TUDOMÁNY
A Rovatból

A kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani – ezt be is bizonyították a Kutatók Éjszakáján

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egy sor olyan kivonatot mutattak be, amelyek összetevőit a szemétből nyerték ki.

Link másolása

A szemét újrahasznosítása azért fontos, mert a népesség növekedésével egyre több szemetet termelünk.

A jelenlegi adatok szerint évente közel 225 millió tonna hulladékot termel az Európai Unió, amely lakosonként 502 kg-nak felel meg.

"Meg kell tanulnulnunk olyan, még biológiailag aktív komponenseket kinyernünk a szemétből, amit újra lehet hasznosítani. Akár természetes antioxidánsként, akár tartósítószerként vagy színezékként rengeteg olyan anyag létezik, amelyet az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig széles körben lehetne alkalmazni" - magyarázta Vági Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a Kutatók Éjszakáján.

Bemutatóján az érdeklődők elsősorban a különböző technológiákkal készült kivonatokkal ismerkedhettek meg. Hazai gyógy- és fűszernövényekből, valamint olyan hulladékokból, mint a szőlőhéj és mag, kenderszár, homoktövis-szár és eperfa-gyümölcsmag oldószeres extrakcióval, vízgőzdesztillációval és szuperkritikus szén-dioxiddal kapott kivonatokat lehetett tesztelni, szagolgatni és érzékszerveinkkel megvizsgálni.

”Szimat-teszttel és egyéb játékos feladványokkal a gyerekek saját érzékszerveikkel tapasztalhatták meg a gyógy- és fűszernövények csodálatos világát" - mondta Vági Erika.

Teszteket is kitöltöttek, ahol az illatok alapján próbálták meg felismerni az egyes fűszernövényeket. "Fontosnak tartjuk, hogy találkozzanak ilyen növényekkel azok természetes vagy szárított formájában, és megértsék azt is, hogy a hulladékból is lehet értékes, illatos vagy színes anyagok kinyerni.”

A BME Extrakciós és Nagynyomású Műveletek Kutatócsoportja több évtizede kutatja a szuperkritikus szén-dioxiddal előállítható teljesen tiszta, oldószernyomoktól mentes, természetes kivonatok extrakcióját illetve a kivonatok összetételét és biológiai aktivitását.

Vági Erika szerint ideális esetben a kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani más területen.

"Mi főleg élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokat próbálunk meg újrahasznosítani, illetve kivonni belőle az aktív anyagokat. Az Unióban nagyon erős törekvések vannak arra, hogy amit tudunk, azt visszaforgassuk a mindennapi életbe. Itt főleg az állati takarmányozásra elvihető és visszakomposztálható alapanyagokról van szó, amelyek az aratás, begyűjtés vagy szüret után visszamaradnak, pedig még rengeteg, biológiai aktivítással is rendelkező hatóanyag, komponens található bennük" - magyarázta a kutató.

Nagy felvevőjük lehet az élelmiszer- és kozmetikai ipar, amely egyre inkább a természetes anyagok felé fordul. A szintetikus anyagokat növényi alapanyagokkal szeretnék kiváltani.

Jó példa erre a szőlőből előállított bor és a mellete megjelenő melléktermék, hulladék a szőlő törköly, amely a préselés után fennmaradt héj és magrészeket takarja. Ezt nálunk jelenleg csupán borkősav előállítására hasznosítják, amely a befőzés alapanyaga, holott a szőlő héja és magja nagy mennyiségben tartalmaz még zsíros olajat, fenolos vegyületeket valamint a reszveratrolt, amelyet öregedésgátló hatásának köszönhetően akár kozmetikai termékként, például krémekben is lehetne hasznosítani.

"Ez a hulladék Magyarországon egyáltalán nincsen jelenleg hasznosítva, pedig Franciaországban erre külön üzletág épül."

A szőlőtörkölyből a borkősav előállítása előtt kivonják a színanyagokat, a fenolos vegyületeket, és a reszveratrolt, majd külön kiporciózva értékesítik az egyes piacoknak. Magyarországon ez még egy kiaknázatlan terület, mondta Vági Erika.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.

Link másolása

Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Link másolása

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET: