Minden magyar alapanyagból készül a pizzán – egy szelet Róma Szeged legszebb terén
Nemrég Szegedre érkezett az egyik fővárosi szeletbár-lánc, ami vékonytésztás pizzáiról ismert. Most egy másik figyelemre méltó pizzaszelet-lelőhely is felbukkant, de eltérő kínálattal. A Saint Café & Pizza a másik nagy olasz klasszikust, a laziói típusú pizzát hozta el nekünk.
G&B, azaz Gergő és Bandi. Két ember, akiket a közös szenvedélyük, a hamburger és a Forma-1 hozott össze. Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy a munkahelyi ebédszünetekben tett felfedező utak során szerzett kulináris élményeket igyekeztek a kollégákkal is megosztani. Aztán arra gondoltak, hogy szélesebb kört is érdekelhet, hogy hová érdemes betérni, ha valaki gyorsan szeretne enni valami igazán finomat... Elsősorban Szegeden, vagy bárhol máshol, ahova eljutnak. Az élményeiket pedig közreadják a SunsEaty blogon.
A pizzázót az Öreg Hölgy lábánál kell keresnünk a Szent István téren. Igen, tudom, hogy nem Párizsban vagyunk, de nekem nagyon tetszik, hogy a szegediek ezen a néven illetik az ország egyik legszebb és legöregebb víztornyát.
Maga a Saint Cafe egyébként nem új hely, ha jól emlékszem 2019 tavasza óta működik, de Kuti Rita tulajdonos a közvetlen szomszédságban nemrég egy olyan külön helyiséget is nyitott, ahol már a pizzáé a főszerep. Méghozzá a római típusú pizzáé.
A római iskola nemcsak abban különbözik a nápolyitól, hogy a pizza tepsiben sül, amitől négyzet alakja lesz, hanem abban is, hogy a tészta vastagabb, ezt viszont evés közben egyáltalán nem érzékeljük. Hogy miért? Azért, mert a Saint Café-ban 00-ás lisztet használnak, majd a tésztát a dagasztás után 48 órán át kelesztik. A lassú kelesztésnek köszönhetően a pizza textúrája könnyű és levegős lesz. Azt hiszem, hogy a fenti képen látható levegőbuborékok magukért beszélnek.
Jelenleg ötféle pizza szerepel a kínálatban: caprese, fehérpecsenyés, bivalyszalámis, tonhalas és paprikás szalámis. Ez a hely is jó példája annak, hogy nem csak olasz hozzávalókból lehet első osztályú pizzát sütni.
Náluk ugyanis minden alapanyag magyar, ráadásul igyekeznek a feltéteket a szezonális élelmiszer-kínálathoz igazítani.
A paradicsomot és a többi zöldséget helyi termelőktől vásárolják. A fehér szalámis pizzára bivalyszalámit, a paprikás szalámisra pedig szürkemarha szalámit pakolnak. Náluk még a pizza "prosciutto"-ra is hagyományos érlelésű szürkemarha fehérpecsenye kerül. Ez utóbbinál a szintén magyar bivalymozzarella teszi fel arra a bizonyos “i”-re a pontot. Érdekesség még, hogy a paradicsomszósz nem alapként van a tésztán, hanem külön kis üvegcsében tálalják.
Amiről még feltétlenül beszélnem kell, az maga a hely, az enteriőrt ugyanis sikerült olyan elegánssá varázsolniuk, hogy észre sem vesszük, hogy valójában az egyik piaci pavilonban vagyunk. A sötét színek uralta belső térben akár fekete bársonyszékeken is helyet foglalhatunk, de én mindenáron a teraszon szerettem volna leülni.
Szeged egyik legszebb terén vagyunk ugyanis, amit 2006-ban teljesen felújítottak, és a mai napig pazar látványt nyújt.
A probléma csak az, hogy az emberek nem igen járnak ide, vagy ha igen, akkor azt kizárólag a piac miatt teszik. (A víztorony előzetes bejelentkezés nélkül csak minden hónap első szombatján látogatható.) Ezen szeretne változtatni Rita, aki számára egyébként nem idegen a vendéglátás, tudniillik hosszú ideig az Oliva Bisztrót üzemeltette. Egy biztos, a Saint Cafe & Pizzának köszönhetően a Szent István tér felkerült a város gasztronómiai térképére.
A választék a közeljövőben bővülni fog, ugyanis házi tésztákból készítenek majd tésztaételeket, minden nap valami mást.
A pizzaszeletek többsége 890 forintba kerül, ami azért nem nevezhető olcsónak. A legdrágább a tonhalas, ami 990 forint, de egy capresé-t már 490-ért be tudunk dobni, ha éppen arra járunk.
A kiszolgálás kedves, a pizzák finomak és a környezet is gyönyörű, úgyhogy csak ajánlani tudom őket.
Ha van valami jó tippetek, írjatok nekünk bátran a Facebookon, és mielőtt enni indultok Szegeden, olvassátok a blogot az ajánlatainkkal!
G&B, azaz Gergő és Bandi. Két ember, akiket a közös szenvedélyük, a hamburger és a Forma-1 hozott össze. Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy a munkahelyi ebédszünetekben tett felfedező utak során szerzett kulináris élményeket igyekeztek a kollégákkal is megosztani. Aztán arra gondoltak, hogy szélesebb kört is érdekelhet, hogy hová érdemes betérni, ha valaki gyorsan szeretne enni valami igazán finomat... Elsősorban Szegeden, vagy bárhol máshol, ahova eljutnak. Az élményeiket pedig közreadják a SunsEaty blogon.
A pizzázót az Öreg Hölgy lábánál kell keresnünk a Szent István téren. Igen, tudom, hogy nem Párizsban vagyunk, de nekem nagyon tetszik, hogy a szegediek ezen a néven illetik az ország egyik legszebb és legöregebb víztornyát.
Maga a Saint Cafe egyébként nem új hely, ha jól emlékszem 2019 tavasza óta működik, de Kuti Rita tulajdonos a közvetlen szomszédságban nemrég egy olyan külön helyiséget is nyitott, ahol már a pizzáé a főszerep. Méghozzá a római típusú pizzáé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.
Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.
Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)
Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.
Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.
Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.
A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.
A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.
2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.
A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.
Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu
Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.
A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.
A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.
Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.
Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.
Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)
Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.
Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”
A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.
A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.
A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.
Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)
A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.
A Sóhajok hídja
Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.
A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.
Néhány különös eset is fűződik a Városházához:
Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.
1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.
Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.
Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.
Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.
Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.
A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.
Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.
Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)
A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.
Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.
Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)
A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.
A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.
A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.
A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.
Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)
Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.
Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)
A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!