A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.
Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.
Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)
A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.
Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.
Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)
A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.
A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.
A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.
A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.
Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)
Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.
Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)
A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszűnik a Mediaworks egyik szegedi lapja, kirúgták a teljes szerkesztőséget
Azonnali hatállyal felmondtak csütörtökön a szegedma.hu teljes, nyolcfős szerkesztőségének. A Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó, tizennyolc éve működő portál jövője ezzel bizonytalanná vált, a kiadó képviselői a döntést azzal indokolták, hogy átalakítások lesznek a sajtóportfólióban.
A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.
A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.
A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.
A döntés idején több más, kormányközeli médiaterméket érintő átalakításról és leépítésről is megjelentek hírek: a sajtóban írtak a Mandinernél várható csoportos létszámleépítésről és a megyei lapoknál történt elbocsátásokról is. A Mediaworks korábban megszüntette a Metropol ingyenes utcai terjesztését.
A portál jövője egyelőre bizonytalan. A Szegeder szerint nem tudni, hogy a Mediaworks mit tart meg a szegedma.hu domainből és a brandből, és azt sem, hogy folytatódik-e a lap működése valamilyen más formában.
A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.
A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.
A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.
Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.
Képgaléria: Ilyen sokszínű Szeged tavasszal
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.
Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.
A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.
Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.
A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.
A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.
Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.
A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.
„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.
Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.
Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hudr. Gippert Róbertet.
A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.
Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.
A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.
Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.
A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szegeden járva az egyik kihagyhatatlan program a város vadasparkja. Én magam a kezdetektől nyomon követhettem az állatkert fejlődését, ugyanis szinte évente meglátogattam az egyre nagyobb, egyre izgalmasabb parkot. Persze mindig van újabb kedvenc: hol az elefántok nyűgöznek le, hol a pingvinek csalnak vissza a séta végén még egyszer, hol egy-két különleges állat mellett töltök hosszabb időt, és olvasom el, mit is érdemes tudni róluk. Már az elején megfogott az élmény, hogy az állatoknak itt hatalmas területe van. Van helyük együtt lenni, de el tudnak vonulni, ha éppen ahhoz van kedvük. Az állatkertben bőven van lehetőség a sétára, nézelődésre, de van hely egy kis pihenésre, és a gyerekeknek játszóteret is kialakítottak. Érdemes akár több órát is rászánni a feledezésre, amihez tanácsos egy kis térképet is vinni magunkkal, hogy biztosan minden területet bejárjunk.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
Az elmúlt évtizedek során egyre több állatfaj érkezett a vadasparkba, így minden látogatás tartogat meglepetést. Lássuk mi mindent kínál most.
A Szegedi Vadaspark több mint harminc éve várja a látogatókat, és
ma Magyarország legnagyobb területű állatkertjeként ismert.
A parkot 1989. május 28-án nyitották meg, hosszú évek előkészítő munkája után. Kezdetben anyagi nehézségek miatt főként kisebb testű állatokat mutattak be, de ezek között is sok ritka faj volt. A karmosmajmok tartásában és tenyésztésében pedig nemzetközi sikereket értek el.
A kilencvenes évek elején indultak el a nagyobb fejlesztések. 1993-ban megépült az első oktatóterem, majd 1994-ben megnyílt az öt és fél hektáros Dél-Amerika-rész. Ez az országban egyedülálló volt, mert az állatokat tágas, természetes kifutókban mutatták be. Később folyamatosan érkeztek új lakók a különböző kontinensekről. A park 2000-ben újabb fejlesztésekkel bővült: felépült az araház, a japán makákók természetes erdei kifutója és a kiangok férőhelye.
2001-ben nagy szakmai siker volt, hogy a sörényes farkasok szaporodtak. A következő években újabb állatházak és kifutók épültek, többek között hópárducoknak, gibbonoknak és flamingóknak. A 2000-es évek közepén megnyílt az Afrika-ház, a Dél-Amerika-ház és a Madagaszkár-ház, ahol egyedülálló fajokat mutattak be, például alaotra-tavi bambuszmakiakat.
2008-ban elkészült az új főbejárat, mellette új állatok is érkeztek: gepárdok, rozsomákok és krokodilok. Egy évvel később szibériai tigrisek, leopárdok és új nagymacskák kaptak otthont. A következő években átadták a Zsiráfházat, a Pingvinbemutatót és a borjúfóka-medencét is. A park 2014-ben különleges eredményt ért el, amikor kültéri terráriumban rákosi viperát mutatott be – a világon harmadikként.
2018-ban a Modern Városok Program keretében elefántház épült, ahol pápua szarvascsőrű madarakat és vidrákat is láthatnak a látogatók. 2020-ban pedig zergék és indiai orrszarvúak érkeztek.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
A vadaspark területe 45 hektár, és az állatokat földrészek szerint mutatja be.
Az afrikai részben oroszlánok, hiénák, törpe vízilovak és makik élnek, a szomszédos Etióp-röpdében pedig keselyűk és páviánok láthatók. Az ázsiai állatok között megtalálható a hópárduc, a kis panda, a teve, az indiai orrszarvú és a ritka golyvás gazella is.
Az ausztrál területen kenguruk, emuk és kazuárok élnek, míg az európai részben farkasok, medvék, hiúzok és dámvadak kaptak helyet. A Tanyaudvarban őshonos háziállatokat mutatnak be, a mellette lévő épületben pedig akváriumok és terráriumok várják az érdeklődőket.
A park egyik legnépszerűbb része a Dél-Amerika-bemutató. Itt láthatók a sörényes farkasok, tapírok, kapibarák, jaguárok, pumák és különböző majomfajok. A látogatók a Trópusi Házban és az Atlanti Esőerdő Házában a karmosmajmok sokféle faját is megfigyelhetik, köztük az arany oroszlánmajmocskákat és az ezüst selyemmajmokat.
A Szegedi Vadaspark mára nemcsak látványosságairól, hanem természetvédelmi és oktatási tevékenységéről is ismert, és folyamatosan bővíti bemutatóit.
Szegeden járva az egyik kihagyhatatlan program a város vadasparkja. Én magam a kezdetektől nyomon követhettem az állatkert fejlődését, ugyanis szinte évente meglátogattam az egyre nagyobb, egyre izgalmasabb parkot. Persze mindig van újabb kedvenc: hol az elefántok nyűgöznek le, hol a pingvinek csalnak vissza a séta végén még egyszer, hol egy-két különleges állat mellett töltök hosszabb időt, és olvasom el, mit is érdemes tudni róluk. Már az elején megfogott az élmény, hogy az állatoknak itt hatalmas területe van. Van helyük együtt lenni, de el tudnak vonulni, ha éppen ahhoz van kedvük. Az állatkertben bőven van lehetőség a sétára, nézelődésre, de van hely egy kis pihenésre, és a gyerekeknek játszóteret is kialakítottak. Érdemes akár több órát is rászánni a feledezésre, amihez tanácsos egy kis térképet is vinni magunkkal, hogy biztosan minden területet bejárjunk.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
