews szerint kijelentette, az új kabinet célja, hogy megőrizze TikTokot, de közben „meg is védje az amerikai polgárok személyes adatait”.

Trump mindenesetre most úgy kezdi meg a második ciklusát, hogy a platform elsötétült.

Ezzel kapcsolatban szombaton azt közölte, hogy „nagy valószínűséggel” megtalálja a módját, hogy 90 nappal meghosszabbítsa a TikTok működését, miután hétfőn hivatalba lép. A törvény csak akkor engedélyezi az elnöknek az eladás határidejének meghosszabbítását, ha „jelentős előrelépés” történik az eladásban. Nem világos, hogy Trumpnak akkor is joga lesz-e erre, ha a tilalom már hatályba lépett. A következő amerikai elnök azt is jelezte, hogy aláírhat egy végrehajtási rendeletet az alkalmazás betiltásának megkerülésére. Sokatmondó, hogy

Donald Trump hétfői beiktatásán várhatóan ott lesz Shou Zi Chew, a TikTok vezérigazgatója is, akivel a megválasztott elnök pénteken egyeztetett.

Erről azt írta, „beszéltünk a kereskedelem egyensúlyáról, a fentanilról, a TikTokról és számos más témáról. Sok problémát fogunk közösen megoldani, és azonnal elkezdjük a munkát.” A The Wall Street Journal Trumphoz közeli forrása arra számít, hogy a szingapúri üzletember olyan magasrangú vendégek között foglal majd helyet, mint Elon Musk, az X platform tulajdonosa vagy Mark Zuckerberg Meta-vezér és Jeff Bezos Amazon-tulajdonos.

Shou Zi Chew az Európai Bizottság egyik 2023-as rendezvényén. Fotó: Lukasz Kobus - Wikimedia Commons

Dollármilliókat bukhatnak a legnagyobb influenszerek

Bár az utóbbi pár nap fejleményei sok TikTok felhasználóban reményt ébresztettek, az alkalmazás jövője továbbra is bizonytalan az Egyesült Államokban. A betiltás életbe lépett, ami óriási változásokat idézhet elő. A ByteDance veszteségei miatt kevesen hullajtanának könnyet, de azért érdemes megjegyezni, hogy nagy érvágás lenne a vállalatnak, ha véglegesen elveszítenék a TikTok amerikai piacát. A Business Insider szerint a platform 2024-ben 12,34 milliárd dollár hirdetési bevételt generált Amerikában. Ez több mint 4900 milliárd forint – amiből elvileg bőven futná a teljes Paks II beruházásra is.

A lap arra fogad, hogy hirdetők a TikTok helyi megszűnésével nem fogják majd vissza a hirdetési költéseiket, hanem az erre szánt keretet más platformokra, például a Meta tulajdonában lévő Instagramra és Facebookra, valamint a Google YouTube-jára terelik át, ami több milliárd dolláros bevételnövekedést jelenthet minden egyes cégnek. Ez a folyamat már el is indult – vette észre a MikMak hirdetési trendfigyelő adatai között a Yahoo Finance, amely szerint csak az elmúlt negyedévben 21 százalékkal estek a reklámköltések a videómegosztó alkalmazás felületén.

A tartalomgyártók azonban, akik a TikTokon építették fel a közönségüket, komoly bajba kerülhetnek.

A bevételeik a követőtábor mérete, az elköteleződés mértéke és a szponzorációs megállapodások függvényében jelentős eltéréseket mutatnak, de biztos, hogy mindegyiküknek fájni fog a platform elvesztése.

Az alkotók által megkereshető pénz elég összetett módon érkezik meg a bankszámlákra. A tartalom minőségének és népszerűségének függvényében részesülnek a platform évi több százmillió dollárból gazdálkodó TikTok Creator Alapjából, ami 2-4 centet fizet ezer megtekintésért. Ez nyilván csak az apró, amin felül még ott vannak az élő közvetítések közönségétől begyűjthető és pénzre váltható Live Gifts digitális ajándékok, illetve a TikTok Pulse bevétel-megosztó program, ami lehetővé teszi, hogy az alkotók részesüljenek a legnépszerűbb tartalmaik mellett megjelenő hirdetések bevételéből.

Bár az egyes influenszerek bevételei nem nyilvánosak, viszonylag jól meg lehet becsülni, hogy adott méretű és elkötelezettségű közönséggel mennyit keresnek. A 10-50 ezer követővel rendelkező mikroinfluenszerek 100-500 dollárt (40-200 ezer forintot), a közepes, 100-500 ezres követőbázissal működők 1000-5000 dollárt (400 ezer - 2 millió forintot), míg

a nagyobb, 1 milliós közönség feletti alkotók 10-100 ezer dollárt (4-40 millió forintot) is kaszálhatnak egy-egy TikTok-poszttal. És ebben még nincs benne az általuk egyénileg kötött szponzorációs szerződések után járó bevétel.

Ebből jól látszik, hogy mindazok az amerikaiak, akik a TikTokra építették a karrierjüket, most komoly bajban vannak – hacsak nem építettek ki hasonló méretű közönséget olyan további, különböző bevételszerzési lehetőségeket kínáló platformokon, mint például a YouTube, a Twitch vagy az Instagram.

A digitális marketinggel foglalkozó amerikai vállalkozások szintén kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. „Ez az a pillanat, amikor a reklámvilág szinte lángokban áll” – mondta a Reutersnek az Influence & Inspire Consulting marketingcég alapítója. Kerry Perse szerint a TikTok eltűnése sokáig nem volt hihető forgatókönyv, aztán pár hete minden megváltozott. „Azt hittük, hogy ha lesznek is gondok, azok hosszabb idő alatt bontakoznak ki, nem ilyen hirtelen” – tette hozzá, egyértelművé téve, hogy az érintett felhasználók mellett a digitális reklámipar is hatalmas kihívások elé néz a betiltás miatt.

Közben a TikTok munkatársai és hirdetőpartnerei is bizonytalanságban vannak. A cég ugyan visszatérítési garanciát ajánl az olyan kampányokra, amelyek a tilalom érvénybe lépése közben és után futottak volna, sokan elkezdték letölteni adataikat és tartalmaikat, hogy a teljes leállással ne veszítsék el évek munkáját. És az efféle pánik alaposan betesz az üzletnek.

Pedig a TikTok az elmúlt években komoly szeletet hasított ki magának az amerikai digitális reklámpiac bevételeiből: a 2020-as két százalékról 2024-ig 20 százalékra nőtt a részesedése.

A platform különösen a fiatalabb generációkat célzott hirdetők számára vált elengedhetetlenné, részben a videóalapú e-kereskedelem népszerűsítésével: egyes elemzések szerint az amerikai TikTok-felhasználók 43,8 százaléka már vásárolt a platformon keresztül.

Elon Muskon a TikTok szeme

A Bloomberg és a The Wall Street Journal arról is írt, hogy a kínai hivatalnokok komolyan mérlegelik az értékesítés forgatókönyvét. A nem hivatalos tervek arról szólnak, hogy a TikTok pekingi anyavállalata, a ByteDance Elon Musknak adná el az applikáció amerikai működtetésének jogát. Musk már korábban is jelentős hatást gyakorolt a közösségi média világára azzal, hogy gyökeresen átalakította az egyik legbefolyásosabb oldalt, a megboldogult Twittert (ma X), ami az amerikai választások hajrájában a dollármilliárdos kampányeszközévé vált.

Bár a ByteDance korábban már kijelentette, hogy az alkalmazás nem eladó, a TikTok-vezér érkezése Trump beiktatására azt jelzi, a tárgyalások valósak lehetnek és egy ilyen megállapodás papíron még értelmesnek is tűnik. Ha Musk tényleg megvenné a TikTok amerikai szekcióját, akkor ő és Donald Trump hősként tündökölhetne a fiatal közösségi média felhasználók körében, a kínai kormányzat pedig lehetőséget kapna rá, hogy a TikTokot olyannak adja el, akivel jó kapcsolatokat ápol, és akire hatással is lehet.

Csak emlékeztetőképpen: a szintén Musk érdekeltségébe tartozó Tesla eladásainak körülbelül 40 százaléka kínai vásárlóktól származik.

Ha mindez nem lenne elég érv, még ott van a Musk irányítása alatt technikailag süllyedő X, amit a TikTok megszerzése kihúzhatna a csávából, hiszen amíg a Twitter-utód folyamatosan veszíti el a hirdetőket, a TikTok gyorsan terjeszkedik. Az Emarketer elemzőcég szerint az utóbbi bevétele az Egyesült Államokban idén elérheti a 15,53 milliárd dollárt – persze csak akkor, ha valahogy újra legalizálják az elérhetőségét. És ennek lehetséges forgatókönyvein már elég sokan törik a fejüket ahhoz, hogy a TikTok amerikai felhasználói még reménykedhessenek a megoldásban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: