Napelemek: semmi információ nincs a több mint fél éve beadott 43 ezer pályázatról
Lassan több mint egy éve húzódik a lakosság részére megnyitott vissza nem térítendő energetikai pályázat, köznapi nevén napelemes pályázat. Valójában sokkal komplexebb energetikai korszerűsítésre ad lehetőséget ez a pályázat, amely ráadásul jelentős előrelépés lenne az ország által vállalt karbonsemlegesség felé is. Hiszen a pályázattal, nemcsak napelem rendszerhez juthatnak a jogosultak, de nyílászáró cserével, illetve hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével környezetbarát és olcsó fűtési rendszerhez juthatnának. Aminek további előnye, hogy a főleg szegényebb vidékekre jellemző kesernyés füst legalábbis mérséklődne telente.
A pályázat elbírálása azonban döcög. Igazából minden vállalt határidőből kifutottak a kiírók, ami a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy releváns tájékoztatás viszont nincsen. A türelmetlen és aggódó ügyfelek kérdéseire sablonválaszokat küldenek, elérhető illetékes, aki nagyobb kompetenciával rendelkezik, mint egy ügyfélszolgálatos, nem megismerhető. Aggodalomra pedig van ok, hiszen tavaly óta az árak is meglódultak és a forint is lendületeset gyengült. A tavaly költségvetett pályázati keretek idén biztosan nem elegendőek, márpedig a pályázat által megcélzott réteg nem fogja tudni kigazdálkodni a többletköltségeket. De a minisztérium hallgat, megnyugtató választ nem lehet kapni arra a kérdésre, adott esetben megnövelik-e a keretösszegeket úgy, hogy a vállalt pályázati célhoz hozzájuthassanak azok, akik felzárkóztatására a pályázat ki lett írva.
A fenyegető gazdasági válság árnyékában pedig nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy az ember sötéten lássa a jövőt.
Az egyik kivitelezői Facebook-csoportban az egyik vállalkozó egy nyílt levelet tett közzé, amiben valódi kommunikációt követel az állami aktoroktól. A levél hosszasan taglalja, miben tudnának segíteni a kivitelezők, ha konzultálnának velük, például a hiánypótlások kiküldésekor.
Megkerestem pár pályázót, pályázatírót, kivitelezőt, hogy megtudhassam, hogy áll most a dolog, mire számítanak, mire számíthatnak, mik az aggodalmaik jelenleg. Sajnos, bár velem könnyen szóba álltak, de jellemzően mindenki tart attól, hogy amennyiben beazonosíthatóak lennének, annak negatív következményi lehetnének. Még inkább igaz volt ez a kivitelezőkre, akik nemcsak magukat, de ügyfeleiket is féltették, így ők még saját keresztnévvel sem vállalták a megszólalást.
Marianna pályázatírót vett igénybe, ami bizony borsos kiadás: előre száztizenötezer forintot kellett leszurkolnia, amit még sikeres pályázat esetén kétszázhúszezer körüli összeggel kell megfejelnie. Ráadásul a kivitelező is elkért ötvenötezer forintot, amikor kijött.
Edina szerencsésebb volt, minden segítséget megkapott a kivitelezőtől, de magának kellett beadnia a pályázatot. Az online rendszer kitöltése embert próbáló feladat volt, azt gondolja, egy egyszerűbb ember elvérezne rajta. Egyetlen hiánypótlást kértek, és azóta csend. Semmi visszajelzés. Összevissza csak az energetikai tanúsítványra kellett költenie, harmincezer forintot. Először a komplex pályázatot szerette volna beadni, de végül, mivel nem lett volna elég pontjuk, inkább csak a napelemes opciót választották.
de azért úgy gondolja, mégis csak jobb, hogy a kisebb összegre pályázott, mert így talán, ha elszállnak az árak, még van esélye kifizetni a különbözetet.
Zoltán amióta beadta a pályázatot, semmi visszajelzést sem kapott. Sem hiánypótlási felhívást, sem jogosultsági értesítést. Csak a napelemes támogatásra pályázott, nem nagy, mindösszesen másfél millió forint értékben, ha úgy adódna, rá is fizetne. Azt gondolja, hogy azért áll minden, mert üres a kassza. Azért húzzák a döntéseket szerinte, mert arra játszanak, hogy talán sokan visszavonják a pályázatukat. Testvére ugyanakkor adta be a hasonló pályázatát, ő már kapott jogosultsági értesítést, egy hónappal a beadás után.
Norbert önállóan pályázott. Harmadik hónapban kapott hiánypótlási felhívást, időben beküldte. Egy hétre rá el is fogadták. Azóta semmi. Ha tovább emelkednek az árak, már nem tudna belepótolni. Eddig tíz százalék önerőről volt szó, ami kilencmillió forint mellett kilencszázezer forintot jelentett, azonban az azóta romló gazdasági helyzet miatt már nem biztos, hogy ennyit elő tud teremteni. Sajnálná elengedni és nem is érti, hogy pont az alacsony jövedelműeknek kiírt pályázatnál hogy adódhat elő egy ilyen bizonytalanság.
Tibor maga is pályázatíró, neki így nem okozott különös nehézséget a pályázat beadása. Mivel ingatlanvásárlásban volt, kapóra jött neki egy ilyen lehetőség. Akkor még a jövedelmet a kiírás szerint elosztották az ingatlanban lakók számával, így belefért az alacsony jövedelmi korlátba. Később módosították a feltételeket, már nem lehetett elosztani a bent lakók számával, így kiestek. Viszont szülei és felesége szülei részére beadta. „Amikor a pályázatokhoz generálkivitelezőt kerestem, eléggé szórt a lista. Volt olyan, aki már a telefonbeszélgetésért is szinte pénzt kért volna, más meg világossá tette, hogy a pályázónak csak az energetikai tanúsítványért kell fizetni, ami alapból fizetős volt.”
A választások előtt azt ígérték, hogy március végéig megszületnek a döntések, és aki jogosult, az meg is kapja a támogatást.
Tibor úgy gondolja, hogy azok, ahova rendesen kimentek a kivitelezők és kiszámoltak mindent pontosan, végül rosszul járhatnak, ha áremelkedés lenne. Akik viszont a maximális fajlagos költségeket pályázták meg, ott még jócskán lehet puffer, ami lefedheti az áremelkedéseket. Továbbá azok járhatnak még rosszul, akik csak napelemre pályáztak és nem a legnagyobbra, hanem kisebbekre. Itt az euró árfolyam elszállása jócskán megemelheti az árakat.
János (álnév, keresztnévvel sem vállalja a történetét). Két éve vették a házukat, nagyon megörültek a lehetőségnek, hogy a húsz éves gázkazánt lecserélhetik hőszivattyúra. Menet közben kiderült, hogy mivel egy évvel korábban önerőből kicserélték a nyílászárókat, nem pályázhatnak a hőszivattyúra sem, csak a napelemre. Elindultak egy céggel, amivel minden papírt elintéztek, és közvetlenül a szerződéskötés előtt a kivitelező visszalépett, arra hivatkozva, hogy a kormány annyit változtatott már a pályázati feltételeken, hogy ez nem éri meg nekik a továbbiakban.
Önnel, mint Megrendelővel Szándéknyilatkozatot írtunk alá, azért, hogy a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” RRF-6.2.1 jelű pályázaton közösen indulhassunk.
Cégünk hónapok óta dolgozik azon, hogy a pályázaton való induláshoz minden szükséges segítséget meg tudjon adni és mint regisztrált kivitelező cég teljes körű szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Vállalásunkhoz híven elsők között regisztráltuk a ... Kft-t a pályázatban résztvevő kivitelező cégek között, kapacitásainkat fenntartva, hogy nyertes pályázat esetén a pályázati kiírásnak megfelelően megvalósíthassuk az Ön projektjét.
(...)
Cégünk bízva az állami garanciákban, alapos megfontolás után mérte fel, hogy milyen típusú és hány pályázatot tudunk úgy megvalósítani, hogy az Önök projektje szempontjából mindvégig biztosítva legyen a kiépítendő rendszer határidőre való kivitelezése.
Mint, azt Ön is bizonyára tapasztalta, eddig is rendkívül sok bizonytalanság övezete a pályázatot.
Többször módosításra kerültek a pályázati feltételek, alig egy hónap leforgása alatt, alapjaiban változtak meg a pályázaton való részvétel és a lebonyolítás szabályai.
Ezt a bizonytalanságot tovább fokozta, hogy egy olyan pályázatról van szó, amelynek finanszírozására Európai Uniós forrásokat kíván a magyar állam felhasználni, amelyek azonban továbbra sem állnak rendelkezésre.
Legvégül pedig a napokban vált publikussá az alábbi döntés.
A kormány múlt héten bejelentett 350 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagja miatt, már lezárt uniós napelemes és energiahatékonysági pályázatban elvégezett munkák után, a kivitelező vállalkozók számára esedékes folyósításokat minisztériumi utasításra nem fizethetik ki. Ez a bejelentés, egy már 2 éve futó napelemes pályázatot érint, ahol a RRF-6.2.1 pályázati felhíváshoz hasonlóan szintén a magyar állam finanszírozza a szállítókat, azaz vállalkozóként a ... Kft-t is.
(...) Számos olyan projektünk van, ahol most hónapokon keresztül cégünknek kell megfinanszírozni az elvégzett munkálatok költségeit.
Mindezeket figyelembe véve, a mai napon úgy döntöttünk, hogy cégünk biztonságos működése, likviditásának biztosítása és alkalmazottainak védelmében, nem tudunk egy olyan pályázaton részt venni, ahol törvényes, megkötött vállalkozási szerződések birtokában, az elvégzett munka után sincsen semmilyen garancia arra, hogy annak ellenértéke részünkre megfizetésre kerül.
Ennek fényében a megkötött Szándéknyilatkozattól elállunk.
Nagy ijedtség után végül sikerült találni egy másik céget, akikkel sikeresen beadták. Március elején, még a választások előtt kaptak egy értesítést, hogy jogosultak igénybe venni a pályázatot, azóta semmi. Azt is írták előtte, hogy a támogatási iratot még március vége előtt megkapják, semmi ilyen nem történt. Két Facebook-csoportban benne van, ott is olvassa, hogy
„Az egész pályázattal kapcsolatban nem értem, hogy például miért zártak ki minket a hőszivattyú telepítésből csak azért, mert az ablakaink már rendben voltak. Illetve, amennyiben valóban támogatni akarnák az elektromos átállást, akkor miért a meglévő fogyasztás alapján kalkulálják ki a napelemek teljesítményét? Hiszen egy hőszivattyúnak is van áramigénye, ami eddig nem jelentkezett. Tehát a továbbiakban sem fogja a napelemrendszer lefedni a háztartás teljes fogyasztását.”
Anita éppen egy olyan házat vett, amit teljes körűen fel kell újítani. Az energetikus, amikor a felmérést készítette, azt mondta: „na ez az a ház, amire kiírták a pályázatot”. A második pályázati kiírásban szerepelt, hogy márciusra kell döntésnek születnie. Arra gondolt, hogy akkor még időben lesz a házfelújítással. Azonban áprilisban csak egy jogosultsági értesítést kapott és azóta sem tud semmit.
„A legnagyobb baj az, hogy teljes hírzárlat van. Meg kellene tisztelni annyival a pályázókat, hogy legalább valami hiteles információt mondjanak.”
Adrienn édesapjának segített, hogy a szülői házra tudjanak benyújtani pályázatot. Információt ő sem kap, holott kéthetente próbálkozik, de csak sablonszöveggel válaszolnak, hogy legyen türelemmel. Ami aggasztja, hogy az árak közben elszálltak, és szerinte a több mint negyvenezer pályázó jó része nem lesz képes zsebből kiegészíteni a szükséges forrást, ami azt jelenti, hogy ők mind elesnek a támogatástól. Azonban biztos benne, hogy az állam nem emeli meg a támogatás összegét. Két hete elege lett és felhívta az ÉMI-t, ahol azt mondták neki, hogy a Széchenyi Programirodát keresse. Adrienn erre azt mondta, legyen szíves kapcsoljon egy kompetens személyt, aki tud tájékoztatást adni, mert
Az ügyfélszolgálatos azonban közölte, hogy ő nem tud senkit kapcsolni. A Széchenyi Programirodánál viszont azt mondták neki, hogy az ÉMI tud tájékoztatást adni. „Ezután felhívtam a minisztériumot (ITM), hogy mondjanak valamit, elvégre ők a pályázat gazdái. Azt válaszolták, hogy keressem az ÉMIT. Tökéletesen körbe lehet pattogni a három fél között, nincsen senki, aki értelmes választ tudna adni a kérdésekre.”
Szilvia (pályázatíró) bizakodik. Ő ezt a munkát a pályázók részére díjmentesen végezte, kizárólag a kivitelezőktől vár majd díjat, sikeres pályázat esetén. Szerinte volt éppen elég példa arra, hogy akár visszamenőleg módosítottak pályázati kiírásokon. Azt gondolja,
Bár a tapasztalata az, hogy más pályázatoknál is csak az ügyintézőkig lehet eljutni, nincsen külön tájékoztatás, de megérti, hogy ekkora csúszásnál jó lenne egy nyilatkozat, hogy megnyugtassa a kedélyeket. „Mi pályázatírók észre sem vesszük mennyi idő telik el. Van olyan pályázatom, amit tavaly áprilisban adtunk be és még semmi visszajelzés nem érkezett.”
Akikre a legtöbb munka hárul, és eltekintve néhány (rossz) kivételtől, mindezt minden előzetes díjazás nélkül végzik a leendő munka reményében. Emberfeletti munkát végeztek mind a pályázatbeadás segítésénél, hiszen nem volt túl felhasználóbarát a felület, és azóta is, mert a hiánypótlási kérdéseket is végül ők válaszolják meg.
Kata (megváltoztatott keresztnévvel): a kiírást megelőzően még voltak szakmai egyeztetések a minisztériummal, de amint átvette a lebonyolítást az ÉMI a kommunikáció inkább egyoldalúvá vált. Ők adták ki a hiánypótlásokat, vizsgálják a pályázatokat, adják ki a tisztázó kérdéseket. „Amikor kérdeztük őket, hogy mikorra várhatóak a támogatói okiratok, az alábbi választ adták: „A tartalmi értékelés időtartamára vonatkozó információt nem tudunk szolgáltatni, társaságunk erre nincs felhatalmazva.”. Közben telefonon többször kaptunk már határidőkre ígéretet, (május vége, június vége stb.), amik aztán szépen lassan elmúltak, a döntésekről pedig továbbra sincs semmi hír.”
A beadást követően egyszer csak elindult egy hullám, kimentek a hiánypótlások majd, amikor közeledtek a választások, akkor mindenki hirtelen elkezdett jogosultságit kapni, párhuzamosan ekkor ment ki egy közlemény, hogy mindenki nyer, aki jogosult, illetve ekkor törölték el a pontozást is.
Kata azt tapasztalta, hogy a hiánypótlásokat dömpingszerűen küldték ki, sok esetben értelmetlen kérdésekre kellett válaszolni maximum 10 naptári nap alatt és minden bíráló másképp értelmezte a felhívást. Lehetett érezni, hogy olyanokat is bevontak az elbírálási folyamatba, akik nem ismerték teljesen a kiírást, az időközben megjelent módosításokat, illetve magát a felületet, ahova a pályázatokat kellett feltölteni. „Volt olyan időszak, amikor már a saját levelüket küldözgettük vissza, hivatkozva arra, hogy más ügyfélnél már ezt tisztáztuk, amire aztán írásban jelezték 'Szíves elnézését kérjük, az ellenőrzés során tévesen került megállapításra a következő ellenőrzési pont'.” Ők is, mint sokan mások, egységesen generálták le a szerződéseket, ezért is próbáltak az ÉMI-vel kommunikálni, hogy a hiánypótlások is legyenek egységesek, mert ez mindkét oldal munkáját nagyban megkönnyítette volna, de erre azt a választ kapták, hogy minden ügyfél egyedi elbírálásban részesül. Sajnos így viszont sokkal nagyobb a hibalehetőség, ami majd a végső elszámolások során fog kibukni.
Az árakat megpróbálták úgy tervezni, hogy kimaxolják a költségvetéseket, hogy a megvalósítás során biztosan beleférjenek. Ez a komplex pályázatok esetében jobban lehetséges, a csak napelemes pályázatoknál sokkal kisebb a mozgástér, hiszen ahol az euró most tart, az már komoly áremelkedést jelent. Biztosan van olyan réteg, akik valamennyi önerőt bele tudnak majd rakni, ha drágul a pályázat, de voltak olyanok, akiknek már a huszonhétezer forintos energetikai felmérés díjának a kifizetése is gondot okozott. Ráadásul jelenleg a kisebb napelemes rendszerek kivitelezése már nem éri meg a legtöbb kivitelezőnek. Kiszámolták:
Úgy gondolja, hogy most még csönd van, de majd akkor borul minden, ha kijönnek a döntések, tegyük fel kisebb összegről, vagy valaki nyer, más meg nem, ugyanazokkal a paraméterekkel, stb. És amíg nincsenek átlátható szabályok és áramló információ, addig ez elképzelhető.
Zsolt (megváltoztatott keresztnévvel) (kivitelező): először arra gondolt, túlságosan nagyra tartják magukat az ÉMI munkatársai, azért nem kommunikálnak vele. De aztán belátta, hogy nem így van. Simán
Most mindenki vár. Nincs is más opció. Szerinte vagy árat emel a kiíró, mert például a mostani euró árakkal a négy és fél kW alatti rendszereket nem tudják elvállalni a kivitelezők. A jelenlegi kiírás rossz technikailag. Be lett tervezve egy olyan technológia, a hibrid inverter, amit jelenleg nem engedélyeznek az áramszolgáltatók.
Természetesen a Technológiai és Ipari minisztériumtól is szerettem volna megszólaltatni valakit. Amint lehetőség nyílik rá, a cikket frissítjük. Addig is a kérdések, amikre választ várnék:
– Milyen szervezet bírálja el a pályázatokat, ki ennek a szervezetnek a vezetője?
– Miért nincs lehetősége sem a sajtónak, sem az ügyfeleknek kompetens személyektől információhoz jutni a pályázat konkrét állását illetően?
– Nem gondolják-e, hogy folyamatos, valódi tájékoztatással elejét lehetne venni az elégedetlenségnek és a találgatásoknak? Terveznek-e egy sajtótájékoztatót tartani ebben a témában?
– Amennyiben az infláció és a forintgyengülés miatt a megítélt keretösszegek már nem fedezik a pályázati célt, tervezik-e kiigazítani a keretet, hogy a leginkább rászorulók ne essenek el a pályázattól csak azért, mert vélhetően nincs saját forrásuk hozzájárulni beruházáshoz?
– Illetve, mivel az RRF támogatás az Európai Uniótól euróban érkezik, a forintgyengüléssel átváltás után magasabb forintösszeg áll eleve a pályázat rendelkezésére. Ennek megfelelően automatikusan megemelik az adott pályázatok keretösszegét?
– Ha nem, akkor mi lesz az eredetileg erre a célra szánt megmaradó forintösszeg sorsa?
Fotó: General Atomics Aeronautical Systems