Magyarország 18 milliárdos segélyhitelről írt alá megállapodást Ruandával

Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.

A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.

A szervezők és a résztvevők erőteljes üzenetekkel mozgósítottak a mai napra. „Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – nyilatkozta Csizmadia László, a szervező szervezet elnöke.

A Békemenet a Kossuth térre érkezik meg, ahol Orbán Viktor miniszterelnök délután egy órakor mond ünnepi beszédet.

Fotógalériánk a gyülekező tömegről:

Hamarosan indul a Békemenet a Kossuth térre, a tömeg már javában gyülekezik. A résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon vonulnak a Parlamentig, ahol Orbán Viktor mond majd ünnepi beszédet.

Természetesen a résztvevők között vannak fideszes politikusok is, Szentkirályi Alexandrát sikerült is lencsevégre kapnunk.

Galériánkban láthatod fotósunk róluk készült képeit:

Soha nem látott tömegre számít Magyar Péter a TISZA Párt délutáni nemzeti menetén Budapesten, ahol a Deák Ferenc térről délután kettőkor induló eseményen a „szabad Magyarországért” állnak ki a résztvevők.

A pártelnök a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott:

Arra kért mindenkit, hogy derűsen és békésen, családostul érkezzenek az ünnepre, amelyen a pártja szeretné visszaadni a magyaroknak „a szabadságunkba vetett hitet és azt az érzést, hogy ez az ország valóban minden magyar emberé”.

Felhívásában hangsúlyozta a provokáció elkerülésének fontosságát. „Kérlek ne üljetek fel semmilyen provokációnak, és különösképpen ne provokáljatok” – hangsúlyozta Magyar Péter.

A Nemzeti Menet üzeneteként Magyar Péter a gyűlöletmentességet és a közösség erejét emelte ki. Mint mondta, a gyerekeik és az unokáik boldogabb jövőjéért is vonulnak délután.

Aki tudja, hogy az igazság és a szeretet vele van, annak nem kell gyűlöletet vinnie magával. Mosolyogjunk egymásra, legyünk méltóságteljesek, és ünnepeljük együtt, hogy valami véget ér, és hogy nemsokára egy teljesen új történetbe kezdünk bele” – mondta videójában.

A Nemzeti Menet délután két órakor indul a Deák térről. A résztvevők az Andrássy úton keresztül sétálnak a Hősök terére, ahol Magyar Péter beszédet tart.

Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.

A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:

Úgy folytatta, hogy 1848 márciusában Budapest ifjúsága utcára vonult, mert sajtószabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot, állampolgári jogegyenlőséget, felelős kormányt akart. „Sokat elmond az azóta megélt kudarcainkról, hogy ezekért a célokért még mindig utcára kell menni”.

Felidézte 1989. március 15-ét, amikor 37 éve a „nemzet visszavette magának az ünnepet”. Idézte Csengey Dénes egykori mondatát, ami szerinte az idei ünnep kulcsmondata is lehetne: „Itt az ideje, hogy végre elmosolyodjunk”.

„Ettől a pillanattól kezdve egyetlen kormány sem kerülhette el, hogy március 15-én ezzel a mércével megméressen” – fogalmazott akkor a mostani miniszterelnök.

Szerinte a béke ma „az erő helyett az igazság uralmát” jelenti, és nem pusztán a háború szüneteltetését, hanem „intézmények és a jogrend által fenntartott állapot”.

A szabadságról úgy vélekedett, az nem egyéni, hanem kapcsolati minőség. „Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy” – fogalmazott, emlékeztetve az elmúlt évek tüntetéseire a sajtó, az oktatás, a kultúra és az önkormányzatok szabadságáért.

A jelenlegi hatalomgyakorlást az „erő logikájával” jellemezte, amely lerombol intézményeket, szabályokat és szövetségeket, de „nincs elég ereje, hogy újakat teremtsenek helyettük”. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a magyar önkormányzatok visszakövetelik jogaikat, mert az elmúlt évek tapasztalata szerint „minél távolabb születnek a döntések az érintettektől, annál kártékonyabbak lesznek”.