KULT

A világ tudása 25 kötetben - Britannica Hungarica Nagylexikon

Az utolsó nyomtatott magyar nyelvű nagylexikont most rendkívüli kedvezménnyel vehetitek meg a Kossuth Kiadótól.

Link másolása

Csábító akciót hirdetett a Kossuth Kiadó, 20% kedvezménnyel rendelhetitek meg a Britannica Hungarica 25 kötetét, több mint 17 ezer forintot spórolva ezzel.

Sőt, a megrendelés mellé megkapjátok a BBC History vagy a BBC GoodFood egy éves előfizetését, valamint egy 4 CD-ből álló klasszikus zenei csomagot.

25 kötet – 10 500 oldal – 40 000 szócikk – Több ezer magyar vonatkozás – Több mint 10 000 színes illusztráció – Naprakész, megbízható információk – A szerzők között 110 Nobel-díjas tudós, 20 államférfi, 5 amerikai elnök – A klasszikus tudomány és a modern kultúra értékei – Forrásmunka a világ tudáskincséhez – Elegáns, aranyozott díszkötés

oldalpar4

A Britannica Hungarica története

Az 1771 óta megjelenő, legtekintélyesebb angol nyelvű általános enciklopédia, az Encyclopædia Britannica magyar nyelvű nyomtatott változata 1994 és 2001 között jelent meg 18 kötetben. A hazai szerkesztőség figyelmet fordított az angol enciklopédiában megtalálható magyar és európai anyag bővítésére, ezenfelül csaknem 4000 magyar, illetve nemzetközi vonatkozású szócikkel egészítette ki.

A lexikonsorozat az indulását követő évben, 1995-ben elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fitz József-díját, amelyet az adott év legértékesebbnek és legkeresettebbnek ítélt kiadványai kaphatnak meg.

Az új kiadás

A Kossuth Kiadó 2012. április 18-án jelentette meg a Britannica Hungarica Nagylexikon első kötetét. A 25 kötetből álló díszkötéses sorozat a korábbi magyar adatbázis legjavát adja közre: mintegy 40 000 címszava felöleli a XXI. századi magyar olvasó érdeklődésére leginkább számot tartó anyagot.

A tartalom az angol nyelvű Britannica Online Academic Edition naprakész szócikkei alapján frissült, kibővítve az európai és a magyar vonatkozású tartalmakkal. Mindezt csaknem 10 000 újraválogatott, igényes fotó, több száz térkép, ábra és táblázat teszi szemléletessé.

Für Anikó a Nagylexikonról

"Amikor kézbe vettem a Britannica Hungarica Nagylexikon első kötetét – kiváltságosként, a megjelenés előtt pár nappal –, az volt az érzésem, mintha egy nagy múltú királyi család utolsó sarjával foghattam volna kezet, nézhettem volna a szemébe.

Félve és aggódva mondom, hogy letűnt korok nagy értékét látom benne, és nem is vagyok hajlandó belenyugodni abba, hogy a nyomtatott könyvek, lexikonok fölött megkongassuk a vészharangot.

Für Anikó

Engem szoros érzelmi viszony fűz a könyveimhez. Hozom ezt a gyerekkoromból, amikor csak ki kellett nyújtanom a kezem, hogy elérhessem a Révai Lexikon köteteit, amelyek ma is a társaim, és íme, itt egy új, könnyen kézben tartható, színes, rendkívül gazdag és naprakész tartalmú lexikon, amelyet jó tudni magam mellett.

Elárulom, hogy ceruzával a kezemben olvasom a könyveimet és a számomra fontos, értékes mondatokat, részeket aláhúzogatom. Részesévé válok, belakom a könyveimet. Ez a személyes együvé tartozás nem alakulhat ki a képernyővel, igaz nincs is számítógépem és nem is vágyom rá.

Imádom az új könyvek illatát, tapintását, formáját, és szeretem őket, mint tárgyakat is. Úgy érzem, ha egy könyvet a magamévá tettem, más leszek, mint annak előtte voltam, a gondolataim, a személyiségem is gazdagabbá válik.

A Britannica Hungarica Nagylexikon számomra kultikus sorozat: tiszta forrás, amelyhez oda lehet járulni, amelyet meg lehet nyitni, amellyel a szomjamat oltom."

„Rohanó világunkban van valami, amire biztosan számíthatunk: az évszázadok alatt egymásra rakódott tudáskincs, amely valódi értékeket hordoz. Az internet korában, az információk és félinformációk zuhatagában különös érzés arra gondolni, hogy a Britannica Hungarica az utolsó nyomtatott magyar nyelvű nagylexikon. Belelapozni, rátalálni a keresett témára, elmélyedni benne – mindez a felfedezés, a tudás örömét kínálja.” - mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója.

A kiadó semmit sem bízott a véletlenre: háromezer fős, reprezentatív piackutatást végzett, amely azt igazolta vissza, hogy a XXI. század elején is van létjogosultsága, szerepe és haszna egy olyan nagylexikon-sorozatnak, amely kézbe vehető és szerethető.

unnamed

Kulka János a Nagylexikonról

"Ötéves koromban már folyékonyan olvastam és kifejezetten vonzódtam a nagyméretű, a titokzatos tudást rejtő könyvek, lexikonok iránt. Minél nagyobbnak láttam egy könyvet, annál nagyobb kalandnak gondoltam a felfedezését. Nálunk, otthon az Új Magyar Nagylexikon járt kézről kézre és később is sokat forgattam, szerettem, ha elérhető közelségben voltak.

Úgy gondolom, hogy valamiféle kézbe vehető tudásra, információra mindig szüksége lesz az embereknek. A stabilitás érzetét adják azzal, hogy anyagszerűsége van az információnak.

Kulka János

Bármennyire nyitott a világ, bármennyire csodálatos lehetőség, hogy az internet világában a keresőprogramokkal másodpercek alatt elérhető bármilyen információ, mégis azt érzem, hogy azok nem maradnak meg bennünk eléggé mélyen.

Az a mozdulat, ahogyan fellapozunk egy lexikont, annak az öröme, ahogyan rátalálunk a keresett szócikkre, a számunkra fontos információ összefüggéseire, az a tény, hogy valami kézzel fogható, eltehető, levehető a könyvespolcról, papír alapú, tapintása, színe, illata van – ez az élmény semmivel sem lesz helyettesíthető, pótolható.

Ma már nem nyúlok fel értük a könyvespolc legfelső sorába, de szeretem a színüket, a formájukat, azt, hogy velem vannak, mint a közeli ismerőseim.

Sikert jósolok a Nagylexikon sorozatnak, a könyvszerető emberek körében, életkortól, érdeklődési körtől függetlenül, azoknál, akik a könyvet mint tárgyat szeretik. Mert, van abban valami megnyugtató, hogy annak a tudásnak a birtokosai is lehetünk, amelyek ezekben a kötetekben olvashatók."

A sorozat megrendeléséhez KATTINTS IDE

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: