Karácsony Gergely a fiatal Orbán Viktor szavaival tartott tükröt a kormánynak ünnepi beszédében
Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.
A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:
Úgy folytatta, hogy 1848 márciusában Budapest ifjúsága utcára vonult, mert sajtószabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot, állampolgári jogegyenlőséget, felelős kormányt akart. „Sokat elmond az azóta megélt kudarcainkról, hogy ezekért a célokért még mindig utcára kell menni”.
Felidézte 1989. március 15-ét, amikor 37 éve a „nemzet visszavette magának az ünnepet”. Idézte Csengey Dénes egykori mondatát, ami szerinte az idei ünnep kulcsmondata is lehetne: „Itt az ideje, hogy végre elmosolyodjunk”.
„Ettől a pillanattól kezdve egyetlen kormány sem kerülhette el, hogy március 15-én ezzel a mércével megméressen” – fogalmazott akkor a mostani miniszterelnök.
Szerinte a béke ma „az erő helyett az igazság uralmát” jelenti, és nem pusztán a háború szüneteltetését, hanem „intézmények és a jogrend által fenntartott állapot”.
A szabadságról úgy vélekedett, az nem egyéni, hanem kapcsolati minőség. „Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy” – fogalmazott, emlékeztetve az elmúlt évek tüntetéseire a sajtó, az oktatás, a kultúra és az önkormányzatok szabadságáért.
A jelenlegi hatalomgyakorlást az „erő logikájával” jellemezte, amely lerombol intézményeket, szabályokat és szövetségeket, de „nincs elég ereje, hogy újakat teremtsenek helyettük”. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a magyar önkormányzatok visszakövetelik jogaikat, mert az elmúlt évek tapasztalata szerint „minél távolabb születnek a döntések az érintettektől, annál kártékonyabbak lesznek”.