HÍREK
A Rovatból

Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak

A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.


Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.

„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.

A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.

„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”

– mondta.

Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.

„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.

„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.

A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.

A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: