ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Lerántják a leplet a sertészsírról a gyógyszerészek

Életelixír vagy méreg? Esetleg a kettő közé esik? A Ködpiszkáló blog gyógyszerésze elemzi a sertészsír összetevőit és azok hatásait.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője segít eligazodni a sertészsírról kialakult hitek, tévhitek és tudományos magyarázatok között.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

A ruhadivatok változatosságával és változékonyságával vetekszik az, ahogyan a médiában (különösen az internet korában) egyes élelmiszereket egyszer átkoznak, másszor felmagasztalnak. Az egyes étrendi összetevők szakmai (dietetikai) megítélése közel sem változik olyan gyorsan és drasztikusan, mint ahogyan ezt a nagyközönségnek szóló írások alapján gondolhatnánk. Mivel azonban a fekete-fehér kategorizálás népszerűbb, mint a tények árnyalt bemutatása, érthető, hogy az élelmiszereket is általában hasznos vagy káros csoportokba sorolják. Köztes állapot nincs - csak a valóságban...

Minderre jó példa a disznózsír. Az állati zsíroknak a múlt század utolsó évtizedeiben leáldozott: ahogy mind többet megismertünk a telítetlen zsírsavak előnyös hatásairól, úgy egyre romlott az állati zsírok imázsa, hiszen ezekről az terjedt el, hogy telített zsírsavtartalmuk magas.

Telített, telítetlen - melyik jó és miért?

Az olajoknak, zsíroknak két alkotóeleme van: a glicerin és a zsírsavak. Ezek a növényi és állati szervezetekben trigliceriddé kapcsolódnak össze (kémiailag: 3 észterkötéssel), s mivel igen sokféle zsírsav van, a zsírok, olajok is sokfélék.

zsir1

Durva leegyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a telített zsírsavak a "rosszak", a telítetlenek a "jók", és minél telítetlenebb egy zsírsav, annál jobb. A telítetlenség a szénatomok közötti kettős kötések számát jellemzi - telített zsírsavakban egyetlen ilyen kettős kötés sincs. Azok a zsírok, olajok, amelyekben sok a telített zsírsav, szobahőmérsékleten szilárdak (pl. disznózsír, vaj, pálmaolaj). A telített zsírsavak növelik a koleszterinszintet, míg a telítetlenek nem: ez a rossz/jó osztályozás alapja. Érdekes, hogy míg a telítetlen zsírsavakban dús disznózsírt sokáig kiátkozták a konyhákból, újabban nagyon divatosak a sokkal magasabb telítettzsírsav-tartalmú pálma- és kókuszolajok. Ennek az a fő oka, hogy ezeknek a zsírsavaknak is van egy kifejezett előnye: melegítés közben nem hajlamosak oxidációra, azaz a döntően telített zsírsavakból álló olaj nem, vagy csak nehezen ég meg, akár többször is felhasználható sütésre. Az is tény, hogy a telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelten fontosak: ezekből olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentő, vérlemezke-összetapadást gátló hatásukkal védik az egészséget.

zsir2

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak közül az olajsav fordul elő leggyakrabban növényekben; a linolsav 2, a linolénsav 3 kettős kötést tartalmaz. Utóbbi két zsírsav azért különösen jelentős, mert ezek ún. esszenciális zsírsavak: a normál működéshez szükségesek, ugyanakkor az emberi szervezet nem képes előállítani őket.

Forrás: Ez biztosan nem gondoltad volna! blog

A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztása (a szív-érrendszeri rizikó csökkentésén túl) más hasznokkal is járhat: csökken a trombózisveszély, alacsonyabb egyes daganatos betegségek rizikója. Ezek az állítások továbbra is érvényesek, de az utóbbi évek eredményei alapján ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a zsírokat alkotó zsírsavaknak. Egyre több adat szól arról hogy nem a zsír, hanem az azt tartalmazó vörös húsok más komponensei jelentik a valódi kockázatot (pl. egyes daganattípusok szempontjából), s az is bizonyított, hogy a növényi olajok, például a sokat dicsért olívaolaj sem elsősorban a telítetlen zsírsavai miatt egészséges.

Félreértés ne essék: nincs szó arról, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok egészségesebbek lennének, mint a telítetleneket tartalmazó olajok, mindössze arról van szó, hogy a hangsúlyok némileg eltolódtak. Ha választani lehet, használjunk növényi olajat a konyhában, de a disznózsírtól sem kell fóbiásan félni: nem méreg. Biztosan sokakat meglep,de a disznózsír jelentősen több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint telítettet. Ha zsírsavösszetételét elemezzük, közelebb áll az olívaolajhoz, mint a pálmaolajhoz...

zsir3

Széles körben elfogadott és bizonyított tény, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok emelik a koleszterinszintet, míg a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok nem. Arra is vannak adatok, hogy a magasabb koleszterinszint fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát, ami köztudomásúlag növeli a szív-érrendszeri betegségek és halálozás rizikóját. No, ebbe a szép ívű levezetésbe újabban egyre több vizsgálati eredmény bezavar. A látszólag logikus és tetszetős elméletek nem mindig állják ki a valóság próbáját, s úgy tűnik, ez ebben az esetben is így történik. Az ember ugyanis nem gép, az érelmeszesedés kialakulása többtényezős folyamat, s ha kialakul, a betegség kockázatának növekedése ezzel nem feltétlenül egyenesen arányos. A telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok mérsékelt fogyasztása nem jár jelentős rizikónövekedéssel, sőt: egy nemrég publikált, több mint 10 000 beteg adatait feldolgozó elemzés szerint bár növényi olajok fogyasztásával a koleszterinszint csökkenthető, ez nem jár együtt a szív-érrendszeri eredetű (vagy egyéb okkal összefüggő) halálozás csökkenésével.

A disznózsír rehabilitálásán ügyködők azonban nem foglalkoznak ilyen aprómunkával, nem elemzik a zsírsavösszetételt, mortalitási adatokat, hanem a lényegre fókuszálnak, még ha ez a fókusz néha kicsit homályos is:

"Azt már tudtad, hogy a disznózsír jót tesz a szívnek, de most valami döbbenetes is kiderült." Na, ezt éppen sehol nem olvastam még, de elég erős felütés.

"A nyolcvanas években az állati eredetű zsírokat erősen kritizálták a tudósok, sajnos kiderült, hogy ez elsősorban az étolaj gyártók által finanszírozott kutatások miatt volt, egyszerű üzleti érdekből csapták be az embereket." Ebben van igazság, ha nem is pontosan így. Pár hónapja látott napvilágot egy tudományos cikk, amely nem kevesebbet állít, mint hogy az 1960-as évektől a Sugar Research Foundation - az amerikai cukorgyártók egyik lobbiszervezete - által (titokban) szponzorált kutatások hamisan mutatták be a cukor és a zsír szerepét a szív-érrendszeri betegségekben: előbbiét alul, utóbbiét túlbecsülték. Az ilyen hazug cikkek is hozzájárultak az állati zsírok túlzottan negatív megítéléséhez.

zsir4

No, most az inga épp a másik irányba kezd el kilengeni, ami legalább annyira hamis színben tünteti fel a zsírt, mint korábban - csak most ellenkező előjellel:

"Mára elismerték, hogy a zsírnak számtalan pozitív egészségügyi hatása van és most bármennyire furcsánhangzik is, de a disznózsír az egyik legegészségesebb étel." Nagyon furcsán hangzik és nem is igaz. Disznózsír nélkül elég jól meglennénk, nincs olyan összetevője, amely a növényi olajokkal ne lenne pótolható (amelyek, lobbihazugság ide vagy oda, mégiscsak egészségesebbek).

"A zsír szinte minden konyhában ott van, akkor is, ha olajjal sütnek az emberek, azért egy disznósült alá mindenki zsírt tesz, nem étolajat. Igazából azonban krumplisütéshez vagy rántás alá is ezt kellene használni.A zsír bödönben jól tárolható, főzéshez is használható, de még a sütemények elkészítéséhez is finom lehet, bár sokaknak szokatlan." Jó az annak, aki szereti. De túlzásokba azért ne essünk.

"Sokan azt gondolják, hogy nem tesz jót az egészségnek, a táplálkozás szakértői szerint azonban a disznózsírnak csak pozitív egészségügyi hatásai vannak! A zsír remek hatása:

Az olívaolajat követve a második legegészségesebb zsír, mivel telítetlen zsírsavakból áll." Nem létezik olyan ranglista, amelyen a disznózsír az olívaolaj mögött állna közvetlenül (hacsak nem kizárólag ezt a két anyagot rangsoroljuk)

"A disznózsír olajsav tartalmával enyhíti a depressziót, vagy annak kialakulását megelőzi." Egy jó zsíroskenyér javíthatja a hangulatot, de az antidepresszáns hatás ettől még makójeruzsálem...

zsir5

"D vitamin forrásnak is jó." Ha nincs jobb. 100 g disznózsír 2,5 mikrogramm D-vitamint tartalmaz. Ez kb. a fele a hivatalos napi ajánlott bevitelnek, így ha zsírból akarunk vitamint pótolni, 20 dekás dózisokkal számoljunk... Számos olyan élelmiszer van, ami ennél több nagyságrenddel nagyobb koncentrációban tartalmaz D-vitamint.

"Egyensúlyban tartja a hormonháztartást és támogatja a pajzsmirigy egészségesen működését." Kezd elszabadulni a fantázia. Persze némi alap itt is van: megjelent pár, ellentmondásos eredménnyel záruló cikk a témában, de egyértelmű konklúzióról nem beszélhetünk. Az biztos, hogy a hormonháztartás egyensúlyának megőrzése lehetséges disznózsír nélkül is.

"Ami legmeglepőbb, hogy míg az étolaj az egyik legrákkeltőbb élelmiszer, a zsírban megtalálható anyagok csökkentik a rák kialakulásának az esélyét, főleg a mellrák kifejlődésének esélyét csökkenthetik." Ezt tekinthetném a szépirodalmi munkásság részének, de annyira azért nem színvonalas. Mindenesetre nem tényirodalom: a rákellenes hatás teljesen légből kapott.

zsir6

És van itt még valami: a mangalica. Szeretjük, mert szép, szeretjük, mert magyar, szeretjük, mert finom. S legfőképpen azért szeretjük, mert a mangalicák húsa márványozott (vagyis az izomrostokat egyenletesen szövi át a zsír, nem úgy, mint a hússertéseknél), ami sonkakészítés és a hús egyéb feldolgozása esetén hatalmas előnyökkel jár: jobb az elkészített étel állaga, íze. De ne azért szeressük mert egészségesebb, mint a többi disznó zsírja: a mangalica zsírja ugyanolyan zsírsavakat ugyanolyan arányban és ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint egy átlagos hússertés.

Kattints a megosztásra, ha érdekes volt a cikk!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Felejtsd el, amit eddig a csíkos ruhákról hittél: egy új kutatás szerint pont nem az karcsúsít, amire mindenki gondolt
A 241 résztvevős vizsgálat eredménye egy régóta fennálló divattévhitnek mond ellent.


Aki eddig a függőleges csíkokra esküdött a karcsúsítás érdekében, mostantól elfelejtheti a régi divatszabályt: egy friss kutatás szerint ugyanis

éppen a vízszintes ceruzacsíkok teszik a legjobb szolgálatot, ha valaki optikailag nyújtani szeretné az alakját.

A tajvani National Yunlin University of Science and Technology kutatói arra jutottak, hogy a karcsúsító illúziót három tényező együttese határozza meg: a csíkok iránya, típusa és a köztük lévő távolság. A vizsgálatukról – írta a New York Post – 241 egyetemista bevonásával készítettek tanulmányt, amelyben egy női modellről készült fotókat értékeltek, aki különböző mintázatú ruhákat viselt.

A kísérlet során kiderült, hogy a legelőnyösebb hatást általában azok a vízszintes ceruzacsíkok keltették, ahol a csíkok közötti távolság nagyobb, mint maguk a csíkok. A tanulmány szerzői szerint a megállapítás egyértelmű volt.

„A ceruzacsíkos stílus, amelyet vízszintes csíkok jellemeznek, karcsúbbnak láttatja az alakot”

– fogalmaztak. Azonban a hatás nem minden esetben érvényesül. „Ahogy nő a csíkok közötti távolság, a vízszintes csíkok vizuálisan szétszóródnak… és a karcsúsító hatás csökken” – tették hozzá a kutatók, jelezve, hogy a túl ritka mintázat már nem működik.

A kutatás egyúttal azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a függőleges csíkokat teljesen el kellene felejteni. Bizonyos esetekben ugyanis ezek is előnyösek lehetnek, különösen, ha sűrű, egyenlő távolságú mintáról van szó.

„Az egyenlő távolságú, függőleges csíkokkal készült minta szintén karcsúbbnak láttatja az alakot”

- áll a tanulmányban. A ruhák és a testkép kapcsolata régóta foglalkoztatja az embereket, sokan tudatosan alakítják öltözködésüket a koruk vagy a testalkatuk szerint, hogy a legelőnyösebb oldalukat mutassák. A mostani kutatás gyakorlati tanácsokkal is szolgál: ha valaki karcsúsító hatású ruhadarabot keres, érdemes a sűrű, vízszintes ceruzacsíkokat előnyben részesítenie, de nem kell automatikusan kizárnia a sűrű függőleges mintákat sem.

A téma aktualitását az is adja, hogy a divatvilágban a csíkos minták ismét reneszánszukat élik.

A csíkok optikai hatásának kérdése egyébként nem új, már 1867-ben a német tudós, Hermann von Helmholtz is leírta

az úgynevezett Helmholtz-illúziót, amely a minták észlelt méretre gyakorolt hatásával foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben több, egymásnak ellentmondó kutatás is született, de a mostani tajvani vizsgálat az eddigieknél pontosabban határozta meg, milyen feltételek mellett működik a karcsúsító optikai csalódás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A rendrakás nem veleszületett képesség” – íme a tuti módszer, hogy a gyerek rendet tegyen maga után
A szakértők szerint a szülőknek kell megtanítaniuk a rend fogalmát, amihez a legfontosabb eszköz a türelem és a következetesség. A kudarc oka gyakran az, hogy a felnőttek azonnali tökéletességet várnak el, pedig a szokás kialakítása apró lépésekben történik.


A „Rakj végre rendet!” felszólítás helyett léteznek sokkal hatékonyabb módszerek, amelyekkel a szülők rávehetik a gyerekeiket a pakolásra. A gyermekpszichológusok szerint a kiabálás és a büntetés helyett több egyszerű, a mindennapokban is alkalmazható módszerrel könnyebb lehet kezelni a rendetlenséget, és a gyerekek akár élvezhetik is a feladatot.

A rendrakás nem veleszületett képesség, hanem tanult viselkedés írja a Blikk.

A legtöbb család számára ismerős a helyzet: a játékok szanaszét hevernek, a ruhák kupacokban állnak, a rendrakás pedig állandó konfliktusforrás. A pszichológusok szerint a megoldás kulcsa a szülői példamutatásban rejlik: ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek természetes napi tevékenységként kezelik a rendrakást, nagyobb eséllyel sajátítja el ő is ezt a szokást.

A szakértők szerint a rendrakás a gyerekek számára gyakran unalmas, ezért érdemes játékosan kezelni. Például rendezhetünk egy versenyt, hogy ki tudja gyorsabban elpakolni a játékokat, vagy kitalálhatunk egy történetet, amelyben a gyerek a „szuperhős”, aki megmenti a szobát a káosztól.

A játékosság mellett a környezet kialakítása is fontos. A színes tárolók és dobozok segítenek abban, hogy minden tárgynak meglegyen a maga helye, így a gyerekek könnyebben megtanulják, hova kell visszatenni a dolgaikat.

A pozitív megerősítés sokkal hatásosabb, mint a büntetés. A dicséret akkor a leghatékonyabb, ha konkrét és őszinte. Egy általános elismerés helyett érdemes kiemelni a részleteket.

„Nagyon tetszik, hogy a könyveidet szépen sorba rendezted a polcon!”

A következetesség az egyik legfontosabb tényező. Ha a szülők egyszer elvárják a rendrakást, máskor viszont nem, a gyerek összezavarodhat.

Érdemes világos szabályokat bevezetni, például: „Minden este lefekvés előtt elpakoljuk a játékokat.”

A rendrakás akkor működik a legjobban, ha rutinná válik, például ha a nap végén mindig szánnak 5-10 percet a közös pakolásra.

Fontos, hogy a szülők ne várjanak azonnali tökéletességet. A túlzott elvárások frusztrációhoz vezetnek, és elvehetik a gyerek kedvét. A cél nem a hibátlan szoba, hanem egy olyan szokás kialakítása, amely hosszú távon megkönnyíti a gyerek életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ha laposabb hasat szeretnél, nem csak oda kell gyúrnod ész nélkül, máshol rejlik a titok nyitja
A célzott hasizomgyakorlatok ugyan erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a zsírpárnák eltüntetéséhez.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Ha lapos hasat akarsz, valószínűleg eddig rossz helyen keresed a megoldást.

A titok ugyanis nem a hasprések számában, hanem a tested legnagyobb izomcsoportjaiban keresendő.

A célzott hasizomgyakorlatok ugyan valóban erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a hasi zsírpárnák eltüntetéséhez.

Mi kell hát a laposabb hashoz?

Az, hogy ne feledkezz meg a lábadról és a farizmodról se.

A test ugyanis egyetlen energiarendszerként működik, és a zsírvesztéshez kalóriadeficitre van szükség, vagyis több energiát kell elégetni, mint amennyit beviszünk. Egy 2011-es kutatás is megerősítette, hogy hat hét, kizárólag hasizomra fókuszáló edzés nem csökkentette érdemben a hasi zsírt vagy a derékkörfogatot a résztvevőknél.

A szakértők szerint a guggolások, kitörések és egyéb alsótest-gyakorlatok azért hatékonyabbak a fogyás szempontjából, mert jelentősen megnövelik a kalóriafelhasználást.

A kulcsot a nagy izomcsoportok jelentik, mivel ezek edzése sokkal több energiát igényel, mint egy-egy kisebb izom izolált mozgatása. Az izomtömeg növelése ráadásul a nyugalmi anyagcserét is kismértékben gyorsítja, ami hosszú távon szintén segítheti a súlykontrollt.

A hivatalos ajánlások szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgásra és legalább két izomerősítő edzésnapra van szükségük, amelyek minden nagy izomcsoportot – köztük a lábakat, a csípőt, a hátat, a hasat, a mellet, a vállakat és a karokat – érintenek. A mozgás mellett az étrend is kulcsfontosságú: a mérsékelt kalóriadeficit, a megfelelő fehérjebevitel, a pihentető alvás és a stressz kezelése mind elengedhetetlenek a sikerhez.

Fontos azonban reális elvárásokat támasztani, a közösségi oldalakon látott ideálok ugyanis gyakran csalókák.

Gyakori jelenség, hogy fitneszedzők és influenszerek mutatják be, hogy a tökéletesnek tűnő fotókat csupán a megfelelő testtartás, a behúzott has és az ideális fényviszonyok teszik makulátlanná, a valóságban még egy sportolónak sincs a nap 24 órájában kockahasa.

A motivációt érdemesebb a teljes testi átalakulásból meríteni, hiszen egy jelentős súlyvesztés után látványosan megváltozhat az arcunk is.

A lényeg tehát a következetesség és a teljes testet érintő szemlélet. A hasi zsír csökkentése nem egyetlen gyakorlattól vagy csodamódszertől függ, hanem a rendszeres, nagy izomcsoportokat is megdolgoztató mozgás és a kiegyensúlyozott étrend kombinációjától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: