SZEMPONT
A Rovatból

Az orosz drónok miatt a NATO elindítja a Keleti Őrszem hadműveletet – és szükség is van rá a szakértő szerint

Vadászgépekkel, drónellenes érzékelőkkel és fegyverekkel erősít a NATO a teljes keleti szárnyon. Kemény János szerint a légvédelem megerősítése indokolt is, és mindez Magyarországnak is fontos lehet, mert a jövőben akár minket is érhet hasonló incidens.


Mark Rutte, a NATO főtitkára bejelentette, hogy a NATO a Keleti Őrszem hadművelet keretében megerősíti teljes keleti szárnyának védelmét, amely a balti államoktól Romániáig és Bulgáriáig húzódik. Dánia két F-16-os vadászgéppel és egy légvédelmi hadihajóval, Franciaország három Rafale vadászrepülővel, Németország pedig négy Eurofighterrel járul hozzá a küldetéshez. Emellett új technológiákat is bevetnek, például drónellenes érzékelőket és fegyvereket a drónok felderítésére, nyomon követésére és elpusztítására.

Ez a NATO válasza a Lengyelország határát a hét elején átlépő orosz drónokra, amelyek közül négyet lelőttek, és az egyik egy családi házba csapódott.

A döntést azután, hozták, hogy Lengyelország kérésére a 4. cikkelynek megfelelően szeptember 10-én összeült az Észak-atlanti Tanács, és megvitatták, mit tegyenek. „Világossá kell tennünk az elszántságunkat, és azt, hogy képesek vagyunk a területünk megvédésére, erre hivatott a Keleti Őrszem hadművelet” – fogalmazott Rutte a brüsszeli NATO-központban tartott sajtótájékoztatóján. Az európai szövetséges erők főparancsnoka, Alexus G. Grynkewich tábornok pedig arról beszélt, hogy ami a hét elején történt, „nem elszigetelt incidens, és nem csak Lengyelországot érinti.” Az orosz akció következményeiről még a NATO bejelentése előtt beszélgettünk Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatárával.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy az oroszok a hét elején megtámadták Lengyelországot?

– Mindenképpen egyedülálló incidensről van szó. Hozzá kell tenni, hogy drónokkal kapcsolatos esetek az elmúlt másfél évben szép számmal voltak: például Moldova és Románia az elsők között tapasztalták ezt, de Lettország, Litvánia, Lengyelország és kénytelen-kelletlen Belarusz is érezte a hatásukat. A nyugati országok vezetői egyértelműen elítélték az orosz akciót, amit orosz oldalról tagadnak, mondván, nem volt szándékos vagy tudatos; nyugati oldalon ezt erős kétkedéssel fogadják.

– Mi lehetett az oroszok célja?

– Egyrészt alkalmas volt a politikai reakció tesztelésére, másrészt

arra is jó volt, hogy felmérje: a lengyel légvédelem és a Lengyelország fölötti radarlefedettség mennyire alkalmas ezeknek az eszközöknek a felderítésére.

Hogy ezen kívül milyen közvetlen okok lehettek, külső szemmel nagyon nehéz megítélni.

– Ön szerint mi rettentené el az oroszokat a további próbálkozásoktól?

– Ez egy nagyon összetett kérdés. Számítanék a keleti szárnyon lévő országok légvédelmét megerősítő intézkedések sorára. Hogy ezek mennyire lesznek nyilvánosak, egyelőre nehéz megmondani. Ezen kívül várhatóak a keleti szárny biztonságérzetét erősítő lépések is. Elképzelhető az is, hogy a különböző NATO-tagországok nyíltan vagy burkoltan növelik, illetve kilátásba helyezik Ukrajna támogatását, ezzel próbálva visszavenni az orosz magabiztosságot. Az biztos, hogy mindez nem csak a lengyeleket érinti: a baltiak már több, jóval kisebb incidenst voltak kénytelenek elszenvedni, és előfordulhat, hogy más országok is érintettek lesznek. Ne felejtsük el Magyarország és Horvátország 2022-es esetét sem, amikor egy TU-141-es drón átrepült a magyar légtéren, majd Horvátországba csapódott.

Az sem kizárt, hogy mi is érintve lehetünk a jövőben.

Tőlünk keletebbre, Romániában is több alkalommal voltak kisebb-nagyobb incidensek.

– Előfordulhat-e, hogy a magyar különutas politika miatt a NATO nem tud egységes választ adni?

– Nem látom, hogy Magyarországnak érdeke lenne gátolni az ilyen reakciókat, tekintve, hogy nekünk is szükségünk lehet hasonló támogatásra a jövőben, utalva az előző példára. Összességében

a keleti szárny államai nincsenek optimálisan felkészítve az ilyen jellegű incidensek elhárítására.

– Ha magyar területre téved be ennyi drón, számíthatnánk-e hasonlóan gyors és meggyőző válaszra? Egyetlen drón repült át 2022-ben, de akkor azzal az eggyel sem tudott a magyar légvédelem mit kezdeni. Azóta átszervezték a rendszert? Magasabb készültségben van? Biztonságban érezhetjük-e magunkat egy hasonló incidenstől, legalább annyira, mint a lengyelek?

– Nagyon nehéz kérdés, és a lengyelekkel összehasonlítani Magyarország helyzetét több csapdát rejt. A hírek szerint a lengyeleknek például holland repülőgépek is segítettek az elfogásban és lelövésben, és rendelkeznek olyan kapacitásokkal, amelyekkel Magyarország nem. Van például régi ellenőrző rendszerük, a Saab-340-esek, amelyek lefelé néző radarral képesek kiegészíteni a szárazföldi telepítésű radarok által alkotott képet.

Ez nem olcsó és nem egyszerű technológia, és Magyarországnak ilyenje nincsen.

A lengyelek az utóbbi időben a hagyományos légvédelem megerősítésére is jelentős figyelmet fordítottak, bár több médium kiemelte, hogy drónelhárításban és az elektronikai hadviselés egyes szegmenseiben még ők sem azon a szinten állnak, ahol szeretnének. Magyarország az utóbbi években igyekezett a légvédelmét modernizálni; nemrégiben, ha jól emlékszem, NASAMS rendszerek beszerzésére is sor került a Magyar Honvédségnél. A részleteket magyar részről kevésbé látjuk, illetve nincs aktuális információm a telepítés és a készültség állásáról; remélhetőleg minden a megfelelő irányba halad. Ha légtérvédelemről beszélünk, azért ne felejtsük el a Gripeneket sem, amelyek szintén alkalmasak ilyen eszközök elfogására. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez nem egyszerű feladat: ezek többnyire kisméretű repülőeszközök, radarkeresztmetszetük is kicsi, ezért az észlelésük sokszor problémás.

– A politikában most milyen lépések következnek? Nem arról is szólt ez az egész Oroszország részéről, hogy „ne is álmodjatok róla, hogy békét akarunk”?

– Európai részről széles a lehetséges válaszlépések palettája. Az ukrajnai háborút illetően ez, főleg, ha a jövőben is sor kerül hasonló incidensekre, egyes országokat motiválhat arra, hogy aktívabban működjenek együtt az ukránokkal. Nem utolsósorban azért, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk az ilyen támadások elhárításában. Az ukránok rendelkeznek hazai fejlesztésű drónészlelő rendszerekkel, részben akusztikai alapúakkal, így ezen a téren komoly segítséget tudnak adni a szomszédos országoknak.

– Gondolom, nem ez volt az utolsó incidens, amit az oroszok NATO-országgal szemben elkövettek, inkább csak bemelegítés. Mi lehet a „legdurvább”, amivel még nem kockáztatják a NATO-val való háborút?

– Ezt nem tudom megmondani, mert a háború mindig politikai döntés. Ha a megtámadott fél úgy dönt, hogy nem lép fel erősebben, mert annak olyan következményei lehetnek, akkor lehet ezt még fokozni.

Mindig az a kérdés, hol van az a pont, ahol egy politikai vezetés besokall, és azt mondja: ennyi elég.

Nemcsak a NATO oldalán mérlegelnek egyfolytában, Oroszországban is. A júniusi Pókháló-hadművelet után felmerült, hogy nem kellene-e elengedni a „különleges katonai művelet” megnevezést, és rendes háborúról beszélni. Politikai oldalon, Putyin vagy a környezete ezt az ötletet elvetették. De nézzük meg, hogy azóta mekkora kárt okoztak az ukránok az orosz energetikai, kőolaj- és földgáztermelő infrastruktúrában. Ennek ellenére az oroszok politikailag nem voltak hajlandók eddig eszkalálni a történetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk