SZEMPONT
A Rovatból

Jó okkal kampányol Donald Trump mellett a világ leggazdagabb embere, Elon Musk és több dúsgazdag tech milliárdos

A támogatásuk akár döntő is lehet egy annyira fej-fej melletti küzedelemben, mint a mostani. A New York Times feltárta, miért támogathatják a tech milliárdosok Donald Trumpot, és milyen következményei lehetnek, ha a támogatásukkal nyer.


Elon Musk legújabb húzása, hogy minden nap 1 millió dollárt sorsol ki azok között a regisztrált szavazók között, akik aláírják online petícióját, ami az alkotmány első és második kiegészítését támogatja, vagyis a szólásszabadságot, valamint a fegyvertartás jogát. Feltétel még, hogy az aláíróknak az úgynevezett billegő vagy csatatér-államokban kell élniük, tehát azokban az államokban, amelyek várhatóan eldöntik az elnökválasztás kimenetelét. Musk ötlete máris a bírálatok kereszttüzébe került, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a világ leggazdagabb embere ezzel tulajdonképpen szavazatokat vásárol Donald Trumpnak.

Pedig Musk már eddig is átlépett egy vörös vonalat azzal, hogy a Trump melletti kampányába habozás nélkül felsorakoztatta az általa néhány évvel korábban megvásárolt Twitter, mai nevén az X erőforrásait.

Bár korábban azt hangoztatta, hogy az X politikailag semleges platformként működik majd, az elmúlt hónapokban rendszeresen posztolt 200 millió követőjének Trump melletti állásfoglalásokat, és attól sem riadt vissza, hogy összeesküvés-elméleteket valamint deepfake videókat terjesszen, hogy aláássa Kamala Harris hitelét. Utóbbi eklatáns példája az a deepfake videó, amelyben a kamu Kamala Harris többek között azt mondja, ő valójában inkompetens jelölt, akit csak a bőrszíne miatt toltak előre a demokraták a választási küzdelemben.

Harris kamu videója (1:40-től)

Az AI-val generált, hamis felvételt Musk mindenféle erkölcsi és jogi határvonalat átlépve terjesztette. Még az sem érdekelte, hogy amit csinál, az a saját platformjának az irányelveibe ütközik – az X-en ugyanis nem engedélyezett olyan „mesterséges, manipulált vagy kontextuson kívül eső tartalom, ami megtévesztheti vagy megzavarhatja az embereket”.

Mióta júliusban nyíltan kiállt a volt elnök mellett, Musk legalább 109 alkalommal posztolt Trumpról és a választásokról. Az egyik ilyen bejegyzése 34 millió megtekintést ért el az X saját statisztikái szerint, ami jól mutatja, mekkora figyelmet képes elérni (vagy generáltatni magának) Musk, aki a platform legkövetettebb fiókjának a tulajdonosa.

Emellett Musk a kampányállomásokon is rendszeresen feltűnik Trump mellett, és saját kampánycsapatot épített a támogatására, amit napi szinten személyesen irányít, ugyanazzal a lázas igyekezettel, ahogy a Tesla vagy a SpaceX nagy áttörései idején a mérnököket.

Egy „háborúszobát” is létrehozott az elnökválasztáson várhatóan a mérleg nyelvét jelentő egyik csatatérállamban, Pennsylvaniában, ahol jogászok, PR-szakemberek, kampánystratégák és régi barátok társaságában dolgozik azon, hogy Trump újra elfoglalhassa az elnöki széket.

A megbízásából 5500 ember járja a csatatér-államokat, hogy személyesen győzzék meg a választókat Trump alkalmasságáról. Musk célja az, hogy félmillió új szavazót regisztráltasson, ami szerinte döntő szerepet játszhat Trump sikerében.

Egy annyira kiélezett választási helyzetben, mint a mostani, Elon Musk támogatása akár döntő is lehet. Az a szándéka, hogy világ leggazdagabb embereként, minden eszközést és forrását bevetve befolyásolja az amerikai elnökválasztás eredményét, példátlan a modern történelemben.

A New York Times egy hosszú oknyomozó cikkben próbálta feltárni, hogyan lehetséges, hogy a korábban Barack Obamát támogató Musk több más tech milliárdossal együtt ennyire aktívan állt a republikánus jelölt, Donald Trump mögé.

A republikánusok és a tech mogulok összefogása

2023 februárjában Nelson Peltz 81 éves milliárdos pénzügyi guru a Palm Beach-i birtokán fogadott mintegy húsz republikánus adományozót és stratégát - írja tényfeltáró cikkében New York Times. A találkozóra meghívták Elon Muskot is, aki az utóbbi években, különösen a 2020-as választások óta, egyre jobban a politikai jobboldal felé sodródott: aktívabban vett részt a politikai kampányokban, több tízmillió dollárt adományozva a demokraták elleni reklámok finanszírozására, és például a republikánus Ron DeSantis floridai kormányzó elnöki kampányának támogatására.

Musk a Peltz-féle vacsorán a ma már nyilvánosan is vállalt álláspontját hangoztatva kijelentette: ha Trump nem nyeri meg a 2024-es elnökválasztást, akkor az Amerika utolsó szabad választása lesz.

Szerinte ugyanis a demokraták bevándorlók tömegeit engedik be az országba, hogy megnöveljék saját választói bázisukat, ami az ő olvasatában egyenlő az ország választásainak elcsalásával.

A New York Times cikke szerint kezdetben úgy tűnt, hogy Musk Trumpot csupán a kisebbik rossznak tekinti Joe Bidennel szemben, de ma már szinte a megszállottjává vált a győzelmének. A váltásának mélyebb okai vannak, és Musk egyáltalán nincs egyedül.

A szilícium-völgyi konzervatív csoportosulás, az úgynevezett PayPal maffia ugyancsak Trumpra tett az idei választásokon. A későbbi PayPal megalapításában Musk is részt vett annak idején. Az így meggazdagodó kör központi figurája Peter Thiel, a PayPal egyik társalapítója, aki már régóta a republikánusok egyik szellemi vezetője, és szoros kapcsolatot ápol a párt radikálisabb szárnyával: segítette többek között JD Vance vagy Josh Hawley szenátorok kampányait is. Thiel társaságában olyan figurák sorakoznak, mint David Sacks, Joe Lonsdale és Marc Andreessen, akik a jobboldalon új szövetségeket építenek és hatalmas összegeket fordítanak Trump kampányára.

A New York Times szerint ez a szilícium-völgyi milliárdos-kör volt az is, amelynek tagjai JD Vance-t Trump figyelmébe ajánlották, vagyis a lap szerint az alelnök-jelölt tulajdonképpen az ő emberük.

Bár a technológiai ipar többsége továbbra is inkább liberálisnak számít, így a demokratákhoz húz, a Trump melletti milliárdosok egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, és láthatóan erősödik a befolyásuk a Republikánus Pártban.

A New York Times szerint számukra Trump elnöksége eszköz ahhoz, hogy kedvezőbb üzleti környezetet teremtsenek a tech-óriások számára, különösen a kriptovaluta, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar területén, vagyis olyan szegmensekben, amelyeket a saját elveiket követve a demokraták szeretnek rövidebb pórázon tartani. A tech milliárdosok nagyon aggódnak amiatt, hogy a demokraták betartatnák a trösztellenes törvényeket, akár odáig is elmennének, hogy feldarabolják a Google-t, és jóval keményebben szabályoznák a kriptovalutákat, amibe milliárdokat fektettek.

Nekik Trump ígéretei, mint például a Biden által bevezetett technológiai szabályozások megszüntetése vagy a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó korlátozások eltörlése, rendkívül vonzóak. Trump épp azt mondja, amit hallani akarnak, ráadásul JD Vance alelnökké válása hosszabb távon is biztosíthatná, hogy döntő szavuk legyen a rájuk vonatkozó szabályozás alakításában.

A Trump mögött felsorakozó tech milliárdosok tehát elsősorban a személyes vagyonukat féltik, de vannak közülük, akik általában is úgy gondolják, hogy a demokrácia helyett üdvözítőbb lenne valamiféle technomonarchia.

Ezek a milliárdosok úgy tekintenek magukra, mint akik a jövő technológiáival új irányt mutathatnak az Egyesült Államok számára, és ebben Trump elnökségét kulcsfontosságú eszköznek tekintik.

Musk az utolsók egyikeként csatlakozott hozzájuk.

Eltávolodása a demokratáktól a kaliforniai COVID-zárlatokkal kezdődött, amelyek miatt ideiglenesen be kellett zárnia a Tesla gyárait, majd nagyon felháborodott azon, hogy Biden nem hívta meg őt a Fehér Házba, ahol az elektromos autókra vonatkozó szabályozásról egyeztettek. 2021-ben Kaliforniából Texasba költözött, konzervatívabb társaságba került, és elkezdett azon gondolkodni, hogy hogyan vehetné saját kezébe a dolgokat. Ekkor még nem akarta nyilvánosan támogatni Trumpot, de a saját módszereit követve a keze alá dolgozott azzal, hogy elkezdte felépíteni saját kampánycsapatát, az úgynevezett America PAC-ot Trump támogatására.

A nyilvánosság elé akkor lépett ki a nézeteivel, amikor Trump ellen merényletet követtek el: egy órával a támadás után a volt elnök támogatásáról posztolt, és azóta is teljes mellszélességgel áll mögötte.

A dollármilliárdos egy korábbi nyilatkozatában azzal a személyes történettel magyarázta megjelenését a politikai kampányban, hogy az egyik gyereke „a liberális eszmék áldozata lett”, amikor nemátalakító kezelésnek vetette alá magát. Bár ez az ő jóváhagyásával történt, utólag azt mondja, megtévesztették.

Ettől függetlenül az sem kétséges, hogy komoly üzleti érdekek szintén húzódnak a háttérben. Egy e hónapban megjelent bejegyzésében Musk azt írta,

„ha Trump nem nyer, és nem szabadulunk meg a rengeteg fojtogató szabályozástól (amelyeknek semmi közük a biztonsághoz!), az emberiség sosem fog eljutni a Marsra.”

Magyarán: Muskot zavarják a jelenlegi, demokrata kormányzat alatt született űripari előírások, amelyek akadályt gördítenek a SpaceX ambiciózus tervei elé. A posztban pedig elvárást fogalmaz meg egy egyelőre meg sem választott elnök felé, hogy a biztonságra vonatkozó előírások enyhítésével segítsen sikeresebbé tenni az űripari projektjeit, amelyek kevesebb szabályozással nyilván jóval költséghatékonyabban is végrehajthatóak lennének.

Hol vannak ilyenkor az összeesküvés-elmélet hívők?

Ryan Coogan, a The Independent elemzője szerint amit Musk csinál, az rendkívül veszélyes.

„Az az ember, aki a cenzúraellenesség és a szólásszabadság szószólójává tette magát, titokban manipulálta, mit láthatunk és mit nem, hogy befolyásolja egy fontos választás kimenetelét”. Szerinte Musk megszállottan, szinte mániákusan küzd azért, hogy Trump nyerjen.

„De hol vannak ilyenkor az összeesküvés-elmélet hívők?” – teszi fel a kérdést a szerző. Azok, akik mindig arról panaszkodnak, hogy a világ leggazdagabb emberei titokban irányítják a világ eseményeit?

„Őket most valamiért nem zavarja, hogy a világ leggazdagabb embere a valaha létezett egyik legnagyobb kommunikációs infrastruktúra tulajdonosaként egy másik milliárdost próbál bejuttatni az elnöki hivatalba”

- írja Coogan.

Musk szerepvállalása új fejezetet nyit az amerikai politikában, hiszen egyértelművé vált a szupergazdagok közvetlen beavatkozása a választási folyamatokba. Ráadásul ha a Musk és a tech milliárdosok támogatásával nyer Trump, akkor az nemcsak a demokrácia jövője szempontjából lehet mérföldkő, hanem a technológia fejlődését is alapvetően befolyásolhatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk