Lesznek diákok, akik maguknál tarthatják a mobilt az iskolában – mutatjuk a kivételt

Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

• mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
• valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
• ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
• megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
• hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
• ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.

Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk

Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.

Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.