Hamarosan indul a Békemenet a Kossuth térre, a tömeg már javában gyülekezik. A résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon vonulnak a Parlamentig, ahol Orbán Viktor mond majd ünnepi beszédet.
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárti szimpatizánsok között megjelentek a Fideszt támogató ismert emberek is, például Nagy Feró, a Beatrice frontembere, Gáspár Győző televíziós személyiség, Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere, Bayer Zsolt publicista és Bencsik András újságíró.
Természetesen a résztvevők között vannak fideszes politikusok is, Szentkirályi Alexandrát sikerült is lencsevégre kapnunk.
Galériánkban láthatod fotósunk róluk készült képeit:
Hamarosan indul a Békemenet a Kossuth térre, a tömeg már javában gyülekezik. A résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon vonulnak a Parlamentig, ahol Orbán Viktor mond majd ünnepi beszédet.
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárti szimpatizánsok között megjelentek a Fideszt támogató ismert emberek is, például Nagy Feró, a Beatrice frontembere, Gáspár Győző televíziós személyiség, Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere, Bayer Zsolt publicista és Bencsik András újságíró.
Természetesen a résztvevők között vannak fideszes politikusok is, Szentkirályi Alexandrát sikerült is lencsevégre kapnunk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
A menet tizenegy órakor indul el a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon, egészen a Kossuth térig. A tömeg ugyanígy vonult az október huszonharmadikai ünnepen is.
A szervezők és a résztvevők erőteljes üzenetekkel mozgósítottak a mai napra. „Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – nyilatkozta Csizmadia László, a szervező szervezet elnöke.
A Békemenet a Kossuth térre érkezik meg, ahol Orbán Viktor miniszterelnök délután egy órakor mond ünnepi beszédet.
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.
Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.
A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,
de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.
A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.
Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”
Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.
A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.
A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely a fiatal Orbán Viktor szavaival tartott tükröt a kormánynak ünnepi beszédében
Budapest főpolgármestere az 1989-es rendszerváltás hangulatát idézte meg videóban elmondott beszédében. A béke, szabadság és egyetértés hármas jelszavával kritizálta a jelenlegi hatalomgyakorlást.
Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.
A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:
„Az a nap, amikor megmutatta magát a változás akarata a maga higgadt és békés, mégis roppant erejében. Kamaszként éltem meg azt a 37 évvel ezelőtti napot, de emlékszem az érzésre, amikor visszaigazolást nyert, hogy a demokrácia és a jogállam reménye utat tör magának, immár megállíthatatlanul. Egyik oldalon egy ijedt hatalom, amely elöregedett eszméit, mozdulatlanná tokosodott struktúráit félti milliók reményétől, a másik oldalon pedig az egymásba fonódó halk mondatok mennydörgése”.
Úgy folytatta, hogy 1848 márciusában Budapest ifjúsága utcára vonult, mert sajtószabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot, állampolgári jogegyenlőséget, felelős kormányt akart. „Sokat elmond az azóta megélt kudarcainkról, hogy ezekért a célokért még mindig utcára kell menni”.
Felidézte 1989. március 15-ét, amikor 37 éve a „nemzet visszavette magának az ünnepet”. Idézte Csengey Dénes egykori mondatát, ami szerinte az idei ünnep kulcsmondata is lehetne: „Itt az ideje, hogy végre elmosolyodjunk”.
A beszédében kitért az akkori fiatal Orbán Viktorra is, aki szerint 1848 mércét állított a nemzeti függetlenségnek és a politikai demokráciának.
„Ettől a pillanattól kezdve egyetlen kormány sem kerülhette el, hogy március 15-én ezzel a mércével megméressen” – fogalmazott akkor a mostani miniszterelnök.
„Ha ez igaz volt akkor, márpedig igaz volt, akkor igaz kell legyen ma is. És az akkori Orbán Viktor kérdéseire a mainak kellene tudni megfelelni” – mondta Karácsony Gergely.
Szerinte a béke ma „az erő helyett az igazság uralmát” jelenti, és nem pusztán a háború szüneteltetését, hanem „intézmények és a jogrend által fenntartott állapot”.
A szabadságról úgy vélekedett, az nem egyéni, hanem kapcsolati minőség. „Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy” – fogalmazott, emlékeztetve az elmúlt évek tüntetéseire a sajtó, az oktatás, a kultúra és az önkormányzatok szabadságáért.
A jelenlegi hatalomgyakorlást az „erő logikájával” jellemezte, amely lerombol intézményeket, szabályokat és szövetségeket, de „nincs elég ereje, hogy újakat teremtsenek helyettük”. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a magyar önkormányzatok visszakövetelik jogaikat, mert az elmúlt évek tapasztalata szerint „minél távolabb születnek a döntések az érintettektől, annál kártékonyabbak lesznek”.
A 28 nap múlva esedékes választásra utalva a szavazófülkét „a világ legszabadabb helyének” nevezte, ahol az ország polgárai választhatnak a „közös álmok” és a „történelmi rémálmok” között.
Az 1848-as eszményeket a rendszerváltás tapasztalatával és a jelen politikai vitáival kötötte össze Karácsony Gergely március 15-i ünnepi beszédében, amelyet videóban mondott el.
A főpolgármester először arról beszélt, hogy a március 15-i ünnep mindig magában hozza a változás ígéretét, és ez „a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben”. Most 1989. március 15-ének emlékezete ötlött fel benne, amire így emlékezett vissza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
