TUDOMÁNY
A Rovatból

Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.


Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Bolygók Felvonulása: Nagyon ritka égi jelenség lesz kedd hajnalban
A Hold akkor 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része.


Különös égi jelenség várható kedd hajnalban. 6 bolygó és a 7,6 százalékos megvilágítású Hold kerül egy egyenesbe nem sokkal napkelte előtt - írja az Időkép.

A Bolygók Felvonulása nevet kapta az a csillagászati esemény, amely kedd hajnalban lesz megfigyelhető.

Nagyjából fél 4 után öt perccel hat bolygó és a holdsarló kerül egy egyenesbe. A hat bolygó közül a Jupiter fog legalacsonyabban elhelyezkedni, majd a sorban a Merkúr, az Uránusz, a holdsarló, a Mars, a Neptunusz és a Szaturnusz következik.

A látványos együttállás a keleti horizont fölött lesz megfigyelhető, már ahol a felhők engedik. Az ország nagy része fölött sajnos a felhők lesznek túlsúlyban a kedd hajnali együttállás idején, a Dunántúlon és északon esni is többfelé fog. Szakadozottabb felhőzetre, így az esemény megfigyelésére a déli és keleti tájakon kínálkozik nagyobb esély a jelenlegi modellfutások alapján.

A Hold ezen a hajnalon egyébként 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része, ahogy a 6 bolygó közrefogja a vékonyka holdsarlót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Szenzációs fotók a NASA-tól: ilyen volt a sarki fényt okozó két napkitörés
Az utóbbi két évtized legerősebb napkitörése, és az így kialakult geomágneses vihar a hétvégére érte el Magyarországot is, és csodás látványt produkált az éjszakai égboltra.


Napok óta tele van a net az elmúlt időszakban látható csodás aurora borealis-ról készült felvételekkel. A szombat hajnalban látott sarki fény az utóbbi húsz év legerősebb geomágneses viharának volt köszönhető. Az égi színjáték a féltekének ezen a részén és Magyarországon ritkán fordul elő.

A különleges látványt az igen erős napkitörés okozta. A szombat hajnali "fényjátékot" előidéző napkitörést a Solar Dynamics Observatory űrszonda rögzítette és a NASA osztotta meg.

A két napkitörés:

Sarki fény előrejelzést ITT találsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Soha nem látott ütemben gyorsul a globális felmelegedés a tudósok szerint
A tudósok szerint sürgős intézkedések szükségesek a kibocsátás nettó nullára csökkentéséhez, hogy elkerüljük a kritikus 1,5 Celsius-fokos küszöbérték átlépését.


A globális felmelegedés „soha nem látott” ütemben gyorsul, miközben a hőmérséklet emelkedésének a nemzetközileg meghatározott célokon belüli korlátozására rendelkezésre álló idő egyre csökken, írja az AFP több mint 50 vezető tudós szerdán közzétett tanulmánya alapján.

Az Earth System Science Data című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2014 és 2023 között az évtizedes átlagokat tekintve 0,26 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ugyanezen időszak alatt a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti referenciaértéket. Ez a 2022-ig tartó évtizedre vonatkozóan a tavaly jelentett 1,14 Celsius-fokhoz képest további növekedést jelent.

„Az ember okozta felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amelyre a műszeres feljegyzések szerint még nem volt példa” - olvasható a tanulmányban. A kutatás az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) hatévenkénti jelentései közötti űrt szeretné betölteni.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, miközben a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos határértékre törekszenek.

A szerdai jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. A Föld összesen 1,43 Celsius-fokot melegedett, ha figyelembe vesszük az egyéb, természetes eredetű okokat, például az El Niño időjárási jelenséget is.

A tanulmány szerint a felmelegedéshez hozzájáruló másik tényező a légkörben lévő bizonyos szennyező részecskék csökkenése, melyek a Nap energiájának egy részét visszaverik az űrbe.

A globális hajózási szabályok szigorítása és a széntüzelésű energia visszaszorulása szintén hozzájárult a kén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, amely hűsítő hatású. A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban a tanulmány szerint az, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátása minden eddiginél magasabb szinten van”.

A 2013-2022 közötti időszakban az átlagos éves kibocsátás 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő mennyiségű más gáz volt, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából. 2022-ben a kibocsátás 55 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a világ szén-dioxid-kerete, vagyis az üvegházhatású gázok becsült mennyisége, amelyet ki lehet bocsátani, mielőtt a bolygó a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték fölé kerülne, „gyorsan csökken”.

Piers Forster, a tanulmány vezető szerzője szerint legalább egy esetben van okunk „némi optimizmusra”. Úgy tűnik, hogy a kibocsátás növekedési üteme a legutóbbi évtizedben a 2000-ben mérthez képest lelassult, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Pierre Friedlingstein, a tanulmány társszerzője azonban arra figyelmeztetett, hogy a lassulás nem elegendő az éghajlatváltozás elkerülésére.

„Nem arra van szükségünk, hogy a kibocsátások stabilak legyenek. Arra van szükségünk, hogy a kibocsátás nettó nullára csökkenjen” - mondta Friedlingstein. „Amíg a kibocsátás ugyanazon a szinten folytatódik, addig a felmelegedés is ugyanazon a szinten fog folytatódni”. Hozzátette, hogy a kibocsátás jelentős változása nélkül a következő évtizedben átlépnénk a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: