Új helyet találtak a napelemeknek, amelyek így dupla haszonnal járhatnak
Az elmúlt évtizedben a napenergia véglegesen és egyértelműen fenntarthatóvá vált gazdasági szempontból is. Miután a napelemek ára 10 év alatt 85%-kal csökkent, immár nem kérdés az, hogy megéri-e a technológiát széles körben telepíteni. A jelenlegi fő kérdés, hogy hol helyezzük el őket.
Már eddig jól bevált a lakóházakon, tetőteraszokon, üres területeken, használaton kívüli repülőtereken és gépkocsi-parkolókban, a Közel-Keletről már évek óta hallani a sivatagban felállított napelem-parkokról. Ismert olyan megoldás is, hogy termőföldekre telepítik őket, és alattuk növénytermesztés folyik. Most a WIRED egy olyan nemzetközi kutatásról számol be, amely a víztárolókra helyezett lebegő napelemek többszörös hasznára hívja fel a figyelmet.
A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet J.Elliott Campbell, a kaliforniai Santa Cruz egyetem környezetvédelmi mérnöke irányított,
A kutatók kiszámították, hogy ha globálisan 115 ezer víztároló felületének 30%-át lefednék a lebegő napelemekkel, évi 9434 TW/óra áramot termelhetnének. Ez több mint a kétszerese az Egyesült Államok jelenlegi áramtermelésének és elegendő lenne 124 ország 6200 településének ellátására. Ez a mennyiség a jelenlegi napenergiából termelt áram tízszerese. A leárnyékolással pedig annyi vizet lehetne megmenteni, amely évente 300 millió ember vízszükségleteit fedezné. Ugyanakkor a tárolóban lévő víz hatékonyabbá tenné a napelemeket a napenergia gyűjtésében, mert megvédi azokat a túlhevüléstől.
A „floatovoltaic” ugyanúgy működik, mint a földre telepített, csak a paneleket szigeteit lebegő platformokra építik fel és kábelekkel horgonyozzák a víztározó fenekéhez. Ez utóbbihoz a tengereken a dokkoknál és a bójáknál jól bevált technológiát veszik elő, figyelembe véve az időjárási viszontagságokat, a szeleket, a hullámokat, vízszint-változásokat. A panelek egyben közlekedő folyosót is biztosítanak a rendszerek karbantartóinak. Természetesen rozsdamentes anyagból készülnek, de ez nem újdonság, hiszen ez az elvárás azoknál a szárazföldi paneleknél is, amelyek esőnek vannak kitéve.
Campbell már 2021-ben közzé tett egy tanulmányt hasonló témában. Kiszámította, hogy ha Kalifornia mintegy 60.000 km hosszú csatornarendszerére telepítenének napelemeket, azzal évente 233 milliárd liter vizet mentenének meg az elpárolgástól és ez állam megújuló energia-kapacitásának felét jelentené.
A kutatók 40 fejlődő országról, köztük Zimbabwéról, Szudánról és Mianmarról állapították meg, hogy jóval nagyobb a lebegő napelemekben rejlő energiakapacitásuk, mint a jelenlegi igényük. Jelenleg a világ egyik legnagyobb lebegő napenergiafarmja Szingapúrban működik a Tengeh víztárolón, a 10 szigetre épített 122 ezer napelem 45 hektárnyi vízfelületet, a tároló egyharmadát fedi le, teljesítménye 60MW/óra.
További előnyt jelenthet e paneleknek, hogy számos víztárolót vízi erőművekkel kötöttek össze, vagyis már megvan az elektromos infrastruktúra a napenergia szállítására, és adott esetben kombinálni lehet mind a víz-, mind a szélenergiával is.
Össze lehet őket kapcsolni ezen kívül mikrohálózatokkal is, amelyeket például akkumulátortöltésre, vagy épületek éjszakai áramellátására használnak. Hasznos lehet a kistelepüléseken is. Ha például egy kis tavon elhelyeznek egy lebegő rendszert, nemcsak több vizük marad, hanem az energiaellátásuk is olcsóbb lehet, mintha egy nagyobb hálózathoz kellene csatlakozniuk. És az sem utolsó szempont, hogy nem kell további szárazföldeket feláldozni a napelemparkok számára és ezáltal megóvhatják a terület biodiverzitását. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek: a víz leárnyékolása gondot okozhat a vízi élővilágnak és a víztárolókat költőhelynek használó madaraknak is. Éppen ezért ezek figyelembevételével kell optimalizálni a panelek elhelyezését.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
