JÖVŐ
A Rovatból

Napelemek: semmi információ nincs a több mint fél éve beadott 43 ezer pályázatról

De közben elszállt az euró és az infláció is elszabadult. Hogy lesz ebből támogatás?


Lassan több mint egy éve húzódik a lakosság részére megnyitott vissza nem térítendő energetikai pályázat, köznapi nevén napelemes pályázat. Valójában sokkal komplexebb energetikai korszerűsítésre ad lehetőséget ez a pályázat, amely ráadásul jelentős előrelépés lenne az ország által vállalt karbonsemlegesség felé is. Hiszen a pályázattal, nemcsak napelem rendszerhez juthatnak a jogosultak, de nyílászáró cserével, illetve hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével környezetbarát és olcsó fűtési rendszerhez juthatnának. Aminek további előnye, hogy a főleg szegényebb vidékekre jellemző kesernyés füst legalábbis mérséklődne telente.

Hiszen ez a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműek számára lett kiírva, tehát pont ott mérsékelné az energiaszegénységet és adna kis fellélegzést a magas rezsiszámlák terhei alól, ahol minden forint számít.

A pályázat elbírálása azonban döcög. Igazából minden vállalt határidőből kifutottak a kiírók, ami a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy releváns tájékoztatás viszont nincsen. A türelmetlen és aggódó ügyfelek kérdéseire sablonválaszokat küldenek, elérhető illetékes, aki nagyobb kompetenciával rendelkezik, mint egy ügyfélszolgálatos, nem megismerhető. Aggodalomra pedig van ok, hiszen tavaly óta az árak is meglódultak és a forint is lendületeset gyengült. A tavaly költségvetett pályázati keretek idén biztosan nem elegendőek, márpedig a pályázat által megcélzott réteg nem fogja tudni kigazdálkodni a többletköltségeket. De a minisztérium hallgat, megnyugtató választ nem lehet kapni arra a kérdésre, adott esetben megnövelik-e a keretösszegeket úgy, hogy a vállalt pályázati célhoz hozzájuthassanak azok, akik felzárkóztatására a pályázat ki lett írva.

A tanácstalan pályázók facebook-csoportokban kérdezgetik egymást és próbálják tartani a lelket, mivel hivatalos megnyugtatás nem érkezik. És ahogy ilyenkor lenni szokott, fogy a türelem, szárnyra kapnak az összeesküvés-elméletek is, vagy ami rosszabb, a teljes apátia.

A fenyegető gazdasági válság árnyékában pedig nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy az ember sötéten lássa a jövőt.

Az egyik kivitelezői Facebook-csoportban az egyik vállalkozó egy nyílt levelet tett közzé, amiben valódi kommunikációt követel az állami aktoroktól. A levél hosszasan taglalja, miben tudnának segíteni a kivitelezők, ha konzultálnának velük, például a hiánypótlások kiküldésekor.

Megkerestem pár pályázót, pályázatírót, kivitelezőt, hogy megtudhassam, hogy áll most a dolog, mire számítanak, mire számíthatnak, mik az aggodalmaik jelenleg. Sajnos, bár velem könnyen szóba álltak, de jellemzően mindenki tart attól, hogy amennyiben beazonosíthatóak lennének, annak negatív következményi lehetnének. Még inkább igaz volt ez a kivitelezőkre, akik nemcsak magukat, de ügyfeleiket is féltették, így ők még saját keresztnévvel sem vállalták a megszólalást.

Pályázók

Marianna pályázatírót vett igénybe, ami bizony borsos kiadás: előre száztizenötezer forintot kellett leszurkolnia, amit még sikeres pályázat esetén kétszázhúszezer körüli összeggel kell megfejelnie. Ráadásul a kivitelező is elkért ötvenötezer forintot, amikor kijött.

Edina szerencsésebb volt, minden segítséget megkapott a kivitelezőtől, de magának kellett beadnia a pályázatot. Az online rendszer kitöltése embert próbáló feladat volt, azt gondolja, egy egyszerűbb ember elvérezne rajta. Egyetlen hiánypótlást kértek, és azóta csend. Semmi visszajelzés. Összevissza csak az energetikai tanúsítványra kellett költenie, harmincezer forintot. Először a komplex pályázatot szerette volna beadni, de végül, mivel nem lett volna elég pontjuk, inkább csak a napelemes opciót választották.

Azután menet közben kiderült, hogy mindenki meg fogja kapni a pénzt, ha jogosult rá, eltörölték a pontrendszert,

de azért úgy gondolja, mégis csak jobb, hogy a kisebb összegre pályázott, mert így talán, ha elszállnak az árak, még van esélye kifizetni a különbözetet.

Zoltán amióta beadta a pályázatot, semmi visszajelzést sem kapott. Sem hiánypótlási felhívást, sem jogosultsági értesítést. Csak a napelemes támogatásra pályázott, nem nagy, mindösszesen másfél millió forint értékben, ha úgy adódna, rá is fizetne. Azt gondolja, hogy azért áll minden, mert üres a kassza. Azért húzzák a döntéseket szerinte, mert arra játszanak, hogy talán sokan visszavonják a pályázatukat. Testvére ugyanakkor adta be a hasonló pályázatát, ő már kapott jogosultsági értesítést, egy hónappal a beadás után.

Norbert önállóan pályázott. Harmadik hónapban kapott hiánypótlási felhívást, időben beküldte. Egy hétre rá el is fogadták. Azóta semmi. Ha tovább emelkednek az árak, már nem tudna belepótolni. Eddig tíz százalék önerőről volt szó, ami kilencmillió forint mellett kilencszázezer forintot jelentett, azonban az azóta romló gazdasági helyzet miatt már nem biztos, hogy ennyit elő tud teremteni. Sajnálná elengedni és nem is érti, hogy pont az alacsony jövedelműeknek kiírt pályázatnál hogy adódhat elő egy ilyen bizonytalanság.

„Ha ebbe nem avatkozik bele az állam, akkor nem értem, hogy miért így írta ki”.

Tibor maga is pályázatíró, neki így nem okozott különös nehézséget a pályázat beadása. Mivel ingatlanvásárlásban volt, kapóra jött neki egy ilyen lehetőség. Akkor még a jövedelmet a kiírás szerint elosztották az ingatlanban lakók számával, így belefért az alacsony jövedelmi korlátba. Később módosították a feltételeket, már nem lehetett elosztani a bent lakók számával, így kiestek. Viszont szülei és felesége szülei részére beadta. „Amikor a pályázatokhoz generálkivitelezőt kerestem, eléggé szórt a lista. Volt olyan, aki már a telefonbeszélgetésért is szinte pénzt kért volna, más meg világossá tette, hogy a pályázónak csak az energetikai tanúsítványért kell fizetni, ami alapból fizetős volt.”

A választások előtt azt ígérték, hogy március végéig megszületnek a döntések, és aki jogosult, az meg is kapja a támogatást.

A két pályázatból az egyik elég hamar megkapta a jogosultsági döntést, a másik még semmit sem kapott.

Tibor úgy gondolja, hogy azok, ahova rendesen kimentek a kivitelezők és kiszámoltak mindent pontosan, végül rosszul járhatnak, ha áremelkedés lenne. Akik viszont a maximális fajlagos költségeket pályázták meg, ott még jócskán lehet puffer, ami lefedheti az áremelkedéseket. Továbbá azok járhatnak még rosszul, akik csak napelemre pályáztak és nem a legnagyobbra, hanem kisebbekre. Itt az euró árfolyam elszállása jócskán megemelheti az árakat.

János (álnév, keresztnévvel sem vállalja a történetét). Két éve vették a házukat, nagyon megörültek a lehetőségnek, hogy a húsz éves gázkazánt lecserélhetik hőszivattyúra. Menet közben kiderült, hogy mivel egy évvel korábban önerőből kicserélték a nyílászárókat, nem pályázhatnak a hőszivattyúra sem, csak a napelemre. Elindultak egy céggel, amivel minden papírt elintéztek, és közvetlenül a szerződéskötés előtt a kivitelező visszalépett, arra hivatkozva, hogy a kormány annyit változtatott már a pályázati feltételeken, hogy ez nem éri meg nekik a továbbiakban.

Önnel, mint Megrendelővel Szándéknyilatkozatot írtunk alá, azért, hogy a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” RRF-6.2.1 jelű pályázaton közösen indulhassunk.

Cégünk hónapok óta dolgozik azon, hogy a pályázaton való induláshoz minden szükséges segítséget meg tudjon adni és mint regisztrált kivitelező cég teljes körű szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Vállalásunkhoz híven elsők között regisztráltuk a ... Kft-t a pályázatban résztvevő kivitelező cégek között, kapacitásainkat fenntartva, hogy nyertes pályázat esetén a pályázati kiírásnak megfelelően megvalósíthassuk az Ön projektjét.

(...)

Cégünk bízva az állami garanciákban, alapos megfontolás után mérte fel, hogy milyen típusú és hány pályázatot tudunk úgy megvalósítani, hogy az Önök projektje szempontjából mindvégig biztosítva legyen a kiépítendő rendszer határidőre való kivitelezése.

Mint, azt Ön is bizonyára tapasztalta, eddig is rendkívül sok bizonytalanság övezete a pályázatot.

Többször módosításra kerültek a pályázati feltételek, alig egy hónap leforgása alatt, alapjaiban változtak meg a pályázaton való részvétel és a lebonyolítás szabályai.

Ezt a bizonytalanságot tovább fokozta, hogy egy olyan pályázatról van szó, amelynek finanszírozására Európai Uniós forrásokat kíván a magyar állam felhasználni, amelyek azonban továbbra sem állnak rendelkezésre.

Legvégül pedig a napokban vált publikussá az alábbi döntés.

A kormány múlt héten bejelentett 350 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagja miatt, már lezárt uniós napelemes és energiahatékonysági pályázatban elvégezett munkák után, a kivitelező vállalkozók számára esedékes folyósításokat minisztériumi utasításra nem fizethetik ki. Ez a bejelentés, egy már 2 éve futó napelemes pályázatot érint, ahol a RRF-6.2.1 pályázati felhíváshoz hasonlóan szintén a magyar állam finanszírozza a szállítókat, azaz vállalkozóként a ... Kft-t is.

(...) Számos olyan projektünk van, ahol most hónapokon keresztül cégünknek kell megfinanszírozni az elvégzett munkálatok költségeit.

Mindezeket figyelembe véve, a mai napon úgy döntöttünk, hogy cégünk biztonságos működése, likviditásának biztosítása és alkalmazottainak védelmében, nem tudunk egy olyan pályázaton részt venni, ahol törvényes, megkötött vállalkozási szerződések birtokában, az elvégzett munka után sincsen semmilyen garancia arra, hogy annak ellenértéke részünkre megfizetésre kerül.

Ennek fényében a megkötött Szándéknyilatkozattól elállunk.

Nagy ijedtség után végül sikerült találni egy másik céget, akikkel sikeresen beadták. Március elején, még a választások előtt kaptak egy értesítést, hogy jogosultak igénybe venni a pályázatot, azóta semmi. Azt is írták előtte, hogy a támogatási iratot még március vége előtt megkapják, semmi ilyen nem történt. Két Facebook-csoportban benne van, ott is olvassa, hogy

próbálkoznak a pályázók kérdéseket feltenni, de kitérő válaszokat kapnak csak.

„Az egész pályázattal kapcsolatban nem értem, hogy például miért zártak ki minket a hőszivattyú telepítésből csak azért, mert az ablakaink már rendben voltak. Illetve, amennyiben valóban támogatni akarnák az elektromos átállást, akkor miért a meglévő fogyasztás alapján kalkulálják ki a napelemek teljesítményét? Hiszen egy hőszivattyúnak is van áramigénye, ami eddig nem jelentkezett. Tehát a továbbiakban sem fogja a napelemrendszer lefedni a háztartás teljes fogyasztását.”

Anita éppen egy olyan házat vett, amit teljes körűen fel kell újítani. Az energetikus, amikor a felmérést készítette, azt mondta: „na ez az a ház, amire kiírták a pályázatot”. A második pályázati kiírásban szerepelt, hogy márciusra kell döntésnek születnie. Arra gondolt, hogy akkor még időben lesz a házfelújítással. Azonban áprilisban csak egy jogosultsági értesítést kapott és azóta sem tud semmit.

A házfelújítás a pályázatra való tekintettel négy hónapja áll, ezért a lakását sem tudja eladni, mert nem tudja mikor költözhet, mivel a nyílászárókra vár. Addig a burkoló sem haladhat, akivel a korábban megbeszélt júliusi időpontot lemondta, most áttették októberre, de utána már nem tud burkolni, mert valószínűleg addig nem lesz fűtés a házban.

„A legnagyobb baj az, hogy teljes hírzárlat van. Meg kellene tisztelni annyival a pályázókat, hogy legalább valami hiteles információt mondjanak.”

Adrienn édesapjának segített, hogy a szülői házra tudjanak benyújtani pályázatot. Információt ő sem kap, holott kéthetente próbálkozik, de csak sablonszöveggel válaszolnak, hogy legyen türelemmel. Ami aggasztja, hogy az árak közben elszálltak, és szerinte a több mint negyvenezer pályázó jó része nem lesz képes zsebből kiegészíteni a szükséges forrást, ami azt jelenti, hogy ők mind elesnek a támogatástól. Azonban biztos benne, hogy az állam nem emeli meg a támogatás összegét. Két hete elege lett és felhívta az ÉMI-t, ahol azt mondták neki, hogy a Széchenyi Programirodát keresse. Adrienn erre azt mondta, legyen szíves kapcsoljon egy kompetens személyt, aki tud tájékoztatást adni, mert

nem azzal van a gond, hogy elhúzódik a pályázat, hanem, hogy nincs tájékoztatás.

Az ügyfélszolgálatos azonban közölte, hogy ő nem tud senkit kapcsolni. A Széchenyi Programirodánál viszont azt mondták neki, hogy az ÉMI tud tájékoztatást adni. „Ezután felhívtam a minisztériumot (ITM), hogy mondjanak valamit, elvégre ők a pályázat gazdái. Azt válaszolták, hogy keressem az ÉMIT. Tökéletesen körbe lehet pattogni a három fél között, nincsen senki, aki értelmes választ tudna adni a kérdésekre.”

Pályázatíró

Szilvia (pályázatíró) bizakodik. Ő ezt a munkát a pályázók részére díjmentesen végezte, kizárólag a kivitelezőktől vár majd díjat, sikeres pályázat esetén. Szerinte volt éppen elég példa arra, hogy akár visszamenőleg módosítottak pályázati kiírásokon. Azt gondolja,

nem hagyja majd az állam, hogy a megcélzott réteg az áremelkedések miatt elessen a lehetőségtől.

Bár a tapasztalata az, hogy más pályázatoknál is csak az ügyintézőkig lehet eljutni, nincsen külön tájékoztatás, de megérti, hogy ekkora csúszásnál jó lenne egy nyilatkozat, hogy megnyugtassa a kedélyeket. „Mi pályázatírók észre sem vesszük mennyi idő telik el. Van olyan pályázatom, amit tavaly áprilisban adtunk be és még semmi visszajelzés nem érkezett.”

Kivitelezők

Akikre a legtöbb munka hárul, és eltekintve néhány (rossz) kivételtől, mindezt minden előzetes díjazás nélkül végzik a leendő munka reményében. Emberfeletti munkát végeztek mind a pályázatbeadás segítésénél, hiszen nem volt túl felhasználóbarát a felület, és azóta is, mert a hiánypótlási kérdéseket is végül ők válaszolják meg.

Kata (megváltoztatott keresztnévvel): a kiírást megelőzően még voltak szakmai egyeztetések a minisztériummal, de amint átvette a lebonyolítást az ÉMI a kommunikáció inkább egyoldalúvá vált. Ők adták ki a hiánypótlásokat, vizsgálják a pályázatokat, adják ki a tisztázó kérdéseket. „Amikor kérdeztük őket, hogy mikorra várhatóak a támogatói okiratok, az alábbi választ adták: „A tartalmi értékelés időtartamára vonatkozó információt nem tudunk szolgáltatni, társaságunk erre nincs felhatalmazva.”. Közben telefonon többször kaptunk már határidőkre ígéretet, (május vége, június vége stb.), amik aztán szépen lassan elmúltak, a döntésekről pedig továbbra sincs semmi hír.”

A beadást követően egyszer csak elindult egy hullám, kimentek a hiánypótlások majd, amikor közeledtek a választások, akkor mindenki hirtelen elkezdett jogosultságit kapni, párhuzamosan ekkor ment ki egy közlemény, hogy mindenki nyer, aki jogosult, illetve ekkor törölték el a pontozást is.

Sok ügyfél már úgy hívott, keresett meg minket, hogy ő nyert, pedig ez az értesítés még korántsem ezt jelentette, hiszen volt, aki úgy kapott jogosultságit, hogy épp folyamatban volt a hiánypótlása.

Kata azt tapasztalta, hogy a hiánypótlásokat dömpingszerűen küldték ki, sok esetben értelmetlen kérdésekre kellett válaszolni maximum 10 naptári nap alatt és minden bíráló másképp értelmezte a felhívást. Lehetett érezni, hogy olyanokat is bevontak az elbírálási folyamatba, akik nem ismerték teljesen a kiírást, az időközben megjelent módosításokat, illetve magát a felületet, ahova a pályázatokat kellett feltölteni. „Volt olyan időszak, amikor már a saját levelüket küldözgettük vissza, hivatkozva arra, hogy más ügyfélnél már ezt tisztáztuk, amire aztán írásban jelezték 'Szíves elnézését kérjük, az ellenőrzés során tévesen került megállapításra a következő ellenőrzési pont'.” Ők is, mint sokan mások, egységesen generálták le a szerződéseket, ezért is próbáltak az ÉMI-vel kommunikálni, hogy a hiánypótlások is legyenek egységesek, mert ez mindkét oldal munkáját nagyban megkönnyítette volna, de erre azt a választ kapták, hogy minden ügyfél egyedi elbírálásban részesül. Sajnos így viszont sokkal nagyobb a hibalehetőség, ami majd a végső elszámolások során fog kibukni.

A választások után azonban leállt az egész. Egy-két hiánypótlás, jogosultsági jött, de korántsem annyi, mint korábban. Azóta bármit is kérdeznek, nem jön információ, csak általános levelek.

Az árakat megpróbálták úgy tervezni, hogy kimaxolják a költségvetéseket, hogy a megvalósítás során biztosan beleférjenek. Ez a komplex pályázatok esetében jobban lehetséges, a csak napelemes pályázatoknál sokkal kisebb a mozgástér, hiszen ahol az euró most tart, az már komoly áremelkedést jelent. Biztosan van olyan réteg, akik valamennyi önerőt bele tudnak majd rakni, ha drágul a pályázat, de voltak olyanok, akiknek már a huszonhétezer forintos energetikai felmérés díjának a kifizetése is gondot okozott. Ráadásul jelenleg a kisebb napelemes rendszerek kivitelezése már nem éri meg a legtöbb kivitelezőnek. Kiszámolták:

a jelenlegi árfolyamokkal, és ott tartanak, hogy a 4.1 kW alatti rendszerek kivitelezését lehet, hogy el sem tudják vállalni.

Úgy gondolja, hogy most még csönd van, de majd akkor borul minden, ha kijönnek a döntések, tegyük fel kisebb összegről, vagy valaki nyer, más meg nem, ugyanazokkal a paraméterekkel, stb. És amíg nincsenek átlátható szabályok és áramló információ, addig ez elképzelhető.

Zsolt (megváltoztatott keresztnévvel) (kivitelező): először arra gondolt, túlságosan nagyra tartják magukat az ÉMI munkatársai, azért nem kommunikálnak vele. De aztán belátta, hogy nem így van. Simán

a bírálók nagy részének fogalma sem volt arról, mit bírál.

Most mindenki vár. Nincs is más opció. Szerinte vagy árat emel a kiíró, mert például a mostani euró árakkal a négy és fél kW alatti rendszereket nem tudják elvállalni a kivitelezők. A jelenlegi kiírás rossz technikailag. Be lett tervezve egy olyan technológia, a hibrid inverter, amit jelenleg nem engedélyeznek az áramszolgáltatók.

„Ők dolgozhatnak a kiíráson három hónapot, aztán nekem három hónapot adnak arra, hogy mérjem fel a pályázókat, tervezzem meg mindenkinek az energetikai koncepcióját, adjak árajánlatot és azt tartsam másfél évig, miközben az euró megy huszonkét százalékot?”

A minisztérium

Természetesen a Technológiai és Ipari minisztériumtól is szerettem volna megszólaltatni valakit. Amint lehetőség nyílik rá, a cikket frissítjük. Addig is a kérdések, amikre választ várnék:

– Milyen szervezet bírálja el a pályázatokat, ki ennek a szervezetnek a vezetője?

– Miért nincs lehetősége sem a sajtónak, sem az ügyfeleknek kompetens személyektől információhoz jutni a pályázat konkrét állását illetően?

– Nem gondolják-e, hogy folyamatos, valódi tájékoztatással elejét lehetne venni az elégedetlenségnek és a találgatásoknak? Terveznek-e egy sajtótájékoztatót tartani ebben a témában?

– Amennyiben az infláció és a forintgyengülés miatt a megítélt keretösszegek már nem fedezik a pályázati célt, tervezik-e kiigazítani a keretet, hogy a leginkább rászorulók ne essenek el a pályázattól csak azért, mert vélhetően nincs saját forrásuk hozzájárulni beruházáshoz?

– Illetve, mivel az RRF támogatás az Európai Uniótól euróban érkezik, a forintgyengüléssel átváltás után magasabb forintösszeg áll eleve a pályázat rendelkezésére. Ennek megfelelően automatikusan megemelik az adott pályázatok keretösszegét?

– Ha nem, akkor mi lesz az eredetileg erre a célra szánt megmaradó forintösszeg sorsa?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Annyira élethűen mozgott az új kínai robot, hogy a színpadon kellett felvágni, hogy elhiggyék, nem ember van benne
Az IRON névre keresztelt gép bionikus izmokkal és emberi gerinccel mozog. A cég szerint hamarosan a kollégánk is lehet, de a házimunkát egyelőre nem bízzák rá.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 08.



A kínai Xpeng elektromosautó-gyártó a kantoni AI Day rendezvényen leplezte le IRON nevű humanoid robotját, amelynek mozgása annyira élethű volt, hogy a cég képviselői a színpadon kénytelenek voltak felnyitni a burkolatát, hogy bizonyítsák, nem egy ember rejtőzik benne – írta a Live Science. A bemutató után a vállalat közölte, hogy a robot első példányai 2026-tól jelenhetnek meg kereskedelmi környezetben, például a cég saját bemutatótermeiben.

Az IRON természetesnek ható, „modell-szerű” mozgását egy rugalmas, emberhez hasonló gerinc, sok ponton mozgó ízületek és bionikus izomzat teszi lehetővé. Összesen 82 szabadsági fokkal rendelkezik, ebből 22-22 a két kézben található. A gép agyát három egyedi MI-chip adja, amelyek együttesen 2250 billió műveletet végeznek el másodpercenként. Az Xpeng saját fejlesztésű robotikai architektúrája révén a robot a vizuális ingereket közvetlenül fizikai cselekvéssé alakítja, anélkül, hogy előbb nyelvi formára kellene fordítania azokat. A „belülről született” dizájnkoncepció jegyében

a robot egy belső vázra épül, testalkata pedig a vékonyabbtól a zömökebbig személyre szabható, külsejét pedig teljes fedésű szintetikus bőr borítja.

A vállalat szerint az IRON az első humanoid robot a világon, amely teljesen szilárdtest-akkumulátort használ. Ez a technológia a hagyományos lítiumion-akkumulátorokban lévő gyúlékony folyadékok helyett kerámiát vagy polimereket alkalmaz, így biztonságosabbá teszi a robot működését zárt terekben. A cég a közeljövőben kizárta a házimunka-alkalmazásokat, mert egy kiszámíthatatlan háztartási környezet biztonsági kockázatokat rejtene.

„A következő generációnak nagyon rugalmasak a csontjai, erős bionikus izmai és puha bőre van. Reméljük, hogy magasságban és arányokban is hasonló lehet az emberhez” – mondta He Hsziao-peng, az Xpeng elnök-vezérigazgatója. Hozzátette:

„A jövőben a robotok életünk társai és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor is lehet különböző színeket, külső-belső kialakítást választani, úgy a jövőben, amikor robotot veszel, kiválaszthatod a nemét, a haj hosszát vagy az öltözékét az adott célhoz.”

A humanoid robotok piacán az utóbbi időben nagy a mozgás. A szintén kínai Unitree startup nemrég mutatta be piruettező, karate-rúgásokat bemutató H2 modelljét, de annak még nincs hivatalos megjelenési dátuma, így az Xpeng jó eséllyel előbb juttathatja el robotját a boltokba vagy irodákba. Az IRON bejelentése a cég szélesebb körű „fizikai MI” stratégiájának része, amely a robotikát, az önvezető járműveket és az MI-fejlesztést egységes platform alá vonja. A vállalat korábban egy repülő autó prototípusát is bemutatta.

A bemutatót követően a nemzetközi és a kínai sajtó is sokat foglalkozott a színpadi demonstrációval és a kétkedőknek szánt „felnyitásos” bizonyítással. He Hsziao-peng a Douyin nevű kínai közösségi oldalon egy videót is közzétett, amelyben olyan részletekről beszélt, mint a robot hűtéséből adódó zaj, a kezek mérete vagy a fej „fülszerű” mikrofonnyílásai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Itt a böngészés jövője? Teszteltük a Google Chrome kihívóját, a ChatGPT Atlaszt
A mesterséges intelligencia-alapú böngészőt nem hozta zavarba, hogy meg kellett terveznie egy tömegközlekedési útvonalat a Népligetből a Nyugatiba olyasvalakinek, aki fél a mozgólépcsőn. Emlékszik a beszélgetéseinkre, és be is vásárol, ha kell.


Már jóval a ChatGPT Atlas 2025. októberi bejelentése előtt sejteni lehetett, hogy az OpenAI saját böngészőn dolgozik. A techszektorban nyílt titokként emlegették a projektet, hiszen a vállalat 2023–2024 folyamán sorra igazolta le a Google Chrome eredeti csapatának kulcsembereit – ami rögtön nyilvánvalóvá is tette, hogy a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szoftver babérjaira tör.

Később, már 2025 júliusában három, a tervet ismerő forrás megerősítette a Reutersnek, hogy az OpenAI rövidesen piacra dob egy mesterséges intelligenciával felvértezett böngészőt, amit a több mint hárommilliárd felhasználóval rendelkező Chrome kihívójának szán. A szoftver fejlesztése ezt követően is a háttérben zajlott: hivatalosan semmit sem kommunikáltak róla, a létezését sem erősítették meg, egészen addig, amíg kész állapotban nyilvánosságra nem hozták.

Az előjelek szinte tökéletes hiánya ellenére a háttérben tudatos stratégia rajzolódik ki. Sam Altman vezérigazgató korábban is utalt rá, hogy a vállalat nagy álmokat dédelget egy internetböngészővel kapcsolatban, aztán egy áprilisi kongresszusi meghallgatáson elejtette, hogy ha az amerikai trösztellenes perek nyomán a Google-nak el kellene adnia a Chrome-ot, az OpenAI „érdeklődne a felvásárlás iránt”.

A Chrome végül nem került eladósorba, sőt, a Google fellebbezést is benyújtott a monopolhelyzetét kimondó bírósági ítélet ellen. Altman jelzése ettől függetlenül egyértelmű volt: cége komolyan gondolja, hogy belépne a böngészők piacára. 2025. október 21-én aztán egy élő videós bemutatón lerántották a leplet a ChatGPT Atlasról, „a böngészőről, amelynek szívében a ChatGPT munkál”.

Ezzel az OpenAI fel is rohant a pályára, amelyet a ’90-es évek böngészőháborúi óta lényegében a Google és az Apple ural – nem agyonverve, de azért partvonalra szorítva a Microsoftot, illetve például a Mozilla Firefoxot. Kevesen gondolták volna, hogy lesz olyan versenyző, aki nemhogy szóhoz jut, de le is futhatja a klasszisokat.

Tényleg kell a világnak még egy böngésző? Mit akar ezzel az OpenAI?

Felmerül a kérdés, hogy az OpenAI mégis miért ment neki egy annyira telített piacnak, mint amilyen az internetböngészőké. Szakértők szerint a döntés mögött stratégiai megfontolások sora áll, és az egyik, ha nem a legfontosabb, egy új generációs virtuális asszisztens létrehozásának szándéka. Az AI-ügynök felépítéséhez meg kell ismerni a felhasználók szokásait és igényeit, aminek a böngésző kiváló eszköze lehet.

Az AI az asztali számítógépünk, okostelefonunk és okostévénk böngészőjén keresztül rendkívül mély bepillantást kaphat a digitális életünkbe – jóval mélyebbet, mint amilyenhez külön alkalmazásként vagy pluginként férhetne hozzá.

És az OpenAI éppen ezt akarja. Ahogy a ChatGPT Atlas bemutatkozó oldala is kifejti: a böngésző az a felület, ahol a felhasználó minden munkaeszköze és információforrása összefut. Ha a ChatGPT nemcsak helyet kap benne, hanem a középpontjába kerül, akkor az AI átlátja a teljes kontextust, és személyi asszisztensként segítheti a felhasználót.

A fejlesztők ezen túl saját ökoszisztéma kiépítésére is törekednek, hiszen nem akarnak kiszolgáltatott helyzetbe kerülni a nagy platformokkal szemben. A böngésző birtoklása védőhálót jelentene például akkor, ha a Google vagy az Apple úgy döntene, lekorlátozza a külső AI-szolgáltatások hozzáférését a rendszereihez.

A Reuters az OpenAI-nál dolgozó forrásától megtudta: a vállalat korántsem elégedett meg azzal, hogy legértékesebb terméke más gyártó böngészőinek egyszerű bővítményeként létezzen tovább, hanem azt akarta, hogy teljes értékű, saját böngészővel jelenjen meg, ha lehet, több százmillió eszközön. A szoftver segítségével ugyanis ellenőrzése alá vonhatja a felhasználói interakciók során keletkező adatokat.

És a userek viselkedési adatai kincset érnek: a Google sikerének egyik sarokkövét jelentik, különösen az általuk személyre szabható online hirdetések piacán.

A saját böngésző kiadásával az OpenAI egyenesen a Google egyik legfőbb erősségét veszi célba: olyan óriási mennyiségű adatra akar szert tenni, mint a kereső cég a Chrome-mal, hiszen látja, hogy a megfelelő adathasznosítás évente akár százmilliárd dolláros reklámbevételt hozhat.

A ChatGPT Atlas létrehozása mögött nem utolsó sorban ott húzódik a küldetéstudat: Altmanék szerint az AI fejlődése ritka lehetőséget kínál annak újragondolására, hogy hogyan is használjuk az internetet.

Alapjaiban más böngésző, mint a többi

A ChatGPT Atlas különlegessége, hogy a mesterséges intelligenciát nem utólagos kiegészítőként tapasztották hozzá – ahogy a Microsoft tette a Bing Chattel az Edge böngészőben –, hanem az egész szoftver eleve erre épül. Egy rövid tesztelés során számunkra is egyértelművé vált, hogy a böngésző alapja a nyelvi modell – annak minden előnyével.

Az Atlas a Chromium motorjára épül (mint a Chrome, az Edge vagy az Opera), de a kezelőfelülete és a funkciói az AI köré szerveződnek. Megnyitáskor nem a hagyományos Google-keresőoldal nyílik meg, hanem egy ChatGPT-alapú kezdőlap – keresőmezővel és intelligens javaslatokkal.

A ChatGPT-ben megismert „Kérdezz bármit” mező egyszerre használható webcímek beírására és természetes nyelvű kérdések megfogalmazására, a böngésző pedig ChatGPT-válaszokkal, valamint hagyományos találati listával, a keresésre vonatkozó kép- és videótalálatokkal is reagál. Ez mindjárt eggyel több lehetőség, mint amit a hasonló módon, csak éppen a címsorból mindössze az ismert Google-keresést indító Chrome nyújtani tud.

Url begépelésére persze rögtön a weboldalt nyitja meg, de a hagyományos keresés is működik, és a találatok meglepően sokoldalúak, egyben letisztultak. Ahelyett, hogy vége-hossza nincs lista fölött hunyorogva vadásznánk arra, amire éppen szükségünk van, részletes információkat kapunk. Az Etele Mozira keresve például nem linkgyűjtemény érkezik, mint a Google-ben, hanem egy pontokba szedett leírás az ott található szolgáltatásokról, árakról, nyitvatartásról, elérhetőségekről és persze a megközelíthetőségről. Ez a főmenü, ami teljes egészében a ChatGPT-re épül: annak felületét és funkcióit idézi. Mellette ugyanakkor megjelenik a webes keresés, amivel a megszokott linkgyűjteményt kapjuk, illetve a képek és a videók gombja.

Azonnal több opció választható: a mozi honlapja, közösségi oldalai és egyéb megjelenítései, például a port.hu-n, jegyértékesítő oldalakon vagy a sajtóban.

Az Atlas használatának igazi előnye, hogy egyszerű csevegésben koncentráltan és pontosan dobja ki azokat a tartalmakat és információkat, amelyekre szükségünk van. Ez rengeteg időt spórolhat, ha szabadidős programokat, híreket, nevezetességeket vagy éttermeket keresünk.

De a böngésző főleg akkor jön jól, ha speciális kéréseket fogalmazunk meg. Egy teletal.hu-s rendelésnél például a diétánknak, vagy ételérzékenységünknek megfelelő menüsort keres vagy állít össze (utóbbit kissé hanyagul), de az sem hozza zavarba, ha meg kell terveznie egy tömegközlekedési útvonalat a Népligetből a Nyugatiba olyan személynek, aki fél a mozgólépcsőn, így elkerülné az ezzel járó csomópontokat.

Ez a kérés az ismert körülmények miatt nyilván nehéz, de nem hagyta annyiban és nagyrészt felszíni közlekedési eszközökkel, illetve sétáló szakaszokkal oldotta meg a navigációt.

És kérdezni roppant egyszerű, az Atlas állandóan tettre kész. Bármely oldalra is látogassunk el, a jobb felső sarokban mindenhol ott a „Kérdezd a ChatGPT-t” gomb, amelyre oldalsáv nyílik. Ebben szabad szöveges kérdéseket tehetünk fel, összefoglalót vagy további információkat („Segíts tanulni”) kérhetünk, illetve van dinamikusan változó tipp is, ami annak függvényében más és más, hogy milyen oldalon járunk. Politikai hírt olvasva például „alternatív nézőpontokat” kérhetünk, míg egy helyszínre rákeresve hasznos tevékenységekhez kérhetünk ötletet („Mit csinálhatok itt?”) – mindezt anélkül, hogy új lapot kellene nyitni.

Az Atlas legnagyobb dobása viszont alighanem a beépített memória és az Ügynök mód.

A böngésző – ha engedélyt adunk rá – emlékszik a korábbi beszélgetéseinkre és kereséseinkre, így kérhetünk tőle összefoglalót például a múlt héten talált receptekről vagy ingatlanhirdetésekről, illetve más információkról, amelyeket e képesség hiányában a többi böngészőben sokáig tart újra előtúrni – ha sikerül egyáltalán.

Ezek a „böngészőmemóriák” az OpenAI szerint opcionálisak és átláthatóak: a felhasználó bármikor megtekintheti, archiválhatja vagy törölheti őket, és a böngészési előzmények törlésével együtt a memóriába mentett információk végleg törlődnek.

Az igazi sci-fi élmény ugyanakkor a fizetős Plus, Pro és Business csomagok felhasználóinak előzetes verzióban hozzáférhetővé tett Ügynök mód lehet. Ez lényegében egy automatizált asszisztens, amely konkrét feladatokat tud elvégezni helyettünk a weben, így az Atlasba integrált ügynök képes űrlapok kitöltésére, időpontfoglalásra, online vásárlásra és információgyűjtésre – egyetlen utasítás alapján.

Az OpenAI külön kiemelte, hogy az ügynök módot a biztonság jegyében alakították ki: a háttérben futó AI nem futtathat tetszőleges kódot, nem telepíthet bővítményeket, és az olyan érzékeny oldalak előtt, mint a webbank vagy az e-mail, magától megáll, mielőtt bármit is tenne az ott lévő adatokkal.

A legfőbb újítás, és amit a legtöbben értékelhetnek a ChatGPT Atlasban az az, hogy már nem kell egy külön chatbotba szöveget másolgatni, hiszen a böngésző egy ablakban összefűzi az olvasást és a kérdezést. Hasonló módon az ügynök képes végignézni akár több korábban meglátogatott állásportált, majd összeírni az azonos követelményeket – persze önállóan, mintha egy asszisztens tenné helyettünk. Ezek a funkciók így együtt azt a benyomást keltik, hogy a ChatGPT Atlas tényleg több egy hagyományos értelemben vett böngészőnél: már most egyfajta asszisztensnek tekinthető, ami személyre szabott, intelligens folyamatokká alakítja a böngészési élményt.

Az Atlasról összességében az lehet az első benyomásunk, hogy nagyobb kontextusba helyezett, komplexebb ChatGPT-élmény, ami forradalmi újítást még nem hoz, de gördülékenyebb böngészési élményt igen – ami sokaknak már elegendő lehet a váltáshoz.

Mindez elég ígéretes, de a tesztelők egyelőre vegyes fogadtatásban részesítik. A The Verge például nincs elragadtatva tőle, mivel az új böngésző „olyan, mint egy Google-kereső, csak extra lépésekkel”, és bár az Atlas tényleg ügyes az AI-válaszok előállításában, a keresései egyelőre „nem érnek fel” az ismert megoldásokhoz. Magyarán: ha az AI-modell válaszáról átkattintunk a klasszikus linkgyűjteményre, akkor a kapott eredmények nem mindig relevánsak. További probléma, hogy egy térképes keresés esetén (pl. éttermek vagy nevezetességek a közelben) ugyan megjeleníti a térképrészletet, az értékeléseket és nyitvatartást, de a véleményekbe vagy forrásokba nem lehet beleklikkelni, így a részletekig már nem jutunk el.

A New York Magazine szintén nem esett hanyatt attól, amit látott, hiszen úgy véli, „megkapjuk gyakorlatilag ugyanazt a ChatGPT-élményt, csak épp a böngészőbe sütve”. Sok újdonságot tehát ők sem fedeztek fel az Atlasban a többi böngészőhöz képest, leszámítva, hogy itt nem egy külön weboldalon vagy bővítményben fut a chatbot, hanem szerves része a böngésző felületének. És ez még nem teszi radikálisan új böngészővé az Atlast. A valódi innovációt e teszt szerint is az ügynök mód jelentheti, ami, ha egyelőre nem különösebben hasznos, legalább látványos, és látszik rajta, hogy van benne potenciál.

Merre tovább? – Az OpenAI tervei és az Atlas jövője

A böngészőről érkezett első visszajelzések összességében óvatos optimizmust tükröznek, ami már elég lehet a folytatást tervező OpenAI-nak. A cég egyértelművé tette, hogy a ChatGPT Atlas csak a kezdet, és folyamatos fejlesztésekkel igyekszik teljes értékű alternatívát kínálni a megszokott böngészőkre – hamarosan minden nagy operációs rendszeren. Az Atlas egyelőre csak macOS-ra érhető el, de a cég bejelentette, hogy hamarosan érkezik a Windows, iOS és Android verzió is.

A fejlesztési tervek között szerepel a többfelhasználós profilok támogatása, a haladó felhasználóknak szánt fejlesztői eszköztár megjelenítése, valamint a ChatGPT-re épülő külső alkalmazások (ún. ChatGPT-appok) jobb integrációja is. Az OpenAI ezenkívül utalt rá, hogy a webfejlesztőkkel együttműködve új szabványokat – például speciális tageket – is kialakítana, amelyek segítségével a weboldalak könnyebben együttműködnek majd az Atlas ügynökfunkcióival.

Ez azt jelentené, hogy a jövőben arra is lehetne optimalizálni a honlapokat, hogy az AI könnyebben eligazodjon rajtuk és biztonságosabban hajthasson végre műveleteket a felhasználó nevében.

Várható továbbá, hogy az Atlas szorosabban összefonódik más OpenAI-termékekkel és a vállalat partnereinek szolgáltatásaival. Utóbbiakra már most akadnak izgalmas példák: a Spotify vagy a Booking.com integrálásával a chatbot közvetlenül képes dallistát összeállítani és szállást foglalni.

Ezek az alkalmazások eddig különálló pluginokként működtek a ChatGPT-ben, de elképzelhető, hogy a jövőben natívan jelennek majd meg az Atlas böngészőben. A TechRadar értékelése szerint a nyilvánosságra hozott fejlesztési tervek „ambiciózus elképzeléseket” vetítenek előre: appok böngészőn belül futtatását, illetve még szorosabb integrációt harmadik felek szolgáltatásaival.

Az OpenAI egyébként megerősítette, hogy hallgat a felhasználói visszajelzésekre, és megígérte, hogy az Atlas funkciói olyan ütemben fognak bővülni, ahogy a felhasználók igényei diktálják. A böngésző termékfejlesztését vezető Adam Fry ennek megfelelően nemrég terjedelmes listát is közzétett a userek által javasolt módosításokról és javításokról.

Sokan felvetik azt is, hogy az Atlas valójában csak egy lépcsőfok az OpenAI még nagyobb szabású tervei felé. Altman korábban egyértelműen utalt rá, hogy a vállalat saját hardver fejlesztésébe is belefog, és ennek első lépéseként idén – 6,5 milliárd dollárért – felvásárolta Jony Ive, az Apple egykori legendás formatervezőjének AI-eszközökre specializálódott startupját, az io-t.

Szakértői vélemények szerint nem kizárt, hogy ennek a titokzatos készüléknek építik a szoftveres ökoszisztémát: a ChatGPT Atlas, a hozzá kapcsolódó AI-szolgáltatások és a jövőbeli app-integrációk együttesen akár egy AI-központú operációs rendszert alkothatnak – például vadonatúj AI-okostelefonokhoz.

A böngészők versengése – Kinek mekkora szelet jut a tortából?

Ahhoz, hogy megértsük, mi vár a ChatGPT Atlasra, érdemes tisztában lenni a böngészőpiac jelenlegi erőviszonyaival. A globális mezőnyben toronymagasan a Google Chrome vezet: világszerte a webes böngészések több mint kétharmada ebben a böngészőben történik.

Globális piaci részesedés (összes platform, 2025)
BöngészőRészesedés
Google Chrome~68–72%
Apple Safari~15–16%
Microsoft Edge~5%
Mozilla Firefox~2–3%
Egyéb (Opera, Brave, Samsung Internet stb.)néhány %

Asztali gépek és laptopok
BöngészőRészesedés
Google Chrome~66%
Microsoft Edge~13%
Apple Safari~7%
Mozilla Firefox~6%

Okostelefonok
BöngészőRészesedés
Google Chrome~70%
Apple Safari~20–23%
Samsung Internet~3–4%
Egyéb (Opera, UC Browser stb.)1–2% alatt

Tabletek
BöngészőRészesedés
Google Chrome~48%
Apple Safari~30% körül
Egyéb (Android beépített, Edge, Opera stb.)maradék

Források: Reuters, Demandsage, Statcounter

Ezek a számok rávilágítanak, hogy a böngészőpiac mennyire koncentrált és mennyire nehéz lehet új szereplőként felférni a térképre. A Chrome és a Safari esetében ráadásul nem csupán önmagában egy böngészőről van szó, hanem ökoszisztémába ágyazott dominanciáról: a Chrome a Google számtalan szolgáltatásával integrálódik (Gmail, YouTube, Google Drive stb.), a Safari pedig az Apple zárt világának része (összehangolódva az iMessage-dzsel, az Apple Pay-jel vagy at iClouddal). Vagyis: egy új böngészőnek nem pusztán technológiailag kell jónak lennie, de meg is kell győznie a felhasználót, hogy kiszakadjon a megszokott digitális környezetéből, és esélyt adjon valami újnak.

Megtörhető a Chrome uralma? – Az OpenAI esélyei

„Az emberek többsége nem szívesen vált böngészőt. „Ha megpróbálod lenyomni az emberek torkán a saját böngésződet, fellázadnak” – idézi a Business Insider Brendan Eicht. A Brave böngészőt fejlesztő cég vezérigazgatója, aki maga is új szereplőként harcolt a felhasználók kegyeiért, figyelmeztet: a Microsoft régi trükkje (az Internet Explorer erőltetett összecsomagolása a Windowszal) ma már visszafelé sülne el.

A felhasználók hozzászoktak a Chrome-hoz és a Safarihoz, olyannyira, hogy talán évek óta nem is gondolnak rá, pontosan milyen böngészőt is használnak, csak nap mint nap megnyitják az alapértelmezett szoftvert. Hiába innovatív tehát a reklámblokkolással és kriptotárcával rendelkező Brave, kb. 90 millió aktív felhasználót gyűjtött, ami bár szép, eltörpül a nagyok számaihoz képes. A szintén újító Arc is csak pármilliós lelkes táborig jutott el, és a fejlesztői végül úgy döntöttek, inkább teljesen új, AI-központú böngészőre (Dia) fókuszálnak.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a forradalmi ötletek sem garantálják az átütő sikert – ahhoz ugyanis le kell győzni a felhasználók kényelmi faktorát.

Tudja ezt az OpenAI is, és óriási előnyt jelent számára, hogy van egy kész felhasználói bázisa, amire építkezhet: a ChatGPT aktív heti felhasználóinak globális száma 700–800 millió fő lehet, szóval van miből kiindulni.

Ha az Atlas elnyeri a felhasználók bizalmát, azzal a Google is lépéskényszerbe kerül: fejlesztenie kell saját AI-megoldásait a Chrome-ban, és talán az eddig zárt platformok is nyitottabbá válnak az AI-integrációra. Az Apple például lassan halad a Safari „okosításával”, de rajta is nőhet a nyomás, ha az Atlas és más AI-böngészők terjedni kezdenek.

Az OpenAI számára pedig nem a közvetlen böngészőpiaci bevétel a legfontosabb, hanem az ökoszisztéma és az adatok felett gyakorolt kontroll. A böngésző révén közvetlen csatornát kap a felhasználóhoz: ahelyett, hogy egy külső platformon (Chrome, iOS) keresztül kellene eljuttatnia hozzájuk a szolgáltatását, a saját felületen is megteheti. Ez hasonló stratégia, mint amit a Google követett a Chrome 2008-as indításakor: azért hozott létre saját böngészőt, hogy a felhasználókat mélyebben bevonja a saját ökoszisztémájába, és ne csak egy tőle származó szolgáltatást (a keresőt) használjanak.

Az OpenAI 2025-ben gyakorlatilag ugyanezt próbálja megvalósítani: igyekszik szorosabbá és nehezen felbonthatóvá tenni a felhasználói és a cég közötti kapcsolatot.

Ha a vállalatnak akár csak részben sikerül átcsábítania a ChatGPT felhasználóit az Atlasra, az hosszú távon megtérülő befektetés lehet. Egyrészt csökkenti a függését a Google-től és más riválisoktól, másrészt új bevételi modelleket nyithat meg. Elképzelhető, hogy az Atlas a jövőben saját keresőszolgáltatást kínál, ami után az OpenAI részesedést kap a hirdetési bevételekből – hasonlóan ahhoz, ahogy az Apple évi milliárdokat kasszíroz azért, mert a Google a Safari alapértelmezett keresője.

Az is egy opció, hogy a ChatGPT ügynökfunkcióján keresztül végrehajtott vásárlásokból az OpenAI jutalékot szed (például, ha az AI vesz nekünk valamit az Amazonon vagy lefoglal egy szállást, abból háttérmegállapodások alapján részesedést szerezhet). Mindez egyelőre csak lehetőség, de a trend eléggé adja magát: az OpenAI azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia nem a böngészés mellékes kiegészítője, hanem annak központi eleme lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Jön a vaskorszak az akkumulátoriparban? Meglepő áttörés előtt állhat az ágazat
Laborban finomhangolt kristályszerkezet adja a varázslatot. Ha a gyártás bírja a tempót, az MRI-től a mágnesvasútig sok minden megváltozhat.


Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.

A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.

Az elején nem ment zökkenőmentesen: a minták a töltési ciklusok alatt többször is szétestek. A megoldás az extrém lekicsinyítés lett: 300–400 nanométeres szemcsenagyságnál stabil állapotot értek el. „A részecskék lekicsinyítése óriási kihívás volt, de ez tette lehetővé, hogy a kristály stabil maradjon” – mondta az egyik kutató.

Ha ez a megközelítés beválik, a drága és környezeti szempontból vitatott kobalt- és nikkeltartalmú akkuk helyett olcsóbb, vasalapú megoldások is jöhetnek.

A felfedezés hatása túlmutathat az energiatároláson: a vas új elektronikus és mágneses tulajdonságai hatással lehetnek MRI-berendezésekre, mágnesvasúti technológiára, sőt akár a szupravezetők fejlődésére is.

A fordulatot egy 2018-as elmélet indította el: William Gent vetette fel, hogy a vas magasabb oxidációs állapotba kényszeríthető, ha a szomszédos atomok távolsága megfelelő. A következő lépés a nagyobb méretű prototípusok gyártása és a hosszú távú ciklustesztelés. A kutatók szerint néhány éven belül ipari fejlesztések indulhatnak az új technológiára építve, és megkezdődhet az akkumulátorok „új vaskorszaka”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Simó György: Kevésbé demokratikus, paternalista jellegű rendszer jöhet, nagyon erős, technológiai alapú központi kontrollokkal
Az AI gyökerestül alakítja át a világot, a kapitalizmus után paradigmaváltás, új rendszer jöhet. A technológia segítségével képesek lehetünk megoldani a klímaválságot, vagy meghódítani a világűrt. Ugyanakkor ha kicsúszik a kezünkből, önmegsemmisítő mechanizmussá válhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 10.



Az idei TEDx Danubia „napindító mélymerülése” a jövőről, innovációról, társadalomról szólt. A Lakner Zoltán vezette beszélgetésben Csepeli György szociálpszichológus, média-szakértő, Duda Ernő innovátor és Simó György kockázati tőkebefektető voltak. Természetesen a jövő első számú alakító tényezőjeként mindannyian a mesterséges intelligenciát jelölték meg, innen ágaztak el a felsejlő problémák is.

A háromnegyedórás beszélgetés végén az nyilvánvalóvá vált, hogy nemhogy 30 vagy 10, de 5 évre is nehéz tervezni, miközben az új technológia utópisztikus, de disztópikus jövő-forgatókönyveket is tartogathat a számunkra. Simó Györggyel beszélgettünk arról, mi várhat ránk.

– Nagyanyám annak idején azt mondta nekem, örül, hogy most már nem él sokáig, mert ő nem bírna abban a világban élni, amiben én gyerekként belecsöppentem. De mindig ezt mondja minden idősödő generáció. Mi az, amitől most tényleg más a helyzet? Egyáltalán: más?

– Részben ez is igaz, amit mondasz: ehhez is hozzá fogunk majd szokni. Ugyanakkor az eddigi technológiai fejlődés általában megsokszorozta, kiterjesztette az ember képességeit valamilyen módon, de nem fenyegette. Segített legyőzni például a távolságot, az időt, vagy a gravitációt. Az ipari forradalom először a fizikai termeléssel kapcsolatos képességeinket fejlesztette, miközben a kontroll, a döntéshozatal, az értelmezés, az értelem, a kommunikáció az ember privilégiuma maradt: a gép csak eszköz volt. Most viszont, a mesterséges intelligencia új hulláma segítségével olyan módon modellezzük már az emberi gondolkodást, a gondolatképzést, a döntéshozatalt, a beszédet, a kommunikációt, hogy egy ponton mindegy lesz, ember adja-e a választ vagy sem. Ahogy az is mindegy, hogy a repülőgép nem úgy repül, mint a madár, mert a legtöbb helyzetben ez elég, sőt több is: a madár nem tudja elvinni az embert, a repülő viszont igen; persze a madár be tud repülni a fák közé, a repülő nem. Alapvetően azonban ez az új technológia a döntéshozatali és gondolkodási folyamatainkat, az emberi agy eddigi monopóliumát, s vele a kommunikáció, ami a társadalomképzés legfontosabb eleme, nemcsak kiterjeszti, hanem exponenciálisan teszi hatékonyabbá és helyettesíthetővé. Most az a kérdés, hogy

ha kontroll alatt tartjuk ezt a technológiát, akkor nincs semmi gond, akkor ez csak egy újabb hulláma a fejlődésnek. De ha kicsúszik a kezünkből, akkor önmegsemmisítő mechanizmussá válhat,

mint ahogy az korábban a nukleáris eszköztárnál történhetett volna. Szerencsére az, legalábbis eddig kontroll alatt maradt. Könnyű viszont belátni, hogy ez a technológia sokkal erősebben, sokkal gyorsabban fejlődik annál, mint amit egyelőre kontrollálni tudnánk, vagy amihez adaptálódhatnánk. A következő években ki fog derülni, hogy az adaptációs képességünk sebessége tartja-e a lépést a fejlődéssel. Mikor ezt a technológiát meglovagoljuk, nem szabad kicsúsznia a kezünkből.

– De van az egésznek egy másik oldala is. Mik lehetnek az előnyök?

– Ha a mai mindennapokat összeveted a néhány száz évvel ezelőtti élettel, akkor bár van egy csomó azonosság, mégis alapvetően egy másik világ volt. Tömegessé vált az, ami régen egyrészt csak egy nagyon szűk elit kiváltsága volt, elképzelhetetlen mértékben javult a tömegek életminőség a világ nagyobbik részén. Most egy hasonlóan nagy ugrás következhet: nagyon hosszú élet, nagyon erős eszközök, hogy ezt az életet értelmessé és tartalmassá tegyük.

Olyan dimenziók nyílhatnak meg, ahol a technológia révén képesek leszünk megoldani a klímaválságot, a Föld „kicsiségét–nagyságát”, és meg tudjuk hódítani a világűrt.

Persze ez a világ teljesen új minőségeket is hoz: például, hogy az ember és a gép közötti határ pszichológiailag is feloldódik. Amit most az AI-nál látunk, a mátrix és az algoritmusok logikája sok szempontból már megjelenik a mindennapos mobiltelefon-használatunkban is: ha a kezedben ott van a mobil, százszor tájékozottabb vagy, pár gombnyomással hozzáférsz a világ elérhető tudásainak jó részéhez. Már eddig is egy gibsoni, Neurománc-szerű világban előképében éltünk. Az AI-eszközökkel nagyon gyorsan fog fejlődni az ember-gép interfész: a robotok mellett jönnek a testbe épített kiegészítők, később az idegpályákkal közvetlenül kommunikáló megoldások, mint amin a Neuralink dolgozik. Erre is megyünk, ez kicsit lassabb lesz, de közben az úgynevezett AGI, az általános mesterséges intelligencia is érkezőben van. És ennek a megjelenése nem egy pillanat lesz, hanem ez egy folyamat, ami már zajlik. Ma is tud olyan dolgokat csinálni az AI, amelyekben sokkal jobban teljesít, mint az ember. Mondok egy nagyon konkrét példát: ma már szinkronban, száz nyelven „beszél” tökéletesen, és minden internetezőnek elérhető.

Olyan minőségben javult a fordítás minősége, hogy az ledönti a sok ezer éves bábeli falat, és ez hihetetlenül fontos, pedig alig olvasni róla.

A nyelvek közötti elválasztó falak leomlása drámai hatással lehet majd a nemzetállami keretek jövőjére, a nemzetek közötti előítéletek oldódására, a nemzeti identitások egymás mellett élésére. Lásd még, nyelvében él a nemzet.

– Egyszerre tűnik vonzónak és zavarba ejtőnek egy ilyen világ...

– Sokan ellene vannak ennek, ez természetes, de szerintem nincs alternatívája akkor sem, ha ez a további globalizáció felé lök. A mai társadalmi konvenciók fel fognak lazulni. Fellazulnak az emberi fizikum és a gép közötti interfész határai: lesz egy átmeneti állapot, aztán egy idő után felismerhetetlenné válhat, mi az emberi és mi a gépi produktum, legalábbis nagyon sok területen. Én ma eddig látok.

– Ahogy egy csomó munka feleslegessé válik, érdekes módon először a szellemi munkák kerültek veszélybe, míg a korábbi ipari forradalmaknál inkább a fizikai munkákat váltották ki a gépek. De persze jönnek a humanoid robotok, és a fizikai munkát is kiváltják. Rengeteg ideje lesz az embernek. Ez óriási lehetőség, de veszélyes is. És az is kérdés, ha nem lesz munka, honnan lesz jövedelme az embereknek? A kapitalizmus mint rendszer tudja-e azt kezelni, hogy az emberi munka feleslegessé válik? Vannak, akik szerint az alapjövedelem a megoldás.

– Én az alapjövedelmet egy primitív koncepciónak tartom; ennél sokkal bonyolultabb lesz a feladvány, de abban egyetértek, hogy nagyon jelentős átalakulás előtt állunk. Hogy ez az átalakulás olyan lesz-e, mint a feudalizmus és a kapitalizmus közötti váltás, azaz elindul egy új korszak, egy posztkapitalista korszak, vagy inkább olyasféle korrekció történik, mint a 60-as években, vagy korábban is, amikor a szocialista–kommunista mozgalmak elkezdtek felerősödni, ez még talán nyitott. Akkor is úgy tűnt, a rendszer képtelen válaszolni az emberi igényekre, mégis egy lényegi megújulás jött a rendszer keretein belül. A kapitalizmus eddig hihetetlen adaptációs képességről tett tanúbizonyságot. A 60-as évek diáklázadásai után is eljutottunk oda, hogy a rendszer átalakult, magába olvasztott különféle szociális szempontokat, de közben megtartotta a versengés logikáját. És ez még Amerikában is így volt. Nem tudjuk, paradigmaváltás előtt állunk-e, vagy „csak” egy hatalmas kihívás előtt.

Gutenberg forradalma paradigmaváltással ért fel. Ha az AI-t ehhez, vagy az ipari forradalomhoz hasonlítjuk, én hajlok rá, hogy valószínűleg új rendszer jön.

Szerintem a jelenlegi rendszer nem tudja ezt lekezelni; az biztos, hogy kiforratlan elgondolás, hogy ha alapjövedelmet biztosítunk mindenkinek, az válasz lesz a tömegesen felszabaduló emberi energiák lekötésére. A rendszer attól rendszer, hogy nagyon sok elemből áll. A feudalizmus születésékor progresszív alternatíva volt a korábbiakhoz képest, valamiféle választ adott a káoszra. A kapitalizmus ugyanígy a feudalizmus válságára adott megújulási választ.

Most a megújulás szerintem egy kevésbé demokratikus, paternalista jellegű rendszert hozhat rövid távon a gazdaság és a társadalom egészében, nagyon erős technológiai alapú központi kontrollokkal.

Hogy ez hogyan jön létre, milyen kanyarokon, ellenállásokon át, és egyáltalán létrejön-e, azt nem tudjuk.

– Meddig látunk előre??

– Attól függ. Annyi átalakulást látunk egyszerre, hogy szerintem most senki nem lát tisztán. De a nagy francia forradalom is érdemben elképzelhetetlen volt a forradalom előtt – hiába zajlott le korábban az angol forradalom. Az új rendszer lényege sokáig versengő obskurus eszmék formájában van jelen, nagy a zaj.

Én nem látom valamiféle új társadalmi rend lényegének az elméleti hátterét, de lehet az én hibám.

A domináns liberális médiában csak egy defenzív aggodalom van jelen a liberális demokráciák alapértékeinek megkérdőjelezése, fenyegetettsége kapcsán. Eközben, talán az amerikai Republikánus Párt jobb szélén, a híres Project 2025 környékén, és világszerte a szélsőjobboldal köreiben már bőven kacérkodnak alternatív elméletekkel, és ez történik a radikalizálódó baloldalon is. Csak nehezen mondják ki, mert ma ez jórészt még tabu. Például a Trump harmadik ciklusáról szóló ötlet is az ilyen gondolkodás lakmuszpapírja. De nincsen koherens, például a marxihoz hasonló jövőkép, nincsenek domináns ideológusok és kapaszkodók, inkább a meglévő lebontásának narratívája dominál. A technológiai fejlődés íve viszont eléggé látszik, de az is csak három–öt évre előre.

– 2000-ben biztosan nem gondoltuk, hogy ez lesz, ami most van. Annak ellenére, hogy Arthur C. Clarke már a 60-as évek közepén megírta a 2000-ig szóló jóslatainak összegzését, és megszületett a 2001 Űrodüsszeia, ami a mesterséges intelligenciát állította a középpontba. Tehát mégsem a semmiből robbant be ez a világ.

– Bár egy zseni volt, természetesen Arthur C. Clarke is sokszor tévedett. Vannak egyszerű dolgok, amiket látni lehet, hogy majd jönnek, de az előrejelzések gyakran évtizedeket tévednek.

– A hagyományos szociológiai fogalmak egyáltalán le tudják-e írni azt, ami történik a társadalommal?

– A hagyományos fogalmak között is vannak kapaszkodók. Okos történetírói szintézisek, jó becslések jöhetnek, megelőző korok tapasztalatainak érzékeny projekciója segíthet, de sosem pontosan az lesz, amit előre gondolnánk.

Alapvetően ismeretlen konceptuális terepen járunk. Az első világháború előtt sem tudták elképzelni az olyan szintű, ipari méretű háborút, ami aztán bekövetkezett.

Aztán jött pár évtized, de a második világháború előtt sem tudták elképzelni a holokauszt szintű totális pusztítást, vagy az atombomba hatásait. Sok váratlanra kell felkészülni. És ez most csak a dolgok erőszakos oldala; mondhatnám az iPhone-t is: senki sem tudta elképzelni, hogy a fél világ egész nap önmagát fotózza majd.

– Ha már a világháborúknál tartunk: egy ilyen elképzelhetetlen rettenet is benne van a pakliban?

– A világháborút két dolog tartotta vissza ’45 után. Az egyik a holokauszt rettenete, illetve tágabban az egész második világháború rettenete: nemcsak Európában, hanem például Kínában is elpusztult kb. 20 millió ember a japán–kínai konfliktusban, csak ezt mi ritkán emlegetjük. Az oroszoknál is óriási volt a veszteség. Ez a véres tapasztalat mostanra kopik ki: a szüleim generációjának elmentével mindez megy ki az emlékezetből, és Izrael kapcsán is láthatod, hogyan halványul.

A másik, fontosabb stabilizáló tényező a nukleáris elrettentés politikája volt. Ez ma is él. Csak az a kérdés, fenntartható-e.

Ha fenntartható, akkor szerintem nincs világháborús veszély, mert ez visszafogja a háborúk eszkalációját is. Lehetnek továbbra is proxy háborúk, amelyek egyes nemzeteket rommá tesznek, de általános világháborúvá nem fajulnak. Csakhogy az AI-jal a nukleáris eszközökhöz való hozzáférés esélyei is megváltoznak. A globális rendet valójában nem a nemzetközi intézmények tartják fenn, hanem a nukleáris fegyverek és az azokat birtoklók monopóliuma. Ha ez felbomlik, bármi megtörténhet: lehetséges, hogy valamilyen renitens szereplő kezébe iszonyú erejű eszköz kerülhet. Amikor ez megtörténik, az szörnyű lesz, de lehet, hogy épp ez vált majd ki egy újabb „védőreakciót”: felrobban valahol egy bomba, a világ elborzad, és megáll folyamat.

Valami drámai biztosan történni fog, csak nem tudjuk, mi.

És azon, azokon az eseményeken múlik majd, hogy a világ nagyhatalmai a kölcsönös elrettentés logikáját fenn tudják-e tartani. Ezt viszont nem fogod megtudni az újságokból: az ilyen alkuk mindig háttércsatornákon zajlanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk