Teszt: Gyerekkel Szigeten – rémálom, vagy tökéletes program?

Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

– tette hozzá Rácz András.

„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.

Immár hónapok óta posztol a hatvanpusztai kastélyról Hadházy Ákos, akinek több emlékezetes látogatása is volt a komplexumnál, sőt tüntetést is szervezett oda. Orbán Viktor több interjúban is állította, hogy a területen gazdasági épületek vannak, amik édesapja tulajdonát képezik, kormánypárti szereplők pedig sokszor értékmentésként és műemlékvédelemként hivatkoznak a munkálatokra. A független országgyűlési képviselő szerint azonban több jel utal arra, hogy Hatvanpusztán egy luxuskastély és -birtok építése zajlik, ami ráadásul szorosan a miniszterelnökhöz köthető.

Hadházy legutóbb a „tisztilaknak” vagy „rezidenciának” nevezett épület belsejét mutatta meg. Korábban már posztolt a könyvtárról, az ebédlőről és a társalgóról is. A Telex több belsőépítésszel is végignézte a képeket. A legnagyobb értékű helyiség a könyvtár lehet, amit egykori cselédházból alakítottak ki. A képeken tömörfa könyvespolcok, galéria, kovácsoltvas csigalépcső és kosfejes kandalló is látszik.

A könyvespolcos blokkok darabonként nettó 6,5 millió forintba kerülhettek. A díszes korlát folyóméterenként egymillió forint. Ha négy blokk van mindkét oldalon, az összesen 52 millió forint. A 20 méter hosszú korlát 20 millió, így a teljes könyvtár berendezése elérheti a 91,5 millió forintos bruttó árat. Ha a hátsó falat is beépítették, akkor 116 millió forint lehetett a költség.

A könyvtárban látható kovácsoltvas csigalépcső hasonlít a British Spirals and Castings nevű brit cég SPV1-es típusára. Egy ilyen lépcső ára 8600 és 15 000 font között van, ami körülbelül 4 és 7 millió forint. A cég szerint a fotón szereplő lépcső nagyobb, annak ára 15 000 font, azaz körülbelül 6,8 millió forint.

A nyílászárók is drágák lehettek. A fürdőszobai kép alapján a szakértő szerint nem fenyőből, hanem uruguayi eukaliptuszból készültek. Mivel ebből nincs előregyártott fríz, az ablakokat fűrészáruból kellett gyártani. Egy darab eukaliptusz nyílászáró ára bruttó 1,6 millió forint lehetett.

A tetőn lévő manzárdablakokból több mint száz van. Egy ilyen ablak beépítési költsége nagyjából százezer forint.

A padló is sokba kerülhetett. Egyes képeken úgy tűnik, tömörfa parketta van. A négyzetméterár 40–50 ezer forint lehet, lerakással együtt. Hadházy szerint az épületegyüttes 6000 négyzetméteres. Szakértők becslése szerint a burkolatok lakossági áron is több mint 115 millió forintba kerülnek, de itt minimum másfeles szorzóval számoltak, így a teljes burkolás körülbelül 177 millió forint lehetett.

Hadházy egy fürdőszobáról is posztolt képet. A padlón süttői mészkő van, aminek ára lerakással együtt 50–60 ezer forint négyzetméterenként. A falon látható fehér csempét Hadházy szerint már leverették, és színeset raktak helyette.

A mosdó a Globo Paestum PA028BI típusú, ára 120–200 ezer forint, de egy másik forrás szerint jelenleg csak egy lengyel kereskedőnél kapható 330 ezer forintnak megfelelő összegért. A csaptelep Bugnatese LEM típusú, ára 64 ezer forint.

A teljes berendezés költségeiről pontos adat nincs, de a szakértők szerint a birtok belsőépítészete sok százmillió forintba kerülhetett. Korábban egy kertépítő a kertet is több százmilliós beruházásnak becsülte, éves fenntartása 25–50 millió forint lehet.

Orbán Viktor kedden az Öt műsorában Hadházy Ákos hatvanpusztai beszámolóiról úgy nyilatkozott, hogy a független képviselő hálás lehet neki, mert „belőle él”.

Kedd este 23:30 és szerda reggel 6:30 között orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét. Donald Tusk szerint tizenkilenc eszköz repült be, több Belaruszból érkezett; a lengyel és NATO-gépek négyet lelőttek, holland F–35-ösök segítették a lengyel F–16-osokat, a német Patriotok és egy olasz légtérfigyelő gép is részt vett a műveletben. Több helyen találtak roncsokat; Wyrykiben egy háztető és egy autó sérült, személyi sérülés nem történt.

Mi történhetett, és hogyan reagálna egy hasonló helyzetre a magyar légvédelem? Takács Márk Oroszország-szakértőt kérdeztük.

– Először is: mi volt ez? Támadás vagy incidens?

– Nyílt provokáció: egy incidens, amely támadásnak minősül.

– Mi különbözteti meg ezt attól, amikor egy országot valóban katonailag megtámadnak?

– Definíció szerint semmi; a valóságban a méret és a körülmények különböztetik meg. Az ördög a részletekben rejlik.

– Hallani, hogy a NATO reakcióját akarták tesztelni. Valóban ez volt a cél?

– Nyilván ez is egy eszköz. Oroszországot mindig a birodalmi gondolkodásmódján keresztül kell nézni, és ehhez illeszkedik a katonai gondolkodása, a modus operandi is. Az orosz katonai gondolkodásban erősen jelen van a harccal történő felderítés. Ezt nemcsak az oroszok, hanem a NATO is ismeri, de ők tatár és bizánci hagyományaik miatt előszeretettel alkalmazzák. A háború a politika folytatása más eszközökkel, és vice versa: a háborús célokat politikai eszközökkel is érvényesíteni lehet. Ez a hibrid hadviselés lényege, ami nem orosz találmány, ősi kínai eredetű megközelítés. Ők a politikai céljaikat, hogy Oroszország nagy és erős, félni kell tőle, mert birodalom, katonai eszközökkel is igyekeznek alátámasztani. Ez egy „bökjük meg őket, nézzük meg, mit csinálnak” típusú hozzáállás.

– Nem túl kockázatos ez egy NATO-országgal szemben? Csináltak már ilyet az oroszok vagy a szovjetek, hogy így teszteljenek NATO-államokat?

– Persze. Ne felejtsük el: az U–2-es kémrepülőgépet a szovjet légtérben lőtték le. Az oroszok rengeteg, főként felségvíz-sértést hajtottak végre a Balti-tengeren, például svéd vizek ellen; a norvégok NATO-tagállamok, ellenük is volt ilyen. A brit légteret rendszeresen „megkopogtatják” orosz nehézbombázók.

Ez régi hagyomány. Az új szint most az, hogy halált okozó eszközökkel, kifejezett pusztítási céllal indított drónokat és manőverező robotrepülőgépeket lőtt le a lengyel légvédelem. Direkt károkozási céllal küldték be őket – ez szintlépés.

– Mi indokolja ezt a szintlépést?

– Igazából semmi – pontosan ez a lényeg. Jól látszik, hogy Ukrajna megsegítésének koalíciója tötyörög, lassan dönt, lassan halad a segítségnyújtás. Most ráadásul kimondták – ami sejthető volt –, hogy nyugati NATO-szövetséges katonák csak tűzszünet esetén lépnek Ukrajna területére. Márpedig tűzszünet akkor lesz, amikor az oroszok akarják. Szerintem – és ez az én értékelésem – most túllőttek a célon. Eddig az oroszok húzgálták a vörös vonalakat: „ha ezt átlépitek, megtorlás lesz”, és nagyjából 24–25 vörös vonalat átléptünk, mégsem történt semmi, üres kardcsörtetés volt. Viszont most az oroszok lépték át a saját keretüket: közvetlen provokáció nélkül megtámadtak egy NATO-tagállamot. Nem teljes értékű támadás, de agresszív, offenzív katonai tevékenység. Erre válaszul például

Oroszország ez ellen nem tehet semmit, csak ha nyílt háborút kezd a NATO-val, miközben Ukrajnával sem bír. Itt hibáztak az oroszok. Fontos, hogy a NATO Észak-atlanti Tanácsában összeülnek a döntéshozók: az állam- és kormányfők. Ha úgy döntenek, hogy Lengyelország ezt megteheti, vagy más eszközök bevetéséről határoznak, nem feltétlenül katonaiakról, akkor Oroszország jogos válaszlépést kap, akár nem katonai eszközökkel. Kívánatos volna, hogy a válaszintézkedés a NATO és a nemzetközi jogrend keretein belül maradjon, jogszerű legyen: „ti koszosan játszotok, mi tisztán, és mégis vissza tudunk vágni”. Egy ilyen megoldás mindenképp kívánatos.

– Milyen válaszintézkedés jöhet szóba?

– Ha Ukrajnának olyan eszközöket adnak, amelyeket eddig nem, vagy többet adnak a meglévőkből. Keddi hír, hogy az amerikaiak megint visszafogták a légvédelmi eszközök átadását. Adhatnak csapásmérő képességeket, hogy az ukránok még nagyobb mértékben pusztíthassák az orosz kőolaj-finomítási kapacitást; határozottabb fellépést az orosz „árnyékflotta” ellen; kibertámadásokat; bármit a hibrid háború eszköztárából – az enyhe propagandától a gazdasági szankciókon át akár felkelések szításáig. Bármi, ami fáj az oroszoknak, és világos az üzenet: „ezt ezért kapjátok”. Ez nagyon komoly mérlegelés kérdése. Attól tartok, a nyugati vezetők nem mindig állnak azon a szellemi szinten, hogy ezt végiggondolják. Abban reménykedem, hogy betartják a vezetéselmélet egyik alapját: minden vezetői szint a saját illetékességi körében tevékenykedik, a „hogyan”-t a szakértőkre bízza, ők csak megmondják a „mit”. Abból még jól is kisülhet.

– Szóba került vagy kerülhet a 4-es cikkely aktiválása? Napirendre kerülhet?

– Biztos vagyok benne, főleg, hogy a lengyelek ezt jelezték. Az Észak-atlanti Tanácsban közös döntés van. Az 5-ös cikkely esetében ez biztos: közösen háborúba megyünk. A 4-es cikkely más, itt akár előfordulhat, hogy valaki azt mondja, például Magyarországon, hogy „ez erős lenne”. Ez nagy tesztje a NATO-nak. Az oroszok valószínűleg abban bíznak, hogy több NATO-tagállam, vagy akár az Egyesült Államok azt mondja: hagyjuk figyelmen kívül.

Itt kellene bölcsességet mutatni, együtt dönteni, és lehívni az orosz blöfföt, eddig 25-ször lehívtuk, és nem történt semmi.

– Tehát nem a NATO közvetlen műveleti kapacitásait tesztelték, hanem a NATO szervezeti képességét? Mondhatjuk így, hogy valószínűleg ez történik?

– Igen, pontos megfogalmazás. A NATO katonai képességeivel tisztában vannak: legyőzhetetlen az oroszok számára. Ukrajnával sem bírnak, tegyük hozzá a lengyel és a finn hadsereget, a francia és brit légierőt, flottát, az európai NATO-tagállamok önmagukban is sokkal erősebbek az oroszoknál. Nem ez a kérdés, hanem az, mennyire működünk. Ha a NATO-állampolgárok, és főleg az oroszok azt látják, hogy nem működik, teszetoszaság van, az baj, azt ki tudják használni.

– Ha nem születik egységes válasz a NATO részéről, akkor ott megbukott a rendszer, és az oroszok viszik a meccset?

– Igen, még akkor is, ha katonailag nem tudnak sokkal többet csinálni. Okosan egyensúlyoznak az eszkalációs küszöbnél és az erő alkalmazásában. Ha nem tizennyolc drónról van szó, hanem jóval többről, az már egészen más helyzet: nyílt háborús agresszió. Ez így „csak” kötözködés.

– Pillanatokon belül megkezdődik egy nagy orosz–belorusz hadgyakorlat a határ keleti oldalán. Ebben a helyzetben ez nem ugyanaz, mintha négy évvel ezelőtt történne, ugye?

– Igen is, meg nem is. Négy éve, 2021-ben már voltak hangok, hogy az oroszok megtámadhatják Ukrajnát, és így is indult az invázió: a második-harmadik hadgyakorlat után „ott felejtették magukat”, és nem hazafelé indultak, hanem a másik irányba. Most azt látjuk, hogy ha ezzel az erővel valamelyik NATO-államba belekötnek, az Ukrajnánál is sokkal súlyosabb tragédiát jelentene az orosz haderőnek.

Katonailag lehet rá válaszolni: például a légvédelmi ellenőrzési zóna kiterjesztésével és komolyabb segítséggel Ukrajnának, még mindig van hova fokozni.

– Ha a politikai válaszra még várunk is: haditechnikai, katonai-szakmai értelemben hogyan vizsgázott a NATO együttműködése Lengyelországban?

– Kiválóan. A lengyel légvédelem és a szövetség is tette a dolgát. Személyi sérülés nem történt, minden célt lelőttek.

– Gondolom, a harckészültség megmarad. A feszültség erről a szintről nem megy le egyhamar.

– Jó eséllyel így marad egy darabig, amíg Oroszország nem szolgáltat biztosítékot az ellenkezőjére.

– Mit várhatunk a NATO diplomáciai döntéseitől? Ott vannak a balti államok: ott érdekesebb, hogyan reagálnának egy ilyenre. A lengyel hadsereg robusztus, a balti államokban is állomásoznak NATO-erők, köztük a magyar légierő egy része is. Várható, hogy ha a balti államokkal próbálkoznak, azt ugyanilyen gyorsan és effektíven le tudják kezelni?

– A balti államok relatíve kis haderővel rendelkeznek, de komolyan veszik a feladataikat. A drónok és a különféle modern technológiák korában relatíve kis hadseregeknek is sok védekezési és válaszcsapási lehetőségük van. Ráadásul sok szövetséges erő állomásozik ott, így valószínűleg ugyanilyen védelmet élveznének.

– Nem tudom megkerülni: ha hasonló fenyegetés érné Magyarországot, érkezne-e ilyen effektív válasz? A háború elején simán átrepült egy drón a magyar légtéren, és valahol Horvátországban ért földet.

– Igen, Zágráb mellett csapódott be. Annyival egyszerűbb dolgunk van, hogy a lengyelekhez Ukrajnán át vezet az út, és a lengyel határ mellett folyamatosan mennek ezek a csapások. Ha a lengyel határ melletti célt támadnak az oroszok, egy pár perces pályaeltéréssel már Lengyelországban vannak. Nálunk, ami Magyarországot eléri, annak át kell repülnie a Kárpátokon, tehát magasan repül, észrevesszük. Az ukrán légvédelem aktivitása Magyarországról is látható; nem nyílt forrásból biztosan pontosabb információk is vannak. A nehezebb rész: a magyar légvédelem és légierő nyilván a lengyelének a töredéke; egyetlen légi bázisunk van; a földi telepítésű légvédelmi eszközök Budapest környékén vannak, most már van állandó légvédelem Budapestnek pár hónapja, valamint Győrben is rendelkezésre állnak, ha kell.

Mivel a lakosság nincs felkészítve ilyesmire, valószínűleg bambán nézne: „mi ez a hülyeség, biztos valami phishinges e-mail”. Így nem tudnánk hatékony ellenintézkedést tenni.

– Magyarország és Ukrajna között feszült a diplomáciai viszony. Ettől függetlenül lenne-e olyan katonai együttműködés, hogy az ukránok értesítenék a magyarokat, ha érzékelhetően Magyarország felé indulnak célpontok?

– Valószínűleg megpróbálnának értesíteni, már csak azért is, hogy elkerüljék: a magyar kormány hamis zászlós műveletként állítsa be. Kiegészítés: ha Munkácsot egy hónapja minden héten csapás éri, biztos vagyok benne, hogy a Magyar Honvédség vezetése a keleti határhoz rendelné a légvédelmet, magasabb készenlétbe helyezné az erőket, és akkor már szinte bármit le tudnánk lőni, ami felénk jön. A váratlan meglepetésre nem lehet felkészülni; de mint a lengyeleknél is, ahol hónapok óta arra repülnek ezek az orosz drónok, most az egyik áttévedt, és a lengyel légvédelem résen volt. A miénk is résen lenne.

– Elképzelhető, hogy a lengyelországi eset után nem várnak meg semmit, hanem a magyar légvédelmet is fokozottabb készültségbe emelik?

– Nem lepődnék meg. A magyar katonai vezetés magas szakmai színvonalon van, biztos vagyok benne, hogy jó döntés születik.