prcikk: Jó okkal kampányol Donald Trump mellett a világ leggazdagabb embere, Elon Musk és több dúsgazdag tech milliárdos | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Jó okkal kampányol Donald Trump mellett a világ leggazdagabb embere, Elon Musk és több dúsgazdag tech milliárdos

A támogatásuk akár döntő is lehet egy annyira fej-fej melletti küzedelemben, mint a mostani. A New York Times feltárta, miért támogathatják a tech milliárdosok Donald Trumpot, és milyen következményei lehetnek, ha a támogatásukkal nyer.


Elon Musk legújabb húzása, hogy minden nap 1 millió dollárt sorsol ki azok között a regisztrált szavazók között, akik aláírják online petícióját, ami az alkotmány első és második kiegészítését támogatja, vagyis a szólásszabadságot, valamint a fegyvertartás jogát. Feltétel még, hogy az aláíróknak az úgynevezett billegő vagy csatatér-államokban kell élniük, tehát azokban az államokban, amelyek várhatóan eldöntik az elnökválasztás kimenetelét. Musk ötlete máris a bírálatok kereszttüzébe került, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a világ leggazdagabb embere ezzel tulajdonképpen szavazatokat vásárol Donald Trumpnak.

Pedig Musk már eddig is átlépett egy vörös vonalat azzal, hogy a Trump melletti kampányába habozás nélkül felsorakoztatta az általa néhány évvel korábban megvásárolt Twitter, mai nevén az X erőforrásait.

Bár korábban azt hangoztatta, hogy az X politikailag semleges platformként működik majd, az elmúlt hónapokban rendszeresen posztolt 200 millió követőjének Trump melletti állásfoglalásokat, és attól sem riadt vissza, hogy összeesküvés-elméleteket valamint deepfake videókat terjesszen, hogy aláássa Kamala Harris hitelét. Utóbbi eklatáns példája az a deepfake videó, amelyben a kamu Kamala Harris többek között azt mondja, ő valójában inkompetens jelölt, akit csak a bőrszíne miatt toltak előre a demokraták a választási küzdelemben.

Harris kamu videója (1:40-től)

Az AI-val generált, hamis felvételt Musk mindenféle erkölcsi és jogi határvonalat átlépve terjesztette. Még az sem érdekelte, hogy amit csinál, az a saját platformjának az irányelveibe ütközik – az X-en ugyanis nem engedélyezett olyan „mesterséges, manipulált vagy kontextuson kívül eső tartalom, ami megtévesztheti vagy megzavarhatja az embereket”.

Mióta júliusban nyíltan kiállt a volt elnök mellett, Musk legalább 109 alkalommal posztolt Trumpról és a választásokról. Az egyik ilyen bejegyzése 34 millió megtekintést ért el az X saját statisztikái szerint, ami jól mutatja, mekkora figyelmet képes elérni (vagy generáltatni magának) Musk, aki a platform legkövetettebb fiókjának a tulajdonosa.

Emellett Musk a kampányállomásokon is rendszeresen feltűnik Trump mellett, és saját kampánycsapatot épített a támogatására, amit napi szinten személyesen irányít, ugyanazzal a lázas igyekezettel, ahogy a Tesla vagy a SpaceX nagy áttörései idején a mérnököket.

Egy „háborúszobát” is létrehozott az elnökválasztáson várhatóan a mérleg nyelvét jelentő egyik csatatérállamban, Pennsylvaniában, ahol jogászok, PR-szakemberek, kampánystratégák és régi barátok társaságában dolgozik azon, hogy Trump újra elfoglalhassa az elnöki széket.

A megbízásából 5500 ember járja a csatatér-államokat, hogy személyesen győzzék meg a választókat Trump alkalmasságáról. Musk célja az, hogy félmillió új szavazót regisztráltasson, ami szerinte döntő szerepet játszhat Trump sikerében.

Egy annyira kiélezett választási helyzetben, mint a mostani, Elon Musk támogatása akár döntő is lehet. Az a szándéka, hogy világ leggazdagabb embereként, minden eszközést és forrását bevetve befolyásolja az amerikai elnökválasztás eredményét, példátlan a modern történelemben.

A New York Times egy hosszú oknyomozó cikkben próbálta feltárni, hogyan lehetséges, hogy a korábban Barack Obamát támogató Musk több más tech milliárdossal együtt ennyire aktívan állt a republikánus jelölt, Donald Trump mögé.

A republikánusok és a tech mogulok összefogása

2023 februárjában Nelson Peltz 81 éves milliárdos pénzügyi guru a Palm Beach-i birtokán fogadott mintegy húsz republikánus adományozót és stratégát - írja tényfeltáró cikkében New York Times. A találkozóra meghívták Elon Muskot is, aki az utóbbi években, különösen a 2020-as választások óta, egyre jobban a politikai jobboldal felé sodródott: aktívabban vett részt a politikai kampányokban, több tízmillió dollárt adományozva a demokraták elleni reklámok finanszírozására, és például a republikánus Ron DeSantis floridai kormányzó elnöki kampányának támogatására.

Musk a Peltz-féle vacsorán a ma már nyilvánosan is vállalt álláspontját hangoztatva kijelentette: ha Trump nem nyeri meg a 2024-es elnökválasztást, akkor az Amerika utolsó szabad választása lesz.

Szerinte ugyanis a demokraták bevándorlók tömegeit engedik be az országba, hogy megnöveljék saját választói bázisukat, ami az ő olvasatában egyenlő az ország választásainak elcsalásával.

A New York Times cikke szerint kezdetben úgy tűnt, hogy Musk Trumpot csupán a kisebbik rossznak tekinti Joe Bidennel szemben, de ma már szinte a megszállottjává vált a győzelmének. A váltásának mélyebb okai vannak, és Musk egyáltalán nincs egyedül.

A szilícium-völgyi konzervatív csoportosulás, az úgynevezett PayPal maffia ugyancsak Trumpra tett az idei választásokon. A későbbi PayPal megalapításában Musk is részt vett annak idején. Az így meggazdagodó kör központi figurája Peter Thiel, a PayPal egyik társalapítója, aki már régóta a republikánusok egyik szellemi vezetője, és szoros kapcsolatot ápol a párt radikálisabb szárnyával: segítette többek között JD Vance vagy Josh Hawley szenátorok kampányait is. Thiel társaságában olyan figurák sorakoznak, mint David Sacks, Joe Lonsdale és Marc Andreessen, akik a jobboldalon új szövetségeket építenek és hatalmas összegeket fordítanak Trump kampányára.

A New York Times szerint ez a szilícium-völgyi milliárdos-kör volt az is, amelynek tagjai JD Vance-t Trump figyelmébe ajánlották, vagyis a lap szerint az alelnök-jelölt tulajdonképpen az ő emberük.

Bár a technológiai ipar többsége továbbra is inkább liberálisnak számít, így a demokratákhoz húz, a Trump melletti milliárdosok egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, és láthatóan erősödik a befolyásuk a Republikánus Pártban.

A New York Times szerint számukra Trump elnöksége eszköz ahhoz, hogy kedvezőbb üzleti környezetet teremtsenek a tech-óriások számára, különösen a kriptovaluta, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar területén, vagyis olyan szegmensekben, amelyeket a saját elveiket követve a demokraták szeretnek rövidebb pórázon tartani. A tech milliárdosok nagyon aggódnak amiatt, hogy a demokraták betartatnák a trösztellenes törvényeket, akár odáig is elmennének, hogy feldarabolják a Google-t, és jóval keményebben szabályoznák a kriptovalutákat, amibe milliárdokat fektettek.

Nekik Trump ígéretei, mint például a Biden által bevezetett technológiai szabályozások megszüntetése vagy a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó korlátozások eltörlése, rendkívül vonzóak. Trump épp azt mondja, amit hallani akarnak, ráadásul JD Vance alelnökké válása hosszabb távon is biztosíthatná, hogy döntő szavuk legyen a rájuk vonatkozó szabályozás alakításában.

A Trump mögött felsorakozó tech milliárdosok tehát elsősorban a személyes vagyonukat féltik, de vannak közülük, akik általában is úgy gondolják, hogy a demokrácia helyett üdvözítőbb lenne valamiféle technomonarchia.

Ezek a milliárdosok úgy tekintenek magukra, mint akik a jövő technológiáival új irányt mutathatnak az Egyesült Államok számára, és ebben Trump elnökségét kulcsfontosságú eszköznek tekintik.

Musk az utolsók egyikeként csatlakozott hozzájuk.

Eltávolodása a demokratáktól a kaliforniai COVID-zárlatokkal kezdődött, amelyek miatt ideiglenesen be kellett zárnia a Tesla gyárait, majd nagyon felháborodott azon, hogy Biden nem hívta meg őt a Fehér Házba, ahol az elektromos autókra vonatkozó szabályozásról egyeztettek. 2021-ben Kaliforniából Texasba költözött, konzervatívabb társaságba került, és elkezdett azon gondolkodni, hogy hogyan vehetné saját kezébe a dolgokat. Ekkor még nem akarta nyilvánosan támogatni Trumpot, de a saját módszereit követve a keze alá dolgozott azzal, hogy elkezdte felépíteni saját kampánycsapatát, az úgynevezett America PAC-ot Trump támogatására.

A nyilvánosság elé akkor lépett ki a nézeteivel, amikor Trump ellen merényletet követtek el: egy órával a támadás után a volt elnök támogatásáról posztolt, és azóta is teljes mellszélességgel áll mögötte.

A dollármilliárdos egy korábbi nyilatkozatában azzal a személyes történettel magyarázta megjelenését a politikai kampányban, hogy az egyik gyereke „a liberális eszmék áldozata lett”, amikor nemátalakító kezelésnek vetette alá magát. Bár ez az ő jóváhagyásával történt, utólag azt mondja, megtévesztették.

Ettől függetlenül az sem kétséges, hogy komoly üzleti érdekek szintén húzódnak a háttérben. Egy e hónapban megjelent bejegyzésében Musk azt írta,

„ha Trump nem nyer, és nem szabadulunk meg a rengeteg fojtogató szabályozástól (amelyeknek semmi közük a biztonsághoz!), az emberiség sosem fog eljutni a Marsra.”

Magyarán: Muskot zavarják a jelenlegi, demokrata kormányzat alatt született űripari előírások, amelyek akadályt gördítenek a SpaceX ambiciózus tervei elé. A posztban pedig elvárást fogalmaz meg egy egyelőre meg sem választott elnök felé, hogy a biztonságra vonatkozó előírások enyhítésével segítsen sikeresebbé tenni az űripari projektjeit, amelyek kevesebb szabályozással nyilván jóval költséghatékonyabban is végrehajthatóak lennének.

Hol vannak ilyenkor az összeesküvés-elmélet hívők?

Ryan Coogan, a The Independent elemzője szerint amit Musk csinál, az rendkívül veszélyes.

„Az az ember, aki a cenzúraellenesség és a szólásszabadság szószólójává tette magát, titokban manipulálta, mit láthatunk és mit nem, hogy befolyásolja egy fontos választás kimenetelét”. Szerinte Musk megszállottan, szinte mániákusan küzd azért, hogy Trump nyerjen.

„De hol vannak ilyenkor az összeesküvés-elmélet hívők?” – teszi fel a kérdést a szerző. Azok, akik mindig arról panaszkodnak, hogy a világ leggazdagabb emberei titokban irányítják a világ eseményeit?

„Őket most valamiért nem zavarja, hogy a világ leggazdagabb embere a valaha létezett egyik legnagyobb kommunikációs infrastruktúra tulajdonosaként egy másik milliárdost próbál bejuttatni az elnöki hivatalba”

- írja Coogan.

Musk szerepvállalása új fejezetet nyit az amerikai politikában, hiszen egyértelművé vált a szupergazdagok közvetlen beavatkozása a választási folyamatokba. Ráadásul ha a Musk és a tech milliárdosok támogatásával nyer Trump, akkor az nemcsak a demokrácia jövője szempontjából lehet mérföldkő, hanem a technológia fejlődését is alapvetően befolyásolhatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk