72 évre kellene emelni a magyar nyugdíjkorhatárt, mert elöregszik a társadalom
A társadalmi elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat, különösen ha érdemben nem nő a foglalkoztatottság. Erre a problémára a nyugdíjkorhatár emelése jelenthet megoldást, bár önmagában kevés.
Magyarországon a 65 éves szintről 7 évvel, vagyis 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, írja a Portfolio egy friss tanulmányra hivatkozva. A korhatáremelés mellett azonban további jelentős változásokra lenne szükség a munkaerőpiacon.
A tanulmány szerzői a társadalom elöregedését egy gyorsuló, hosszú távú folyamatként írják le. Az úgynevezett időskori függőségi rátával szemléltetve kiderül, hogy az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra. Az arány 2015-re 40 százalékkal emelkedett. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90 százalékos (!) növekedés.
Ha a foglalkoztatottság és főként az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, az a nyugdíjas kori életszínvonal visszaeséséhez vezet.
A társadalmi kihívásokra néhány kormány a nyugdíjkorhatár kitolásával válaszol. Az OECD országokban eddig bevezetett korhatáremelések átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-re, ami nem elég ahhoz, hogy az időskori függőségi rátát állandó szinten lehessen tartani.
Országfüggő, hogy hol mekkora korhatáremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a ráta fenntartható legyen - Magyarországon például az alapnak vett 65 éves szintről 7 évvel, azaz 72 évre kellene emelni ahhoz, hogy az érték 2015 és 2050 között stabilizálódjon.
Az öregedő társadalmakban ezért kulcskérdés lesz, hogyan tudják növelni a foglalkoztatottságot, ha meg akarják őrizni a nyugdíjak jelenlegi szintjét, írja a cikk.
